Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜNIUS 22. Felmentésw megbízás A Minisztertanács az egészségügyi miniszter előterjesztésére dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanárt a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával háromévi időtartamra — 1972. szeptember 1től — megbízta; dr. Tóth Károly egyetemi tanárnak — rektori megbízásának lejártával — munkájáért elismerését fejezi ki. Szegedi népfrontküldöttség Szabadkán A Jugoszláv Dolgozó Nép ; Szocialista Szövetsége sza1 badkai községi bizottságának I meghívására ma, csütörtökön reggel kétnapos látogatásra Szeged jugoszláviai testvérvárosába, Szabadkára utazott a népfront városi bizottságának küldöttsége. A delegáció vezetője Hofgesang Péter, a bizottság titkára, tagja dr. Ábrahám, Antalné, a bizottság alelnöke, a megyei tanács vb tagja, dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára, a megyei népfrontbizottság tagja és dr. Martonyi János egyetemi tanár, a városi népfrontbizottság tagja. A legtöbb növény fejlődésével a mezőgazdászok — Borsóidény a A mezőgazdászok bizakodással várják a nagy nyári betakarítási munkákat, június második felében ugyanis mindenfelé szép a határ, erőteljesen fejlődnek a növények és az érés is meggyorsult —, mondotta Lukács Béla, MÉM főosztályvezető-helyettes. Június első húsz napjában sokfelé esett csapadék, de eléggé szeszélyes eloszlásban. A Dunántúlon és az északi hegyvidéken 100 milliméternyi csapadékot mértek, a Tiszántúlon azonban ennél már lényegesen kevesebbet, 15—25 millimétert, de ez is igen jól jött a fejlődésben levő növényeknek. Sajnos, az ország több vidéke kapott jégesőt, az elmúlt két-három hétben. A legtöbb jeget Nógrádból jelentették, ahol a gabona, a cukorrépa, a burgonya és a dohányültetvények sínylették meg a jégverést. A gabona érése országszerte meggyorsult. A szakemberek a növény fejlődését megfelelőnek: tartják. Kisebb gondot okoz azonban, hogy a szélviharok a búzát eléggé megdöntötték, és a fülledt, párás időjárás miatt a növényi gombabetegségek is felütötték fejüket. Az agronómusok abban bíznak, hogy a napsütés száraz időjárás fékezi majd a fertőzés terjedését Az elmúlt 10—12 nap kedvező időjárásaa mindenfelé megérlelte az őszi árpát; a növény aratását országszerte megkezdték. Hozzáláttak a repce betakarításához is. Az első búzatáblákba a hét végén, illetve a jövő hét elején küldik majd a kombájnokat; az elsőnek beérő olasz búzákat, valamint a magyar nemesítésű fertődi fajtákat aratják majd a gépekkel, országosan. A szántóföldi növények közül a kapások, a burgonya, a cukorrépa, a kukorica növekedésével ugyancsak elégedettek az agronómusok. A kapásnövények gyarapodása a Dunántúlon is jó ütemű, ami azért lényeges, mert a Dunántúl egyes területein a hűvös, esős időjárás sokáig késleltette például a kukorica és a cukorrépa „kibontakozását". A konzervgyárakban jelenleg a borsót dolgozzák fel. Ennek a növénynek az érése a meleg időjárásban meggyorsult és így június második felében egyszerre nagyobb szállítmányok érkeznek az üzemekbe, ahol folyamatosan tisztítják, osztályozzák és tartósítják a zöldborsót. A takarmánynövények közül a vöröshere betakarítása Kötelező a déli és az esti menü a II. és a III. osztályú vendéglőkben Szerdán jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely a vendéglátó üzletek menüszolgáltatásáról intézkedik. Az állami és a szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek, a társadalmi szervek és intézmények nyilvános melegkonyhás üzleteiben (éttermeiben, vendéglőiben, kávéházaiban, sörözőiben) — az önkiszolgáló üzletek kivételével — kötelezővé teszi a men úszolgáltatást. Az idegenforgalom céljait szolgálja az előírás, amely szerint a fővárosban, a megyeszékhelyeken, valamint az üdülőhelyeken az I. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzletek a május l-től szeptember 30-ig tartó idegenforgalmi idényben, a déli órákban — 12—15 óra között legalább egyféle turista menüt kötelesek tartani és kiszolgálni. A rendelet a vendéglátóipart jobban bevonja a lakosság ellátásába azzal, hogy az ország valamennyi II. és III. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzletében egész éven át kötelezővé teszi a déli órákban — 12—15 óra között — és az esti órákban — 18—20 óra között — legalább kétféle választékban a menü kiszolgálását. A rendelet a menük árát is szabályozza. Meghatározza: a szoros elszámolású üzleteknél a megállapított haszonkulccsal képzett árból az I. osztályú üzletben legalább 20 százalék, a II. osztályúban legalább 15 százalék, a III. osztályúban pedig legalább 10 százalék engedményt kell adni. Ez a gebines vendéglátó üzletekre js érvényes a rendeletben meg~ határozott módon. A rendelet — amelynek előírásait július l-től kell alkalmazni — végül arra kötelezi a vendéglátó üzleteket, hogy a turista és a napi menüket az étlapokon kiemelten tüntessék fel. elégedettek konzervgyárakban rövidsen befejeződik. A kaszálást az esők késleltették, de ennek örültek a mezőgazdászok, ugyanis a csapadék következtében szépen fejlődő növények jó terméssel biztatnak. A lucerna második kaszálása is vége felé jár. Az őszi és a tavaszi keveréktakarmányok helyére most egynyári szálastakarmányt vetnek és őszi káposztát ültetnek. A gyümölcsről és a zöldségről a főosztály-vezetőhelyettes elmondotta, hogy a cseresznye és a meggyszezon a vége felé tart. Megjelent a piacokon a málna és a ribizke, különösen a málna általában jó termést ígér. A szőlőskertekben is biztatóak az első termésbecslések; most virágzott el a korai.csemegeszőlő, a borszőlők pedig ezekben a napokban virágoznak. Az előzetes terméskilátások alapján a szakemberek jó termést várnak. (Természetesen sok függ a következő hetek időjárásától.) Folyamatosan érkezik a piacokra a paprika, a paradicsom, az uborka és a hagyma. Az első szántóföldi termesztésű paradicsomszóllítmányok is befutottak már az üzletekbe, egyelőre azonban csak kisebb tételekről van szó, s ez az árakon is meglátszik. A szántóföldi paprika és paradicsom azonban szépen fejlődik, a napsütés hatására az érés is meggyorsult, és így a nagyobb szállítmányok megjelenése után — júliusban — jelentősen csökkennek majd az árak. (MTI) Csillagászati nyár Június 21-én reggel 8 órakor a napkorong elérte az égi egyenlítő feletti legmagasabb pontot. A nyári napfordulóval kezdetét vette a csillagászati nyár. A csillagaszati nyár jellemzője, hogy ilyenkor a Föld északi féltekéjén néhány perc híján 16 órán keresztül süt a Nap és az éjszaka 8 órán át tart. A nyári napfordulót követően december 22-ig fokozatosan csökken a nappalok hossza Csöndes nap Végigjártuk a várost, megjártunk más helységeket is ezen a napon. Este együtt állapítottuk meg vendéglátóinkkal és kísérőinkkel, vagyis a közlekedési rendőrökkel: csendes volt ez a nap. Talán azért, mert a napok óta tartó kánikula enyhült valamelyest. Lehet, hiszen nyoma sem volt a száguldozó, szabályt szegő vezetőkrjek, melyekből máskor, csak egy-két nappal előbb is, jó néhány akadt. De azért ez a nap sem volt haszon és tanulságok nélkül. A SOROMPÓ Reggel, alig valamivel öt óra után Vásárhely felé indulunk. Népkerten zárva a sorompó, megállunk. „Civil"színű kocsink nem zavarja azt a kerékpárost, aki kényelmesen áthajt a sorompó karjai közt. Naiv a kifogás: úgy gondolta, azért félkarú a sorompó, hogy a kerékpárosok átférhessenek közte. És még szerencséje, hogy nem a vonatba, csupán belénk ütközött: így 50 forinttal megúszta. Pár pillanat múlva ugyanennyit fizet a következő biciklis is. Piaci nap van Vásárhelyen. Hiába a megállni tilos tábla az út szélén, két autó is parkírozik ott. Az egyik egy állami rendszámú Volga. Utasai mentenék a gépkocsivezetőt, mondják: ők kérték, hogy itt várjon rájuk. Mindez természetesen nem segít. A gépkocsivezető nem hajthat végre olyan utasítást, amely a KRESZ-be ütközik. Ez a szabálytalanság is 50 forintba került. Nem sokkal később egy kis furgon jön szembe. Hárman ülnek a kétszemélyes vezetőfülkében. Veszélyes dolog, hiszen a vezetőt ez akadályozza a szabad kilátásban. Száz farint a bírság. Később kísérőink megállítanak néhány teherautót, melyek munkába viszik az embereket. Tízen-húszan ülnek rajtuk. Minden rendben, szabályos az összes fölszerelés. De az ellenőrzés sosem árt, hiszen ha ilyen autóval történik baj, az nagyon sok ember életébe kerülhet Baj lehet az apróságokból is. Egyik kísérőnk meséli: igazoltatott egy gépkocsivezetőt. Rászólt, hogy amíg beszélnek, legalább addig vegye ki a szájából a rágógumit. Mert emberünk azt rágott. Néhány nappal később menet közben kiesett a szájából. Utánakapott és közben beleszaladt egy álló pótkocsiba. Emberben szerencsére nem esett baj, de a kár sok ezer forintra rúgott. Visszafelé jövünk Szegedre. Útközben és a városban is jó néhány embert kell leszállítani biciklijükről, mert egyik kezükben táskát, batyut, deszkát, rudat, és az ég tudná, mi mindent visznek, vagy éppen kutyát vezetnek pórázon. Értetlenül fizetik a bírságot, csodálkoznak, hogy már ezt sem szabad. Nem, mert jelezni sem tudnak, ha kanyarodni akarnak, no meg így végképp bizonytalanul üliik meg amúgy is billegő paripájukat. Ha baj van, ha hirtelen meg kell állniuk, kész a szerencsétlenség. Különben csendes a nap, rendben zajlik a forgalom, az utakon. Csak akkor áll égnek a hajunk, amikor egy motoros átszalad a tilosban a Nagykörút és a Tolbuhin sugárút kereszteződésében, néhány centivel egy teherautó előtt. Mentegetőzik, hogy Gyuláról jött, szokatlan neki a lámpa, hirtelen nem tudta, mit csináljon a pdros fény láttán. Ezúttal még megúszta száz forint bírsággal. Tovább a városbein. A Hámán Kató utca és az Április 4. útja sarkán az elsőbbségadás kötelező táblát valaki elfordította és lecsúsztatta az oszlopon. Hasonló ostobaság miatt nemrég halt meg egy ember Algyőn. RAKODÓK Tanácskozás Szegeden ifjúságkutatásról Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata megállapítja, hogy szükség van az ifjúság körében végzett munka tudományos megalapozottságára, s ez jelentsen objektív reagálást az ifjúság rétegeinek, korosztályainak igényeire, valamint segítse elő a társadalomban lezajló — az ifjúságot közvetlenül érintő — folyamatok tudományos feltárását, és a feladatok megalapozottabb kitűzését. Ennek szellemében tanácskozott az ifjúságkutatásról szerdán az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Propagandaés Művelődési Osztálya, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság. Az értekezleten részt vett dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Kemenes Béla egyetemi docensnek, a SZAB társadalomtudományi szekciója tudományos titkárának megnyitó szavai után dr. Hallay Tibor kandidátus, a Társadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertette az ifjúságkutatás országos programtervezetét, és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Mindenekelőtt körül határolta az ifjúságkutatás fogalmát, ami egyben a kutatás körét is meghatározza. Egyik alapvető szempontként emelte ki, hogy az ifjúságot nem lehet a társadalom önálló rétegeként kezelni, hanem része a társadalmi rétegződésnek. Ismertette az ifjúságkutatás középtávú tervének elgondolásait, a terv négy alaptémájának körét, ezt követően szólt az ifjúságkutatásra vonatkozó néhány ajánlásról. és a kutatás mechanizmusának egyes részletkérdéséről. Dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője az ifjúságkutatás megyei helyzetét és lehetőségeit tárta a tanácskozók elé. Az eddigi vizsgálatok általános jellemzőiként említette, hogy megyénkben tíz éve folyik ifjúságkutató munka. Kialakult egy szűkebb kutartógárda is, amely rendelkezik a kutatás elméleti és módszertani ismereteivel. Munkásságuk eredményét számos publikáció dokumentálja. Sajnos, az eddigi kutatások szétforgácsolódtak, ezért nagy szükség van a helyi koordinációra. Miután részletesen ismertette az egyes felsőfokú intézményekben folyó ez irányú munkákat, témajavaslatokat tett Végül a megyei kutatás szervezettebbé és hatékonyabbá tétele érdekében néhány javaslatot terjesztett a tanácskozáson résztvevők elé. A két értékes referátumot a kérdés szakemberei megvitatták. Ilyenkor, reggelente rákodnál: az üzletek előtt az áruszállító teherautók. Kísérőnk már tudja, hová kell menni Közben a rakodók és a gépkocsivezetők örök vitájáról beszél. Mert hiába akarja betartani a szabályokat a sofőr, nagy úr a rakodó, és még egy kicsit igaza is van. Ki cipelne szívesen 40—50 méterre nehéz csomagokat? Élelmiszerüzlet a Marx tér és a Mikszáth Kálmán utca sarkán. Egy teherautó áll az utcában, pár centire a zebrától. A pilóta — becsületes munkásember — mentegetőzik: mondják meg. kérem, hová álljak? Ezzel a teherautó mögött parkoló személyautók hosszú sorára mutat. Igaza van, az árut nem lehet egy saroknyit cipelni. A KRESZ szerint a teherautóval csak a zebrától 15 méterre állhatna meg, de ott nincs hely. így pedig a gyalogosokat hozza nehéz helyzetbe, hiszen nem látják őket a járművezetők. Hasonló a helyzet a Boszorkánykonyha előtt, a Hámán Kató utca és az Április 4. útja sarkán levő élelmiszerboltnál, és még sok-sok helyén a városnak. Meg lehet és meg is kell érteni ezt a szabályszegést. Egyik pilótának sem kell fizetnie, csupán figyelmeztetik őket. Am könnyű a szabálysértést megérteni, csak az a kérdés, meg lehet-e bocsátani, ha baj történik, ha valamelyik, az autó mögül kilépő gyalogost elütik? Pedig egyszerű lenne segíteni a bajon. Csupán néhány tábla, útburkolati jel kellene, megtiltani a megállást az üzleteknél, ahol rakodnak. És ha erre nincs pénze a városnak, hát legyen rá a kereskedelmi vállalatnak. Mert végül is azért kényszerülnek ilyen helyzetbe emberek, hogy áru jusson az üzletekben. Különben csöndes nap volt. Baleset, legalábbis komoly, nem akadt. Nem láttunk gyorsan, agresszíven vezető pilótát sem. Kísérőink, a rendőrök szerint is ritka nap volt ez. Csak a kerékpárosokkal volt sok baj, akik hol azért fizettek, mert a járdán bicikliztek, hol azért, mert fél kezükben batyut cipeltek. Csöndes nap volt, de az embernek ilyenkor is eszébe jut: az első negyedévben 157 baleset volt Csongrád megyében, 9-en meghaltak, 55-en súlyosan megsérültek az utakon, és az anyagi kár majdnem egymillió farint. És csöndes napakon is előfordul, hogy meghalnak emberek. Szávay István >