Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜNIUS 22. Felmentésw megbízás A Minisztertanács az egészségügyi miniszter elő­terjesztésére dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanárt a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával háromévi időtar­tamra — 1972. szeptember 1­től — megbízta; dr. Tóth Károly egyetemi tanárnak — rektori megbízásának lejár­tával — munkájáért elisme­rését fejezi ki. Szegedi népfront­küldöttség Szabadkán A Jugoszláv Dolgozó Nép ; Szocialista Szövetsége sza­1 badkai községi bizottságának I meghívására ma, csütörtökön reggel kétnapos látogatásra Szeged jugoszláviai testvér­városába, Szabadkára utazott a népfront városi bizottsá­gának küldöttsége. A delegá­ció vezetője Hofgesang Pé­ter, a bizottság titkára, tag­ja dr. Ábrahám, Antalné, a bizottság alelnöke, a megyei tanács vb tagja, dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára, a megyei népfront­bizottság tagja és dr. Marto­nyi János egyetemi tanár, a városi népfrontbizottság tag­ja. A legtöbb növény fejlődésével a mezőgazdászok — Borsóidény a A mezőgazdászok bizako­dással várják a nagy nyári betakarítási munkákat, jú­nius második felében ugyan­is mindenfelé szép a határ, erőteljesen fejlődnek a nö­vények és az érés is meg­gyorsult —, mondotta Lu­kács Béla, MÉM főosztály­vezető-helyettes. Június első húsz napjában sokfelé esett csapadék, de eléggé szeszélyes eloszlásban. A Dunántúlon és az északi hegyvidéken 100 milliméter­nyi csapadékot mértek, a Tiszántúlon azonban ennél már lényegesen kevesebbet, 15—25 millimétert, de ez is igen jól jött a fejlődésben levő növényeknek. Sajnos, az ország több vidéke kapott jégesőt, az elmúlt két-három hétben. A legtöbb jeget Nóg­rádból jelentették, ahol a gabona, a cukorrépa, a bur­gonya és a dohányültetvé­nyek sínylették meg a jégve­rést. A gabona érése országszer­te meggyorsult. A szakembe­rek a növény fejlődését meg­felelőnek: tartják. Kisebb gondot okoz azonban, hogy a szélviharok a búzát eléggé megdöntötték, és a fülledt, párás időjárás miatt a nö­vényi gombabetegségek is felütötték fejüket. Az agro­nómusok abban bíznak, hogy a napsütés száraz időjárás fékezi majd a fertőzés terje­dését Az elmúlt 10—12 nap kedvező időjárásaa minden­felé megérlelte az őszi árpát; a növény aratását ország­szerte megkezdték. Hozzálát­tak a repce betakarításához is. Az első búzatáblákba a hét végén, illetve a jövő hét elején küldik majd a kombájnokat; az elsőnek be­érő olasz búzákat, valamint a magyar nemesítésű fertődi fajtákat aratják majd a gé­pekkel, országosan. A szántóföldi növények kö­zül a kapások, a burgonya, a cukorrépa, a kukorica növe­kedésével ugyancsak elége­dettek az agronómusok. A kapásnövények gyarapodása a Dunántúlon is jó ütemű, ami azért lényeges, mert a Dunántúl egyes területein a hűvös, esős időjárás sokáig késleltette például a kukori­ca és a cukorrépa „kibonta­kozását". A konzervgyárakban je­lenleg a borsót dolgozzák fel. Ennek a növénynek az érése a meleg időjárásban meg­gyorsult és így június máso­dik felében egyszerre na­gyobb szállítmányok érkez­nek az üzemekbe, ahol folya­matosan tisztítják, osztályoz­zák és tartósítják a zöldbor­sót. A takarmánynövények kö­zül a vöröshere betakarítása Kötelező a déli és az esti menü a II. és a III. osztályú vendéglőkben Szerdán jelent meg a bel­kereskedelmi miniszter ren­delete, amely a vendéglátó üzletek menüszolgáltatásáról intézkedik. Az állami és a szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek, a társadalmi szervek és intézmények nyilvános melegkonyhás üz­leteiben (éttermeiben, ven­déglőiben, kávéházaiban, sö­rözőiben) — az