Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

SZOMBAT, 1972. JÜLIUS 15. 3 Minden gyermeket várva Segíl az orvos és a műszer is Bizarr nyugati divathóbort az idén, hogy bő ruhát hor­danak a legdivatosabb divat­hölgyek és alatta egy kis­párnát — éppen úgy, mint­ha bébit várnának. Nálunk viszont mintha maga a bébivárás kiment volna a divatból. Az orvosok 6zerint a nők két dologért mindent megtesznek: hogy megszabaduljanak a nem kí­vánt terhességtől, és — ha nincs — gyermekük legyen. Hazánkban — kis időkülönb­séggel — sokan végigjárják ezt a két stációt. Most szól­junk azokról, akik mindent megtennének azért, hogy gyermekük legyen. például császármetszés szük­séges, az anya vagy a szüle­tendő gyermek érdekében. 2. m Orvosilag igazolt tény, hogy az abortuszok számának emelkedésével emelkedett a veszélyeztetett terhességek és a koraszülések száma. Na­gyon sok olyan asszony van, akik vállalták a terhességet, de a végeredmény kérdéses — az SZTK megyei igazga­tóságának adatai szerint ta­valy a megyében kifizetett táppénzösszeg 10 százalékát a veszélyeztetett terhesek kapták. Nálunk hagyományosan jól szervezett hálózat működik a terhes asszonyok védelmé­ben. A terhesség alatti leg­alább háromszori orvosi vizs­gálatra nemcsak a lehetőség van meg, hanem ez szinte kötelező, hiszen ehhez kötik a különböző szociális juttatá­sokat is. A tapasztalat sze­rint legtöbb kismama hat­nyolcszor is felkeresi a ta­nácsadót, azt viszont keve­sen tudják: a legszüksége­sebb az volna, hogy már a terhesség első harmadában is orvosi felügyelet alatt le­gyenek. Ha a szükséges vizs­gálatokat a legelső szakasz­ban elvégzik, megakadályoz­hatók a későbbi veszélyek. Ma már számtalan olyan or­vosi műszer és eljárás van, amely azt célozza, hogy a ba­ba egészségesen jöjjön a vi­lágra. Anélkül, hogy komoly szakmai ismereteket kívánó módszereket, vizsgálati eljá­rásokat próbálnánk elemezni, szóljunk egy-két olyan tudo­dományos újdonságról, ame­lyek mind azért „születtek", hogy a kis jövevény és az anyák egészségét óvják. Ma már műszer segítségével pél­dául meg tudják határozni a placenta helyét, a magzat fej méretét, sőt viszonylag pontosan a súlyát vagy az esetleges ikerterhességet. De műszerrel meghatározható pél­dául a szülés legkedvezőbb időpontja is, ami jelentős, ha Magyarországon az utóbbi években a magas veszélyez­tetett, terhességi és koraszü­lési arányszám arra figyel­meztetett, hogy nagyon soka tennivaló a nők védelmében. És elsősorban megelőző mun­kára van szükség, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi hálózatnak nemcsak a terhes kismamákkal kell foglalkoz­nia, hanem azokkal a fiatal nőkkel, akik később kíván­nak gyermeket szülni. Az Egészségügyi Minisztérium 1968. óta központi keretből biztosított lehetőséget a nő­védelmi tanácsadó megterem­tésére, vagyis egy új gondo­zási formát hozott létre a terhes tanácsadás mellett. Az a tény, hogy hazánkban — és sajnos Csongrád megyé­ben is érvényes ez az adat — az összes születéseknek több mint 10 százaléka kora­szülés — arra sarkallta az orvosokat, hogy minél töb­bet tegyenek az eljövendő ge­nerációk érdekében. Munká­jukban elsősorban a meg­előzés fontos: felderíteni, hogy a leendő anya egészsé­gi állapota nem veszélyezte­ti-e a tervezett terhességet, illetve a szülést. A jövő idő ebben a megfogalmazásban rendkívül fontos és nyilván feltételezi az okos családter­vezést, ami sajnos, hazánk­ban még nem mondható ál­talánosnak. Pillanatnyilag tehát a leg­égetőbb gond éppen az, hogy a meglevő, de az anya vagy a születendő gyermek egészsé­gét károsítható terhességet ellenőrizzék, s amennyiben lehetséges, orvosilag segítse­nek. Sajnálatos, ma még gyakoribb az, hogy veszé­lyeztetett terhesség után, kü­lönösen pedig, ha a terhes­ség sikertelenül fejeződött be, az újabb terhesség vál­lalása