Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

VASÁRNAP, 1972. JÜLIUS 16. (Folytatás a 3. oldalrol.) összeütközések határozottabban felszínre kerülnek. E jelenségek közös jellemzője, héj*)- nem antagonisztikus ösizeütköaések, e? e<ért megtalálhatók a megoldás legmegfelelőbb formál ls. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer a kollektív érdek fokozottabb érvényesítésével megnövelte az üzemi, dolgozói kollektívák és az egye* dolgozók szerepét, így a gazdasági életben, a termelőmunkában nemcsak az anyagi, hanem erkölcsi ösztönzés, a tudati tényezők szerepe is növekszik. A gazdasági reform erösltl a dolgozók tulajdonosi szemléletét, felelősségérzetét, s így milliók válnak egyre inkább a termelési feladatoknak nemcsak végrehajtóivá, hanem kimunkálóivá és a vezetés segítőivé. A jelenlegi körülmények között tehát kedvezőek a feltételek az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. Az üzemi demokrácia izmosodik megyénkben, bár helyenként nem mentes a formális elemektől sem. A gazdasági életben ma szükségszerűen növekvő szerepet kap a végzett munka gazdaságossága, társadalmi hasznossága. A régi gazdaságirányítási rendszer idején • termelés, a gazdasági munka hasznossága nem mindig volt felismerhető sem a dolgozók és a közvélemény, de olykor még a gazdasági vezetők számára sem (gazdaságtalan termelés, eladatlan készletek felhalmozódása stb.). Ma már ez egyértelműbb és világosabb, s így a gazdasági tevékenység, a végzett munka erkölcsi megítélése is határozottabbá válik. Ez lehetővé teszi a gazdasági életben, a gazdasági vezetők tevékenységében a valós és alértékek különválasztását. A gazdasági reform pozitív hatása mellett tapasztalható, hogy egyes gazdasági vezetők és üzemi kollektívák helytelenül értelmezik a nyereségérdekeltség elvét. Mindenáron a nyereség növelésére törekszenek, s esetenként a vállalati érdeket a társadalmi érdek fölé helyezik. Vannak olyan vezetők, akik csak a mai nyereséget nézik, és lemondanak a holnapi fejlődésről, mig mások a távlatokban gondolkodva nem törődnek a mai gondokkal. A ]ó vezető ismeri a múltat, tervezi a jövőt. de a jelenben él. Előrehaladásunknak fontos területe az életszínvonal alakulása, a szocialista elosztás érvényesülése, az ár- és bérrendszer Megyénkben a lakosság túlnyomó többségének élet- és munkakörülményei Amikor a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztésének feladatait veszszük sorra, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a társadalom tudata általában elmarad a társadalmi lét fejlődése mögött. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tudat, a közgondolkodás nem automatikusan követi a gazdaság, a társadalom fejlődését. Eszmei harccal, tudatos és sokoldalú nevelőmunkával elő kell segítenünk a társadalmi tudat szocialista irányú fejlődését. Kedvező körülmény, hogy a lakosság döntő többsége támogató részes* szocialista célkitűzéseink, politikai törekvéseink megvalósításának. A lakosság különböző rétegei részéről megnyilvánuló polijelentósen javultak az utóbbi években, és érezhető az életszínvonal egyenletes emelkedése. A Jövedelemkülönbségek mértékére, az egyes kategóriák jövedelmének növekedésére vonatkozóan ugyanakkor túlzó véleményekkel lehet találkozni. A statisztikai adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a jövedelemkülönbségek — egyes szűk csoportok spekulációval, „ügyeskedéssel", nem törvényes eszközökkel szerzett magas Jövedelmeitől eltekintve — megyénkben általában társadalmilag indokoltak, és nem sértik a szocialista elosztás elvét. Egyesek ugyanakkor — kihasználva a gazdasági élet megélénkülése nyújtotta lehetőségeket, az ellenőrzés hiányosságait — törvénytelen eszközökkel jutottak érdemtelen és kiugróan magas jövedelemhez. Az ilyen korrupciós, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények, a gátlástalan nyerészkedés, harácsolás esetei méltán keltettek a megye közvéleményében felháborodást. A népgazdaság elleni, a társadalmi tulajdont károsító és korrupciós bűncselekmények száma a megyében 1968tól valamelyest emelkedett, és a felderített bűntettek által okozott kár összege Jelentősen megnőtt, 1971-től kezdve azonban csökkenő tendenciájú. Ez azt mutatja, hogy egyesek igyekeznek kihasználni a nagyobb önállóság nyújtotta lehetőségeket, törvényellenes manipulációik azonban csak rövid életűek lehetnek. A jövedelemadóra vonatkozó rendelet — amelyet a helyi viszonyoknak megfelelően kell alkalmazni — lehetőséget nyújt a túlzottan magas, spekulációs jellegű és idegen munkaerő foglalkoztatásával szerzett jövedelmek elvonására. Tapasztalható ugyanakkor a spekulációs úton szerzett magas jövedelmek eltitkolása, az adócsalás, továbbá az adókivetés megfellebbezése is a bíróságokon. A lakással, ingatlannal, telekkel történő spekuláció esetei is megtalálhatók megyénkben. Ehhez hozzájárul a lakáshiány, de a leleplezés nehézsége is. A telkek korlátozására vonatkozó rendelet végrehajtása megkezdődött. A felmérés szerint mindössze 2015 olyan telek található megyénkben, amelynek tulajdonosai két vagy több telekkel rendelkeznek. A telektulajdonra és jövedelemadóra vonatkozó rendelet végrehajtása eredményeképpen azonban a telekadó összege a korábbi 178 ezer forintról 1 107 000 forintra emelkedett tikai bizalomra és érdeklődésre építünk annak érdekében, hogy a marxista—leninista ideológia elveit, a szocialista eszméket mindjobban megismertessük és ennek szellemében haladjunk eszméink gyakorlati megvalósítása útján. Az ideológiai és kulturális életben, a propagandatevékenységben a legfontosabb a marxizmus —leninizmus hegemóniájának, vezető szerepének erősítése, az elveinkkel szemben álló eszmék és nézetek elleni hatékony küzdelem. E munka azért is lényeges, mert a kispolgáriság nemcsak erkölcsi, hanem ideológiai és politikai síkon is jelentkezik, mint a szélsőségekre való hajlam és törekvés. Jelentkezhet álradikális, túlzó követelésekben éppúgy, mint politikai opportunizmusban, liberalizmusban. Ebből következik, hogy a szocialista közgondolkodás fejlesztéséért vívott harcunk szorosan összefonódik a kétfrontos ideológiai küzdelemmel. Gondot kell fordítanunk a külföldről jövő ellenséges politikai és eszmei hatások ellensúlyozására, visszaszorítására is. A szocialista közgondolkodás fejlesztése, a társadalomellenes jelenségek meggátlása érdekében szükség van mind az eszmei harc, a nevelőmunka fokozására, mind a törvényekre, rendeletekre, az adminisztratív intézkedésekre. Harcunk csak akkor lehet eredményes, ha a szocializmus aktiv hívei a fő kérdésekben egységesen Ítélik meg a negatív, a kispolgári jelenségeket. Zavart és súlyos kárt okoz, ha olyan jelenségek ellen hirdetünk harcol, amelyek nem állnak szemben szocialista elveinkkel, ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy a szocialista közvélemény szó nélkül hagyjon társadalmi elveinket sértő kispolgári megnyilvánulásokat. Pártunk X. kongresszusa után széles körű küzdelem bontakozott ki a társadalomellenes, a szocialista elveket sértő és kispolgári jelenségek ellen. E küzdelem több, egymást szervesen kiegészítő csatornán indult meg: a politikai munkában, közgazdasági, gazdaságpolitikai eszközökkel, továbbá a jogalkotásban és Joggyakorlatban. A hozott