önkiszolgáló üzletek kivételével — köte­lezővé teszi a men úszolgál­tatást. Az idegenforgalom céljait szolgálja az előírás, amely szerint a fővárosban, a me­gyeszékhelyeken, valamint az üdülőhelyeken az I. osztá­lyú melegkonyhás vendéglá­tó üzletek a május l-től szeptember 30-ig tartó ide­genforgalmi idényben, a dé­li órákban — 12—15 óra kö­zött legalább egyféle turista menüt kötelesek tartani és kiszolgálni. A rendelet a vendéglátó­ipart jobban bevonja a la­kosság ellátásába azzal, hogy az ország valamennyi II. és III. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzletében egész éven át kötelezővé teszi a déli órákban — 12—15 óra között — és az esti órákban — 18—20 óra között — leg­alább kétféle választékban a menü kiszolgálását. A rendelet a menük árát is szabályozza. Meghatározza: a szoros elszámolású üzle­teknél a megállapított ha­szonkulccsal képzett árból az I. osztályú üzletben leg­alább 20 százalék, a II. osz­tályúban legalább 15 száza­lék, a III. osztályúban pedig legalább 10 százalék enged­ményt kell adni. Ez a ge­bines vendéglátó üzletekre js érvényes a rendeletben meg~ határozott módon. A rendelet — amelynek előírásait július l-től kell al­kalmazni — végül arra köte­lezi a vendéglátó üzleteket, hogy a turista és a napi me­nüket az étlapokon kiemelten tüntessék fel. elégedettek konzervgyárakban rövidsen befejeződik. A ka­szálást az esők késleltették, de ennek örültek a mezőgaz­dászok, ugyanis a csapadék következtében szépen fej­lődő növények jó terméssel biztatnak. A lucerna máso­dik kaszálása is vége felé jár. Az őszi és a tavaszi ke­veréktakarmányok helyére most egynyári szálastakar­mányt vetnek és őszi káposz­tát ültetnek. A gyümölcsről és a zöld­ségről a főosztály-vezetőhe­lyettes elmondotta, hogy a cseresznye és a meggy­szezon a vége felé tart. Meg­jelent a piacokon a málna és a ribizke, különösen a mál­na általában jó termést ígér. A szőlőskertekben is bizta­tóak az első termésbecslések; most virágzott el a korai.cse­megeszőlő, a borszőlők pedig ezekben a napokban virá­goznak. Az előzetes termés­kilátások alapján a szakem­berek jó termést várnak. (Természetesen sok függ a következő hetek időjárásától.) Folyamatosan érkezik a piacokra a paprika, a para­dicsom, az uborka és a hagy­ma. Az első szántóföldi ter­mesztésű paradicsomszóllít­mányok is befutottak már az üzletekbe, egyelőre azonban csak kisebb tételekről van szó, s ez az árakon is meg­látszik. A szántóföldi pap­rika és paradicsom azonban szépen fejlődik, a napsütés hatására az érés is meggyor­sult, és így a nagyobb szál­lítmányok megjelenése után — júliusban — jelentősen csökkennek majd az árak. (MTI) Csillagászati nyár Június 21-én reggel 8 óra­kor a napkorong elérte az égi egyenlítő feletti legma­gasabb pontot. A nyári nap­fordulóval kezdetét vette a csillagászati nyár. A csilla­gaszati nyár jellemzője, hogy ilyenkor a Föld északi félte­kéjén néhány perc híján 16 órán keresztül süt a Nap és az éjszaka 8 órán át tart. A nyári napfordulót követően december 22-ig fokozatosan csökken a nappalok hossza Csöndes nap Végigjártuk a várost, meg­jártunk más helységeket is ezen a napon. Este együtt állapítottuk meg vendéglá­tóinkkal és kísérőinkkel, vagyis a közlekedési rend­őrökkel: csendes volt ez a nap. Talán azért, mert a na­pok óta tartó kánikula eny­hült valamelyest. Lehet, hiszen nyoma sem volt a száguldozó, szabályt szegő vezetőkrjek, melyekből más­kor, csak egy-két nappal előbb is, jó néhány akadt. De azért ez a nap sem volt haszon és tanulságok nélkül. A SOROMPÓ Reggel, alig va­lamivel öt óra után Vásárhely felé indu­lunk. Népkerten zárva a so­rompó, megállunk. „Civil"­színű kocsink nem zavarja azt a kerékpárost, aki ké­nyelmesen áthajt a sorom­pó karjai közt. Naiv a kifo­gás: úgy gondolta, azért fél­karú a sorompó, hogy a ke­rékpárosok átférhessenek közte. És még szerencséje, hogy nem a vonatba, csu­pán belénk ütközött: így 50 forinttal megúszta. Pár pil­lanat múlva ugyanennyit fi­zet a következő biciklis is. Piaci nap van Vásárhe­lyen. Hiába a megállni tilos tábla az út szélén, két autó is parkírozik ott. Az egyik egy állami rendszámú Volga. Utasai mentenék a gépkocsi­vezetőt, mondják: ők kérték, hogy itt várjon rájuk. Mind­ez természetesen nem segít. A gépkocsivezető nem hajt­hat végre olyan utasítást, amely a KRESZ-be ütközik. Ez a szabálytalanság is 50 forintba került. Nem sokkal később egy kis furgon jön szembe. Hárman ülnek a kétszemélyes vezetőfülkében. Veszélyes dolog, hiszen a ve­zetőt ez akadályozza a sza­bad kilátásban. Száz farint a bírság. Később kísérőink megállí­tanak néhány teherautót, melyek munkába viszik az embereket. Tízen-húszan ül­nek rajtuk. Minden rend­ben, szabályos az összes föl­szerelés. De az ellenőrzés sosem árt, hiszen ha ilyen autóval történik baj, az na­gyon sok ember életébe kerülhet Baj le­het az aprósá­gokból is. Egyik kísérőnk meséli: iga­zoltatott egy gépkocsivezetőt. Rászólt, hogy amíg beszél­nek, legalább addig vegye ki a szájából a rágógumit. Mert emberünk azt rágott. Néhány nappal később me­net közben kiesett a szájá­ból. Utánakapott és közben beleszaladt egy álló pótko­csiba. Emberben szerencsére nem esett baj, de a kár sok ezer forintra rúgott. Visszafelé jövünk Szeged­re. Útközben és a városban is jó néhány embert kell le­szállítani biciklijükről, mert egyik kezükben táskát, ba­tyut, deszkát, rudat, és az ég tudná, mi mindent visz­nek, vagy éppen kutyát ve­zetnek pórázon. Értetle­nül fizetik a bírságot, cso­dálkoznak, hogy már ezt sem szabad. Nem, mert jelezni sem tudnak, ha kanyarodni akarnak, no meg így vég­képp bizonytalanul üliik meg amúgy is billegő paripáju­kat. Ha baj van, ha hirtelen meg kell állniuk, kész a szerencsétlenség. Különben csendes a nap, rendben zajlik a forgalom, az utakon. Csak akkor áll égnek a hajunk, amikor egy motoros átszalad a tilosban a Nagykörút és a Tolbuhin sugárút kereszteződésében, néhány centivel egy teher­autó előtt. Mentegetőzik, hogy Gyuláról jött, szokat­lan neki a lámpa, hirtelen nem tudta, mit csináljon a pdros fény láttán. Ezúttal még megúszta száz forint bírsággal. Tovább a városbein. A Há­mán Kató utca és az Április 4. útja sarkán az elsőbbség­adás kötelező táblát valaki elfordította és lecsúsztatta az oszlopon. Hasonló osto­baság miatt nemrég halt meg egy ember Algyőn. RAKODÓK Tanácskozás Szegeden ifjúságkutatásról Az MSZMP KB ifjúság­politikai határozata megál­lapítja, hogy szükség van az ifjúság körében végzett munka tudományos megala­pozottságára, s ez jelentsen objektív reagálást az ifjú­ság rétegeinek, korosztá­lyainak igényeire, valamint segítse elő a társadalomban lezajló — az ifjúságot köz­vetlenül érintő — folyama­tok tudományos feltárását, és a feladatok megalapozot­tabb kitűzését. Ennek szel­lemében tanácskozott az ifjúságkutatásról szerdán az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Propaganda­és Művelődési Osztálya, va­lamint a Szegedi Akadémiai Bizottság. Az értekezleten részt vett dr. Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Kemenes Béla egye­temi docensnek, a SZAB társadalomtudományi szek­ciója tudományos titkárá­nak megnyitó szavai után dr. Hallay Tibor kandidá­tus, a Társadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertette az ifjúságkutatás országos programtervezetét, és az ezzel kapcsolatos fel­adatokat. Mindenekelőtt kö­rül határolta az ifjúságkuta­tás fogalmát, ami egyben a kutatás körét is meghatá­rozza. Egyik alapvető szem­pontként emelte ki, hogy az ifjúságot nem lehet a társadalom önálló rétege­ként kezelni, hanem része a társadalmi rétegződésnek. Ismertette az ifjúságkutatás középtávú tervének elgon­dolásait, a terv négy alap­témájának körét, ezt köve­tően szólt az ifjúságkuta­tásra vonatkozó néhány ajánlásról. és a kutatás mechanizmusának egyes részletkérdéséről. Dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője az ifjú­ságkutatás megyei helyzetét és lehetőségeit tárta a ta­nácskozók elé. Az eddigi vizsgálatok általános jel­lemzőiként említette, hogy megyénkben tíz éve folyik ifjúságkutató munka. Ki­alakult egy szűkebb kutar­tógárda is, amely rendelke­zik a kutatás elméleti és módszertani ismereteivel. Munkásságuk eredményét számos publikáció doku­mentálja. Sajnos, az eddigi kutatások szétforgácsolód­tak, ezért nagy szükség van a helyi koordinációra. Mi­után részletesen ismertette az egyes felsőfokú intézmé­nyekben folyó ez irányú munkákat, témajavaslatokat tett Végül a megyei kuta­tás szervezettebbé és haté­konyabbá tétele érdekében néhány javaslatot terjesztett a tanácskozáson résztvevők elé. A két értékes referátumot a kérdés szakemberei meg­vitatták. Ilyen­kor, reg­gelente rákodnál: az üzletek előtt az áruszál­lító teherautók. Kísérőnk már tudja, hová kell menni Közben a rakodók és a gép­kocsivezetők örök vitájáról beszél. Mert hiába akarja betartani a szabályokat a sofőr, nagy úr a rakodó, és még egy kicsit igaza is van. Ki cipelne szívesen 40—50 méterre nehéz csomagokat? Élelmiszerüzlet a Marx tér és a Mikszáth Kálmán utca sarkán. Egy teherautó áll az utcában, pár centire a zebrától. A pilóta — be­csületes munkásember — mentegetőzik: mondják meg. kérem, hová álljak? Ezzel a teherautó mögött parkoló személyautók hosszú sorára mutat. Igaza van, az árut nem lehet egy saroknyit ci­pelni. A KRESZ szerint a teherautóval csak a zebrától 15 méterre állhatna meg, de ott nincs hely. így pedig a gyalogosokat hozza nehéz helyzetbe, hiszen nem látják őket a járművezetők. Ha­sonló a helyzet a Boszor­kánykonyha előtt, a Hámán Kató utca és az Április 4. útja sarkán levő élelmiszer­boltnál, és még sok-sok he­lyén a városnak. Meg lehet és meg is kell érteni ezt a szabályszegést. Egyik pilótának sem kell fizetnie, csupán figyelmezte­tik őket. Am könnyű a sza­bálysértést megérteni, csak az a kérdés, meg lehet-e bo­csátani, ha baj történik, ha valamelyik, az autó mögül kilépő gyalogost elütik? Pe­dig egyszerű lenne segíteni a bajon. Csupán néhány tábla, útburkolati jel kelle­ne, megtiltani a megállást az üzleteknél, ahol rakodnak. És ha erre nincs pénze a vá­rosnak, hát legyen rá a ke­reskedelmi vállalatnak. Mert végül is azért kényszerülnek ilyen helyzetbe emberek, hogy áru jusson az üzletek­ben. Különben csöndes nap volt. Baleset, legalábbis ko­moly, nem akadt. Nem lát­tunk gyorsan, agresszíven vezető pilótát sem. Kísérő­ink, a rendőrök szerint is ritka nap volt ez. Csak a kerékpárosokkal volt sok baj, akik hol azért fizettek, mert a járdán bicikliztek, hol azért, mert fél kezük­ben batyut cipeltek. Csöndes nap volt, de az embernek ilyenkor is eszébe jut: az első negyedévben 157 bal­eset volt Csongrád megyé­ben, 9-en meghaltak, 55-en súlyosan megsérültek az uta­kon, és az anyagi kár majd­nem egymillió farint. És csöndes napakon is előfor­dul, hogy meghalnak embe­rek. Szávay István >

Next

/
Thumbnails
Contents