Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

41 SZERDA, 1972. JŰNIUS 7. Hagy gondunk a szolgáltatás (2.) Szervizekcsakaközponlban Az elmúlt öt esztendőben zajlott le nálunk a háztartá­sok „forradalma". A legtöbb család programja így festett: először mosógépet és porszí­vót, majd tévét vásárolunk, utána hűtőszekrényt. (Csong­rád megyében 73 ezer tele­vízió- és 113 ezer rádióelő­fizetőt tartanak számon.) A szegedi, mintegy 35 ezer háztartásban a becslések szerint hozzávetőleg száz­ezer háztartási gép van. Gyakorlatilag ezek garan­ciális és „fizető" (tehát ga­rancián túli) javítását a Gelka és az Elektromos Szö­vetkezet, valamint néhány kisiparos végzi. Gelka: hálózatbővítés A Gépipari Elektromos és Karbantartó Vállalat szegedi kirendeltsége a Kál­lay Ödön utcai helyiségben, meglehetősen szegényes fel­szereléssel, szűk műhelyben fogadta a készülékek és a megrendelők ostromát. Nem sokáig állta, gyakorta érkez­tek annak idején panaszok, hónapokig elhúzódott javítá­sok miatt. A városi tanács támogatással szerencsére új, 300 négyzetméteres, korszerű szerviz épült a Károlyi ut­cában, ahol 21 műszerész dolgozik. Jó két éve ez leg­nagyobb készülék-karban­vák István megyei kiren­deltségvezető elmondta: a jövőben nagyobb lehetősé­gük lesz helyben eldönteni, miként hasznosítsák munka­erejüket, eszközeiket. Ez gyakorlatilag újabb háló­zatfejlesztést jelent: leg­utóbb Tarjánban nyitottak miniszervizt, s előkészítik a színestelevízió-műhelyt is. Minden dicséretes törek­vés ellenére a Gelka ma még nem képes hibátlanul eleget tenni hivatásának. Hogy miért — erről a ké­sőbbiekben még lesz szó. Elektromos ktsz: még megtelel A Szegedi Elektromos Szö'­vetkezetről lényegében ugyanazt mondhatjuk el, mint a Gelkáról, azzal a különbséggel, hogy a szervi­zeiben átlagosan 3,8 nap alatt javítanak ki egy ké­szüléket. Dr. Tukarcsy Lászlótól, a ktsz elnökétől megtudtam — és ez megkü­lönböztetett figyelmet érde­mel —, hogy a háztartási gépek javítása 6,2, a rádió-, tévékészülékeké 3,9—4, az Elektromos Szövetkezet — noha éppen neki lenne rá kifejezetten módja — nem építette ki a Szegedet kör­nyező községekben sem a javító-, sem a felvevő háló­zatát. Azért neki lenne ez célszerűbb, mert szövetkezet lévén, könnyebben teremt­hetne kapcsolatokat a szé­pen gyarapodó ÁFÉSZ-bol­tokkal, üzletházakkal, ame­lyek egy-egy községben szolgáltatási centrumot ké­peznek. De ugyanúgy elvár­hatjuk a Gelkától, hogy ne feledkezzen meg a falusi háztartásokról. (Az igazság kedvéért: a Gelka a kezdeti lépéseket megtette, Tisza­szigeten például a fűszerüz­letben veszik fel a címeket, s a hét meghatározott nap­jain megy kl a faluba mű­szerész.) Ha a fehér folto­kon megszerveznék a meg­bízható szolgáltatást, teher­mentesíthetnék a város köz­pontjában levő műhelyeket is. De ugyanígy nem várat­hat magára a szegedi, hód­mezővásárhelyi, makói gyorsjavító-szolgálat megte­remtése, esetleg az átalány­fizetéses karbantartási for­. . , , ma megismertetése és beve­olajkalyhak es hutogepek 9,2 zetése. A felkészülésre tulaj­százalékos nyereséget hoz­tak. Ez pedig bizonyság sok más vállalatnak: a szolgál­tatással ma már tisztességes tartó kombinátunk, a Gelka jövedelmet lehet elérni. megszervezte a munkaidő utáni szolgálatot, ünnepna­pokon — még nem rendsze­resen — Szegeden is van ügyeletes műszerész. Hogy mennyire szükség volt az új műhelyre, jelzi néhány adat: 1969-hez képest körülbelül hatvanöt százalékkal emel­kedett az árbevétel (ennyi­vel nőtt az igény is). 