Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

—I CSÜTÖRTÖK, 1972. JÚNIUS 89. Somogyi Károlyné felvétele IRODA FAHÁZBAN. Képünk nem kempingben ké­szült, hanem a DEFÁO szegedi falemezgyérában, ahol több mint tízmillió forint költséggel központi Irodaház épül. Méghozzá nem téglából, betonból, hanem fából. A DEFÁG a Szovjetuniótól vásárolta az összkomfortos iro­dahúzat. amelyet hamarosan átadnak rendeltetésének. Vök napja A bulgáriai Goljama Sel­Jasznában minden évben megünneplik az anyósukkal, apósukkal egy házban lakó vök napját;- a vidám ese­ményre sok turlstá keresi fel a falut Ezen a napon a vá­sártéren zenekar játszik, ha­talmas üstök alatt tflz lo­bog, ízletes ételek főnek. A megnyitó ünnepség után megkezdődik a vők menete a falun át A felvonulás élén rezesbanda halad. A vók se­regét vldöm jelenetek színe­sítik: az egyik vő például szamarat vezet, amelyen a felesége ül tiszteletet paran­csoló pózban. A másik Vő az anyós szigorú és kérlelhetet­len felügyelete alatt kenye­ret dagaszt, a harmadik mo­sógépben női ruhát mos vagy gyermekkocsit tol, az egyik feleség saját autóját vezeti, míg férje lihegve lohol a ko­csi után. Az egész napos ün­nepséget késő este jókedvű tánc fejezi be. Gyilkolás - csendesen A bűnügyi filmekben a előállításában, • bár minden kiáramló gázt, s különböző banditát alakító szereplő — lehetséges fórumon tagadta, bélső terelőcsatornák segitsé­mielőtt a végzetes lövést le- s rosszindulatú állításnak gével gázcsapdákat hoz lét­adná — valamilyen szokat- minősítette, mégis tény, hogy re, jelentősen csökkentve ez­lan, furcsa tárgyat erősít fel ezek az eszközök legális ?,el a robbanáskor felszaba­harceszközként szerepelnek az amerikai hadsereg fegy­verkészletében. pisztolya csövére, s a követ­kező pillanatban a kiszemelt áldozat összeesik anélkül, hogy a lövést hallani lehe­tett volna. A furcsa tárgy nem más, mint a hangtalan gyilkolás egyik korszerű eazköze, a hangtompító, amelynek segítségével szinte zaj nélkül lehet „elintézni" egy embert a különben nagy Kémrepülő­gépen Az amerikai első nagyobb duló gázok kiáramlását. A hanghatás csökkentése mel­lett még több lényeges szem­pont is meghatározza az ilyen konstrukciók létrehozá­sát, amelyek közül figyelmet érdemel a tetszőleges körül­mények mellett való pontos tüzelésre való alkalmassága, lehetőség szerinti súlycsök­a korszerűnek nevezhető esz köz a különleges katonai alakulatoknak, a hírszerzők­nek normál felszerelési tár­gya lett, de a társadalomel­lenes erők, a bűnözők is előszeretettel használják. Tekintettel zajjal Járó lőfegyverrel. Ez méretű botrányra akkor ke- kentése, alegromzabb körül­^MM^^Hfült sor, amikor 1966 májú- ménytk közötti megbízható­sában a szovjet raktétatü- 'ága. Mindezeken túlmenően zérség lelőtte az amerikai természetesen nagy gondot Powers főhadnagy által ve- kell fordítani egyszerű ke­zetett U—a típusú kémrepü- zelhetőségére, gazdaságos tógépet, s a foglyul ejtett pl- használatára és könnyű kar­lótönál megtalálták á HDM bantartására. . _ .jn-Hía mintájú Hl szabványjelű Nem ilyen egyszerű a hely­nangtompito „ kallberű