intézkedések, rendeletek fokozottabban érvényt szereznek a szocialista elosztás elveinek, igyekeznek meggátolni a munkával arányban nem álló magas jövedelmek felhalmozódását, útját állják a jogtalan haszonszerzésnek, egyszóval a szocialista elveinket sértő jelenségek viszszaszorítását célozzák. Fontos tennivaló a rendeletek hozzáértő, megfontolt alkalmazása. Határozottan fel kell lépni a nyerészkedéssel, a korrupcióval, a spekulációval, az üzérkedéssel és a harácsolással szemben. Ugyanakkor az intézkedéseknek nem szabad sérA pártnak, a vezetőknek meghatározó a felelősségük a szocialista erkölcs erősítésében, az elveinket sértő, negatív jelenségek és tendenciák elleni küzdelemben. E munkában támaszkodhatunk szocialista építőmunkánk eddigi eredményeire, a dolgózók cselekvő bizalmára, s folytathatjuk harcunkat az évszázados róssz szokások, a szívósan továbbélő negatív hagyományok ellen. Következetességet, humánumot követelő harcról van szó, mert az esetleg előforduló hozzá nem értés, a helytelen módszerek alkalmazása hátráltatná céljaink megvalósítását. Pozitív hatású elsősorban a jó példamutatás. Ezért fontos, hogy a pártszervezetek következetesen kísérjék figyelemmel tagjaik magatartását és követeljék meg a szocialista erkölcs normáinak betartását. A szocialista közgondolkodás erősítéséért folyó küzdelemben elsőrendű tennivaló a pozitív, szocialista tartalmú közhangulat további fejlesztése. Még kell állapitanunk. hogy — itt megyénkben is — a társadalom egyes köreiben esetenként nem a szocialista elvek és a pozitív társadalmi közmorál hívet a hangadók, hanem a kispolgári elemek. Ezért nagyon fontos a pártszervezetek kommunista kollektívüteniök a hasznos, tisztességes munkát végző dolgozók, kisiparosok, parasztok, értelmiséglek Jogos érdekeit, gazdasági érdekeltségét. Mindenféle túlzó, álradikális in-* tézkedés vagy a liberalizmus, de az elnézés is egyaránt súlyos gazdasági és erkölcsi károkat okoznak. Arra kell törekednünk, hogy a hozott Intézkedéseket, rendeleteket politikusán, a társadalmi érdeknek, a szocialista elveknek megfelelően valósítsuk meg. Az intézkedések azt a szocialista alapelvet juttatják érvényre, hogy társadalmunkban a munka által lehet jövedelemhez jutni, a pénz, a Jövedelem azonban nem válhat tőkévé egyesek kezén. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel párhuzamosan felszínre kerülő Ideológiai, tudati, erkölcsi kérdésekkel rendszeresen foglalkozni kell mindennapi politikai munkánkban, az agitáclóban és propagandában. A Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország témái között szerepelnek a példakép, a közélet tisztasága, a boldogság és társadalom, a „szocialista összeköttetés", a mi humanizmusunk, a közélet és magánélet egysége és más témák. Megítélésünk szerint lapjaink különböző módon, de általában színvonalasan közelítik meg e kérdéseket. Munkájuknak jelentős szerepe van a szocialista közgondolkodás erősítése terén elért eredményeinkben. Ugyanakkor tapasztalunk valóságunk ábrázolásában bizonyos egyoldalúságot is. A negatív jelenség megfogalmazása olykor jobban sikerül, mint a pozitív tapasztalatok megírása. A lapoktól e kérdésekben is az igaz, a reális helyzet előremutató ábrázolását várjuk. A negatív jelenségek eltúlzása pesszimizmushoz vezet, lefegyverzi a szocialista erkölcsi közvéleményt. A ml feladatunk pedig a reális társadalmi optimizmus, a szocialista erkölcs erősítése. nak, a szocialista morál híveinek égyüttés fellépése, szívós, körültekintő eszmei-politikai meggyőző munkája és példamutatása. A szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztését szolgáló eszmei