Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

PÉNTEK, 197%. JÚNIUS 16. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) molásáért, a palesztinai nép törvényes jogainak érvényesítéséért, a közel-keleti helyzet politikai rendezéséért. C A Központi Bizottság megállapítja: a nemzetközi politikai események egyre jobban bizonyítják a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az enyhüléssel szemben álló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok megkövetelik, hogy még következetesebben oldjuk meg a szocializmus építésének soron levő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére Irányuló politikánk érvényesüléséért. II. A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően megtárgyalta az allami oktatás helyzetéről es fejlesztésének feladatairól szóló jelentést és megállapította : 4 Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztasokat pótoló történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemiségével minőségileg új iskolarendszert teremtettünk. Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának kibontakozásához, társadalmunk tudati és kulturális fejlődéséhez. Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlődését 260 ezer felsőfokon, 975 ezer középfokon végzett szakember, 754 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a levelező oktatás százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez munkájuk végzése mellett. Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. A fejlődés eredmenyeként ma már a megfelelő korosztály 60 százaléka óvodás, 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez. A szocialista köznevelés fejlesztésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesen oktatják és nevelik n felnövekvő nemzedéket, tanították és tanítják a felnőtteket, s tevékeny részesei a közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk és épít munkájukru a jövő nagy feladatainak megoldásában is. 2mg A Központi Bizottság • értékelte az 1061. évi Iskolareform megvalósítását. Megállapította, hogy elsősorban az oktató munkában értünk el lényeges előrehaladást. növekedett az oktatás hatékonysága. A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése. a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka Javítása — helyesek és továbbra is érvényesek. A Közporítl Bizottság a jelentós eredmények mellett azt ls megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részének megvalósítását. személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimnáziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális. 3

Oktatásügyünk tovább• fejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományostechnikai forradalom huzai kibontakoztatása sürgetően igényli. Allami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. A közeljövőben a jelenleRi szervezeti kereteken belül kell fejleszteni, korszerűsíteni, az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt kl kell dolgozni az lskolarendszer távlatl fejlesztésének koncepcióját. A Oktatási intézményelnkben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhelést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is. A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve kialakítják a továbbtanulás igényét és képessé teszik őket a folyamatos önművelésre. A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökkenteni és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani, hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenleginél kisebb legyen. A szakmai képzésben az elméleti alapokra, a munkafolyamatok egészének áttekintésere és olyan gyakorlati ismeretek tanítására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelményeihez való gyors alkalmazkodást. C Iskoláink szocialista szellemben nevelik a fiatalokat. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a legfőbb feladut a nevelőmunka fejlesztése. Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét. A szoclalistá magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével. a közösségi élet fejlesztésével segítsék elő, hogy növendékeink a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, úttörőszervezetekre, a diákönkormányzatra támaszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — szélesíteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, felelősségérzetét és fegyelmét. Az iskola támogassa a tanulók önművelését és segítse a szabad idő kulturált felhasználását is. Az ifjúság nevelésében az iskola mellett jelentős szerepe van az ifjúsági szervezeteknek, az iskolán kívüli kulturális intézményeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelőmunkájának jobb összehangolásáról. A fiatalok szocialista nevelése érdekében erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom minden egyes tagja átérzi fellelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi nevelés összhangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhetetlen feltétele. 6

Népi államunk politi• kai feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középislák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az elsőéves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi otthonokban, egésznapos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeit kell elhelyezni. Emellett növelni kell a magasabb fokú továbbtanulást elősegítő tanfolyamok Számát is. 7

A Központi Bizottság • állást foglalt az óvodák, az egyes iskolatípusok fejlesztési irányainak kérdésében: — Az óvodák hálózatát a következő ötéves tervek során jelentősen bővíteni kell, az óvodába nem járó gyerekek számára iskolaelőkészítő foglalkozásokat kell szervezni. — A következő években legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működők helyzetének Javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell. — A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szakmunkásképzés korszerűsítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell. — A szakközépiskolák a jövőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szakmunkás-bizonyítványt kapjanak. — A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítést, azoknak a tanulóknak a számára pedig akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget kell teremteni gyakorlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a feltételek megteremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakultatív, tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése. — A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minőségét. Az egyetemeken, főiskolákon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzése a továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégítését a meglevő intézmények együttműködésével és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani. Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszert alapelveinek fenntartásával kell továbbfejleszteni. — Az esti és a levelező képzési formák nélkülöhetetlen szerepet töltenek be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára Is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak részt venni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos szerepe van az egyre inkább általános szükségletté váló továbbképzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanulását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok. intézmények vezetőinek elő kell segíteniök az esti és levelező képzés lehetőségének kihusználását és a munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését. — A szakemberek továbbképzéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az oktatási intézmények biztosítsák. O A középfokú és felsőoktatási intézményekben továbbtanulók létszámát a népgazdaság szakemberszükséglétével összhangban kell meghatározni. Mivel 1977-ig az általanos iskolát végző korosztály létszáma csökken, és a 80-as évek elejéig stagnál, ^fokozottan törekedni kell arra, hogy a továbbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolát végzett lányok közül minél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézményekben, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben. O Lényegesen javítani kell ' • oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit. — A köznevelés továbbfejlesztése érdekében vonzóbbá kell tenni a pedagógushivatást és életpályát. Az élet- és munkakörülmények megfelelő színvonalával elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a nevelői hivatást. — Emelni kell a pedagógusképzés színvonalát, ki kell dolgozni a továbbképzés új rendszerét, s a pedagógusokat érdekeltté kell tenni továbbképzésükben. A továbbképzés bázisai a megfelelő felsőoktatási intézmények legyenek. — Növelni kell a pedagógusok, a tantestületek önállóságát. Lehetővé kell tenni, hogy az előírt pedagógiai-tantervi célok és követelmények eléréséhez legjobban megfelelő módszereket a pedagógusok maguk választhassák meg. — Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek a jelenleginél nagyobb hányadát kell biztosítani. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket hatékonyabban használják fel. — A köznevelés irányítását valamennyi szinten meg kell javítani. A kormányszervek erősítsék mind az általános pedagógiai, mind a szakirányítást. A középfokú szakoktatási intézmények fenntartói fokozatosan a megyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatók hatáskörét, a tantestületek szerepét. — A neveléstudományi kutatómunkát fejleszteni kell, hogy fokozottan segíthesse az iskolai oktató-nevelő tevékenységet, és a távlati oktatáspolitikai döntések megalapozását. •Irt A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában. Az oktatási Intézményekben működő pártszervezetek fordítsanak különös gondot az oktató-nevelő munka eszmei, politikai színvonalának emelésére, korszerűsítésére. Segítsék a szocialista pedagógiai elvek és módszerek terjedését, érvényesülését, foglalkozzanak a pedagógusok szakmai, elméleti felkészültségének növelésével. 