hangtompí- zet a lövedék keltette hang­óriási veszélyességére, nem- tós automata plszolyt. A bot- hatás csökkentésénél, mivel a zetközl törvények szabályoz- rányt lehetetlen volt elkerül- lövedék keltette hangot csak zdk, Illetve tiltják gyártásét, nl> mlvel * pilótánál talált egy módon: repülése sebessé­s kereskedelmi forgalomba ^T^'íil^M tóf ^ „„„.,„,„ .. „ p«véb mas felszerelési tár- „halkabbá" tenni. Ez a mér­hozatala még azokban sz gvakkal együtt a szovjet ha- Béklé„ ionban különleges országokban is tilos, ame- lóságok Moszkvában kié lí- megoldású lövedékek létreho­lyekben nem kötik engedély- s megteklntését mln- Z|m6t teBzi „zükségessé, amely hez a lőfegyverek tartását almára lehetővé tet- viszont további problémák Z) . . előidézője lehet. A korszerű Ml a hangtompítós lénye- fegyverek lövedékeinél ugya­Ige? A lőfegyverek által adott nls a minél nagyobb kezdő­• sebesség elérése lényeges Egymással vetélkedve A hangtompítós lőfegyve­rek kialakítása nem tektnt­hanghatás — mint Ismeretes — két összetevőből áll: az egyiket a csőből nagy sebes­séggel kiáramló gázok kel­tette torkolati dörej, a másl­kat pedig a hangnál nagyobb szempont a nagyobb rombo­lóhatás elérése érdekében. Kompromisszumként tehát olyan lövedéktípusoknt fej­lesztettek ki, amelyek repü­hető napjaink kiemelkedő sebességgel repülő lövedék I6sl sebessége alatta marad a „gondolatának", hiszen a ná­ci Németországban maga Hitler személyesen követel­te a fegyverfajták létrehozá­sát, állandó korszerűsítését. A „csodafegyverek" utáni kíméletlen hajsza egyik ter­mékének lehet tekinteni a hangtompítós lőfegyverek létrehozását, amely különö­sen a hitleri Németország 300 méter/másodperc érték nek, s e típus Jelenti ma a legkorszerűbb megoldást. A hangtompítóé fegyverek te­hát hasonlóan a többi fegy­vertípusokhoz és egyéb fel­| szerelési tárgyakhoz, szaka­datlanul fejlődnek, korszerfl­Ezek közül természetesen södnek. Nincs messze az csak a torkolati dörejt lehet az )dő. amikor a korsze­csökkenteni, meglehetősen rűnek tartott és értékelt egyszerűnek tűnő azonban hangtompítós fegyverek a annál bonyolultabb módon. , A hangtompító működésének 30V0 zaja „szolgáltatja". A hangtompítós fizikája szakembereinek lekl­öaszeomlúsa Időszakában ke- ugyanis az az alapelve, hogy csinylő mosolyát váltják ki. rült egyre inkább előtérbe. Sokkal sikeresebb felhasz­nálást tudtak felmutatni a második világháború alatt a szovjet partizánok, akik mes­terlövészeik híres fegyvereit szerelték fel vele, s távcsővel való kombinált alkalmazás­sal rémületbe tudták ejteni az ellenséget. Gyarmati ural­mának megtartása céljára használta fel Anglia a hang­tompítóval felszerelt 0,4B-ös kaliberű De Llslc típusú ka­rabélyt, amelynek korszerű­sített változatát a Maláj-fél­szigeten használták fel. Franciaország a 0,22-es kali­berű únlque Sllencleux hangtompító korszerűségé­re esküdött, amelyet bajo­nettzár segítségével lehetett a félautomata Browning pisztolyra szerelni. Az Egye­sült Államok sem kívánt tét­len maradni természetesen az Uyeo típusú fegyverek örvénylő mozgásba hozza a N. L. Fél lábbal — Szegeden Hogy melyik háznál vég- jelképezve eZZel is az Össze­ződik Szeged és hol kezdő- tartozást. De Tápén ennél dik Tápé, talán azok se fl- többet, sokkal többet jelent gyelik, akik naponta kétszer „tápéinak" lenni, arra utaznak. Pedig sokan vannak: a 3 ezer munkaké­pes lakosból 2 ezer 200 jár Szegedre, de a városból is kijárnak háromszázan a nagyközségbe dolgozni. Tápé mégsem Szeged. Nemcsak mert ötslló nagy­községi tanácsa van. Am mintegy 5200 lakosa mint nap tapasztalja, Összefogással... Mihez kell a közös erő? Az alapoknál tartő 50 férő­helyes óvodát ákarják őszig tető alá hozni, hogy télen majd a szakmunkát végez­tem hessék, s hogy jövő nyárra *;08y már kevesebb anyukának falun él — a város tövében. kelljen hajnalok hajnalán a Van ennek kellemes olda- gyári óvodába hordani a ki­la is. Magam például irigy- Cslt. Aztán megrendelhették lem a rózsával teleültetett — éppen a utcáit — 20 ezer tövet vásá- számítva — az ÜJ mŰVelődé­rolt a tanács, amit a lakók si centrum terveit, amely ültettek a házak elé és ők ugyan a meglevő művelődési gondozzák. Olyan a főutca, ház kibővítése, nagyobbltása, niült kóhelyén is, Bzabad Idejében is városi lenni. Tépén nincs mozi (csak keskenyfllmvetí­tés), e bár a fiatalok néhány perc alatt bejutnak Szeged­re, ha szórakozni akarnak, azért csak át kellene alakíta­ni a kicsi és korszerűtlen he­lyi cukrászdát is. Nem mint­ha a tanács ezeket nem tud­ná, hiszen napi gondjuk csakúgy, mint a gyenge zöld­ség- és gyümölcsellátás, a hiányos iparcikkellátás, vagy az, hogy bár ven 33 magán­kisiparos is — ami végtére is falun nem kis dolog —, a villanyszereléshez, vagy a háztartási kisgépek Javításá­közös munkára hoz mégtg kevés a szakem_ ber. A lakóknak Szegeden sok mindent „intéz­Más községben is így mint Gülbaba rózsakertje, de 5 millió forint kellene rá. van ez, de a tápélak, ezek a Csak legyen mlvel öntözni, Abban viszont helyet kap mert a hidroglóbusz ugyan majd az öregek napközi­megvan, de a csapokból Tá- otthona, a falumúzeum és . pén is gyéren folydogál a jutna még hely a társadalmi városban vannak, félig szegedi munkásembe­rek, akik percek alatt a Bel­esakúgy víz. Az 1964-ben életrehívott szervezetek és a tökarékszö- mint a mlhélyteleklek, vagy a vízműtársulás a község 1500 vetkezet irodáinak is többek HL • • háza közül 1370-nek adott kőzött. Mindenki ad hozzá: „Ya»H:L~iru vízvezetéket, de a régi ku- a társadalmi szervezetek "éne* "^edlesedni. Vagy, takra épült a hálózat, s pénzt ls ígértek, de például hogy P°nt08an fogalmazzunk: azok nem győzik. A tavaly a KISZ-es fiatalok 500 ezer városlasodnt * * fürt új kutat nem kapcsol- forint értékű társadalmi ták még be — a kútfejki- munkát ajánlottak, képzést kellene befejezni —, _ . viszont a Dózsa utcai kút M "12K*1 szivattyúját közben leszerel- aJf.11"e™jJ}B "bllunk Mont gyakorta szorosra fű ték - így aztán a plusz egy gR.'gg.* ződnek. Ez utóbbira példa a S'lSK T^raT Sí rangos házasságkötő-terem is, kgdték |nyaratl nem —" - amely Jó részt társadalmi munkában szépült, s egyaránt dicséri a helyi áldozatkész béketelepiek, jobban szeret­A kapcsolatok egyrészt lazák — a városlak­hoz nem kötődnek a bejáró munkások —, másrészt vi­szont gyakorta szorosra ződnek. Ez utóbbira példa a csoda, ha a hálózat' percek fi^^^k JUJ* alatt kiürül, s tartályba víz. nem jut a terveknél többet, 850 ezer fo^ rlntot költöttek a közvilágí tás korszerűsítésére is, a megfúrt (de még nem „dol- iparosokat és a szegedi Ved­gózó") kút 600 ezer forintba res István szakközépiskola került és létrehozták a költ­ségvetést üzemet is. De át­adás előtt áll a korszerű Ze™unkáJát kemping ls. tanárainak és diákjainak ke­Az igények szorítása Itt van ez a rózsás Tápé, fele cipőjével már Szegeden, de a „cipő" másik fele még nagy lépést kell, hogy te­gyen a városiasodásért Hogy tényleg ne tudjuk, hol végző­dik Szeged, és hol kezdődik Tápé. De igyekezetben nlnCH város hiány, az biztos, csak húzzák Falugyűlés, tanulságokkal Azt mondja a tanácselnök, Csejtei Istvánné, hogy na­gyon rossz hangulatban In­dult az első falugyűlésre, márciusban még. Mert mit mondjon az embereknek? Mindenhez pénz és pénz kell, Tápé lakosságát _ M „, _ „ _ s az idén pénzük az utakra dolgoztatja, a város emeli az még a gondok is az elórelé­kelL A tervek szerint az igényeket ls. Aki városban pést egész falu által csak „árvL- éH munkáséletét, szeretne la- Saőke Mária zes területnek" nevezett részhez 4 millió forintért ummmmmmmmmmmmmmmmmammtmmmmmmmmmmm építenek utat s az idén 2,8 milliót letétbe kellett tenni, a megyei tanács ls ad hozzá 1 milliót De ml minden kelle­ne még! — Arra csak titok­ban számított, hogy az em­berek áldozatvállalása sok mindenben segít. Az első falugyűlés tanul­sága ugyanis az volt: „csak szóljanak. Jövünk és dolgo­zunk". Volt olyan felszólaló, aki szabadságából is felaján­lott 1—2 napot társadalmi munkára. Brigádok jelent­keztek szakipari munkára. Ha valamit akkor ezt is le­het Irigyelni: olyan falu Tá­pé, ahol emberközelben él­nek az emberek. Közös a gond? Közös munkával pró­bálják megoldani. Szegeden is reneszánszát éli a társa­dalmi munka, de ez a sok mindent megoldó, a közössé­get összekovácsoló erő Tápén soha nem tartott „szünetet". Városinak különösen talán az az emberközelség, ami fa­lun még oly szerencsésen megmaradt: hogy ismerős és ismeretlen köszönti egymást, Új típusú reaktor Szovjet tudósok egy cso- szítették el az új bereride­portja elkezdte a nukleáris zést), több mint ezer órán át reakció során keletkező hőt üzemzavar nélkül működött. Villamossággá változtató A Szovjetunióban nagy energetikai berendezés új ti- figyelmet fordítanak a hő­pusának kipróbálását. A tíz energia villamos energiává kilowatt teljesítményű „To- történő közvetlen átalakítá­&uazonSyZlX„Uni°sr .iS különböző termoemlssziós reaktor (en- szerek tanulmányozására és nek kipróbálása alapján ké- kidolgozására. Higanysapkák Szovjet geológusok higany- Az 5—10 méterenként vett Indikátor segítségével hegyi- minták vizsgálatéval klmu­krlstély után kutatnak. A tatták azt az érdekes jelen­kristálylelőhelyeket tanulmá- séget, hogy a hegyikristály nyozva a tudósok megéllapí- lelőhelyeinek közelében nö­tották, hogy körülöttük el- _ . . . szórt higanyt tartalmazó öve- vpk8,5lk • ^ hlganytartal­zeteket, úgynevezett „higany- "». sapkák" húzódnak. (BUDAPRESS—APN) Olvasó-író találkozó A kultúrterem zsúfolásig megtelt ezen a délutánon. Négy órára jelezték a kezdést, de háromnegyed négykor már egy üres pútszéket sem lehetett Udáinl a terem bon. Bácskai, a rendezvény szervezője, Idegesen szaladgált íel és ulá, s aggódva érdeklődött, kész van-e a vendég duplája, trtss, szénsavus-o uz üveg kristályvíz uz asztalon. Négy óra múlott, öt perccel, mikor megérkezett Zsongorádl. Kissé lihegve, d« azért könnyedén szaladt fel a szín­padra vezető három lépcsőn. Percekig tartó taps dübörgött fel a nézőtéren. Bácskai udvn­rlnsan lesegítette a vendég kabátját, aztán csendet kért: — Kedves elvtársak! Azt hiszem, mindnyá­junk nevében beszélek, amikor szeretettel üd­vözlöm a körünkben megjelent Zsongorádi elv­társat. Felkérjük, tartsa meg előadását, utána pedig válaszoljon kérdéseinkre. A teremben helyei foglaló mintegy kétszáz­ötven író feszült érdeklődéssel nézett Zsongo­rádl, a méltán népszerű olvasó felé. — Bocsánat a késésért, de ma már volt egv író-olvasó találkozóm. Hogy ls lettem olvasó? Egyszerű parasztszülők gyermeke vagyok. De tanáraim már az általános Iskolában felfigyel­tek olvasási készségemre. Persze, az ábécé el­sajátítása csak az első lépés volt. Számtalan átvirrasztott éjszaka, napi Öt-hat órai gyakor­lás adta meg azt a biztonságot, amellyel sike­rült elérnem, hogy most csak belelapozok egy könyvbe, és már csalhatatlanul tudom, érde­mes-e elolvasni. Alig tizenegy esztendős vol­tam, amikor már az egyik jónevű kölcsön­könyvtár szerződtetett tagjai sorába. Aztán si­ker és kudarc váltakozott élelemben. Hívtak már engem nyugatra ls olvasni. De én azt mondtam: nem hagyom itt a Szabó Ervin-köl­csönkönyvtár 2-es számú fiókját. Ügy érzem, hazai íróinknak nélkülözhetetlen vagyok. Ne vegyék nagyképűségnek, de az Irodalom nél­külem teljesen céltalan és felesleges lenne. Ez ad erőt a további munkához ,.. És most, hu van valami kérdésük, szívesen válaszolok. A tömött sorokban ülő írök hatalmas taps­sal jutalmazták az értékes előadást, aztán zá­porozni kezdtek u kérdések: — Előbb hosszan érleli magában az alap­ötletet, hogy mtt olvasson? — Ez váltakozó. Van, amikor évekig készü­lök, koncentrálok a műre, van amikor Impro­vizálok. rögtönzök. Meglátok a kirakatban egy könyvet, azonnal benyitok, megvásárolom, s már a pultnál olvasni kezdem. — Tervéi? — Az Olcsó Könyvtár soron köveiiltező kö­tetére gyűjtök. — Az. olvasáson kívül van-e még valami mellékfoglalkozása ? — igen. Golyóstoll,Invftó kisiparos vagyok, így személyes érdekem fűződik hozzá, hogy regényíróink, költőink, humoristáink minél többet írjanak. Még jó másfél órai közvetlen hangú baráti beszélgetés után Bácskai mondta a zárószót: — Azt hiszem, mindnyájunk nevében szólok, amikor megköszönöm Zsongorádi elvtárs érté­kes előadását. Reméljük, hogy máskor ls meg­jelenik körünkben. Zsongorádi kedvesen bólintott, és magára vetta kubátját. De még sokéig nem tudott sza­badulni az autogramkérők ostromától. Galambos Szilveszter I

Next

/
Thumbnails
Contents