Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

SZOMBAT. 19K. JliLlLS 13. 15 év Párthatározat a népi ellenőrzés létrehozására Tizenöt esztendeje, 1957. értelmében a központban Július 18-án hozta meg hatá- alig nyolcvan, a megyei irorozatát, az MSZMP Politikai dákban öt-hat, a járásoknál Bizottsága a népi ellenőrzés csupán az elnök és egy adszervezetének létrehozására, minisztrótor végezte, s végzi A határozat szervesen betl- ma is függetlenítve feladalett a munkáshatalom meg- tát. Így átlagosan száz népi szilárdítását és a konszolidá- ellenőr munkáját szervezi, clót szolgáló intézkedések segíti egy-egy hivatásos munközé. katárs. , A népi ellenőrzés az évek során széles körű megbecsüA népi ellenőrzésről szóló lést és tekintélyt vívott ki dokumentum hangsúlyozta, magának. „A népi ellenőrzés hogy messzemenően haszno- útján a dolgozó nép gyakosítani kell a lenini munkás- rol ellenőrzést a javak terparaszt ellenőrzés hagyomá- melése, elosztása felett, és nyalt „A létrehozandó el- ily módon is a vezetés tevélenórzési szervezet állami keny részesévé vált" —• szerv legyen, de munkáját hangsúlyozta Kádár János nagyrészt a szervezeten kí- abban a levélben, amelyeta vül foglalkoztatott dolgozók népi ellenőrzés megalakulámennél szélesebb köre vé- sának 10. évfordulója alkalgezze. döntően társadalmi mából a Népszabadság kömunkában. Elnevezése népi zölt ellenőrzés legyen, hogy ezzel • j,'ilegéliK"„ A népi ellenőrzéssel szemA párthatározatban foglalt ben lg nagyobb követelméIrányelvek alapján alkotta meg az Országgyűlés 1957.1 nyeket állított a gazdaságirányítás reformja. Ezért ^^^ttvénvf az Országgyűlés kiellenőrzésről szóló törvénye s bőv(tette hatáskörét és az ezt követően 1658 etagn a,8Óbb szervek önallóságat. megválasztottak a központi, Az atív vezetés igényei Mjd a fővárosi a megyei a minden tónten jelent6sen t növekedtek. A népi ellenőrlenórzési bizottságokat, ame- ^ gyakran kérik fel solyek nyomban meg ls kezd- ron k(vüu viZ8galatokra. Fonták munkájukat. A párt vá- tos kérdé8ekre hívjék fel a rakozásának megfelelően a figyelmet a dolgozóktól ér társadalmi és gazdálkodó kez6 közérdekű bejelentések, szervek javaslatára sok ezer dolgozó Jelentkezett népi el- amelyek kivizsgálását az lenőrnek. Az alapkoncepció alapító párthatározat a népi ellenőrzés alapvető feladatává tette. Évente mintegy tízezer bejelentés érkezik a népi ellenőrzési bizottságokhoz. Ezek jelentős része a társadalmi tulajdon károsítására, pazarlásra, munkanélkül szerzett jövedelmekre, felelőtlen gazdálkodásra, egyszóval olyan jelenségekre figyelmeztet, amelyek sértik az emberek igazságérzetét, a szocialista közerkölcsöt. A párthatározat felhívásának megfelelően, a népi ellenőrzés mindig kiállt a társadalom érdekébe fellépő bejelentők ügyében, ha kellett, védelmében. • Ma ls Időszerű a párthatározat figyelmeztetése: a népi ellenőrzés léte nem csökkenti az egyes szervek felelősségét saját területükért. Erre azért is szükséges emlékeztetnünk, mert számos tapasztalat utal arra, hogy a reform bevezetésének első éveiben háttérbe szorult a gazdaságirányítás alapvető céljainak megvalósítását segítő ellenőrzés. A népi ellenőrzési bizottságok, a sok ezer népi ellenőr és az ellenőrzés apparátusa becsülettel, nagy felelősséggel, a 15 éve hozott határozat szellemében látja el feladatát. Munkájukat a társadalom elismerése, megbecsülése kíséri. K. S. A közművelődés fehér foltjai Kulturális szolgáltatás Szinte legendaszámba men- tások más formái. A Patvo- kát, hogy lelkesedése és enernek azok a történetek, ame- latot, a Gelká-t és társaikat giája mellé a szakavatott kéz és a sokrétű párosuljon. felkészültség Kiállítás a gyárban A Konzervgyárban erősödő hagyomány, hogy a város képzőművészei elviszik alkoAzok a szép napok Általános vélemény, hogy az egykori üzemi „kultúrHogyan sikerült hazahozni Rákóczi hamvait? Talán csak hontalanságé- kieszközölni, hogy II. Abdul nak huszonnyolcadik eszten- Hamid török szultán végre dejében, 1894 tavaszán el- hozzájárult a fejedelem hunyt Kossuth Lajos földi hamvainak exhumálasahoz maradványainak hazahozata- ós hazaszállításához. Thaly lát Turinból kisérte a nem- Kálmán alapos ismerője volt zeti gyász kifejezésének a török viszonyoknak. A olyan pompája, mint amikor szultán rendkívüli módon ki•zt a híres nagy temetést kö- tüntette őt. Nagy segftségere vetően néhány évvel későb- volt Thaly Kálmánnak, a feben, a magvar állami függet- jedelem hamvainak hazaszállenségért küzdött másik nagy Ittasában Széchenyi Ödön, száműzött Rákóczi Ferenc Széchenyi István fia. Tudvahamvait hazaszállították Tö- levően Széchenyi Istvannak rökországból. Nem volt min- két fia volt: Széchenyi Béla, den nehézseg nélkül való Ró- aki Lóczy Lajossal részt vett kóczl hazatérése haló porai- Azsia-kutatósban, és öccse ban. A török ugyanis — leg- Széchenyi Ödön, aki évekig alább így volt még abban az élt Törökországban és neveidőben — nem engedte meg- hez fűződik többek kozott a bolygatni halottainak nyu- konstantinápolyi tűzoltoság galmát semmiféle okból sem, megszervezése. Széchenyi, a vallása parancsolta ezt, Ödön a szultán egyik legbiamihez hűséggel és fanatiz- zalmasabb embere volt aki mussal ragaszkodott. Azt nélkül talán nem is sikerült vallja ugyanis, hogy minden volna Thaly Kálmán szép , , „ „„,,„ tervének megvalósítása, Rácmbernek joga van az anya- kóczl hamvainak hazaszóllíföldtől annyi területre, amelyben a hamvai elférnek. Így tehát nem csoda, hogy a török temetők az idők folyamán egyre nagyobbodtak, valósággal a halottak birodalmává váltak... A konstantinápolyi temetőben a legrégibb Időktől vannak sírok, azt lehet mondani, hogy a hetedik századtól, Mohamed fellépésétől kezdve. A török ebben annyira következetes, hogy még a másvallásúaknak török földbe eltemetett hamvait sem engedi bolygatni. Ezért a legnagyobb nehézséget okozta az, amidőn II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról volt szó. Vajon sikerül-e megnyerni az akkori szultán jóváhagyását ahhoz, hogy a hamvakat exhumálják, és elszállíthassák a konstantinápolyi Saint Benőit templom kriptájából, ahová 1735-ben eltemették Rákóczi Ferencet. Thaly Kálmán, a kuruckor fáradhatatlan, lelkes kutatója és történetírója. volt az, aki reáakadt II. Rákóczi Ferenc sírjára 1899-ben és ugyancsak ő volt az. akinek sikerült hoszsiat>, több 6MI utanjarassal tása. Divat a szibériai vörösfenyő bútor Eszak-kaukázusi bútoripari vállalatok jelentős megrendelést kaptak Franciaországtól, ahol kedveltté, divatossá vált a híres szibériai vörösfenyőből készült orosz bútor. Az Apserovszki Fafeldolgozó Kombinát jól ismert a külföldi bútorkereskedelmi cégek előtt; a szocialista országokon kívül az NSZK-ba, Angliába, Egyiptomba, Kubába, Ceylonba és több más országba szállít bútort. A kombinát naponta 800 négyzetméter nyír-, dió- és tölgyfalemezt készít. A gyártási folyamat jórészt gépesített és automatizált. A kikerülő termék mennyisége egyre növekszik, ezért a kombinát további bővítésre készüL (MTI) lyeket öreg, meg nem is igénylik az emberek, nélküolyan öreg szakik mesélnek lük valami megbénul, lelasa munkáskultúra „hőskora- sul körülöttük. A kultúra, a bői. Arról a húszegynéhány művelődés iránti igény viévvel ezelőtti időszakról, szont nem ilyen nélkülözheamelynek emlékeit már csak tetlen. A társadalmi fejlődés néhány porosodó népltáncos- nem közvetlenül „kényszerít" ruha, jelmez, vagy diszletda- a több tudás, több ismeret rab őriz. Azokról az egy- megszerzésére. A művelődési szervolt — de minden kul- házakra tehát óriási feladat tásalkat a munkások közé. túrotthonnak, üzemnek, gyár- hárul. Megteremteni az Milyen eredménnyel? Agyúnak volt! — népi tánccso- igényt, a meglevőket minél mölcskonyhán a megkérdeportokról, üzemi színjátszó teljesebben kielégíteni, ezál- ze££ régi munkásnő közül körökről, amelyben részt tal állandóan emelni. egyik sem látta a kiállítások venni legalább annyira öröm Látnunk kell, hogy Sze- egyikét sem. de semmiféle volt (az együttlét es alkotás geden a művelődést házak nem kötelező gyári rendezöröme), mint amennyire ko- hálózata, felszereltsége és vényen nem vettek részt, telesség. öregebb munkások korszerűsége elmarad a töb- — Sietni kell haza, várfiatal koruk munkásegyleteit, bi hasonló nagyságrendű vá- nak a gyerekek, olvasókörök hangulatai ké- ros hálózata mögött. Szeged _ Nem érdekelnek eneem rik számon a mától. művelődési arculatát, annak kérenV aTok a dolgok szerkezetét alapvetően meg- _ Elfaradunk ez az ígazhatarozza a település 1gényelnek megtelelő korszerű, _ Honnan tudnánk, mit nagy művelődési központ hi- , ,._ . , ... ánya. A meglevő művelő- csinálnak odafont? dési házak, intézmények Sikere általában csak a buzgólkodások" felett eljárt igyekeznek sokrétű, változa- „fehér asztalos" gyári renaz idő, a kultúrházak felada- tos és gazdag programmal dezvényeknek van s újabtai lényegesen megváltoztak, jelentkezni, nem is slkerte- . , , ' De egyúttal kiszélesedtek és lenül. De akcióik mintha tan 8 gyárban megrendezett meg is nőttek! csak egy szűk réteg Igényel- családi ünnepeknek. A színA művelődési házaknak hez idomulnának. Szinte min- vonalas TIT-előadásokat, a igen nagy szerep jut a mű- dig ugyanazok az arcok, filmvetítéseket, a nehezen veltség fehér foltjainak el- ugyanazok a tapsok. Olvas- létrejött író-olvasó találkozórért^^reknS diáSto! tam szocialista brigádok kat Igen kis létszámú törzsnok, munkásszállások lakói- vállalásai között arról, hogy közönség látogatja. Gyenge a nak civilizált környezetet ennek és ennek a művelő- szervezés? Nincs kellő prokel1 "yúttarú; szórakozást és dégl háznak ezt és ezt az paganda? Hiábavaló fáradotelm^ pfhenéstteübizto- ^alml. képzőművészeti, ze- zás? Bal kézzel nyúlunk a sítani, s a művelődési há- ne' sorozatát megtekintik a dolgokhoz? zaknak kell betölteni a kö- brigádtagok is. De mindig „Kedves Elvtársak, Elvzösségi élet izzító ^kohójának kevés a közönség között a társnők! Ennek és ennek az södlecosen?' hogy "minél "több munkásarc. évfordulónak ennyi és anyemberrel megismertessék a Talán ott ls elkezdhetjük nyiadik évfordulóján... stb., műveltség alapjait gombolyítani a szálakat, hogy stb.'' — kezdődnek a szteMűvelődési házaink álta- kulturális szolgáltatásunk reotip kötelező üzemi ünnepIában szépek, ízléssel béren- meglehetősen intézmény- ségek. Gépiesek és végeérhenemetízolgámke^emreteljTsei! centrikus" Szorosan kötődik tetlenek ezek az ünnepi betik azt a küldetésüket, hogy egy-egy akció, előadas, mű- szédek, egy kaptafára kébármikor fogadják és befő- sor a művelődési központ- szülnek — mondják a hallgadják az éppen arra járó és hoz, annak épületéhez, s en- gatók, nem nyújtanak semmi Si I&lfflff«K£ következtében szűkkörű újat, semmi érdekeset. Lapoket. Pedig az ls célja lenne, közönségéhez. Embercentri- sódnak az ünnepeink, mindhogy lehetőségeivel kimoz- kusabb művelődési mozgal- nyájunk kárára, dítsa az embereket szűk la- mat kellene kialakítani. Ahol kasukból, tenyérnyi telkük- ^ üzemek, gyárak erejét ről, unásig ismerős munkás- meghaladja a programok szállási szobájukból, s ha szervezése, a színvonalas akegyszer kimozdultak, ne az ciók megteremtése, ott viitelbolt felé vegyék az irányt, gyék ki a programokat a műhanem a művelődési házba velődési központok a gyátérjenek be az utcáról be- rakba, üzemekbe (ha a gyári szélgetni, olvasni, szórakozni. kömyezet legalább olyan A felülről és az alulról jövő színvonalas, mint a művelőigények összekapcsolásával dési házaké, mert ez sem differenciált mflvelődési-kul- nevelőerő). Segítsék a turális lehetőségeket kell biz- művelődési központok a gyátosítani, hogy mindenki meg- rj klubokat, az üzemi kultalálja az érdeklődésének túrát. Hisz a helybenjárás megfelelő klubot, fórumot mindig a könnyebbik megoldás. De aki helyben jár, az már könnyebben indul el. A DÉLÉP munkásszállásaKulturális szolgáltatás ez, nak kultúrfelelőse most végde sokkal nehezebb és bo- zi a debreceni tanítóképző nyolultabb, mint a szolgálta- népművelő-könyvtáros szaPatyolat és klub (Folytatjuk.) TANDI LAJOS Hobbyszőnyeg Az Egri Háziipari Szövetkezetben az év első hat hónapjában 30 ezer forint értékkel több perzsaszőnyeget készítettek a tervezettnél. A szőnyegek több mint felét külföldön értékesítették. Az országban csak Gyöngyösön készítik a csomókihagyásos, mintás „Hobby-szőnyeget", amely iránt külföldön nagy a kereslet. Legújabb termékük a népművészeti hímzett blúz. BERCZELI A. KARÓIT Hullámsír QQQQQ szer ellen. De Szvetozár konok volt, s egyre el- ni a városban fegyveres kíséret nélkül, mélymélyültebb gyűlölettel gondolt öccsére, aki fő- ségesen megrendült derűs, vidám apja halálán, ispán létére még őt sem tudta megmenteni s a temetés után. melyre Istvánt tüntetően ezektől a megalázó tortúráktól, s mikor egy al- nem hívták el, négysoros magyar nyelvű lekalommal újból asztala köré telepedtek a zsan- vélben tudatta nagybátyjával, hogy anyja és ő dúrok, s egyveleg nyelven azt bizonygatták, nem kivanja ápolni a vele való rokonságot, s ts. De a szabadságharc leverése után ő is szenvedett a rámuralom fullasztó légkörében, Bonyhády megyefőnök intézkedéseitől, melyek minden csoportosulást, összejövetelt tiltottak, s különösen a kocsmárosokat sanyargatták, mert az emberek mégiscsak a kocsmákban bújtak össze a legszívesebben, s itt szólták el magukat a legkönnyebben, hogy tüstént magukra uszítsák a cseh és osztrák zsandárokaL De meg a kocsmárosok rejtegették leggyakrabban a bújkáló honvédeket és katonaszökevényeket, s ha a városban magában erre nem kerülhetett is sor, a tanyákon Bonyhády tömegestül romboltatta le az útszéli csárdákat, abban a hiszemben, hogy ezzel radikálisan megszünteti a főként katonaszökevényekből összeverődő, s egyre jobban elhatalmasodó betyárvilágot. A zsandárok gyakran vegzálták őt is, Szvetohogy Szvetozár tudtával titkos összeesküvésre készül a vízinép, a vérmes kocsmáros elvesztette eddig is nehezen fékezett indulatát, s olyan üvöltésbe tört ki szerbül és magyarul vegyesen, hogy a zsandárok jobbnak látták, ha elódalognak, mert a kocsmában ülő halászok és molnárlegények is kezdtek már emelkedni a helyükről, s nem kétséges, hogy percek alatt csicsókává verik őket, ha ki merik nyitni a szájukat. — Mondjátok meg annak a gazembernek... Igen, igen, a főispánnak... A saját testvéröcsémnek, hogy hagyjon engem békén, mert ennek rossz vége lesz... Rossz vége... — S egy hosszú kést húzott ki csizmája szárából. S valóban rossz vége lett, mert Szvetozárt ez az eset úgy felizgatta, hogy előbb agyvérzést kapott, aztán néhány nap múlva meghalt. Zágora, aiki már kezdettől fogva uszította apját, hogy mindörökre szakítson fivérével, zárt, faggatták, házkutatást tartottak nála, vagy . . , , , . .., , azért szutyongatták, hogy adjon felvilágosítást 81(11 olyan feneketlenül gyűlölnek, mint Bonyvendegei viselkedéséről, esetleg árulja el azt, hadyt, Perczel honvédtábornok renegát öccsét, aki ellenséges kijelentésre merészkedik a rend- s ezért egyikük sem mer egy lépést sem tenígy legjobb, ha őiket a netalán tán tervezett részvétlátogatástól megkímeli. István németül válaszolt (ez volt a hivatalos nyelv), s pár sorban utalt rá, hogy egyáltalán nem volt közeledési szándeka, s a rokonság megszűntét nem tartja veszteségnek. De a bosszúról mégsem tudott lemondani, mert most már szinte naponta küldte a zsandárokat a riadt, s elég gyámoltalan özvegy nyakára, aki egyszerű, szinte együgyű háziasszony volt, sohasem foglalt állást a vitatott kérdésben, legfeljebb a drágaságot fájlalta, s amikor még dúltak a délvidéki csatározások, ő csak pityergett, s elsiratott minden legényt, akár szerb, akár magyar volt. S évek múltán is minden esztendőben mélységesen meggyászolta az aradi vértanúkat, s gyakran osont ki a Deszkás-temetőbe, hogy virágot tegyen egy ismert vagy ismeretlen honvéd sírjára. Anya volt, aki a haló! kegyetlen tényét gyászolta, függetlenül annak nemzeti, társadalmi vagy eszmei hátterétől. (Folytatjuk.)