küzdelem hosszú évekre szóló, állhatatos munkát követelő feladat. Ezért a következő években a pártszervek és alapszervezetek, a kommunisták rendszeresen foglalkozzanak a szocialista közgondolkodás erősítését szolgáló gyakorlati munka teendőivel. A szocialista közgondolkodás fejlesztése a társadalom közügye, e munkában sajátos feladatai vannak az állami szerveknek, tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak, üzemeknek, szövetkezeteknek, Intézményeknek. A megyei pártbizottság felkéri a különböző kollektívákat, vezetőiket: munkálják ki és realizálják saját konkrét tennivalóikat a szocialista gondolkodás és magatartás fejlődésének hatékony elősegítése érdekében. % Megyei pártbizottságunk mély meggyőződése, hogy épitve a becsületesen dolgozók nagy tömegére, a Jövőben 1* sikeresen haladunk előre pártunk X. kongreszszusa határozatainak megvalósításában, a szocialista közgondolkodás erősítésében. A társadalmi felelősségtudat és közösségi magatartás fejlesztése A kispolgáriság társadalmi gyökerei és jelentkezésének okai megyénkben Megyénk tapasztalatai is igazolják a X. kongresszus megállapítását: „Társadalmunk átmeneti talaján tovább élnek, részben újratermelődnek, illetve átmenetileg felélénkülnek még a polgári erkölcs maradványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérőjelenségeként, de felerősödött az individualizmus, az egoizmus, az anyagiasság." Vagyis itt az utóbbi időben valóban felerősödött, de jellegét tekintve mégis a fejlődés kísérőjelenségeivel állunk szemben. E jelenségeket bagatellizálni, veszélyességüket alábecsülni legalább olyan hiba lenne, mint eltúlzásukból teret engedni egy össztársadalmi erkölcsi pesszimizmusnak. A kispolgári életszemlélet és erkölcs társadalmi bázisa egyre szűkebb. A szocialista termelési viszonyok megszilárdulásával, az Iparosodás gyors előrehaladásával a munkásosztály a legnépesebb osztály megyénkben, s Ideológiai-erkölcsi hatása, befolyása meghatározó a szövetkezeti parasztságra és az értelmiségre ls. A kispolgáriság azonban jóval túlnő saját társadalmi bázisán, ezért nem szabad a kispolgáriságot a kispolgársággal azonosítani. Hiszen a kispolgárság egyes tagjainak magatartásában érvényesül már a szocialista felfogás hatása, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem kispolgársághoz tartozó dolgozók kispolgári módon élnek, gondolkodnak és cselekszenek. Annak eldöntésére, hogy mi kispolgári jelenség és mi nem az, a legfontosabb vízválasztó, hogy a társadalom érdekét szolgálja-e vagy szemben áll vele, a társadalmunk alapját képező munka, a társadalmi egyenlőség, a szocialista emberség és kollektivizmus, vagy ezzel ellentétben a vagyon, a pénz, az egyéni érdek önrélóságának megnyilvánulása-e? Az egyéni érdek érvényesítése akkor válik kispolgári magatartássá, ha szembefordul a közösség, a társadalom érdekeivel, a társadalmi egyenlőséggel és szocialista humánummal. Vagyis fontos szempont a javak megszerzésének módja. Joggal támadja a közvélemény a „hálapénz" elfogadását, sok esetben megkövetelését, amely az anyagbeszerzésnél és különösen egészségügyi területen nem ritka. Méltán éri bírálat azt a gyakorlatot, hogy néhány orvos munkahelyén — kórházban, klinikán — is folytat magángyakorlatot. Számunkra politikai kérdés, hogy amikor alkotmányunkban az egészségügyi alapszolgáltatás az állampolgárok alkotmányos Joga lett — megelőzve nálunk gazdagabb országokat —, akkor önző, anyagias szemléletű emberek ne ronthassák e döntés politikai jelentőségét. Hasonlóan politikai kérdés azonban az is, hogy az orvosetikával szemben vétő kisebbség elítélendő magatartását a