1972 első negyedévében összesen 6721 készüléket javítottak ki. Átlagosan egy rádió vagy tévé 2,1 nap alatt fordult meg a műhelyben. A Gelka — úgy tűnik, felismerte a kínálkozó le­hetőséget — mindinkább bő­víti tevékenységi körét: előbb Újszegeden, majd a Kossuth Lajos sugárúton nyitott fiókot; 1971-ben megalakult Csongrád me­gyei kirendeltsége, amely arra hivatott, hogy a helyi igényekhez igazodva, az ed­digieknél rugalmasabban gazdálkodjon. Ahogy eztNo­Az elektromos szövetkezet az elmúlt években jobbára meglevő műhelyeit próbálta a lehetőségek határain belül bővíteni, nagyobb, a Gelká­éhoz hasonló korszerű szer­vizt nem épített. Nem nehéz következtetni ebből a jövő­re: a szövetkezet hálózata aligha győzi majd a várha­tóan dinamikusan növekvő feladatot. A községekben is! A már idézett megyei ta­nácsi jelentés szerint a ház­tartási kisgépek és elektro­akusztikai termékek vásár­lásának divatja nem tiszavi­rág életű, a következő évek­ben újabb nagy feladatok várnak a szervizekre. Kér­dés, amelyet most kell fel­tennünk: lépést tartanak-e az igényekkel? A jelenlegi felkészültség­ből nem lehet egyértelműen kedvező választ adni. Az donképpen már nincs idő, ezeket az intézkedéseket ké­sedelem nélkül most kell megtenni! Hiba az alkatrész­ellátásban Végezetül valamit le kell szögeznünk: a szolgáltatások iránti igény nem kizárólag a készülékek gyors szaporodá­sából származott. Ludas eb­ben a gyárak hanyagabb, rosszabb munkája, a tévék, rádiók, kisgépek gyengébb minősége. S ha már itt tar­tünk, ne feledkezzünk el a kirívóan rossz alkatrész­ellátásról. Alighanem he­lyénvaló a szervizvezetők el­keseredett kijelentése: „Hiá­ba a garancia, ha a gyárak maguk akadályozzák meg a javítást azzal, hogy minden megrendelés dacára sem küldenek alkatrészeket." Sajnos, ebben még a szol­gáltatásokról szóló kormány­határozat sem hozott válto­zást. Matkó István Fűszereloszlás - komputerrel A Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szakemberei — számítás­technikai szakértőkkel kö­zösen kidolgozták a fűszerek és más áruk — összesen mintegy 8000-féle cikkük —, elosztásának, szállításá­nak, számlázásának kompu­teres módszerét. Ezt a sok­féle árut mintegy 250 terme­ló cégtől szerzik be, s 4500 bolt, vendéglő és más meg­rendelőjük között osztják szét, évente kétmilliárd fo­rint értékben. A feladat nagyságára az is jellemző, hogy egy év alatt tízmillió — vagyis naponta mintegy 30 000 — számlatétel feldol­gozását kell megoldaniok. A nagy munkát összesen ezer adminisztrátorral, és más dolgozóval, mintegy 120 gépjárművel végzik el. Ha figyelembe vesszük, hogy például a negyedik ötéves tervünk évi tízszázalékos növekedéssel sz.ámol, akkor a további feladatokat jelen­tős létszámemeléssel, új iro­dák berendezésével, illetve gépkocslvásárlásokkal old­hatták volna meg. Ugyanezt Indokolná az is, hogy vevői­ket mind választékosabban kívánják kielégíteni. Ezeket a gondokat enyhí­tik a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi elektronikus számí­tógépének segítségével. Az adatok gépi feldolgozásához az előrelyukasztott kártyák módszerét választották. A kártyák elkészítéséhez gon­dosan felmérték, hogy egyes fiókjaik, meghatározott idő­közönként mennyi élelmi­szert és más cikket adnak el, s a kiskereskedelmi egy­ségeknél milyen a rendelt áruk nagyságrendi összetéte­le. Olyan kártyákat készítet­tek, amelyek mindegyikén az igényelt cikkek csaknem 100 százaléka megrendelhe­tő. A milliónyi kártya táro­lására, rendszerezésére, ke­zelésére a vállalat négy fi­ókjánál külön kártyatermet rendeztek be, s a gépi adat­feldolgozáshoz értő dolgozó­kat alkalmaznak. A kialakí­tott rendszer szerint a kár­tyákat kezelő dolgozók pél­dául nem számlázhatnak, olyan árut, amelyet a rak­tár nem tud kiadni, másrészt könnyen megálla­píthatják az egyes cikkek pillanatnyi raktári készletét. Az elektronikus számító­gép alkalmazása óta állan­dóan javul az áruelosztás, javul a gépjárművek ki­használtsága, vagyis a ko­csiforduló ideje, kisebb áru­készlettel is jobb a keres­kedelem igényeinek kielégí­tése. s gyorsabban jutnak a vállalat egészét érintő in­formációkhoz a vezetők. A tökéletes és gyors informá­lódás, a jobb áruelosztás mellett a legérzékelhetőbb eredmény, hogy a korábbi, átlagosan egy hét helyett három napra csökkentették a megrendeléstől számított áruszállítást. A vállalat ve­zetőinek számítása szerint — a munka minőségi javítá­sa mellett — a komputeres módszer előkészítésébe fek­tetett több millió forintos összeg hamarosan visszaté­rül. Dobó Balázs A művészeti szakszervezetek tanácskozása se, nagyobb tömegek bevo­nása. A Művészeti Szakszerve­zetek Szövetségének titkára aláhúzta: helyesnek és szükségesnek látszik a gaz­daságirányítás reformjának művészeti területre gya­az nak a kulturális területen történő érvényesüléséről. Az elnökség ugyanakkor helye­selné, ha a televízió gazda­ságpolitikai és a nemzetkö­zi kérdések témájával fog­lalkozó fórumaihoz hasonló­an sor kerülne egy műve­lődéspolitikai tv-fórumra is. (MTI) Kedden Vass Imre főtit­kár elnökletével ülést tartott a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Központi Ve­zetősége. Többek között megtárgyalták a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek agitációs- és propagan­damunkáját. Kárpáti Sándor, a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségének titkára referátu­mában egyebek között hang­súlyozta: legfontosabb fel­adat a művészeti alkotó­munka segítése, a párt kul­turális és művészetpolitikai elveinek érvényesítése a szakszervezeti keretek kö­zött is. Indokoltnak és reá­lisnak látszik a politikai tö­megoktatás körének bővíté­w DELMAGYARORSZÁG POAIM1A Ismét a lift A tarjáni 329-es épület B lépcsőházának 115 lakója ne­vében kérte segítségünket az épület egyik lakója. Levelé­ben meglehetősen érdekes históriáról számol be, mely­nek főszereplői a lift és azok, akiknek a karbantartás len­ne a feladatuk. Vagy tíz hónapja, hogy egy csapágy szirénázni kezdett a motorban, amint az kide­rült, olajhiány miatt. Így járt tovább a lift, meglehe­tősen kellemetlen muzsikáról gondoskodva a felső emele­tek lakóinak. A szerkezet természetesen tovább rom­lott. Végül a hajtómű és fel­vonógyár egyik dolgozója megnézte a felvonót, de ő is felfedezni lapunk egyik írása továbbállt. Minden maradt a ós egy, a Nők Lapjában meg­régiben. A napokban kiment ff^TZi számá­egy szerelő — no, nem meg- ^n jelent meg egy portré javítani, hanem kikapcsolni dr. I.ang Jánosnérói, a Tö­a liftet. Olvasónk véleménye mörkény gimnázium tanáré­szerint tíz hónap éppen ele- Í!?^6.,^/,^^; gendő lett volna a motor megjavításához. Most nem kellene a lakóknak gyalog járni az emeletekre. Vélemé­nyével egyetértünk, sőt még azzal is, hogy most végre gyorsan el kellene végezni a javítást. Nőgyógyász­kongresszus Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében megkezdődött a má­sodik Duna-nőgyógyász kongresszus. A háromnapos tanácskozás központi témá­ja, hogy milyen hatással le­hetnek a terhesség szövőd­ményei az anyára és a mag­zatra, a koraszülésre. Tár­gyalnak továbbá a női szer­korolt hatásait, tapasztala- vezet működési zavaraival talt összegezni. A szövetség kapcsolatos megbetegedések­javasolni fogja az érintett j ről is. szerveknek, testületeknek. Az ünnepélyes megnyitón hogy készüljön átfogó érté- | ^Magyar Nóorv^ Társaság kelés az új mechanizmus­professzor, a budapesti 2. számú nőgyógyászati klinika igazgatója. a Nemzetközi Nőorvos Szövetség alelnöke üdvözölte a kongresszus mintegy 500 résztvevőjét, akik nemcsak a Duna menti államokból, hanem szinte a világ valamennyi kontinen­séről érkeztek hazánkba. A megnyitás után a kong­resszus szekcióüléseken foly­tatta munkáját. (MTI) Legutóbbi postaládánkban ismertettünk egy levelet, amely Makra KJára aláírással írkerett és a képesítés nélküli óvónők helyzetével foglalkozott. Utóbb kiderült, hoey a levelet valaki más Irta, visszaélve Maki a Klára nevével És ez annál !« fur­csább. mert a levél küldője Igazat Irt. Nyilván ö is képesllég nélküli óvónő, feltehetően kollégája annak, akinek nevével vissza­clt. Nem a helyreigazítás a szándékunk ezekkel a sorokkal, csu­pán az, hogy Megtételt adjunk Makra Klárának, aki — bár igazat ad a levélnek — mégsem írta ineg azt. És még valamit be kell Jelentenünk. Ezután szerkesztőségünk ellenőrizni fogja, hogy valóban az írta-e a levelet, akinek a neve szerepel fel­adóként. Ieaz, ez, felteheiően lassítja majd levelezési rovatunk munkáját. De néhány felelőtlen levélíró, sajnos kényszerít ben­nünket erre a lépésre. Hiszcr ez már nem az első ilyen eset. Sajnos, a levél írója — amellett, hogy az erkölcstelenség egyik gusztustalan lehetőségével élt, amikor más nevét használta — nem számolt azzal sem, hogy bármennyire Igaz ls, amit meg­írt, éppen azáltal veszíti hitelét, hogy ne-n merte vállalni az Igazság kimondását nyíltan, a saját neve alatt. Az ellenőrzés — ha nehézkessé Is teszi munkánkat — éppen olvasóink szavának hitelét őrzi meg azoktól, akik mindenekelőtt önmaguknak, salát érdeküknek, de valamennyi olvasónk, levelezőnk hitelének is Ár­tanak. Egyúttal azt ls kérnénk olvasóinktól, hogy aki valamilyen telefonszámon (lakás, vagy munkahely) elérhető, azt ls tüntesse fel levelén, nevével és elmével együtt. Köszönet a tisztességért Egy olvasónk — A. J.-né, játszik ugyanazokkal a szá­Rómal krt. 18. — a Cent- mokkái. Két nap múlva — rum Áruház lottóárusának „magam sem gondoltam vol­szeretne köszönetet mondani, na komolyan" — írja levél­Olvasónk azt írja, hogy má- írónk, elmondta az árusnak, jus 29-én vásárolt az áru- hogy nála felejtette a szel­házban néhány lottószel­vényt, és csak hazaérkezése után vette észre, hogy a szel­vényeket ottfelejtette. Mivel vényeket, ö, bár nem emlé­kezett olvasónkra, adott má­sikat. Levélírónk nem az ér­ték, hanem a gesztus, a tisz­nyugdíjas, nehezen tudott tesség miatt szeretne köszö­volna új szelvényeket vásá- netet mondani, melyet szíve­rolni, pedig több mint tíz éve sen tolmácsolunk. Kinek van igaza? Sándor István (Tápéi utca 22.) egy ellentmondást vélt kőzik: „Sajnos, úgy látom, a mostani gyerekek elkényel­mesedtek, nem akarnak ta­nárnak menni." Ezzel szem­ben a Nők Lapja június 3-i a helyzet megváltozzék. Hi­szen sokan még ma ls csak azért jelentkeznek a tanár­képző szakokra, mert más­hova nem tudnak bejutni. Ezzel természetesen nem ál­lítjuk, hogy a jelentkezők többsége ilyen indokok alap­ján dönt, de sok esetben va­lóban ez a helyzet. Tehát a gimnáziumi tanárnőnek iga­za van: a gyerekek közül csak kevesen akarnak peda­gógusok lenni. Az ország pedagógusképző számában megjelent riport: , ,1. ,1 . ^ r^ifí i r üó^iTS-iVo Z dn intézményeibe termeszetesen Papi békegyűlések A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága és a római katolikus papi békebizottság elnöksége ren­dezésében kedden délelőtt a szegedi népfrontszékházban békegyülést tartottak római katolikus papok részvételé­vel. Berkecz József csongrá­di városi esperes a katolikus békebizottság alelnöke meg­nyitója után Balázs József, a Külügyminisztérium tudo­mányos főmunkatársa az eu­rópai béke és együttműködés kérdéseiről tartott előadást. A békegyűlésen részt vett dr. Udvardi József, Csanád egyházmegye püspöke is. Ugyancsak kedden délután a népfrontszékházban tar­tottak békegyűlést a protes­táns egyházak és egyéb fe­lekezetek lelkészei, melyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a protestáns egyházak és más felekezetek papi békebizottsága rende­zett. Takács István magyar­csanádi református lelkész elnöki megnyitója után mél­tatta a nemrég elhunyt Luczein Mladen magyarcsa­nádi görögkeleti román lel­kész érdemeit; 30 évig tel­jesített szolgálatot a község­ben, híve volt a békének, a nemzetiségi politikának, tagja volt a papi békebizott­ságnak. A békegyűlésen Ba­lázs József, a Külügyminisz­térium tudományos főmun­katársa előadásában az eu­rópai béke és együttműkö­dés kérdéseiről szólt. Hozzá­szólások után Munkácsy György református esperes, a békebizottság titkára zár­szavával ért véget a béke­gyűlés. A papi békemozgalom ta­nácskozásain jelen volt Mol­nár Sándor, a Hazafias Nép­front megyei titkára és dr. Rátkai János Csongrád me­gye egyházügyi tanácsosa is. amely 14 kémia-fizika és 40 kémia-biológia szakos tanár­jelöltről szólt, arról tudósít, hogy nem kapnak állást. Az 1 54 közül csak ketten találtak helyet a pedagóguspályán, a | többiek kénytelenek kutató­I intézetbe vagy más helyre menni, pedig tanárként sze­retnének elhelyezkedni. Ol­vasónk azt szeretné tudni, hogy melyik írásnak higy­gyen. E nehéz kérdésben igazsá­got szolgáltatni aligha tu­dunk. Szerintünk mindkét minden helyre akad jelent­kező, sokszor tíz-húsz is. En­nek az az oka, hogy kevés az egyetem, főiskola és sok a középiskola az országban. A Nők Lapjában megjelent írásnak is igaza van, hiszen például Pesten, vagy Szege­den is nagyon nehéz peda­gógusként elhelyezkedni. De ha valaki valóban tanítani akar, bőségesen találhat be­töltetlen állásokat. Igaz, nem feltétlenül városban, hanem faluhelyen. Ha valaki kémia­fizika szakos tanár létére írásnak igaza van. Tény, kutatóintézetbe megy. akkor hogy a fizetésrendezés előtti rossz bérezés népszerűtlenné tette a pedagóguspályát, és ahhoz még idő kell, hogy ez az a várost előbbre tartja, mint a pedagóguspályát, amihez joga is van. Hegszűnt a megálló Grosz János (Aczél u. 9.) amiatt panaszkodik levelé­ben, hogy Petőfitelepen a körtöltésen kívül levő busz­megállót megszüntették. Il­letve a helyi járat most is megáll ott, de az algyői busz nem. Pedig jó néhányan in­dulnak onnan algyői munka­helyükre. Az algyői járat üj megállója a körtöltésen be­lül, a régitől 900 méterre ta­lálható. Olvasónk sérelmesnek ta­lálja ezt az intézkedést. Nemcsak maga és társai miatt, hanem az iskolás gye­rekek nevében is, akik ezzel a busszal járnak a petőfi­telepi iskolába. A megálló áthelyezése óta jóval többet kell gyalogolniuk. Olvasónk szeretné, ha gondjukat meg­oldaná a Voláa Reméljük, nem lesz nehéz.

Next

/
Thumbnails
Contents