Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜNIUS 15. 3 Az SZM T elnökségi ülésének napirendjén: A dolgozó nők és a fiatalok érdekvédelme A tettek forrásvidékére — — az MSZMP KB 1970-ben, a nők és fiatalok helyzeté­nek javítására hozott határo­zatára — újra meg újra visz­szautalunk, hivatkozunk. Ez történt tegnap is, a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökségi ülésén. Az Eszperantó utcai székházban a napirend első pontjaként azoknak a vállalati intézke­dési terveknek a végrehajtá­sáról hallhattak beszámolót az SZMT tagjai, amelyeket a megye élelmezési- és textil­iparában, valamint a keres­kedelemben hoztak a dolgozó nők és fiatalok érdekében. A nagy fontosságú hatá­rozatot jelentős intézkedé­sek követték — ezt tükröz­ték a beszámolók. A szakszervezetek eredmé­nyesen segítették a nők egyenjogúságának realizálá­sát, az ifjúság nevelését, a nők és fiatalok anyagi, szo­ciális helyzetének javulását Mind az emiitett iparágak­ban, mind a kereskedelem­ben alapos vizsgálódással térképezték föl az éret- és munkakörülményeket. In­tézkedési tervek születtek, s ma már hírt tudunk adni a megvalósulás — noha külön­böző — fokozatairól is. Az SZMT Szervezési és Káderoktatási Bizottsága a megye textiliparának nőket, fiatalokat segítő intézkedé­seiről készített részletes ösz­szefoglalást. Eszerint több te­rületen sikerült előbbre lép­ni. A sokgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő anyák munkabeosz­tásánál igyekeztek egy­muszakos beosztást bizto­sítani több üzemben. A textilművekben önkéntes vállalás alapján állandó éj­szakázócsoportot hoztak lét­re, ezzel párhuzamosan két műszakra oszthatták be a kisgyermekeseket. Természe­tesen azokat, akik élni kí­vántak ezzel a lehetőséggel, hiszen a két műszakosok ke­resete kevesebb az éjszakai műszakban is dolgozókénál. A KSZV jutaárugyárában is mentesítettek az éjszakázás­tól 30 kisgyermekes anyát. A nagycsaládosok, egyedül­álló anyák segítéséért sokat tettek a textiles vállalatok. A rendkívüli segélyek és egyéb juttatások mellett ál­talánossá vált az augusztus­végi iskolázási segély. A KSZV három gyárában 237, a textilművekben 102 dol­gozó kapott — 300-tól 1200 forintig — segélyt, ezer fo­rintig kedvezményes vásár­lási lehetőséget. A gyermekgondozási-segé­lyen levőkkel fokozottabban törődni — ez a törekvés is érvényesült Noha nem hiánytalanul: probléma, hogy a gyermekgondozási-segélyen levő kismamákkal nincs rendszeres kapcsolatuk a vállalatoknak. Az úgyneve­zett 13. havi segélyt is csak nagyon indokolt esetben tudják adni, mert sok a tá­vollevő, s kevés hozzá a se­gélykeret. A textilipari üzemek — a rostkikészítő kivételével — rendelkeznek gyermek­intézményekkel és újabb anyagi áldozatokkal igye­keznek bővíteni ezek körét. Különféle szolgáltatások is vannak, az üzemen belül, így az ebédkihordás biztosí­tása, amit a textilművekben 100—150 dolgozó vesz igény­be. A HÓDIKÖT kedvezmé­nye követendő példát mutat/: 5 forintért ad kihordásra is ebédet a háromnál több­gyermekes, illetve egyedül­álló anyáknak. A munkaintenzitás, a túl­terhelés csökkentésére nem sok történt — állapítja meg a jelentés. Egyes munkörök túlterhe­lését a munkaerőhiány miatt nem tudják csökken­teni. A járműipar helyzete és feladatai A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok vezetői szerdán, tegnap a Csepel Autógyár művelődési házá­ban megvitatták ágazatuk helyzetét, feladataikat. Dr. Betlej Sándor, kohó­és gépiipari miniszterhelyet­tes