előtt veszik igénybe az asszonyok az előzetes orvosi gondozást. ráig egyáltalán nem, ezen túl gyermeke 1 éves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és ké­szenlétre igénybe venni. Éj­szakai munkára gyermeké­nek 1 éves koráig nem köte­lezhető." Vajon minden mun­kahelyen betartják ezt a szabályt? Nem is szólva a Munka Törvénykönyv egy másik lényeges rendelkezésé­ről: „A nőket terhességük negyedik hónapjának kezde­tétől gyermekük 1 éves ko­ráig lehetőleg a délelőtti mű­szakba kell beosztani." — Sok olyan munkahely van, ahol a dolgozók többsége nő, nem csoda hát, ha a „lehe­tőleg" úgyszólván kibúvót je­lent. De társadalmi kérdés az is, ami alapvetően az egyének szemléletéből fa­kad, amiről oly sokszor hu­morizálunk a „kicsi vagy ko­csi?" szállóigével. Igen, hi­szen orvosilag bizonyított tény, hogy a fiatalok köny-i nyen mondanak nemet a gyermekre és nem egy kis­mamát találunk a veszélyez­tetett terhesek között, aki minden valószínűség 'szerint gondtalanabbul kihordhatta volna el6Ő terhességét, ha vállalta volna. De mindenképpen meg kell említeni azt is amikor a té­máról szólunk, hogy egész­ség-nevelési gondjainkkal is kapcsolatos. Az Egészségügyi Minisztérium tervel szerint felvilágosító könyv készül házasulandóknak, fiatalok­nak, fiatalasszonyoknak (az abortuszról például) és min­denképpen szükséges lenne filmek és televíziós propa­ganda anyagok felhasználása is. Most még talán időben lenne — mert nyilvánvaló, nem elég az orvosok, nőgyó­gyászok erőfeszítése ahhoz, hogy megértsük: egy elkövet­kezendő nemzedék egészsé­géről van szó. Sz. M. Hol kezdődik? A bölcső­ben, mondhatnám, ha lenne még bölcső. Vagy talán még korábban, a szülőknél. Van már a világon intézmény, amely előkészíti őket a há­zasságra, aztán a gyerekszü­lésre, nevelésre. Bölcsőde is van, ha nem is elég, amely előkészít az óvodára. Az óvoda az iskolára, az alsóta­gozat a felsőre, ez a közép­iskolára, a középiskola az egyetemre. Mindez nem is lenne olyan nagyon bonyo­lult, csakhogy... minden lép­csőfok közé idegen forma ik­tatódik: a tanfolyam. Há­romnapos, kéthetes, hóna­pos. Ezerféle. Mindenre elő­készítő tanfolyam. „Elég jól sikerült, na meg „f"-es is TE PEDIG FIAM... vagyok" — nyugtatta ma­gát a folyosón egy felvételi­ző, nincs egy hete. Amikor megkérdeztem — puszta kí­váncsiságból — mi az, hogy „f"-es? Csodálkozó, nagy szemekkel bámult rám, anél­kül, hogy válaszra méltatott volna, elhúzódott. Ennyire kívülállóval nem érdemes szóba állni. A József Attila Tudomány­egyetem KISZ- és szakszer­vezeti bizottsága egyetemre előkészítő tanfolyamot szer­vezett fizikai dolgozók gyer­mekeinek. Négy megyéből 1*1 Ha erről szólunk, nem elég csak az egészségügyi, de fon­tosabb a kérdés társadalmi oldalát is nézni. Azt ugyanis, hogy a Munka Törvényköny­ve a terhes anyák jogait nem egy rendelkezésben rög­zíti. Például: „A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészség­re káros munkakörben fog­lalkoztatni. Ezeket a munka­köröket az egészségügyi mi­niszter állapítja meg." Vagy: „A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjától kezdő­dően gyermeke 6 hónapos ko­Tej és tejtermékek minőségi ellenőrzése Kevés a hűtőkooal és a hűtőpult A nyári szezonban foko­zottabban ellenőrzik a tejet és a tejtermékeket a megyei és a fővárosi élelmiszer-el­lenőrző és a vegyvizsgáló intézetek. Az ellenőrök azonban még mindig jócs­kán találtak kifogásolniva­lót. A tejipari üzemek az előírt tárolási hőmérsékletet mindenhol betartják, megfe­lelő hűtőkocsijuk azonban nincsen elegendő, emiatt a termékek egy része szállítás közben meg nem engedhető módon felmelegszik. Sokszor a kereskedelemnek sincsen elegendő hűtőpultja, és-ezért esetenként minőséghibás ter­mékek is eljutnak a fogyasz­tókhoz. Az ellenőrök sza­bálysértési eljárást indítot­tak például a soproni tej­üzem ellen, ahonnan a meg­engedettnél nagyobb víztar­talmú vajat szállítottak az üzletekbe és polipack tej, va­lamint nagyobb mennyiségű tejföl került — a zárógép hibája miatt — súlyhiánnyal a fogyasztókhoz. Zala me­gyében nem megfelelő mi­nőségű tejföl forgalmazását tiltották meg az ellenőrök. Csongrád megyében is rend­szeres az ellenőrzés. (MTI) Javult a munkaerő-gazdálkodás és a személyi érdekeltség az építőiparban jöttek, jelentkezés, iskolai javaslat alapján. Néhányukat elutasították. Ha a keretszám megengedné, mégegyszer ennyien is jöttek volna. Egyiküktől sem hallottam: „f'-es vagyok. „Kerülik a témát". Az erőszakosan nyílt kérdésre is nehezen, a lénye­get megkerülve válaszolnak. — Egy ilyen tanfolyam mindenkinek jól jönne, ez nem vitás. — Biztos vagyok benne, hogy egyetlen szülőnek sem kell nélkülöznie, ha a gyere­két tanulni engedi. Az enyémnek se, a pedagógus­nak se. És a középiskolában ugyanazt kapjuk, mint a szellemi dolgozók gyerekei. — Nekünk nem mondják a szüleink: te pedig fiam ez és ez leszel, tanár vagy or­vos, jogász, mit tudom én. Szerintem ebben van közöt­tünk a legnagyobb különb­ség. Valóban? Nyolcvanan vannak a tanfolyamon, akik jövőre orvosegyetemre ad­ják majd a jelentkezési la­pokat. Túl sokan. Ezészen biztos, hogy nem kerülnek be valamennyien. Egészen biztos, hogy a szülők is be­leszóltak a választásba, ha nem is úgy, hogy „te pedig fiam..." A kérdés semmiféle kü­lönbségtételre nem szólította fel őket. Hogy mégis emle­getik, arra vall, érzik. Vala­mit éreznek, csak nem biz­tos, hogy a lényeget. Arról nem beszélnek. De hát mi is a lényeg? Miért kell nekik ez a tanfolyam? egy rendszeresen használt, jó példatár. Egyébként létezik ilyen, 40 forint, csak ritkán lehet kapni, nagyvárosok­ban. Szegeden volt néhány gyerek kezében, értő szülők, vagy kiváló tanárok jóvoltá­ból. A többiek? Akik itt van­nak, most megpróbálnak — feszített tempóban, rengeteg munkával — felkészülni a felvételire, amelyen iszonyú nehéz példákat kell megolda­niuk. Mindenkinek — gondolom tovább. Az „f"-eseknek is, a többinek is. Rengeteg a középiskola, ahol egyiküket sem készítik fel erre. Am a felvételin könyörtelenül ki kell választani a legjobbakat. A döntés nagyon gyakran függ „naprakész" tájékozott­ságtól. Ha a hallgatójelölt szakfolyóiratokat olvas, is­meri a tudomány legújabb eredményeit is: tájékozott. Felvehető. ÁTMENETI MEGOLDÁS Az építő és építőanyag­ipari termelőerők fejlesztése és hatékonyabb felhasználá­sa céljából tavaly több át­fogó munkaügyi intézkedést hajtottak végre az ágazat­ban. Továbbfejlesztették, ki­terjesztették a népgazdaság számára fontos ipari beru­házásokon foglalkoztatott dolgozók személyi érdekelt­ségi rendszerét, amely az átadási határidők pontos tel­jesítésére ösztönöz. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezete mintegy 15 vállalatnál folytatott helyszí­ni vizsgálatot, 25 vállalattól részletes beszámolót kértek be, továbbá a szakszervezet megyei és vállalati informá­ciói, valamint a statisztikai adatszolgáltatások elemzése alapján tették széles körűvé az ellenőrzést. Megállapítot­ták, hogy a múlt évi mun­kaügyi intézkedések is se­gítették az állami építőipari vállalatokat abban, hogy ta­valy 73 különösen fontos ipari beruházáson az előző évinél 14 százalékkal több munkát végeztek el. Az idénypótlék alapbére­sítésével és az új munkásta­rifa-rendszer megvalósításá­val kedvezően módosult a bérstruktúra. A múlt év má­sodik felében az összes mun­kabéren belül a zömmel tel­jesítményhez kötött törzsbé­res keresetek aránya az ál­lami építőiparban 77-ről 86 százalékra, a tégla- és cse­répiparban 79-ről 85,5-re, a kő- és kavicsiparban 75,5-ről 84 százalékra emelkedett Az építőipari munkásszál­lások építésének pénzügyi fedezetére vonatkozó intéz­kedések alapján a IV. öt­éves