Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

PÉNTEK, 1972. JÚNIUS 16. 3 Országgyűlési bizottság ülése A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Testnevelési és Sportszövetség 1971. évi költségvetési gazdálkodásának eredményeit, tapasztalatait összegezté csütörtökön a Parlamentben — dr. Ortutay Gyula elnöklésével — az országgyűlés kulturális bizottsága. Dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatója után felszólalt dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, dr. Dömötör János, Géczi János, Káli Ferenc, dr. Király István, dr. Papp Dénesné, Salamon Hugóné. Sebes Lászlóné, dr. Szilágyi Gábor, Terényi Józsefné, Varga Zsigmond képviselő, továbbá dr. Nagy Károly, az ELTE rektora. Naponta Í20 tonnával több kanyar Mi a kétkulcsos módszer ? A mezőgazdasági és élei- gyott jóvá. Tavaly kezdte mezésügyi miniszter elren- meg a munkát a 10,5 tonna delte a megyei sütőipar kő- árut termelő mórahalmi vezéptávú fejlesztési tervének gyesüzem és a Dorozsmai felülvizsgálatát. Az intézke- ÁFÉSZ 7,6 tonna kapacitású désnek az a célja, hogy a sütödéje. Idén kezd termelni munkaerőhiány és a fizikai a péksüteményt gyártó két munka könnyítése érdeké- alagútkemence a szegedi Keben az üzemek műszaki fel- nyérgyári úti üzemben. A készültsége fokozódjék, hogy 20,2 millió forintos beruháa munka- és életkörülmé- zás termelőkapacitása a konyek javuljanak. rábban tervezett 7,5 tonna A felülvizsgálatot elvégez- helyett — korszerűbb műszaték és ennek megfelelően a ki megoldást alkalmazva — megyei tanács végrehajtó bi- 14 tonna lesz két műszakonzottsága 119,1 tonna pékáru ként. Kemencecsere révén (16 órás napi termelésre szá- még 4,9 tonna pékáru gyármolva) gyártásához szüksé- tására nyílik mód 1972-ben ges sütőipari beruházást haHazautazott a szabadkai pártkiildöttség Tegnap: látogatás a házgyárban A szabadkai vendegek a házgyárral ismerkednek A hattagú szabadkai párt- Főként a házgyár gazdasádelegáció, amely az MSZMP gossága és a technológia feSzeged városi bizottságának lől érdeklődtek, valamint a meghívására érkezett váró- termékek minőségéről. Érsunkba, tegnap — látogatá- deklődéssel hallgatták a tásának második napján — jékoztatást, mely szerint a délelőtt dr. Varga Dezsőnek, házgyári lakások drágábbak az MSZMP Szeged városi ugyan a hagyományosnál, de bizottsága titkárának kísére- fenntartásuk jóval olcsóbb, tében a házgyárba látoga- tehát végső soron gazdaságotok A gyárban a DÉLÉP f„abbak » házgyári épületek. , ., . , ... Termeszetesen nem csupán vezetői fogadtak a delegáció a technológiai kérdések kötagjait, Kopilovics Sztipant, tötték le figyelmüket, haa Jugoszláv Kommunisták nem a vállalat pártszerveSzövetsége Szabadka városi zetének munkája is. Valabizottságának titkárát, Ve- mint az, hogy a szovjet partlimir Milicat, a Szabadka nertől milyen segítséget városi pártbizottság titkár- kaptak a termelés megkezhelyeftesét, Fejes Szilvesz- déséhez. tert, a JKSZ szabadkai el- A tájékoztatók után a lenőrző és fejlesztési bizott- vendégek megtekintették a ságának elnökét, Roginer gyárat. Elismerésüket fejezSándort, a Szabadka városi ték ki a kiváló gépesítés és pártbizottság tagját, Miloia- munkaszervezés láttán. A rvovics Antont, a Tartomá- házgyárból Tarjánba mennyi Végrehajtó Tanács tag- tek, ahol Zilahi János főját, és Savanya Istvánt, a építésvezető tájékoztatta Szabadka Építőipari Intéz- őket az építkezés ütemezémény igazgatóhelyettesét. séről és technológiájáról. A Sípos Mihály, a DÉLÉP delegáció bejárta a laikóteigazgatója, Molnár Sándor, lepet, megtekintett néhány a vállalat pártbizottságának házgyári elemekből készült titkára, Szanyi István, a fej- lakást is. lesztési osztály vezietője és Délután a vendégek a váSzabó Zoltán, a házgyár rosi tanács épületébe látotechnológiai előkészítő cso- gattak. Itt dr. Biczó György, portjának vezetője tájékoz- Szeged megyei város Tanátatta a vendégeket a gyár csának elnöke és dr. Csikapacitásáról, berendezésé- kós Ferenc, a tanács vb-titrői és technológiájáról. A kára fogadta őket. Szeged látogatók érdeklődéssel hall- jugoszláviai testvérvároságatták a nagyvállalat szer- nak pártküldöttsége tegnap vezetéről, terveiről és gépe- este visszautazott Szabadsítésérol szóló beszámolót, kára. a szegedi Nyíl utcai üzemben. A 40,7 millió forintból épülő Tavasz utcai kenyérgyár 1974-ben készül el, itt 32 tonna kenyeret gyártanak majd naponta. Valamennyi új üzemet a követelményeket jól kielégítő modern technikával és szociális létesítményekkel látnak el. Néhány sütöde meg is szűnik a következő években. A városrendezésnek áll útjában Szegeden, a Gogol és a Dáni utcai üzem, ezeket 1975-ig felszámolják. Később, 1976 és 1980 között a Maros utcai és a Moszkvai körúti pékség szűnik meg. Az AFÉSZ-eknál a negyedik ötéves tervben eredetileg 9,9 tonnával több áru gyártási lehetőségének megteremtésével számoltak. A kivitelezett, illetőleg kivitelezésre kerülő kemencetípus megváltoztatása következtében azonban napi 13,8 tonna pékáru gyártására nyílik mód. Ebből 7,6 tonna a tervezettnél előbb, 1971-ben, 6,2 tonna a tervezettnél egy évvel később, 1973 közepén lép be. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy korábbi ülésén felhívta a sütőipari és a kereskedelmi vállalatok figyelmét arra, hogy a kenyér- és főleg a péksütemény-szállítással kapcsolatban a korábbinál szorosabban működjenek együtt. Azóta a vállalatok vezetői megállapodtak abban, hogy megvizsgálják az úgynevezett kétkulcsos módszer bevezetésének a lehetőségeit és ennek eredményétől függően módosítják a szállítójárművek menetrendjét, korábbra hozzák az áru kiszállítását. A kétkulcsos rendszer azt jelenti, hogy az élelmiszerüzletekhez — megfelelő' előtér kiképzésével, kettős ajtóval vagy más módon — a sütőipar is kap kulcsot, hogy még üzletnyitás előtt biztonságosan lerakhassa a pékárut. Pártépítés - magasabb színvonalon É

rdeklődéssel olvastam a pártszervezeteknek kell lentkezö felszínes értékeit, F. Nagy István elv- elvégezniük. Ma nemcsak és dönt a felvétel mellett, társnak, a Délma- azért kerül be a pártba vi- A tagfelvétel, mint a pártgyarország június 3-i szá- szonylag több értelmiségi és építő munka egyik legfőbb mában Pártépítési gondja- alkalmazott, mert közöttük formája, sokkal nagyobb feinkról című írását. Tollat több a sunyi, törtető, de- lelősséget és tervszerűséget ragadtam, de nem azért, magóg, talpnyaló stb., ha- követel. Azt kellene elérhogy „lehurrogjam", mert nem elsősorban azért, mert nünk, hogy a pártszervezeegyrészt nem vagyok nála általános műveltségénél, tá- tek megfelelő gondossággal „teljesebb tudású", másrészt jékozottságánál, és nem válasszák ki a pártonkívüliteljes egészében azonosulok utolsósorban, marxista mű- ek köréből azokat, akiket a mondanivalójával — még veltségénél fogva értelmileg szívesen látnának saját soakkor is, ha a párt őszinte találja meg az utat a párt- raikban, bízzák meg őket féltése helyenként erősebb hoz. Az lenne a dolgunk, feladatokkal, kapcsolják be megfogalmazásra késztette a hogy velük szemben éppen a társadalmi élet különböző szerzőt. Szeretném viszont ezért magasabb erkölcsi, területein a politikai mungondolataihoz kapcsolódva politikai, eszmei és cselek- kába, igényeljék véleméelmondani, hogy én miben vési követelményt állítsunk, nyüket, értékeljék munkálátom a valóban meglevő mert képességeik ezek tel- jukat, egyszóval céltudatos pártépítési gondjaink né- jesítését lehetővé teszik, nevelőmunkával juttassák el hány okát — amelyeket jó- Nem lehet egyazon mércé- őket a párttagságig. Különörészt F. Nagy István is érint vei mérni a mérnök és a sen szükség van erre az elő—, és feloldásuk lehetősé- munkás párttag tevékenysé- zetes nevelömunkára a figét. gét. Mindenki képességei zikai dolgozók körében, Frázisként hat, de le kell szerint! Ez az alapelv nem- mert közülük spontán móírnom, mert — megítélésem . ' C7n„1„li_t„ tár„aHfl. don kevesebben jutnak el a szerint — a jelenlegi hely- bsalí a szocialista tarsaaa pártlg) mjnt a társadalom zet reális értékelésénél nem lomra általaban, hanem a mas rétegeiből. Javítanunk kerülhető el, hogy az az párt tagjaira, a pártmun- kell a párton belüli nlvelőőszinte, nyílt politikai lég- kára is érvényes- ha a tevékenységet, többet és kör, amit az MSZMP poli- többre képesek) nem tesz. rendszeresebben kell foglaltikai iranyvonala az ország- p ' kőznünk a part uj tagjaival, ban megteremtett, emberkö- nek többet, vonjuk okét fe- különösen a fiatalokkal és zelbe hozta a pártot, lehá- lelősségre, végső esetben munkásokkal. Bátorítani, zárjuk ki a pártból, mert — erősíteni kell a párttag bármennyire is paradoxon ™kf°k — ez is pártépítés. mozott róla minden miszti kumot. A párt a szó szoros értelmében a nép szeme előtt alakítja politikáját, hiszen például a X. kongresszus munkáját a tévé képernyőjén bárki végignézhette. Ez a politika kor is ha ez élesebb, metszőbb, mint a helyenként, eltétlenül iavítanunk saínos. megszokott és a konkeU a Dárton belül a f°rmizmus határait súroló fizikai llolaozók arál véleménynyilvánítás. Ügy velem tehát, hogy a fizikai dolgozók ará nyát és erősíteni a munkánépszerű, és ha valaha igaz ^k hrne^t Nem^ak a^rt Párttaggá válásnak a polivolt, akkor ma százszorosan ;/angja^J;^emb?aKa tikával való őszinte azonoigaz, hogy a dolgozó törne- , , d " , " sulása ma szükséges, de kogek egyetértenek vele és kereken 70 szazaleka fizikai rántsem elégséges feltétele, magukénak vallják. A he- munkás, ugyanakkor a Nagyobb igényességgel kell lyes politika egyre több em- munkásosztály pártjában az megkövetelnünk a képesséberben érlelte meg a pártba aránvuk a]iB több mint 40 gek szerinti kiállást és csevaló belépés szándékát és aranyuk al,g tobb mint W lekvést a párt tagjaitól és ennek következtében — kü- szazalek, hanem elsosorban meggyőződésem szerint enlönösen a X. kongresszus azért, mert a politika ki- nek egyik forrása a fizikai óta — rendkívül gyors a munkálása, végrehajtásának dolgozó párttagok arányápárt taglétszámának növe- - , hatalom sva- nak íavításakedése. Más dolog azonban ellenőrzésé, a hatalom gya az őszinte igenlés, egyetér- korlasa akkor lesz mind to- T-I gy másik probléma az, tés, a politikával 'való azo- kéletesebb, ha abban az osz- £j amit F. Nagy elvtárs nosulás és egészen más az tály tagjai közvetlenül és ugyancsak szoba hoz, a belülről fakadó elkötele- n'n ' alrttvttíssa1 h°gy egyrészt a tagfelvetezettség, amellyel az egyén naSyobb aktivitassal vesz- leknél, másrészt a párton hajlandó a politika valóra- nek részt. Nem csökken, sot belüli nevelőmunka során váltásáért küzdeni, vállalni nő a párton belül a fizikai nem fordítunk kellő figyelmindig és mindenki előtt dolgozók abszolút száma, ™ftaz emberi a morális érannak képviseletét, vitatkoz- *á„„co„ - reA„Br,.H tékekre. A kommunistává ni, érvelni a maga és egy- orszagosan es Csongrád me- válás alapvető feltétele, ben a politika igaza mel- gyében is, ugyanakkor az hogy mentes legyen az lett, harcolni a torzítói el- arányuk csökken. A megyé- egyén a jellembeli káros tulen. A párt tagjaival szem- ben péidául 1970-ben 548 fi- újdonságoktól, köznapi szóben ez utóbbi a követel- .,. _,, ,, , „ , . val élve: rendes ember lemény Sajnos egyes párt- zlkai dolgozot vettek fel es gyen. Ilyenek viszont millió szervezetekben indokolatla- ez az összesen felvetteknek szdmra élnek a mi társadalnul — és főleg minden párt- 47 százaléka volt, de 1971- munkban, és — szerencsére tag szamara azonos modon ben az újonnan felvett 742 _ hozzajuk képest elenyérmS?mtsu« pedlfnem fizikai dolgoz° csak 42 sző a becstelenek, jellemteemelték a társadalmi fejlő- szazalekot képviselt. Ennek lenek száma dés ütemének megfelelően, jórészt az az oka, amit F. Ez (,ehát a tagfelvételnek ésAioafutTvelükt1zemben NagY IStVáD * megemlít' csak egyik kritériuma lehet, támasztott követelmény- a párttagfelvételeknél A párt tagjaival szemben fe, rendszert a Szervezeti Sza- az alapszervezetek jó része ked állítani a kommunista bályzat tartalmazza. Ez a nem végez tökéletes mun- embereszmény erkölcsi köS™"™ "kT kát' A pártszervezet mun" vetelményrendszerét is, tesz es nem is tehet ku- t<. ,;ii ui „v, lönbséget aszerint, hogy ki kaja nem merulhet kl ab" amelynek többek között milyen művelt, ki hol dol- ban. h°gy ajtót nyit a ko- Qiyan eiemei vannak, mint gozik. Ezt a differenciálást pogtatóknak, megméri a je- a kommunista szerénység, •••••••"•"^••••••••••••••••^•••i^^"^"^"^"""*" az áldozatvállalás, a közösség önzetlen szolgálata, a segítő szándék stb., és amelyek bizony kevésszer kerülnek szóba egy-egy tagfelvételnél. Sajnos, ezért fordul elő, hogy ma még néhány, hatalommal visszaélő, hazug, egoista, törtető is ott van a párt soraiban és magatartásával devalválja a párt tagjainak erkölcsi értékeit. Locsolásí tilalom reggel 6-tól este 8-ig Intézkedési terv a vízkorlátozásra Vasárnapi lapunkban ad- szolgáltató vállalatokat hú- megemlíteni, hogy a tiltott tuk közre a városi tanács rom kategóriába sorolta időszakban — tehát reggel elnökének rendelkezését a aszerint, hogy a szintén há- 6-tól este 8-ig — locsoláson vízikorlátozásról. Eszerint rom korlátozási fokozatban ért magánfogyasztó ellen Szegeden, Szőregen és Kis- melyek vízfogyasztását fog- szabálysértési eljárást indílcunáorozsmán vasárnap óta ják a minimálisra szorítani, tanak. A korlátozás sziiksétilos a kertek, parkok, utcák Ennek alapja a vízügyi tör- gessege belátható, ha tud-' locsolása. A végrehajtó bi- vény, mely kimondja, hogy juk, hogy a kertek és közzottság tegnap, csütörtökön ivóvíz minőségű vizet — területek locsolásának mértartott ülésén megtárgyalta márpedig Szegeden csak teke az elmúlt hetekben a vízkorlátozás bevezetésé- ilyen van — csupán akikor délutánonként már elérte a vei kapcsolatos tennivalókat, szabad más célra feilhasz- teljes fogyasztás 30 százaés úgy döntött, hogy a je- nálni, ha a lakosság ivóvíz- lékát. lenlegi korlátozást annyiban és háztartásivíz-szükségleteit A gondokon remélhetőleg enyhíti, hogy naponta reg- illetve az üzemi szociális némileg enyhít majd, ha a gel 6 órától csak este 8 célú vízszükségletet már ki- tarjáni víztorony javítását óráig, nem pedig 10 óráig elégítették. A lakosság víz- befejezik. Sok függ az időtilos a locsolás. fogyasztásának korlátozását járástól és attól is, hogy A vízhiány esetleges sú- tehát nem tervezik. maga a lakosság miként lyosbodása esetére a végre- Egyelőre a vízkorlátozási gazdálkodik a vízzel. A korhajtó bizottság megfelelő fokozatok közül egyet sem látozás megszűnéséről avagy intézkedéseket dolgozott ki. léptettek életbe, csupán ezt esetleges szigorításáról la.4 legnagyobb vízfogyasztó megelőzendő, korlátozták a punkban tájékoztatjuk olvacégeket, ipari üzemeket és kertek locsolását. Érdemes sóinkat. M1 indezek olyan problémák, amelyek megszüntetésének feltételei adottak, de a feladat elsősorban és döntően az alapszervezeteké. Az irányító pártszerveknek az a dolguk, hogy igényesebbek legyenek az alapszervezeti munka egészével, benne a pártépítési munkával szemben is, gyakorlatiasabban és rendszeresen segítsék a pártszervezetek, mert sok más problémával együtt így oldhatók meg pártépítési gondjaink is. PETROSZKI ISTVÁN. az MSZMP KB munkatársa