elmondta, hogy a jármű­ipar termelése az év első negyedében jóval magasabb volt, mint egy évvel koráb­ban. Különösen örvendetes, hogy a szocialista országokba 35, a nem szocialista államok­ba 30 százalékkal többet exportáltak, mint a múlt év első negyedé­ben, vagyis kivitelük rendkí­vül dinamikusan emelkedik. A növekvő exportból min­denekelőtt az Ikarus gyár vette ki részét, de jelentős eredményeket ért el a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár és több más vállalat is. A fejlő­dést mindenekelőtt műszaki intézkedéssel alapozták meg. Továbbra is sok a panasz a nem megfelelő alkatrész­utánpótlás miatt. Rendkívül fontos feladat, hogy a vállalatok, a pótal­katrészellátáson sürgősen javítsanak. Nem tűrhető el az serri, hogy bizonyos pót­alkatrészek megrendelése esetén a rendelések elfogadá­sáról a gyártó vállalatok al­kudozzanak. Több vállalat ve­zetőinek nyereségprémiumát a pótalkatrész-szállítások el­maradása miatt zárolták. Az első fél év végén a mi­nisztérium ismét megvizsgál­ja az alkatrész-szállítások helyzetét. Mindenképpen megkövetelik a vállalatok­tól, hogy pótalkatrész-szál­lítási kötelezettségeiknek maradéktalanul tegyenek eleget. A miniszterhelyettes a ko­operációs kötelezettségek hiánytalan teljesítésére is felhívta a figyelmet. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a közúti járműgyártásban leg­inkább egymásra szorult vál­lalatok, mint például az Ikarus és a Csepel Autógyár sem mindig teljesíti egymás iránti kötelezettségeit. A mi­nisztérium szükségesnek tart­ja, hogy e helyzet felszámo­lására a vállalatok vezér­igazgatói soron kívül tegye­nek hatékony intézkedéseket. Szóvá tette, hogy a kooperációs feladatok javításához a vállalatok még mindig nem élnek a kapacitáslekötési szerző­dések lehetőségeivel. Javasolta, hogy az érdekelt vállalatok hosszabb távra is­mertessék egymással tervei­ket és ennek alapján több évre szóló kapacitáslekötési szerződéseket kössenek. Be­jelentette. hogy a kooperá­ció javítására az Autóipari Kutató Intézet keretében központi kooperációs progra­mozási rendszert dolgoznak ki. Ez segítséget nyújt majd a vállalatoknak programjaik összehangolására, de tovább­ra sem nélkülözheti a válla­latok kölcsönös segítőkészsé­gét. (MTI) A HÓDIKÖT-ben á monoton műveletek ellensúlyozására munkaközi tornát vezettek be. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének ér­vényt szerezni — ez az egyik Achilles-sarka a probléma­körnek. Éppúgy, mint a ta­nulásban, vezetésben való egyenjogúsítás. Vannak rész­eredmények ebben is, abban is, de további következetes érdekvédelmi munkára van szükség. Lényegében hasonlók a törekvések az élelmiszeripar­ban is. Az eredmények és a gondok is hasonlók. Például az, hogy a nőket általában olyan munkaterületre osztják be, ahol nem kvalifikált a munka és ennek megfelelő­en a bér is alacsonyabb. Ez különösen a szakképzettség nélküliek esetében érződik. A KPVDSZ Csongrád me­gyei Bizottságának beszámo­lója kiemelte: a női munkavállalók ará­nya a kereskedelemben a legmagasabb. Az itt dolgozó nőkre a többi dolgozó nő segítésében — a bevásárlási idő csökkentésé­ben, választéknyűjtásban, szolgáltatásban stb. — is sok feladat hárul. S e téren in­kább vannak eredmények. Mert például a bolti és a raktári munka könnyítésére tett intézkedések korántsem kielégítők — hol vannak a boltokban cipekedő eladónők a 20 kilós súlynormától! Ami a nőkért, az ifjú­gért is történik — mondhat­juk mindhárom szóbanforgó területre, hiszen sok a fia­tal és sok köztük a nő. Így jó hagyományai vannak az ifjúsági tevékenységnek. A fiatalok érdekvédelme fejlődött az utóbbi idő­ben, hatásosak voltak az érde­kükben megjelent határoza­tok. Néhány fontos kérdés­ben sikerült előbbre jutni: így az oktatás, a szakmun­kásképzés, az ifjúsági ver­senymozgalmak terén. A kol­lektív szerződésekben is fel­lelhetjük az utalásokat a fiatalok érdekeire. De az if­júság neveléséért tervsze­rűbb, összehangoltabb mun­kát kell folytatniuk a szak­szervezeti bizottságoknak és az üzemi KlSZ-szervezetek­nek. Sok hozzászólás, élénk vi­ta után Hajas László, az SZMT titkára foglalta össze az elmondottakat, kiemelve azokat a feladatokat, ame­lyek ezen a területen a szakszervezeti bizottságokra hárulnak. Marinc Ferenc az édesap­jának számolt be először az érettségiről. Az édesapja ott várta a szomszéd teremben — több szülő is itt strázsál, kávéval, hűsítővel, szend­viccsel és nyugtató szóval se­gítenek a vizsgázó gyerekek­nek. Feri először csak lero­gyott a padba — immár éret­ten — és egy nagyot fújt. A szava csak később jött meg. Koch Róbert fe­leletét az imént zést ért el. Megfontolt be­szédű, tudós típus. Nem le­het keresztkérdésekkel za­varba hozni. MARIS 11 JELES! MARATONI FELADAT hallgattuk végig. Talán nem haragszik meg, ha elmond­juk: első „érett lépései" — mert utol akartuk érni a fo­lyosón — kicsit mulatságo­sak voltak. Megindult kifelé az iskolából, futólépésben. A diákéveket nem fejezte be — minden reménye megvan a sikeres egyetemi felvételi­hez —, hova menekült hát? Ö maga sem tudta. Csak nagy-nagy fáradságot ér­zett. Reggel 7 órától negyed 12-ig vizsgázott. Maratoni fel­adat volt ez! Utolértük hát a folyosón és annyi kérdés után mi is kérdőjeles mondatokkal zak­lattuk. Mi is lehetett volna más, mint hogy melyik té­tel volt a legnehezebb? — Mindig az, amire az ember nem tud azonnal fe­lelni. A nyelvészeti kérdés csak a gondolkodási idő alatt világosodott meg. Mi­kor megkaptam, percekig nem jutott eszembe. De a percek meghozták a helyes feleletet. Mint az vár­ható volt. Mert a négy év alatt is mindig „megjöttek" azok a pontos feleletek Ró­berttól. A folyosó falán a fényképe, az iskola neveze­tes diákjai között. Róbert III.-os korában a kémiaver­senyben országos III. helye­Éppen ezt ku­tattuk a Radnóti gimnázium IV/A osztályának végső nagy vizsgáján: meny­nyire önállóak, mennyire ere­detiek a feleletek. Évek óta azt célozzák a pedagógustö­rekvések, hogy a megszerzett ismereteket gondolkodva, az összefüggéseket kitapintva, értve reprodukálják a diá­kok. A IV/A matematika­fizika tagozatos osztály, ahogy a tanárok mondják „jó erőkből áll" — s vaK ban: a 38 érettségiző k 15 már vizsgázott ott jár kor, s közülük 11 volt Réti György történelemből „választ" tételt, mialatt Nagy Tamás az utolsó akadályt veszi. Év végén csak fiziká­ból állt négyesre, s most ép­pen túlszárnyalni készül ön­magát. Palánka Józsefnek sosem volt mumusa a matematika, most mégis emiatt szorong. Mielőtt indulna a bizottság elé, bevallja: irodalommal és történelemmel foglalkozott többet a felkészülés ideje alatt, most hát vele is meg­esett, hogy a matektól fél... Alig húsz perccel később kis­előadást tart történelemből, nyilvánvaló: az akadály így, közelébe érve, kisebbnek tű­nik. Az elnök — Hajnal Imre matematika szakfelügyelő — elégedett a diákok tudásá­val, gondolkodó képességé­vel, s bólogatásából látom, különösen a villámkérdések­re adott válaszok érdeklik. Szendrényi Vilmos fizikata­nár nyugodtan feladhatja a fogós kérdéseket is, a vála­szokat együtt alapozták ta­nítványaival. Nincs oka az izgalomra dr. Bánfalvi Jó­zsef igazgatónak sem. Ügy várják, az osztály 4,4-es át­lagra képes. Sportnyelven szólva: tartják a papírfor­mát a gyerekek. Forgatom az asztalon le­vő történelmi tétellapokat, így kezdődnek: „...elemez­ze...': „bizonyítsa szükséges­ségét..." vagy: „milyen ta­nulságokat lehet levonni ab­b"1..." és „milyen tényezők ék lehetővé..." Dr. Pa­s Mihály történelemtanár •gy állította össze a kérdé­eket, hogy nem a lexikális tudás a mérvadó, pontosab­ban: csak azzal nem lehet jól vizsgázni. Állásfoglalásra, önálló gondolkodásra készte­tő kérdések, amelyeket per­sze tárgyi tudással megala­pozottan lehet megválaszolni. De az összefüggések ismerete nélkül aligha. HAT A VIZSGÁL AZ? Több min! egymillió látogató Zárójelentés a BNV-ről Az előzetes gyorsmérleg után a Hungexpo elkészítet­te az idei BNV zárójelenté­sét. E szerint ezt a nagy nemzetközi seregszémlét megtekintő több mint egy­millió látogató 1700 külföl­di és 1159 hazai vállalat be­mutatóját tanulmányozhat­ta. A 120 000 négyzetméter­nyi kiállítási területen fel­vonultatott termékekről, a BNV szakmai napjairól, üz­letkötéseiről és más esemé­nyeiről több mint 200 hazai lap és folyóirat 430 munka­társa és 150 külföldi tudó­sító tájékoztatta olvasóit. A BNV öt szakmai nap­ján több tízezer hazai és külföldi szakember tájékozó­dott 41 ország ipari termé­keinek kínálatáról, s ered­ményes tárgyalásokat foly­tatott üzletkötésekről, ter­melési kooperációról. Újabb lehetőségeket tártak fel annak a több mint százöt­ven kooperációs megállapo­dásnak bővítésére, amely­nek alapján már az idei vá­sáron is sok termék tanúsí­totta a magyar és a nyugati vállalatok közötti termelési együttműködés eredményeit. Különösen sok kezdeménye­zéshez adott ötletet, lehető­séget a BNV a KGST-orszá­gok szocialista gazdasági in­tegrációjának bővítéséhez, kiszélesítéséhez. A zárójelentés kitér ar­ra, hogy jövőre, 1973-ban .a május 18-tól 28-ig megren­dezendő BNV-t két helyen, a jelenlegi Városligeti és az Albertirsai úti új vásárváros területén bonyolítják le, az idei hasonló általános áru­mintavásár jelleggel. (MTI) Palotai Mariann éppen er­ről tesz bizonyságot: van áttekintése. Patay Judit történelemfele­lete is elemző, gondolkodó emberre valló. A legfeltű­nőbb a vendég számára: alig-alig van nyoma az izga­lomnak, nem színesítik a ri­portot a gyerekek vizsga­drukk jeleivel. Talán nincs is vizsgaláz? Hát persze, hogy van. „Nyugtalanul aludtam". „Tegnap már nem is akar­tam a mai napra gondolni". Ilyeneket mondanak. De itt már professzoros nyugalom­mal törlik meg a szemüve­get. Alig-alig remeg a hang­juk, mikor felolvassák a ki­dolgozott tétel vázlatát. Ki gördülékenyebben, ki nehe­zebben, de szabatosan, pon­tosan fogalmazva adják elő a témát. Jó hallgatni, milyen okosak, felnőtt beszédűek. Igen, nevezzük nevén: éret­tek. Hát igen: négy évig ki­mondva, kimondatlan erre a nagy erőpróbára készültek. És nem hiába! Szőke Mária Még több sertéshús Csongrád és Békés me­gyében 13 szakosított ser­téstelepet építenek 1973 má­jusáig. A már elkészült vagy részben működő tele­pek eredményeként az idén 6500 mázsával növekszik a sertéshústermelés a múlt évihez képest, 1975-re pedig a jelenleginél 50 százalékkal több sertést bocsátanak pi­acra. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents