Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

VASÁRNAP, 1972. AmiLIS 9. Várostörténeti Olvaaúlnk válaszait t* üj kér­déséit csütörtökig kérjük i Ki MIT TUD? Még mindig levélíróink türelmét kérjük, amiért egyéb válaszaikat és kérdé­seiket elhalasztjuk: a szege­di nyomdák, kiadók és könyvkereskedések történe­tére vonatkozó adatainkat április 15-ig kell eljuttatnia a készülő monográfia fő­szerkesztőjéhez, s minthogy elsőrendű szegedi érdek a benne való minél teljesebb és tüzetesebb szereplés, folytatjuk a kérdések fölte­vését A válaszokra jövő vasárnap kerítünk sort. 52. KÉRDÉS A jelentősebbek után most a kisebb, művelődéstörténe­ti szempontból kevésbé fon­tos nyomdák, kiadók eddigi jegyzékét közöljük, az előb­bitől eltérően most nem alapításuk időrendjében, ha­nem — a könnyebb átte­kinthetőség kedvéért — be­tűrendben. Olvasóink válaszait és új kérdé Mit csütörtökig kérjük! Ablaka György. lti«u—1949. Kál­vária u- 14. Ablaka István. 1947 körül. Ka­tona u. aa. Altb Testvérek (Lajos, Irén, Sándor). 1947 korüi. Dózsa uy. u. 12. (Könyvkereskedés korán­ban is.) Árpád nyomda. 1934—1949. Ko­rábban Szlttner János a cégtu­lajdonos, 1912-ben már „termelő és értékesítő szövetkezet". Ti­sza Lajos körút 97. 1947-töl Ke­lemen u. ?. Arvay Sándor. 1907—isit. Ka­rász u. to. Bárányt József Metropoie könyv- és liengerpapirnyomda. 1942—1949. Polgár u. BsriUcb József nyomdája. 1927 körUI. Nemestakács u- 9. Barloo Lipót, 1941—1913. Nyom­da: LOW Lipót u. 1T. {{olt: Klau­- zal tér 1. A fölszabadulás után tarslag Bartos László. jKaSpá ... - .... .... Beck Adolf. Kb. 1983—1900. Előbb a Somogyi utcai Hoffer­ha/ban, im-tol a pénzügyi pa­lotában. Brurkner Dezső (később utó­dai). 1907—1919. petöfi Sándor sgt. L (Könyv- és papírkereskedés. 1192-1949: Bajcsy-ZsUiuszky u. 91.). Burkus András. 1920—1949. Jó­kai u. «/B. (i9ii.tól könyv- es papírkereskedő.) C'zapik Gyula. 1900—1901. Ká­rász u. 14. (Előbb papírkereske­dés. Utóda, czapik Júlia szintén papírkereskedő.) Dénes nyomda. 1909—1900. Dugonics nyomda Rt. 1907—1931. Kálvária u. i. (Egy időben a .Szeged és Vidéke nyomdája. ;907-ben Itt Jelent meg Juhász Gyula első verseskötete.) Engel Adolf. Kb. 1877—kb. 1890. l(89-ben megvette a Burger­nyomdáL Endrényi Jozser (7). 19U kó­IÜL Tisza Lajos körút 11. Fürtös Testvérek. 1896 körül. Jóslka u. 8. Gaál Sándor Corvin nyomdája. 1938—1919. Vár u. 9. Gál István Petőfi nyomdája. Kb. 1934—1919. Horváth Mihály u. T. Haladás nyomda. 1947 körül, Petőfi Sándor sugárút 6­Hírlapkiadó Kft. 1944—1919. i-v ügyvezető: Koncz László. Jókai u. 4. (A fölszabadulás utá.ii Délmagyarország kiadója. Utóda 1 a mai Csongrád megyei Lapki­adó Vállalat.) lrltz Zoltán. 1949—1949. Polgár U. IS. Juhász István. 1991—1949. Gi­zella tér 4. (isit -töl könyv- és papirkci eskedés.) Kertész János. 1911—1920. pá­rizsi körút 25. Köttig Salamon. 1913—1919. Ke­lemen u. 9. Kultúra Hírlapkiadó és Nyom. daváUalat. (Cégtulajdonos Sajgó József.) Kb. 1942—1949. Földvár;' u. 3. Lajkó Ágoston. Kb. 1942—1949. Római körút 28. László Zoltán és társai. 1921— kb. 1926. Leopold Ignác. 1901—1913. Kele­men u. 2. 1911-tö! már özvegye Masa József. 1921—kb. 1930. Fo­dor u. 1. 1930 körüli Polgár u. 9. sz. Menner Sándor. 1886 körű). (Dankó Pista dalait adta ki.) Nemzeti sajtóvállalat. 1920—1944. Karász u. 9. Ebből len a Szik­ra nyomda 1944-től­Pannónia. 1910. Relslnger József, „Kultúrnyom­da". Kb. 1927—kb. 1930. Dugonics tér 19. — 1930 körül: Feketesas utca. Schulhof Lajos, 1887-töl Ká­roly. 1883—1911. Kárász U. 10. Schwartz Jenő, „Széchenyi nyomda','. Utóbb Schwartz Jere­miás a cégtulajdonos. 1920—1941. Széchenyi tér 7. (1911-től könyv­kereskedés.) Somogyi PáL 1935—1949. Kele­men U. 2. Szegedi Hírlapkiadó és Nyom­da vallalat Rt. 1997—1930. Tisza Lajos körút 7L Szegedi Keresztény Nyomda Kt. 1927 körül. Kálvária u. 10. Szegedi Üj Nemzedék Lapvál­lalat Rt. 1919—1944. Dugonics tér 12. A fölszabadulás után: Szent Gellért Nyomda Rt. 1944 —1949. Dugonics tér 12. fl947. március 8-án Itt szülelett meg a Tiszatáj első száma.) Szent István Nyomda és Könyvkiadó Rt. 1918—19(7. Ká­rász u. 14. (1913-tól könyvkeres­kedés.) Szeredii József és UJ. Szeredal József. 1947 körül. Cserzy Mi­hály u. 3. szózat Nyomda éo jegygyár. Cégtulajdonos He/sö Sándor. 1939—1943. Kossuth Lajos sugár­út S. Szűcs Sándor. Kb. 1942—1941. Aradi u. 8., majd Bajcsy-Zsi­linszky u. 24- Végül Ismét Ara­di u. 8. Tevéi nyomda. 1920—1992. Ko­rona u. 1. Talán azonos ezzel: Tzsehöckel Hermann nyomdá­ja. 1909—1932. Korona u. 1. Kb. 1930-tól Hétvezér u. 43. (A Sze­gedi Üj Nemzedék Lapvállalat Rt. egyik alapítója.) Varga József. 1910—1919. Vásár­helyi sugárút 10. „Petőfi nyom­da." Wesselényi Géza. 1930—1909. Zaeharlás György. 1927 körül. Tisza Lajos körút 97. Ismét az a kérésünk, mint a múltkor: helyesbí­tést, kiegészítést, pontosítást kérünk a kutatóktól és kor­társaktól (nyomdászoktól, hozzátartozóktól, házbeliek­től), főként azokról, a tulaj­donosokat érintő összefüg­gésekről, amelyeket a nyom­dák házszámai sejtetnek, de szétszórt adataink bizonyos­sággal nem határoznak meg. (Péter László, Somogyi­könyvtár.) • M= = A megnövekedett közúti forgalmat a j-égi, keskeny híd már nem tudta le­bonyolítani, ezért Kunszentmárton határában új közúti hidat építenek a Hármas-Körösön. Képünkön az elkészült ártéri pillérek. Ötszázmilliárd beruházásra A Szovjetunió beruházási kerete 1971 és 1975 között 42 százalékkal növekszik — meghaladja az 500 milliárd rubelt. A működő vállalato­kat rekonstruálják, technikai felszerelésüket felújítják és új ipari objektumokat is lé­tesítenek. Szibériában pél­dául hatalmas petrokémiai gyárat hoznak létre. Az újonnan épült fővezetékek gázt és kőolajat szállítanak az Uraiba és a Szovjetunió európai részébe. A vasérc­kitermelés a Kurksz környé­kén épülő dűsítókombinátok üzembe állításával 40 millió tonnával nó. Belorussziában épül fel a negyedik szovjet káliumkombinát. Valameny­nyi szovjet köztársaságban nagy figyelmet fordítanak az energetika fejlesztésere, Ugyanakkor több könnyű-, élelmiszer- és hús-tejipari vállalatot hoznak létre. Tengerparti Üdülő Várna közelében új üdü­lőhely építését kezdik meg. A tervezett üdülőhely na­gyobb lesz az ismert Ba­rátságnál és az Aranyho­moknál. Területén több tu­cat szakszervezeti üdülőt helyeznek el, melyekben egyidejűleg 7800 személy töltheti pihenőidejét. konfliktus Egyidőben, amikor a fiam még kisebb volt, reggelente kiflit is vásároltam neki a boltban. Jó kifli lehetett ak­koriban, mert megszerette. Valahogy hozzátartozott a reggeli családi szertartáshoz; kimarkolja a szép hajlású, ropogós süteményt a papír­zacskóból, és jóízüket harap belőle. Azután többször előfordult, hogy nem hozták időben a péksüteményt, és fiamon kí­vül még seregnyi óvodába, iskolába induló gyerek elé­gedetlenkedett a sarki bolt­ban, mely a 25-ös számot vi­seli a homlokán. Azután egyre ritkábban fordult elö, hogy a fél hét­fél nyolc közötti időpontban egyáltalán megérkezzen a kifliszállítmány. S végül el­jutottunk oda, hogy negye­dik életévéhez közeledő utó­dom — s majdani örökösöm a boltbajárásban — már nem tudhatja; vajon ugyanolyan szép hajlású és ropogós-e mostanában ís a kifli. — Ma tovább aludtak a pék bácsik, és csak a kenye­ret küldték — mondLam a kis kíváncsinak az első csa­lódások idején. Utóbb —mi­velhogy jóval éjfél után, ha­zatérőben láttam, milyen buzgón dolgoztak a fehérbe öltözött kifligyártó bácsik — hajlamos voltam a vétket a sofőr bácsik nyakába varrni. Ugyancsak aluszékonyságra hivatkozva; végre is figye­lembe kell vennünk a gyer­mek életkori sajátosságait. Ámbár utóbb egyre gyak­rabban előfordult — s itt tartunk jelenleg —, hogy a kiflipótló kenyeret sem hoz­tak meg időben a szállítók. Most nem akarom itt ecse­telni, hogy a csalatkozasok milyen kihatással vannak a gyermek reggeli hangulatá­ra; végre is, edződjön hozzá a fickó az élet nehézségei­hez, tudja meg, nem min­den sikerül úgy, ahogy neki a legkedvezőbb. Csak attól az egytől félek, mi lesz, ha véletlenül megtudja: vannak szegedi boltok, ahova már nyitás előtt odarakják a sü­teménytömeget. Vagy ha vé­letlenül rájön: egy sarokkal odébb, a másik üzletben — a sütőipari vállalatéban — jóval korábban kapható az. ami a szomszédos boltban nincs? Hogy mig ott fél nyolckor „már nincs" a vá­lasz a kxflit keresőnek, emiatt háromnegyedkor is „még nincs". Arról nem beszélve, ha a fiam megkérdezné, mi­ért van ez így, miért nem teszik meg azt a pár száz métert az errelakók kedvé­ért is? Mit is mondhatnék a gye­reknek? Hogy: mindenszent­nek maga felé hajlik a kif­lije? S. M. f@iívé$zkedés A bűvészkedésnek forté­lya van. Példának okáért ta­tarozás miatt bezárnak egy üzletet a Belvárosban, a Magyar Tanácsköztársaság útja és az Arany János ut­ca sarkán, s mikor újra ki­nyitják, a vásárlók vissza­hőkölnek a meglepetéstől. Pontosan ez és így játszó­dott le a kis, de annál na­gyobb forgalmú üzlet ese­tében, illetve még annyi: most reggel 7-től 11-ig és délután 3-tól 6 óráig van csak nyitva. Azelőtt két mű­szakos volt az üzlet és eh­hez szokott a vevőköre ls. Azelőtt ahhoz szoktak, hogy bőséges volt az áruválasz­ték, most azonban eléggé hézagos. Befőttből, sava­nyúságból nincs olyan vá­laszték, mint korábban, ugyanígy készételből sem. S ha részletesen sorba ven­nénk, hogy mi nem kapha­tó az üzletben, ami koráb­ban természetes, hogy volt, egész listát állíthatnánk ösz­sze Mi okozhatta ezt a hirte­len „profllváltozást"? Dr. Kuti Árpád, az elelmiszer­kiskereskedelmi vállalat igazgatója munkaerő-problé­mákra hivatkozott, amikor választ kértünk tőle. Leltár­hiányra, a kiszolgálók kö­zötti összeférhetetlenségre, és arra, hogy a kis üzletbe nem találtak vállalkozó szellemű kiszolgálókat, a régiek pe­dig bizonyos problémák mi­att nem feleltek meg. Lé­nyegében az üzlet szabad­kasszas volt ezelőtt is és szabadkasszás most is. A vállalat igazgatója ugyan hangoztatta, hogy az üzlet jelenlegi állapota csak ideig­lenes, s azon majd változtat­nak. De hogy mikor, arra nem kaptunk feleletet Ta­lán mégis a vevőkért len­ne ez az üzlet is és nem megfordítva. Ha az állandó vevőket megkérdezték volna, hogy melyik nyltvatartás fe­lel meg nekik a legjobban, a régi-e, vagy az új, bizo­nyára megfontoltabban dön­töttek volna a vállalatnál. Az igazgató szerint most gondolkoznak a kis üzlet leendő profiljának kialakí­tásáról is. Talán nem kel­lett volna előbb gondolkoz­ni és azután cselekedni? Lett volna rá idő a tata­rozás, a pingálás alatt. Ez a feltevésünk azonban va­lószínűtlennek tűnik, mert a vállalat igazgatója kijelen­tette, hogy alig hiszi, mi­szerint egy újságcikk jobb belátásra ösztönözné őket ebben az esetben. Elhisszük, hogy nem ez az egyetlen üzlete az élelmi­szer-kiskereskedelmi válla­latnak. amelyre gondot kell fordítania. Meggyőződésünk azonban, hogy ezt a boltot sem lehet az utolsó helyre tenni, ha csak így nem, ahogy most van. L. F. Szamos Rudolf: Káin szigste 16. Marc jelszava a józan önfegyelem volt, és erre bizony a hatalmas nemzetközi rendőrt szervezetnek ezúttal nagy szüksége volt. A svájci és a német szövetségi rendőrség már napok óta türelmetlenkedett. Sürgette az In­terpol központját: csapjanak le, hiszen Svájc­ban és a Német Szövetségi Köztársaságban hatvannál több gyanúsított kábitószerüzért fi­gyeltek már hetek óta, sőt Luzernben felfedez­ték a csempészek svájci elosztóközpontját is. Marc azonban nem engedett. A teljes ered­ményre tört. A részkérdések, a pitiáner kis el­osztóüzérek és peddlerek csak annyiban érde­kelték, amennyiben közelebb vihették a nagy ellenfélhez, Lucianóhoz, mert a jó öreg kopó szimata nem csal, és változatlanul erős meg­győződése, hite volt, hogy az igazi ellenfél Lu­ciano, aki Nápoly közelében, Cipri szigetén Caracalla csa :zár hajdani villájában székelt. Marc nemcsak a közvetítőkereskedelniet, ha­nem a szervezet központjával együtt a beszer­zési forrásokat is fal akarta számolni. Török­országban, Singapore-ban, Saigonban, Hongkong­ban, Afganisztánban és Teheránban akcióra ké­szen várakoztak az Interpol emberei. A perzsa sah ebben az időben halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg az ópium és hasis csempészését. A szigorú intézkedés első eredményét jelezte a néhány napja az afgán—iráni határon kirob­bant több órás tűzharc, melynek során iráni vám- és határőrök, valamint egy esempészka­raván tüközött meg egymással. A lövöldözés során hat határőr és tizennégy csempesz vesz­tette életét. A hatóságok viszont mástéi mázsa nyers ópiumot foglallak le .. A kábítószerpiac irányítói nyilván maguk is érezték a növekvő szállítási nehézségeket. Gon­dot okozott nekik a török partvédelem és a parti őrség megerősítése. Ennek köszönhető, hogy ugyancsak a közelmúltban, az Égei-tenger zegzugos partvidékén a törökök lelőttek egy hidronlánt. A sekély parti vízbe zuhant, ame­rikai gyártmányú kétéltű roncsai között közel 100 kilogramm heroint találtak . . Nőtt n csem­pészek kockázata. És rohamosan emelkedtek a kábítószerek fogyasztói árai is. ,.. Milánóban a Marc megérkezését követő napon semmi sem történt. A marlvlone-i Bonta­villát és környékét húsz titkosrendőr figyelte. Ám ezen a napon csak Amporeaie jelent meg a szokásos időben. Marc és Fleurot éppen a mogfigyelőtoronvban tartózkodtak, amikor Am­oreale, h-'iszas séta után, kinyitotta a villa .apuját, fóna alatt fekete aktatáskát szoron­gatott. — Hej, ha csak egy pillanatra kukkanthat­nánk bele... — mormogta Marc. miközben látcsöve képmezőjében csalókán közel haladt a villa lépcsős terasza felé Amporeaie. — Fleu­rot! — szólalt meg izgatottan —, látja, a fic­kó a márványkorlátra tette a táskát... És most meg eltűnt a házban. Fleurot is alaposan szemügyre vette a tere­pet. — Lehetne valamit kezdeni, de nagyon kockázatos. Ha bármit is észrevesz... — Megőrjít ez a bizonytalanság, Ha csak mil­ligrammnyi port tudnánk a fickó táskájából kikotorni... Fleurot — sóhajtott Marc —, ku­tya egy mesterség ez a mienk ... Fleurot azonban már nem hallotta főnöke sóhajtását. Számára Marc óhaja ezúttal is pa­rancs volt, és a főfelügyelő még észre sem vet­te, hogy eltűnt mellőle csoportvezetője, amikor a látcsőben, a szeme előtt, egy hason kúszó alak feje bukkant fel, amint az a terasz előtt levő ciprusbozótok tövén kígyózott az oszlopok felé Érdeklődve figyelt. Mi ez? Talán valami váratlan fordulat? Még nem Ismerte fel a te­rasz korlatja felé igyekvő alakot. ,,Az ördögbe is' A táska irányába halad — mormogta, és azon töprengett, vajon kinek juthatott még eszébe rajta kívül a táska. „Fleurot!" — és majdnem hangosan felkiál­tott. A felügyelő kúszott a kőkorlát felé. Marc visszafojtott lélegzettel figyelt, és ingerült ag­godalom kerítette hatalmába. Ráébredt, hogy ezúttal mennyire tehetetlen. Egyszerűen nem tud segíteni legkedvesebb emberén, ha azt netalán véletlenül meglepnék most a gengsz­terek. (Folytatjuk^ i í

Next

/
Thumbnails
Contents