terv időszakában az ÉVM vállalatainál mintegy 550, a fővárosi tanács épí­tőipari szervezeteinél 66—70, a KPM vállalatainál mint­egy 25 millió forintnyi köz­ponti alap képződik. Ezzel és a vállalati fejlesztési ala­pok tervezett felhasználásá­val együtt 13 000—14 000 dolgozó korszerű elhelyezé­sére alkalmas munkásszállók építését teszik lehetővé. A különféle intézkedések hatására tavaly már érezhe­tő volt az ágazatban a mun­kaerő-forgalom mérséklődé­se. Általában az újonnan felvett dolgozók száma ket­tő, a kilépetteké három szá­zalékkal csökkent. Tavaly a kivitelező építőiparban mint­egy 12 ezerrel több munkást foglalkoztattak, mint az elő­ző évben, s 50 százalékuk az állami építőipari vállalatok­nál helyezkedett el. — Szeged js környé­ke szeren­csés hely. Itt érdemes előkészítő tanfo­lyamot csinálni. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy elér­je célját: megvilágosodjon a gyerekek előtt mindaz, amit a középiskolás tankönyvek­ből csak a sorok közül, sok munkával, ambícióval, átla­gon felüli tudással lehet „ki­olvasni". Ami pedig elenged­hetetlen egy sikeres felvételi vizsgához — mondja Bariska János. Kémiából készíti elő a jövendő biológia-kémia sza­kosokat. A feltételek: elsősorban az egyetemi jól felszerelt inté­zetek és a fiatal oktatók. Olyanok, akiknek középisko­lás tanári gyakorlatuk is van, de tájékozottak a fel­vételi vizsgák anyagáról, menetéről, szakmailag is ki­tűnően képzettek, összesen húszan dolgoznak két hétig a 120 harmadikos gyerekkel, akiknek Szegeden szervezték meg a bentlakásos tanfolya­mot. Simon Mária tanársegéd fogja össze a szegedi akciót — Bemutattam ezt a fel­adatlapot, kíváncsiságból. Megoldásához kombinatív készség szükséges, különbö­ző szaktárgyak feladataihoz ad kulcsot, a módszer megis­merését segíti. Azt mondták a gyerekek, sohasem láttak még ilyet. Nélküle nem bol­dogulnak a felvételin. — A példákat hagyjuk — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Szanka Károly. A fizi­kát „veszi át" a gyerekekkel. — Nincs a középiskolákban — Sokáig az Elet és Tudo­mányt ol­vastam, most a Búvár jár — mondja Szabados László, a vásárhelyi Bethlen gimná­ziumból. — Azt hiszem, mindenki­nek van otthon tévéje. A Deltát tehát megnézheti. Ne­kem általában egy órát vár­ni kell a buszra, Mezőko­vácsházára járok be, Almás­kamarásról. A járási könyv­tárban mindent megtalálok — így Ádám Tamás. Állat­orvos szeretne lenni. For­gács Erika szegedi, a Rad­nótiba jár, ipari-biokémia ta­gozatos osztályba. — Nekem nem probléma a szakköny­vek beszerzése. Az egyetemi könyvtárban még irányítják is az embert Imre Erzsébet, a legbeszédesebb. Mezőgaz­dasági szakközépiskolába jár, Kisteleken. A szülei minden­ben segítik, mert nővérét nem vették fel az óvónőkép­zőbe, szeretnék, ha legalább neki sikerülne. Mindegyikük szeretné. A célt legtöbben évekkel ez­előtt kitűzték. Tájékozódtak, tanultak, lehetőségeik és ké­pességeik szerint. Bizakod­nak, most úgy érzik, nem lesz miért izgulni a felvéte­lin. Hiszen voltak előkészí­tőn is. „Agyondresszírozott gyere­kek" — mondta valaki a nagyvárosban, egyetemi vá­rosban felnőtt felvételizőkre.* Nem tetszetős a szó, de jól kifejezi: néhányukat hosszú évekig késztetik, kényszerítik megfeszített munkára, ere­jükön felüli teljesítményeket várnak el tőlük, különórát, magánórát, otthoni „foglalko­zást" szerveznek számukra — előkészítik a nagy verswiyre. Mások kizárólag saját' erő­ből, képességeik szerint tesz­nek, amit tesznek. Biztos va­gyok benne, mindkét cso­portban van „f'-es is, meg „szellemi" is. Az előkészítő csak a felvételire „dresszí­roz". Bárkit. Nem pótol éve­ket, nem biztosíték a későbbi helytálláshoz. Jó, hogy meg­próbálja megadni a jogot: mindenki rajthoz állhasson. De a versenybe nem szólhat bele. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents