Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-07 / 132. szám
40 SZERDA, 1972. JŰNIUS 7. Szegedi emlékek Jágó hiba nélkül énekelt A „felfedezés" az én számomra olyun értékű szó, mint a „csIllaKzi'is". Gyönyörűséges tett felfedezni valakiben a képességet, az értéket, a tehetséget. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Palócz László, a Magyar Állami Operaház tagja immár régóta „híres" énekes. Az 6 „csiilagzása" is Szegeden kezdődött el, országos hírnevéhez nz 6 útját ls Szegeden kövezték ki. Vnszy Viktor volt az, aki 1947-ben felfigyelt az akkor huszonhat éves kóristéra és kiemelte őt az énekkarból. — Vaszynnk szép szokása, hogy a fiatalságnak, az utánpótlásnak minden lehetőséget megad a kibontakozásra. Ezért sokan hálásak lehetünk neki, hiszen nem én voltam az egyetlen, akit „kiemelt". Hallatlanul keménykezű, de kitűnő zenepedagógus ő, aki nagyon szereti a színházat, a színházát, s nem egy énekest „bocsátott pályára", hogy azután az operaházi tagságig szárnyaljon ... A kibontakozás egyetlen lehetősége a próbára tevő szerep. Nos, Palócz Lászlónak sem lehetett panasza erre, mert az Opera énekkara után Szegeden rögtön a Traviata Germon-ját énekelhette eL Nagy szeretettel fogadták a Szegedi Nemzeti Színháznál a kezdő szólistát — Harmonikus, baráti emberi kapcsolatok jellemezték a szegedi társulat közösségi életét. Bár ma lenne ilyen színház! — mondja Palócz László. — Király Sándor, Littay György, Bessenyei Ferenc, Deák Sándor, Zentav Anna és Kenessey Ferenc rendező (ma a budapesti Operaház rendezője) neve fémjelzi az akkori színházi életet. Ragyogó, szép esztendők voltak a szegediek. Napirenden voltak az újságíró klubban a tartalmas színész-újságiró „éjféli viták", eszmét cseréltünk, beszélgettünk, s közben emberileg ls gazdagodtunk. Nincs nehezebb feladat egy énekes számára, mint váratlan-hirtelen „beugrani" valaki helyett a színpadra. De nagyobb, szebb élmény ls kevés van annál, mint amikor ez igazán sikerül. Palócz László Szegeden élte meg életének első veszedelmes „beugrását". Az Othelló Jágó szerepét kellett elénekelnie egyik napról a másikra, zenekari próba nélkül. Bizony, nehéz lélekkel, feszülő idegekkel öltötte magára a jelmezt. Jágó azonban ezen az estén is hiba nélkül énekelt és intrikált, s alakítója Igen szép sikert aratott! — Ebben az Időben játszották Pesten a Wlndsori víg nőket, ragyogó szereposztásban, ám mérsékelt sikerrel— meséli a Liszt-díjas baritonista. — Szegeden is műsorra tűztük ezt a darabot. A társulat, mint együttes, olyan Jó volt, hogy Pestről is lejártak a szegedi „víg nőket" megnézni... Vaszv Viktor világéletében hitt a színházban. Ezért tudott rögtön a háború után olyan kitűnően éneklő, rendkívül jól vezetett színházat csinálni Szegeden, amely párját ritkította. Ragyogó hangulatú előadásokban gyönyörködhettek az operakedvelő szegediek. Vaszy az operairodalom egyik legnehezebb operáját, Beethoven Fidel'óját úgy állította színre, énekkarilag olyan tiszta hangzást produkált, ami egyszerűen bravúros volt. Hogyan érhette el ezt? Ügy, hogy hitt az emberekben is, nem csak a színházban. Palócz László, a budapesti Operaház magánénekese a szegedi reflektorok fényéből német, szovjet, angol, izraeli, francia, svájci operaszínpadokra lépett. Milyen volt a búcsú a szegedi színháztól? Nem csak nagy emlékeket hozott el onnan a tarsolyából, hanem emberileg és művészileg ls gyarapodva távozott. Az idő ezt adta neki cserébe azért, amit elvett. Gulay István Iskola óletközetbon A munkára nevelésről Egy építész „vallomása yy Nagyon sokféle,^ nagyon lönböznek a háború előttiek- hóban, fagyban, zsúfolt villamoson vagy autóbuszon claz tartal— Mint építész, azt érzem a legfontosabb célnak, hogy munkámmal hozzájárulhassak minél több ember egészséges, boldog életének kialakításához, hogy tervező munkámmal adni tudjak, ameddig lehet, adni jó szívvel, lelkesen és önzetlenül. Ezek a mondatok az épíélete ne legyenek kénytelenek céljának a szolgálatot tartja. Az emberek szolgálatát, minden emberét, akár a jelent, akár a múltat, akár a jövőt kepviseljék is a nemzedékek egymást váltó sorában. magas szintű tudásra van tői. Ezért dolgoztam ki prog. szüksége munkájához az épi- ramjavaslatokat „szállodahá- pelni a még alvó kicsit a tészmérnöknek. A ceruza és zak" építésére, amelyekben bölcsődébe, az óvodába, s így a vonulzó használatától a közös társadalmi rendelteié- inkább merjék vállalni műszaki tudományok hosszú sű, klub- stb. helyiségekkel élet leglényegesebb során át, egészen n legújabb egészítenénk kl a kisméretű mát a gyermeket, építőanyagok tulajdonságai- lakásokat. S amikor az első nak és a korsfcerű technikai ilyen jellegű épületet sikeeszközök — a számítógépek, rült — az idősek számára — a grafikus dlsplay-k stb. — megvalósítani, ugyanazt alkalmazási lehetőségeinek éreztem, mint akkor, az óvopontos ismeretéig. De mind- daavatásnál. Valami jót ez nem elég. Még valami akartam nyújtani az öregekkell hozzá, amiről nemrég nek, és talán sikerült. Spiró Eva, a LAKÓTÉRV — A legfiatalabbak és az építészmérnöke tett meglepő, idősek után — folytatta a nagyon emberi „vallomást", mérnöknő — a fiatal házaAmint elmondta, ennek a sok problémái kezdtek fog- tészmérnők mondatai. De többletnek, a humánumnak, lalkoztatni, hogy — különö- szinte kiált belőlük a nő, az az építményt használó embe- sen ha gyeremek is van már anya szemlélete, aki rekkel való törődésnek fontosságára az egyetemen lemondani minden szórakoKotsis Iván professzor ir'á- zásról, mindenről, amit megnyitotta rá a figyelmét, de szoktak, hanem legyen módIgazi átélését csak a gyakor- juk a felüdülésre, a kikaplati munku hozta meg. csolódásra ls. Ne legyenek — Néhány éve óvodát kénytelenek kora hajnalban, terveztem — mondotta. — Nem volt világraszóló alkotás, szerény, egyszerű épület volt, mégis fordulópontot jelentett munkámban. Az óvoda avatásakor ugyanis tanúja lehettem, hogyan vették birtokukba, hogyan töltötték meg az apróságok az élettelen objektumot vidám, színes, zsivajgó élettel. Olyan érzés volt, mint mikor az anya életet ad, és tudja, hogy most valami csodálatos dolog történt, valami, ami bennem indult el, él, mozog, része lett a világmindenségnek. Azt hiszem, tulajdonképpen akkor lettem építész. Rádöbbentem, hogy az építészet nemcsak azért csodálaton hivatás, mert művészet és technika egyidejűleg, hanem azért is, mert a bölcső és a sír közötti utunk boldogságának vagy boldogtalanságának, elégedettségének vagy elégedetlenségének is egyik fontos tényezője. — Aztán rá kellett jönnöm, hogy lakástípusaink nincsenek összhangban társadalmi rendünkkel. Nem, vagy csak ritkán vesszük figyelembe az életforma megváltozását, a nők bekapcsolódását a termelő munkába, az igényt a háztartási munka csökkentésére. Lakásaink számos korszerű megoldás ellenére lényegileg alig küA középiskolai tanulók tervszerű nevelésének programjában a fiatalok munkára nevelésével kapcsolatosan ezt olvashatjuk: „Legyen meggyőződve a tanuló arról, hogy a munka a nép anyagi jólétének és kulturális felemelkedésének az alapja, a munka végzése az egészséges és boldog emberi élet feltétele. Tudja, hogy a munkának döntő szerepe volt az ember kialakulásában, a társadalom fejlődésében. Lássa tisztán azt is, hogy az egyes embert a szocialista társadalomban munkája alapján ítélik meg, tisztelje tehát a munkát és a képességeik szerint dolgozó, szorgalmas embereket." E nemes célkitűzések megvalósításáért sokat tehet az iskola mint nevelőintézmény, a fiatalok aktivitásra, önállóságra, fegyelmezettségre, pontosságra stb. való neveléssel, a munka örömének és szépségének megismertetésével, a szellemi és a fizikai munka közötti összhang megteremtésével, a jól végzett munka hasznának, eredményének érzékeltetésével stb. A tanulás és a gyakorlati foglalkozás során szerzett munkatapasztalatok csak akkor lesznek nevelőhatásűak is, ha az iskola eszmei célkitűzéseit a család és a társadalom is támogatja, illetve ha a család és a társadalom szemlélete a munkáról az iskola ez irányú célkitűzéseivel is összhangban van. Vizsgáljuk meg először a család feladatait a gyermek munkára nevelésével kapcsolatosan. A munkáról, annak jelentőségéről nemcsak az iskolában szerez benyomásokat a tanuló, hanem a családi körben is. Ma mér az esetek többségében mindkét szülő dolgozik, sőt a családokkal együtt élő testvér is. Természetes tehát, hogy a munkáról, a munkahelyről, s annak légköréről sokféle Információt szerez a gyermek. Ezek az Információk s vélemények rendkívül erősen hatnak a gyermekre, s állásfoglalását messzemenően befolyásolják. Például: ha az anyagiasság szelleme korán eluralkodik a gyermeken, ennek oka az esetek nagy többségében a családban is megtalálható. A törekvő, munkaszerető szülők gyermeke általában magával viszi az életbe is a jó példát, míg ellenkező esetben inkább a lazaság, a lustaság uralkodik a fiatalokon. Másként nő fel, más eszméket és elveket vall az a tanuló, akinek szülei jó munkájukért megbecsült emberek, mint aki csak azt látja otthon, hogy semmittevéssel is elmúlhat a nap. Az igényes család beleoltja gyermekébe is az igényességet, a törekvést, a korral való lépéstartást, míg a munkát lebecsülő, a dologtalan életet dicsérő nyilatkozat a gyermek munkaszeretetének alakulására is rossz hatással van. Az „úgy álljunk a munkához, hogy más is hozzáférjen", és az ehhez hasonló megjegyzések kényelmességre és könnyű pénzkeresetre nevelik a fiatalokat. A példa mindig vonz. Dolgos embert Igazában csak olyan környezet tud nevelni, ahol a szülők is élen járnak a munkában, figyelemmel kísérik gyermekük tevékenységét, buzdítják, serkentik és lelkesítik, s nem utolsósorban a családban is megerősítik az iskolai szinten folyó munkaszeretetre való nevelést. Nagyon sok gyermek dolgozik az üzemben, vállalati munkahelyen. A szakközépiskolás tanulóink mindegyike, de a gimnáziumi stb. tanulók közül is többen vállalnak munkát. Nyilvánvaló, hogy az üzemeknek és vállalatoknak is van tennivalójuk a munka megszerettetését Illetően, azaz tevékenységüknek összhangban kell lenni az iskolai nevelőmunkával. Mikor „dolgozik" összhangban az üzem, a vállalat az Iskolával? Többek között akkor, ha szervezetten és jó tárgyi feltételek mellett folyik a munka. Ha nincs üresjárat, s a tanuló mindenütt azt tapasztalja, hogy mindenki szívügyének érzi a munkát. Az üzemnek sem szabad csak a saját érdekeit helyezni előtérbe. Kedvét szegi a gyermek, ha kezdeti tájékozatlansága, ügyetlensége miatt stb. kigúnyolják. Ahol például a hangnemre, a bánásmód stílusara is adnak, ott a tanulók is jobban érzik magukat. A legideálisabb helyzet az volna, ha a tanulókkal foglalkozó egyén is a tőle telhető legjobb szándékkal egyben pedagógus is igyekezne lenni. Szólni kell a televízió, a rádió és a napilapok szerepéről is. Ügy vélem, több olyan műsor, előadás és írás kellene, amely a tanulókkal megismerteti a munkát, az üzemet, a termelőszövetkezetet s benne a dolgozó embert, a munka és az életszínvonal kölcsönhatását, a tervek teljesítésének fontosságát stb. Több szót érdemelnének társadalmunkban a jól dolgozó munkásemberek, s úgy érzem többen kellene adni a termelőmunka iránti tisztelet felkeltésére. S befejezésül legyen szabad az V. Nevelésügyi Kongresszus téziseiből idéznem: „Belátjuk az anyagi érdekeltség nagy motiváló erejét a munka végzésében, de ettől elválaszthatatlan a társadalomért végzett tevékenység önzetlen erkölcsi motívumainak nevelése is. A munka erkölcsi ösztönzőinek nevelése szempontjából rendkívül jelentőségű a tanulók önzetlen társadalmi munkája." Nem árt tehát a városért, a munkahelyért, a lakóterületért, az iskoláért, gyermekeink otthonának kulturáltabbá tételéért stb. végzett munkát előtérbe helyezni és szorgalmazni, a tanulók munkára nevelése érdekében. Bánfalvi József Hárman a vádlottak pad fán Együttesen és külön-külön donítottak el és értékesítetelkövetett bűncselekmények tek. Himmersbach rovásán miatt kerültek a vádlottak van még kerékpár- és gyerpadjára Himmersbach József mekkocsilopás és egy kire32 éves, foglalkozás nélküli, katüveg betörése a Bízomábüntett előéletű, Szeged, Re- nyl Áruházba, ahonnét egy tek utca 14., Kádár Németh magnetofont vitt el Zoltán 25 éves, büntetlen Süttei Pált egy alkalomelőéletű, Klskundorozsma, mai rávették, hogy saját neNap utca 5. és Süttei Pál 27 vében magnetofont kölcsöéves, büntetlen előéletű, Sze- nözzön a kölcsönző vállalatged, Béla utca 3. szám alatti tói, amelyet viszont Kádár lakosok. Himmersbach és és Himmersbach értékesített. Kádár Németh, hogy pénzre A szegedi járásbíróság Himtegyenek szert, a jelmezköl- mersbaeh Józsefet összbüncsönzőből 2500 forint értékű tetésül 3 évi fegyházra ítélte ruhát kölcsönöztek, amelyet és öt évre eltiltotta a közelzélogosítottak, a zálogcédu- ügyek gyakorlásától. Kádár lát is értékesítették. Betörtek Németh Zoltán büntetése l a DÉGÁZ egy lakókocsijába; év és 2 hónap börtön, s a ahonnan gázpalackot, olaj- közügyektől háromévi eltilkályhát és ruhaneműt vittek tás. Süttei Pál 0 hónap javíel magukkal; a Szatymaz ut- tó-neveló munkát kapott, 13 ca 6. szám alól egy 200 li- százalékos bércsökkentéssel, teres gázolajos hordót tulaj- Az ítélet Jogerős. Yorkban végrehajtották az Egyesült Államok Mo6t pedig arra kérjük az olvasót, emlékeztórténelének egyik legnagyobb szabású bank- zen arra, hogyan intézte el „Albert bácsi" Ralph 10. ALBERT BÁCSI HALALA Másodperceken belül kitűnt: mind a felhajtott gallérra, mind a kesztyűre nagy szükségük volt. A jövevények német gyártmányú géppisztolyt húztak elő a kabátjuk alól, és minden különösebb különösebb sietség nélkül szitává lőtték a gyilkoskülönítmény sebezhetetlennek hitt parancsnokát. Joseph Bocchino fodrászsegédből az FBI egy szó vallomóst sem tudott kihúzni. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor a két Ismeretlen belépett, Bocchino „véletlenül" feléjük fordította a forgó fotelben ülő kliensét. Az igazság az, hogy kevés embert öltek meg a világon, altiért ennyire nem sírt volna senki. Számtalan áldozat hozzátartozója gyűlölte Anastasiát. Igen, nagyon sokan 'tudták, hogy férjük, fiuk vagy testvérük meggyilkolása „Albert bácsi" műve, de bizonyítékuk nem volt Az sem vitás, hogy — ne felejtsük el: jobbára szicíliaiakról van szó, akiknél egy kis vérbosszúért különben sem kell a szomszédba menni — a tömegvyilkossal már sokan végeztek volna, ha nem őrzik olyan Jól a testőrei. A meggyilkoltak rokonain túl azonban az egész becsületes amerikai közvélemény forrt a dühtől Arnold Schusler esete miatt. A következőkről volt szó: az ötvenes évek elején New rablását. A rendőrség elfogta a banditák vezetőjét, egy Willy Sutton nevű gengsztert, aki később bevallotta, hogy Anastasiának dolgozott. Az FBI talán soha nem fogta volna el Suttont, ha nem siet a segítségére egy fiatal, bátor breoklyni munkus. Arnold Schuster látta a lapokban megjelent hatalmas fényképeket, a rendőrség körözési felhívásával, és ahhoz még nem volt eléggé régi amerikai, hogy megtanulja: „Ne avatkozz bele abba, ami nem a te dolgod". (Amerikaban ez egyébként európai ember számára hihetetlenül elterjedt gondolkodásmód. Napirenden van, hogy sok közömbös szemlélő szeme láttára gyilkolnak meg valakit.) Schuster a New York-i földalatti, a subway egyik járatán felismerte a banditát, és feltűnés nélkül követte. Egészen addig, amíg — már fenn az ut.cán, az egyik sarkon — meg nem pillantott egy rendőrt. Akkor kiáltozni kezdett, és bátran a hatósági közeg segítségére sietett, amikor Sutton ellenállt. Az Egyesült Államokban olyan ritka a bűnüldözés ilyen civil segítője, hogy az eset óriási storynak számított. A nyári uborkaszezonban öles címbetűk nevezték hősnek az ifjúmunkást, megjelent a filmhíradókban, interjúkat készítettek vele, valamennyi televíziós állomás riporterei, nagy cégek — reklámcélokból — legújabb gyártmányaikat keresztelték el az ő nevéről. Albert bácsi magához Intette egyik rutinos bérgyilkosát, Frederlch Tenutót, és azt mondta neki: — Te is tudod, Fred, hogy nem bírom a hencegőket Paskold meg ezt a fickót. Ez volt ennek a naiv, tiszta fiatalembernek a halálos ítélete. Garbót, a „Csukottszájút", a floridai ügyész gyilkosát — éppen azért, mert nem bizonyult elég csukott szájúnak. Ezek után a szárnyaló fantáziára bízzuk, mi történhetett Frederick Tenutóval, aki Schuster „megpaskolása" (agyonlövése) után nyomtalanul eltűnt. Cui prodest? Kinek használ? A bűnüldözés ősi alapkérdése ez a régi Rómában divatossá vált két szó. A Park Sheraton Hotel fodrászszalonjában történt gyilkosság óta bizonyos mozaikokból lassan összeállt a válasz erre a kérdésre. Az egyik legnagyobb New York-i Cosa Nostra..család" főnöke, Vito Genovese megirigyelte Anastasia babérjait. Tulajdonképpen ez a válasz, a többi csak részletkérdés. Genovese ugyancsak régi maffiás, és azon kevesek közé tartozik, akiknek már a harmincas években a nyomában volt a rendőrség. A régi recept szerint Olaszországba menekült. Helyét egyik gengsztertársa, Frank Coslello vette át. Amikor az amerikai csapatok a második világháború végén megszállták Olaszországot, az FBI körözési listát adott át az MP-nek (Militory Pollce, katonai rendőrség), néhány Cosa Nostra-körözött. nevével. Így Genoveset is elcsípték, és óriási bánatára visszavitték az Egyesült Államokba. Aztán kiderült, hogy kár volt aggódnia. A Cosa Noslra előkészítette egyik tekintélyes személyiségének visszatérését: a vád dokumentumainak többsége csodálatosképpen eltűnt a rendőrségi dossziéból. Volt viszont még egy koronatanú, név szerint Johnny Santello. (Következik: Egy „tisztes üzletember".) t