Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

VASÁRNAP, 1972. JÜLIUS 16. (Folytatás a 3. oldalrol.) összeütközések határozottabban felszínre kerülnek. E jelenségek közös jellemzője, héj*)- nem antagonisztikus ösizeütköaések, e? e<ért megtalálhatók a megoldás leg­megfelelőbb formál ls. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer a kollektív érdek fokozottabb érvényesíté­sével megnövelte az üzemi, dolgozói kol­lektívák és az egye* dolgozók szerepét, így a gazdasági életben, a termelőmunká­ban nemcsak az anyagi, hanem erkölcsi ösztönzés, a tudati tényezők szerepe is növekszik. A gazdasági reform erösltl a dolgozók tulajdonosi szemléletét, felelős­ségérzetét, s így milliók válnak egyre in­kább a termelési feladatoknak nemcsak végrehajtóivá, hanem kimunkálóivá és a vezetés segítőivé. A jelenlegi körülmé­nyek között tehát kedvezőek a feltételek az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. Az üzemi demokrácia izmosodik megyénk­ben, bár helyenként nem mentes a formá­lis elemektől sem. A gazdasági életben ma szükségszerűen növekvő szerepet kap a végzett munka gazdaságossága, társadalmi hasznossága. A régi gazdaságirányítási rendszer idején • termelés, a gazdasági munka hasznos­sága nem mindig volt felismerhető sem a dolgozók és a közvélemény, de olykor még a gazdasági vezetők számára sem (gazdaságtalan termelés, eladatlan készle­tek felhalmozódása stb.). Ma már ez egy­értelműbb és világosabb, s így a gazdasá­gi tevékenység, a végzett munka erkölcsi megítélése is határozottabbá válik. Ez le­hetővé teszi a gazdasági életben, a gazda­sági vezetők tevékenységében a valós és alértékek különválasztását. A gazdasági reform pozitív hatása mel­lett tapasztalható, hogy egyes gazdasági vezetők és üzemi kollektívák helytelenül értelmezik a nyereségérdekeltség elvét. Mindenáron a nyereség növelésére törek­szenek, s esetenként a vállalati érdeket a társadalmi érdek fölé helyezik. Vannak olyan vezetők, akik csak a mai nyeresé­get nézik, és lemondanak a holnapi fej­lődésről, mig mások a távlatokban gon­dolkodva nem törődnek a mai gondokkal. A ]ó vezető ismeri a múltat, tervezi a jö­vőt. de a jelenben él. Előrehaladásunknak fontos területe az életszínvonal alakulása, a szocialista el­osztás érvényesülése, az ár- és bérrend­szer Megyénkben a lakosság túlnyomó többségének élet- és munkakörülményei Amikor a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztésének feladatait vesz­szük sorra, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a társadalom tudata általá­ban elmarad a társadalmi lét fejlődése mögött. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tudat, a közgondolkodás nem automatikusan követi a gazdaság, a társa­dalom fejlődését. Eszmei harccal, tudatos és sokoldalú nevelőmunkával elő kell se­gítenünk a társadalmi tudat szocialista irányú fejlődését. Kedvező körülmény, hogy a lakosság döntő többsége támogató részes* szocia­lista célkitűzéseink, politikai törekvése­ink megvalósításának. A lakosság külön­böző rétegei részéről megnyilvánuló poli­jelentósen javultak az utóbbi években, és érezhető az életszínvonal egyenletes emel­kedése. A Jövedelemkülönbségek mérté­kére, az egyes kategóriák jövedelmének növekedésére vonatkozóan ugyanakkor túlzó véleményekkel lehet találkozni. A statisztikai adatok egyértelműen azt bizo­nyítják, hogy a jövedelemkülönbségek — egyes szűk csoportok spekulációval, „ügyeskedéssel", nem törvényes eszközök­kel szerzett magas Jövedelmeitől eltekint­ve — megyénkben általában társadalmi­lag indokoltak, és nem sértik a szocialista elosztás elvét. Egyesek ugyanakkor — kihasználva a gazdasági élet megélénkülése nyújtotta le­hetőségeket, az ellenőrzés hiányosságait — törvénytelen eszközökkel jutottak érdem­telen és kiugróan magas jövedelemhez. Az ilyen korrupciós, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények, a gátlástalan nyerészkedés, harácsolás esetei méltán keltettek a megye közvéleményében felhá­borodást. A népgazdaság elleni, a társa­dalmi tulajdont károsító és korrupciós bűncselekmények száma a megyében 1968­tól valamelyest emelkedett, és a felderített bűntettek által okozott kár összege Jelen­tősen megnőtt, 1971-től kezdve azonban csökkenő tendenciájú. Ez azt mutatja, hogy egyesek igyekeznek kihasználni a nagyobb önállóság nyújtotta lehetőségeket, törvényellenes manipulációik azonban csak rövid életűek lehetnek. A jövedelemadóra vonatkozó rendelet — amelyet a helyi viszonyoknak megfelelően kell alkalmazni — lehetőséget nyújt a túl­zottan magas, spekulációs jellegű és ide­gen munkaerő foglalkoztatásával szerzett jövedelmek elvonására. Tapasztalható ugyanakkor a spekulációs úton szerzett magas jövedelmek eltitkolása, az adócsa­lás, továbbá az adókivetés megfellebbezé­se is a bíróságokon. A lakással, ingatlannal, telekkel törté­nő spekuláció esetei is megtalálhatók me­gyénkben. Ehhez hozzájárul a lakáshiány, de a leleplezés nehézsége is. A telkek kor­látozására vonatkozó rendelet végrehajtá­sa megkezdődött. A felmérés szerint mindössze 2015 olyan telek található me­gyénkben, amelynek tulajdonosai két vagy több telekkel rendelkeznek. A telektulaj­donra és jövedelemadóra vonatkozó ren­delet végrehajtása eredményeképpen azon­ban a telekadó összege a korábbi 178 ezer forintról 1 107 000 forintra emelkedett tikai bizalomra és érdeklődésre építünk annak érdekében, hogy a marxista—le­ninista ideológia elveit, a szocialista esz­méket mindjobban megismertessük és en­nek szellemében haladjunk eszméink gya­korlati megvalósítása útján. Az ideológiai és kulturális életben, a propagandatevé­kenységben a legfontosabb a marxizmus —leninizmus hegemóniájának, vezető sze­repének erősítése, az elveinkkel szemben álló eszmék és nézetek elleni hatékony küzdelem. E munka azért is lényeges, mert a kispolgáriság nemcsak erkölcsi, hanem ideológiai és politikai síkon is je­lentkezik, mint a szélsőségekre való haj­lam és törekvés. Jelentkezhet álradikális, túlzó követelésekben éppúgy, mint politi­kai opportunizmusban, liberalizmusban. Ebből következik, hogy a szocialista köz­gondolkodás fejlesztéséért vívott harcunk szorosan összefonódik a kétfrontos ideoló­giai küzdelemmel. Gondot kell fordíta­nunk a külföldről jövő ellenséges politi­kai és eszmei hatások ellensúlyozására, visszaszorítására is. A szocialista közgondolkodás fejleszté­se, a társadalomellenes jelenségek meg­gátlása érdekében szükség van mind az eszmei harc, a nevelőmunka fokozására, mind a törvényekre, rendeletekre, az ad­minisztratív intézkedésekre. Harcunk csak akkor lehet eredményes, ha a szocializmus aktiv hívei a fő kérdésekben egységesen Ítélik meg a negatív, a kispolgári jelen­ségeket. Zavart és súlyos kárt okoz, ha olyan jelenségek ellen hirdetünk harcol, amelyek nem állnak szemben szocialista elveinkkel, ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy a szocialista közvélemény szó nélkül hagyjon társadalmi elveinket sértő kispolgári megnyilvánulásokat. Pártunk X. kongresszusa után széles kö­rű küzdelem bontakozott ki a társadalom­ellenes, a szocialista elveket sértő és kis­polgári jelenségek ellen. E küzdelem több, egymást szervesen kiegészítő csatornán in­dult meg: a politikai munkában, közgaz­dasági, gazdaságpolitikai eszközökkel, to­vábbá a jogalkotásban és Joggyakorlatban. A hozott intézkedések, rendeletek fokozot­tabban érvényt szereznek a szocialista el­osztás elveinek, igyekeznek meggátolni a munkával arányban nem álló magas jö­vedelmek felhalmozódását, útját állják a jogtalan haszonszerzésnek, egyszóval a szocialista elveinket sértő jelenségek visz­szaszorítását célozzák. Fontos tennivaló a rendeletek hozzáér­tő, megfontolt alkalmazása. Határozottan fel kell lépni a nyerészkedéssel, a kor­rupcióval, a spekulációval, az üzérkedés­sel és a harácsolással szemben. Ugyanak­kor az intézkedéseknek nem szabad sér­A pártnak, a vezetőknek meghatározó a felelősségük a szocialista erkölcs erősíté­sében, az elveinket sértő, negatív jelen­ségek és tendenciák elleni küzdelemben. E munkában támaszkodhatunk szocialista építőmunkánk eddigi eredményeire, a dol­gózók cselekvő bizalmára, s folytathatjuk harcunkat az évszázados róssz szokások, a szívósan továbbélő negatív hagyományok ellen. Következetességet, humánumot kö­vetelő harcról van szó, mert az esetleg előforduló hozzá nem értés, a helytelen módszerek alkalmazása hátráltatná célja­ink megvalósítását. Pozitív hatású elsősorban a jó példa­mutatás. Ezért fontos, hogy a pártszerve­zetek következetesen kísérjék figyelemmel tagjaik magatartását és követeljék meg a szocialista erkölcs normáinak betartását. A szocialista közgondolkodás erősítésé­ért folyó küzdelemben elsőrendű tenniva­ló a pozitív, szocialista tartalmú közhan­gulat további fejlesztése. Még kell állapi­tanunk. hogy — itt megyénkben is — a társadalom egyes köreiben esetenként nem a szocialista elvek és a pozitív társadalmi közmorál hívet a hangadók, hanem a kis­polgári elemek. Ezért nagyon fontos a pártszervezetek kommunista kollektívü­teniök a hasznos, tisztességes munkát vég­ző dolgozók, kisiparosok, parasztok, értel­miséglek Jogos érdekeit, gazdasági érde­keltségét. Mindenféle túlzó, álradikális in-* tézkedés vagy a liberalizmus, de az elné­zés is egyaránt súlyos gazdasági és erköl­csi károkat okoznak. Arra kell töreked­nünk, hogy a hozott Intézkedéseket, ren­deleteket politikusán, a társadalmi érdek­nek, a szocialista elveknek megfelelően valósítsuk meg. Az intézkedések azt a szo­cialista alapelvet juttatják érvényre, hogy társadalmunkban a munka által lehet jö­vedelemhez jutni, a pénz, a Jövedelem azonban nem válhat tőkévé egyesek ke­zén. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel pár­huzamosan felszínre kerülő Ideológiai, tu­dati, erkölcsi kérdésekkel rendszeresen foglalkozni kell mindennapi politikai munkánkban, az agitáclóban és propa­gandában. A Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország témái között szerepel­nek a példakép, a közélet tisztasága, a boldogság és társadalom, a „szocialista összeköttetés", a mi humanizmusunk, a közélet és magánélet egysége és más té­mák. Megítélésünk szerint lapjaink külön­böző módon, de általában színvonalasan közelítik meg e kérdéseket. Munkájuk­nak jelentős szerepe van a szocialista köz­gondolkodás erősítése terén elért eredmé­nyeinkben. Ugyanakkor tapasztalunk va­lóságunk ábrázolásában bizonyos egyolda­lúságot is. A negatív jelenség megfogal­mazása olykor jobban sikerül, mint a po­zitív tapasztalatok megírása. A lapoktól e kérdésekben is az igaz, a reális helyzet előremutató ábrázolását várjuk. A nega­tív jelenségek eltúlzása pesszimizmushoz vezet, lefegyverzi a szocialista erkölcsi közvéleményt. A ml feladatunk pedig a reális társadalmi optimizmus, a szocia­lista erkölcs erősítése. nak, a szocialista morál híveinek égyüttés fellépése, szívós, körültekintő eszmei-poli­tikai meggyőző munkája és példamuta­tása. A szocialista gondolkodás és magatar­tás fejlesztését szolgáló eszmei küzdelem hosszú évekre szóló, állhatatos munkát követelő feladat. Ezért a következő évek­ben a pártszervek és alapszervezetek, a kommunisták rendszeresen foglalkozzanak a szocialista közgondolkodás erősítését szolgáló gyakorlati munka teendőivel. A szocialista közgondolkodás fejlesztése a társadalom közügye, e munkában sajá­tos feladatai vannak az állami szervek­nek, tömegszervezeteknek és -mozgalmak­nak, üzemeknek, szövetkezeteknek, Intéz­ményeknek. A megyei pártbizottság felké­ri a különböző kollektívákat, vezetőiket: munkálják ki és realizálják saját konkrét tennivalóikat a szocialista gondolkodás és magatartás fejlődésének hatékony elősegí­tése érdekében. % Megyei pártbizottságunk mély meggyő­ződése, hogy épitve a becsületesen dolgo­zók nagy tömegére, a Jövőben 1* sikere­sen haladunk előre pártunk X. kongresz­szusa határozatainak megvalósításában, a szocialista közgondolkodás erősítésében. A társadalmi felelősségtudat és közösségi magatartás fejlesztése A kispolgáriság társadalmi gyökerei és jelentkezésének okai megyénkben Megyénk tapasztalatai is igazolják a X. kongresszus megállapítását: „Társadal­munk átmeneti talaján tovább élnek, rész­ben újratermelődnek, illetve átmenetileg felélénkülnek még a polgári erkölcs ma­radványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérőjelenségeként, de felerő­södött az individualizmus, az egoizmus, az anyagiasság." Vagyis itt az utóbbi idő­ben valóban felerősödött, de jellegét te­kintve mégis a fejlődés kísérőjelenségeivel állunk szemben. E jelenségeket bagatelli­zálni, veszélyességüket alábecsülni leg­alább olyan hiba lenne, mint eltúlzásukból teret engedni egy össztársadalmi erkölcsi pesszimizmusnak. A kispolgári életszemlélet és erkölcs társadalmi bázisa egyre szűkebb. A szocia­lista termelési viszonyok megszilárdulásá­val, az Iparosodás gyors előrehaladásá­val a munkásosztály a legnépesebb osz­tály megyénkben, s Ideológiai-erkölcsi ha­tása, befolyása meghatározó a szövetkeze­ti parasztságra és az értelmiségre ls. A kispolgáriság azonban jóval túlnő saját társadalmi bázisán, ezért nem szabad a kispolgáriságot a kispolgársággal azonosí­tani. Hiszen a kispolgárság egyes tagjai­nak magatartásában érvényesül már a szo­cialista felfogás hatása, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem kispolgársághoz tartozó dolgozók kispolgári módon élnek, gondolkodnak és cselekszenek. Annak eldöntésére, hogy mi kispolgári jelenség és mi nem az, a legfontosabb víz­választó, hogy a társadalom érdekét szol­gálja-e vagy szemben áll vele, a társadal­munk alapját képező munka, a társadalmi egyenlőség, a szocialista emberség és kol­lektivizmus, vagy ezzel ellentétben a va­gyon, a pénz, az egyéni érdek önrélósá­gának megnyilvánulása-e? Az egyéni ér­dek érvényesítése akkor válik kispolgári magatartássá, ha szembefordul a közösség, a társadalom érdekeivel, a társadalmi egyenlőséggel és szocialista humánummal. Vagyis fontos szempont a javak megszer­zésének módja. Joggal támadja a közvélemény a „hála­pénz" elfogadását, sok esetben megköve­telését, amely az anyagbeszerzésnél és különösen egészségügyi területen nem ritka. Méltán éri bírálat azt a gyakorla­tot, hogy néhány orvos munkahelyén — kórházban, klinikán — is folytat magán­gyakorlatot. Számunkra politikai kérdés, hogy amikor alkotmányunkban az egész­ségügyi alapszolgáltatás az állampolgá­rok alkotmányos Joga lett — megelőzve nálunk gazdagabb országokat —, akkor önző, anyagias szemléletű emberek ne ronthassák e döntés politikai jelentőségét. Hasonlóan politikai kérdés azonban az is, hogy az orvosetikával szemben vétő ki­sebbség elítélendő magatartását a közvé­lemény ne általánosítsa az orvostársada­lom hivatásának élő, tisztességés döntő többségére. Hazánkban a társadalom töhbsá«e srá­mára megoldódott a „miből éljünk?" nagy kérdésé, ezzel együtt azonban nap­jainkig sem alakult ki a széles közvéle­ményben helyes szemlélet a „hogyan él­jünk?" kérdésében. Ebből is ered, hogy nem kevesen a szocialista jólét előrehala­dását „okolják", amikor a kispolgáriság szóba jön. A társadalom minden becsü­letesen dolgozó tagjának javuló anyagi lé­tet biztosítani állandó politikai feladatunk. Biztosítani a munkát, a szabad idő kultu­rált eltöltését, a családi élet legjobb fel­tételeit ugyancsak szocialista törekvés. A szöcialista erkölcsöt nem a javuló életfel­tételektől kell félteni. Problémát az jelent, hogy a kulturális, erkölcsi, műveltségi színvonal növelése, a szép és értelmes élet kritériumainak közvéleménnyé formálása nem halad a szükséges ütemben. Pártunk X. kongresszusa és megyei párt­értekezletünk egyaránt hangsúlyozta a szocialista gondolkodás és magatartás fej­lesztésének szükségességét. Az a társa­dalmi aktivitás, amely megyénkben is ki­bontakozott a szocialista erkölcs erősítése érdekében, az antiszociális felfogással szemben, nagy erőforrást jelent a közgon­dolkodás fejlesztésében. Ezzel helyesen kell élnünk, nem szabad engednünk az indokolatlan türelmetlenségnek, de a ta­pasztalható eszmei semittevést, bizonyta­lankodást is fel kell számolnunk. A gyakorlatban feltétlenül érvényt kell szereznünk a X. kongresszus állásfoglalá­sának: „A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dol­gozó, felelősséget és áldozatot vállaló ál­lampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társada­lomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szo­cializmus hivei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közös­ség megkárosítását." A Szocialista demokratizmus, az üzemi és tsz-demokrácia fejlődése kedvezően be­folyásolja a társadalmi felelősségérzet alakulását. A munkahelyi felelősségtudat, az üzem, a tsz termeléséért, fejlődéséért vállalt aktív elkötelezettség csak akkor erősödhet, ha a dolgozók magukénak ér­zik az üzemet, a szövetkezetet, ha részt vehetnek az üzem életének alakításában. Ezért elítélendő az a gazdasági vezetői magatartás, amely formálissá teszi a ter­melési tanácskozásokat, az üzemi demok­rácia fórumainak működését, és a mun­kásokat pusztán a vezetői utasítások vég­rehajtóinak tekinti. Az üzemi demokrá­ciát azonban nemcsak a vezetők torzíthat­ják el, hanem azok a szervek, kollektí­vák is, amelyek nem vagy rosszul élnek a demokratikus lehetőségekkel. Különös súllyal kell foglalkoznunk az ifjúság szocialista erkölcsi arculatának erő­sítésével. Az ifjúság elé követendő er­kölcsi példákat kell állítanunk és megkö­vetelni tőlük, hogy a társadalmunkban ki­bontakozó lehetőségeiket a szocialista er­kölcs normái szerint hasznosítsák. A munkát nehezítő objektív és szubjek­tív körülmények ellenére szocialista épí­tőmunkánk sikerei nyomán a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztéséért vívott küzdelem mind eredményesebb. A megyénkben elért gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális előrehaladás is iga­zolja pártunk X. kongresszusának megál­lapítását: „Az állampolgárok jogait meg­alapozó és kiszélesítő szocialista demok­rácia, az egyéni és a közösségi érdeket jobban kifejező szocialista gazdaságirányí­tási reform a korábbinál Jobban tudatosí­totta a végzett munka és az össztársadal­mi érdek közötti kapcsolatot, fejlesztette a tömegek igazságérzetét, jobban meggyö­kereztette, hogy a szocializmusban a bol­dogulás alapja a munka és az igazi sze­mélyes boldogulás csak a közösség érde­keivel összhangban kereshető." A pórtszervezetek és a kommunisták teendői a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztésében Feladataink a szocialista közgondolkodás fejlesztésében

Next

/
Thumbnails
Contents