44 A Központi Bizottság javasolja, nogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit, és határozza meg a szükséges állami intézke4*> A Központi Bizottság „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai" című dokumentumot nyilvánosságra hozza. (MTI) C romlka hazautazott # Párizs (TASZSZ) Csütörtökön, tegnap hivatalos látogatását befejezve, hazautazott Párizsból Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Maurice Schumann francia külügyminiszter és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió párizsi nagykövete. Olasz kormányválság # Róma (MTI) A Kereszténydemokrata Párt vezetősége szerdán késő este megszavazta Andreotti kijelölt miniszterelnök és Forlani főtitkár javaslatát, amelyet négypárti centrista kormány alakítására terjesztettek elő. A Kereszténydemokrata Párt tehát a konzervatív Liberális Párt mellett döntött, amikor a nyílt színvallásra kényszerült. Ilymódon felélesztik az ötvenes években már megbukott centrista kormányformulát, jóllehet a május 7-i szavazáskor a választók elfordultak a Liberális Párttól, és ennek a négypárti formulának jelenleg szűkebb a bázisa, mint az előző parlamentben lett volna. A javaslatot korántsem fogadta egyhangú lelkesedés a kormánypárti vezetőségben. A Kereszténydemokrata Párt teljes felhatalmazásának birtokában Andreotti a következő napokban megkezdi az újabb kormányalakítási tárgyalássorozatot jövendő partnereivel: a liberális, a szociáldemokrata és a republikánus párttal. A mai India 3. Út a felemelkedéshez Az 1971 tavaszi választásokon merőben új helyzet jött létre Indiában. A monopoltőkével szövetkezett, „szindikátus" mint politikai erő teljesen összeomlott. Az Indira Gandhi által vezetett „új" Kongresszus majd 400 képviselőjével szemben a maga 16 mandátumával jelentéktelen politikai párttá apadt. A jelentéktelenségbe zuhantak a jobbszárny politikai pártjai is, míg a baloldalon mind az Indira Gandhi politikáját leglényegesebb vonásaiban támogató Indiai Kommunista Párt, mind pedig a kínai orientációja szakadár frakció megtartotta állásait. Az 1971-es választások után az események logikája azt követelte volna, hogy India politikájának középpontjában egyértelműen a gazdasági feladatok megoldása kerüljön. A nemzetközi helyzet alakulása azonban ezt nem tette lehetővé, miután kirobbant az ismert „Pakisztánválság". Nyugat-Pakisztán csapatai megszállták az India északkeleti határán levő keleti tartományt és véres terrorral nyomták el annak függetlenségi mozgalmát. Mindez Indiát azzal a veszéllyel fenyegette, hogy kétfrontos háborúval kell szembenéznie, méghozzá olyan helyzetben, amikor a pakisztáni válság az Indián belül hindumohamedán ellentétek katasztrófális kiéleződésével fenyegetett és a határon átáramló bengáliai menekültek óriási gazdasági terheket is róttak a kormányra. További nehézséget jelentett, hogy a maguk hatalmipolitikai céljai érdekében az Egyesült Államok és Kína Pakisztánt támogatták, s a vezető nagyhatalmak közül egyedül a Szovjetunió állott India oldalán. A tűrhetetlen helyzet végülis robbanáshoz vezetett, s a harmadik indiai—pakisztáni konfliktus bebizonyította a mesterségesen létrehozott pakisztáni állam életképtelenségét. Az elgyötört Kelet-Pakisztán „Bengál Népi Köztársaság" néven kiharcolta a függetlenségét, s ezzel a második világháború óta először, India északkeleti határán baráti állam Jött létre. A Bengál Népi Köztársaság megszületése Indiát a szubkontinens egyértelműen vezető országává tette. Jó néhány — belső harcokkal, véráldozatokkal és politikai küzdelemmel terhelt esztendő után India elérkezett ahhoz, hogy minden erejét viszonylag zavartalanul a gazdasági fejlődésnek szentelheti. A feladatok természetesen óriásiak, s azokat — nagyon vázlatosan — a következőkben lehet összefoglalni: 1. 1974-ig meg kell valósítani a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékos és az ipari termelés 9 százalékos reálnövekedését. Ehhez a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetése és a gépesítés fokozása szükséges. 2. Tovább kell növelni az állami beruházások arányát. 1974. végére az öszszes beruházásokban 64 százalékkal kell részesedniök az állami célkitűzéseknek, s ezen belül az alapiparágak (acél, olaj, bányászat) veszik igénybe az állami beruházások túlnyomó részét. 3. Mindez természetesen nem gyorsan megtérülő beruházás. Éppen ezért Indiának mindem erővel törekednie kell exportjának fokozására. Már most is megfigyelhető, hogy az export szerkezete kedvezőbb, mint korábban: a hagyományos cikkek (tea, textil stb.) aránya csökken, az ipari kész- és félkész termékeké viszont növekszik. 4, Ebben a bonyolult egyensúlyi helyzetben végre kell hajtani a külföldi kölcsönöktől és hitelektől való függőség csökkentését — de annak a realitásnak a tudomásul vételével, hogy Ihdia jelenlegi helyzetében nem vetheti el teljesen a külföldi kölcsönöket. Ez ily módon politikai kérdéssé válik: a tőkés országoktól olyan feltételek között kell biztosítani a hitelt és kölcsönket, hogy az ne veszélyeztesse az ország függetlenségi politikáját. 5. 'Ennek a célkitűzésnek a megvalósításában óriási jelentősége van a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésnek. Az India stratégiai és külpolitikai helyzetében bekövetkezett kedvező változások, valamint a Kongresszus megtisztulása és a belső politikai helyzet megszilárdulása megfelelő feltételeket teremt e nagyszabású gazdasági feladatok végrehajtásához. Gigászi ország, gigászi nehézségeit kell legyűrni. Ez természetesen hosszú évtizedek, vagy éppen generációk feladata. A felemelkedéshez vezető út azonban ma világosabbnak és tisztábbnak tűnik, mint a független India megszületése óta eltelt 25 esztendőben bármikor. Gömöri Endre