közvélemény ne általánosítsa az orvostársadalom hivatásának élő, tisztességés döntő többségére. Hazánkban a társadalom töhbsá«e srámára megoldódott a „miből éljünk?" nagy kérdésé, ezzel együtt azonban napjainkig sem alakult ki a széles közvéleményben helyes szemlélet a „hogyan éljünk?" kérdésében. Ebből is ered, hogy nem kevesen a szocialista jólét előrehaladását „okolják", amikor a kispolgáriság szóba jön. A társadalom minden becsületesen dolgozó tagjának javuló anyagi létet biztosítani állandó politikai feladatunk. Biztosítani a munkát, a szabad idő kulturált eltöltését, a családi élet legjobb feltételeit ugyancsak szocialista törekvés. A szöcialista erkölcsöt nem a javuló életfeltételektől kell félteni. Problémát az jelent, hogy a kulturális, erkölcsi, műveltségi színvonal növelése, a szép és értelmes élet kritériumainak közvéleménnyé formálása nem halad a szükséges ütemben. Pártunk X. kongresszusa és megyei pártértekezletünk egyaránt hangsúlyozta a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztésének szükségességét. Az a társadalmi aktivitás, amely megyénkben is kibontakozott a szocialista erkölcs erősítése érdekében, az antiszociális felfogással szemben, nagy erőforrást jelent a közgondolkodás fejlesztésében. Ezzel helyesen kell élnünk, nem szabad engednünk az indokolatlan türelmetlenségnek, de a tapasztalható eszmei semittevést, bizonytalankodást is fel kell számolnunk. A gyakorlatban feltétlenül érvényt kell szereznünk a X. kongresszus állásfoglalásának: „A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hivei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását." A Szocialista demokratizmus, az üzemi és tsz-demokrácia fejlődése kedvezően befolyásolja a társadalmi felelősségérzet alakulását. A munkahelyi felelősségtudat, az üzem, a tsz termeléséért, fejlődéséért vállalt aktív elkötelezettség csak akkor erősödhet, ha a dolgozók magukénak érzik az üzemet, a szövetkezetet, ha részt vehetnek az üzem életének alakításában. Ezért elítélendő az a gazdasági vezetői magatartás, amely formálissá teszi a termelési tanácskozásokat, az üzemi demokrácia fórumainak működését, és a munkásokat pusztán a vezetői utasítások végrehajtóinak tekinti. Az üzemi demokráciát azonban nemcsak a vezetők torzíthatják el, hanem azok a szervek, kollektívák is, amelyek nem vagy rosszul élnek a demokratikus lehetőségekkel. Különös súllyal kell foglalkoznunk az ifjúság szocialista erkölcsi arculatának erősítésével. Az ifjúság elé követendő erkölcsi példákat kell állítanunk és megkövetelni tőlük, hogy a társadalmunkban kibontakozó lehetőségeiket a szocialista erkölcs normái szerint hasznosítsák. A munkát nehezítő objektív és szubjektív körülmények ellenére szocialista építőmunkánk sikerei nyomán a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztéséért vívott küzdelem mind eredményesebb. A megyénkben elért gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális előrehaladás is igazolja pártunk X. kongresszusának megállapítását: „Az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szocialista demokrácia, az egyéni és a közösségi érdeket jobban kifejező szocialista gazdaságirányítási reform a korábbinál Jobban tudatosította a végzett munka és az össztársadalmi érdek közötti kapcsolatot, fejlesztette a tömegek igazságérzetét, jobban meggyökereztette, hogy a szocializmusban a boldogulás alapja a munka és az igazi személyes boldogulás csak a közösség érdekeivel összhangban kereshető." A pórtszervezetek és a kommunisták teendői a szocialista gondolkodás és magatartás fejlesztésében Feladataink a szocialista közgondolkodás fejlesztésében