Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

62. évfolyam, 8?, szám 1972. április 9., vasárnap Ára: 1 forint /be> VTI&G PROLÍTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Négy fronton szélesedik a felszabadító erők offenzívája A dél-vietnami felszaba­dító fegyveres erők szomba­ton is kezükben tartották a kezdeményezést a nagy ta­vasz végi offenzívában ki­alakult négy fronton. A Mekong deltavidékén tóbb tüzérségi támadást in­dítottak a kormánycsapatok: állásai ellen. A Saigontól északra fekvő térségekben bekerítették a pénteken elfoglalt Loc Ninh­től délre fekvő An Loc já­rási székhelyet és összponto­sított tüzérségi tűz alá vet­ték a szomszédos Tay Ninh tartomány székhelyétől északra fekvő egyik nagy táborhelyet. Itt 500 különfé­le kaliberű lövedék robbant szombaton hajnalban. A Sai­gonból An Loc felé vezető 13. számú országutat a népi erők kilenc helyen vágták el. Saigoni katonai körök sze­rint a népi erők a fővárost övező, úgynevezett 3. kato­nai körzet 11 tartománya közül a kambodzsai határ és Saigon között fekvő ötbe mélyen behatoltak. Ton Duc Thang, a VDK elnöke, táviratban köszöntöt­te az ország területét hősie­sen védelmező katonai egy­ségek tisztjeit és katonáit. Dél-Vietnam frontjain to­vább szélesedik a felszaba­dító erők offenzívája. A leg­újabb jelentések szerint az utóbbi napokban a Saigont Vientianéval és Luang Pra­banggal (Laosz) összekötő 13 számú út mentén bonta­koztak ki nagyobb összecsa­pások. A kambodzsai népi felsza­badító erők három támadást hajtottak végre szombaton hajnalban a kambodzsai kormánycsapatok ellen. Az egyik támadás célpontja a Phnom Penht Saigonnal ösz­szekötő országút volt, ame­lyet sikerült több helyen elvágniok. Gyalogsági és tüzérségi támadások színhelye volt a dél-vietnami határ mentén fekvő két kambodzsai tarto­mányi székhely, Svay Rieng és Prey Veng térsége. A dél-vietnami Felszaba­dítás hírügynökség tudósító­ja beszélgetést folytatott Pham Van Dinh és Vinh Phong alezredesekkel, a fel­szabadító erőkhöz április 2­án átállt dél-vietnami 56. ez­red parancsnokával és he­lyettesével. „Saigon arra akart kényszeríteni bennün­ket, hogy a saigoni urak és az amerikaiak népellenes ér­dekeiért haljunk meg. Ezért választottuk inkább a harcot ellenük, a nép oldalán" — mondotta egyebek közt Pham Van Dinh alezredes. A volt saigoni 56. ezred tisztjei és katonái most együtt harcol­nak a hazafias erőkkel. Az amerikai légierő va­dászbombázói szombaton 237 bevetésben támadták Dél­Vietnam területén a népi fel­szabadító erőket és az azok által felszabadított területe­ket. A B—52-es nehézbom­bázók 60 bevetésben támad­ták ugyanezeket a térsége­ket — jelentette be a saigo­ni amerikai parancsnokság. Az AP értesülése szerint a vietnami partokhoz irányí­tották az Oklahoma City ne­vű, távirányítású rakéták­kal felszerelt cirkálót, az amerikai 7. flotta zászlósha­jóját. Ez idő szerint a 7. flot­ta egy cirkálója, öt rombo­lója és négy repülőgép-anya­hajója vesz részt az ameri­kai hadiflotta és légierő Észak- és Dél-Vietnam elle­ni hadműveleteiben. Szomjas a határ Egyetlen megoldás: az öntözés Riogatja a magyar sajtó a gazdaságokat: száraz a ta­vasz, porzik a határ, öntöz­zenek, ahogy csak tudnak. A meteorológusok és a vízügyi szakemberek meg is toldot­ták a figyelmeztetést: addig öntözzenek, amíg van mi­ből. Nem biztos, hogy a ké­vékbe Természetesen így sem ők voltak az elsők. Kétszáz hold búzát öntöz­nek éppen, négy óránként telepítik új helyre a szóró­fejeket. Naponként 18 holdra juttatnak 40 milliméter eső­nek megfelelő vizet. Hat szivattyút látunk sőbbi hónapokban hoznak úszótagon, csak ugratáskép­annyi vizet a folyók, ameny- pen kérdezzük: működik nyi kellene. Az első hírek hallatán az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság emberei ritka lépés­re határozták el magukat: katonás fegyelemmel készült­ségi szolgálatot rendeltek el még a tavasz legelején; min­mind? — Csak kettő. Szó sincs arról, hogy a többi nem működhetne. Hu­szonnégy köbmétert szip­panthatnának ki percenként a Tiszából, most csak töre­dékét szívják. A gépkezelő den segítséget megadnak,, on- szerint 220 szórófej gzórhat­tozhetnek a halozatba bekap- ná a vizet> de csak 75 szórja_ csolhato gazdasagok. Azért csak- ennvi mert hi_ Ezt a nagy buzgalmat egy- ánycikk" a csőfektető gya­ket kiadós eso elküldhetné iogmunkás. A víz kellene, pihenni — de foloslegesse hatainias terület rendelkezik akkor sem tenne —, mosta- beépftett csővezetékkel, te­naig sajnos nem küldte. hát könnyen öntözhetnének. Egyetlen Iehetosegunk van, _ . , , , öntöznünk kellene. Szep- haragoszold a buza, a meleg tavasz kövérre ne­Édesanyák segélyen A Vöröskereszt felmérte — Pótmamát kérnek A Tisza bal partján zsacsemetét, tíz hold hagy­mamagot, és tíz hold vörös­hagymát öntöztek eddig. Amikor aggódom, hogy Gyakorta írunk a gyermekgondozási segélyről, min­denki tudja, hogy ma is több száz édesanya tölti az első barom évet otthon, gyermekével. Ezt mindannyian tudjuk, ám arról alighanem fogalmunk sincs, hogy milyen gondok­kal küszködnek az otthon, gyermekgondozási segélyen levő fiatal édesanyák. Azt sem nagyon tudjuk, mire lenne leg­inkább szükségük. Hiszen nyilván nem túlságosan egysze­rű egy ekkora változás valakinek az életében. Mert a gyer­mek csak az egyik összetevője e változásnak. A másik —• és ez legalább olyan súllyal esik latba — az életforma meg­változása. A városi nőbizottság és a Vöröskereszt városi szerve­zetének aktivái készítették azt. a felméré6t, amely sok érdekes adatot tartalmaz és betekintést nyújt a gyermek­gondozási segélyen otthon levő mamák és családjuk helyzetébe. Az aktivák több mint hétszáz családot keres­tek fel Szegeden. Általában az a tapasztalatuk, hogy az anyák jól kihasználják az időt, élnek a lehetőséggel és törődnek, foglalkoznak gyer­mekükkel, vagy gyermekeik­kel. Csak nagyon kevés olyan helyen jártak, ahol a lakás és a gyermek egyaránt gon­dozatlan volt. Sajnos ilyen esetekkel is találkoztak. A felmérés eredményei közül azonban nem ez a legérde­kesebb adat. Csongrád megyében 1967 óta 13 318 anya vette igény­be a segélyt. Közülük azon­ban csupán 8200-an marad­tak otthon három éven át. A többiek hamarabb visszatér­tek munkájukhoz. Ennek oka a felmérésből válik világos­sá. Az alacsonyabb jövedel­mű családoknál — főként ha több gyermekük van — ke­vés a havi 600 forint. Egy idézet a felmérésből: „ ... megszakítottam az anya­sági segélyt, mert kevés volt a havi 600 forint. De vissza kellett lépnem, mert gyer­mekem sem idegileg sem fi­zikailag nem bírta a bölcső­dét. Kérésem: amíg dolgoz­tam, hetenként egy alkalom­inai járhattam a lottóirodá­hoz, kiértékelőnek, de szü­lésem után megszűnt ez a lehetőség. Nagy segítség lenne anyagiakban az a 300—400 forint." És rengeteg hasonló nyilatkozat, kérés. Olyan munkát szeretnének, amit otthon lehetne végezni. Sokan — ahol kicsi a csa­lád jövedelme — szívesen visszamennének munkahe­lyükre, de gyermeküket nem tudják bölcsődében elhelyez­ni. ők bölcsődét, vagy szin­tén otthoni munkalehetőséget kérnek. Nem könnyű az otthon ma­radó édesanyák helyzete ab­ban az esetben sem, ha a család jövedelme megfelelő. Hiszen megszokták munka­helyüket, a közösséget, amelyből három esztendőre kiszakadnak. Ismét egy idé­zet: „Mióta megvan a két gyermekünk, még egy mozi­ba sem tudtunk eljutni, mert nincs, aki vigyázzon rájuk." Rengetegen panaszolják ezt, pótmamaszolgálatot szeretné­nek. Vagy legalább egy klu­bot, ahol össze tudnának jönni kézimunkázni, beszél­getni, és ahol a gyermekek is jóhelyen lennének. Általános tapasztalata a felmérésnek, hogy nagyon sok segélyen levő édesanya szinte teljesen ki van re­kesztve a világból. Egyes esetekben ez csupán rajtuk múlik. Hiszen akad közöt­tük olyan, aki nem olvas könyvet, újságot, nem néz tévét, rádiót sem hallgat. Ilyen igénytelenséggel azon­ban csak kevés esetben talál­koztak a felmérők. A mamák 70 százaléka foglalkozik ott­hon valamivel: olvas, kézi­munkázik stb. Csupán 30 százalékuk elégszik meg egyszerűen a háztartási mun­kával. Sokan vannak, akiket nem elégít ki az otthoni elfoglalt­ság. Jónéhányan szívesen tartanák a kapcsolatot mun­kahelyükkel és kérik, ne csak ők keressék a vállala­tot, hanem néha az is őket. A 741 mama közül csak 166 akad, akiket ritkán megláto­gat az üzemből valaki. Általános a tapasztalat, hogy nagyon sokan szeretné­nek tanulni. Kézimunka szakkörre 80-an, szabás-var­rás tanfolyamra 260-an jár­nának. Gyermekápolási tan­folyamot 80-an kérnek. Jóné­hányan szeretnék befejezni az általános vagy a középis­kolát, szakmát 55-en tanul­nának, egyetemre vagy főis­kolára négyen járnának. El­gondolkoztatóak ezek a kéré­sek, szándékok. Valahogyan segíteni kellene nekik, és itt ismét csak a pótmama szol­gálathoz jutunk el. Hiszen tanulni, iskolába menni nem tudnak, nem hagyhat­ják magára a gyereket. Már szervezik a szabás-varrás, és a gyermekápolási tanfolya­mot. Ez kétségtelenül hasz­nos dolog, de oda is csak ne­hezen juthatnak el azok, akiknek nincs kire hagyni a gyermeket Érdekesek és elgondolkod­tatóak a felmérés adatai. Sok olyasmire is felhívják a figyelmet amin lehetne és kellene is segíteni. Például a pótmamaszolgálat megszer­vezésével azon, hogy a fia­tal mamák ne szakadjanak ki három évre a világból. Nyilván sok egyetemista, fő­iskolás lány örömmel venne egy ilyen kereseti lehetősé­get. Alighanem érdemes len­ne az illetékeseknek beha­tóbban foglalkozni e felmé­réssel. Sz. I. vélte. De kéri a vizet. A szivárványos permetet adagoló locsolók között Fe- k®vés lehet ez az egyetlen -- . , „ , berendezes a mostani száraz­Pál' MoInár ottó> N-vá" Ságra, igyekeznek megnyug­ri János a csövek hordozója, tatni: itt még jók a földek. A Vízügyi Igazgatóság is- ők azt mondják, nem is nincsen veszély, métli tavalyi vélményét: jó- olyan egyszerű a tavaszi lo­val kevesebbet öntöznek a csolás. Hideg a víz. Délelőtt Njpfy. hkmplí ? gazdaságok, mint amennyit io órakor egy váltás ruhát 1I IÖZ.I ICIV . öntözhetnének. Az AGRO- már felakasztottak száradni. KER-nél azt hallottuk na- Ha elakad valahol a körbe­pokkal ezelőtt, hogy kerve- forgó szórófej, menni kell sebb berendezést vesznek, javítani. Nem lehet megúsz­mint amennyire szükségük ni szárazon. Szétpattan a lenne. Mindkét céget érheti csatlakozás, szép kis szökő­a felelőtlen vád, hogy vevőt kutat csinál rögtön a búzá­akar fogni, azért panaszko- ba. És csőtörés nemcsak a dik, rövidsugarú körútra in- pesti aszfalton fordul elő, dultunk tehát, megnézni, hanem itt a búzában is. Min­hogy is állunk valójáhan az dig megáznak. öntözéssel. A Tisza bal partján a Fel­szabadulás Tsz szivattyútele­pét találjuk először. Kozák Pál gépkezelő mondja, hogy Ilyen korán még nem kezd­ték soha az öntözést. Május vége, június eleje a szezon kezdete rendes időben, most egyszerre. (Az is hozzátarto­Jővő héten Az itteni emberek úgy tudják, hogy a jövő héten újabb fürtöket kapcsolnak be a vízhálózatba, nagyobb te­rületet öntözhetnek majd viszont április 5-én szívat­ták az első liter vizet a csö­I zik az igazsághoz, hogy a Csongrádi út mentén lucer­nát locsolnak a szövetkezet Deszken sincsen. Három gépei.) Néhány kilométerrel gépük működik- a 'kertészet­ben és a takarmánytermő területeken öntöznek. Száraz lentebb a tiszaszigetiek szi­vattyútelepét éppen festik. Két új, nagykapacitású, vil­lanymotorral működő szi­vattyút szereltek fel, időbe tellett, amíg végeztek vele. Festés közben mindenesetre megkezdték a csatornák fel­töltését. — Mikor öntöznek? — A jövő héten. Legelőt, lucernát, faiskolát. Hét öntözőberendezése van a Búzakalász Tsz-nek. Egye­lőre csak a szabadföldi zöld­ségtermesztés tábláin mű­ködnek. Olyanok a szántások a ha­halmok ugyan bőven van­nak, de oda vizet sem tud­nak vezetni. Nagyobb víz­rendezésre most készültek el a tervek. Kis kőrútunk tapasztala­taiból nem szeretnénk álta­lánosítani. Ez az ország leg­mélyebben fekvő területe, itt ült legtovább mindig a bel­víz. A talajvíz szintje vég­eredményben most sem vé­szes, de a felső réteg száraz, és hamar lehet szárazabb is. Aggodalmaink tehát így sem oszlanak el. Ki győzi ezt a Kellemes, napos idő Az a nagy kiterjedésű an­ticiklon, amely hazánktól kissé keletre helyezkedik el, még elég erős ahhoz, hogy a Kárpat-medencé nagy része felett a hét utolsó napjára is megőrizze a derült eget. A körülötte kialakult szél­rendszer ugyanakkor dél felől enyhe levegőt, szállít országunkba, s ennek tulaj­donítható, hogy tegnap dél­előtt 9 órakor már ország­szerte 13—17 fokot mutat­tak a hőmérők. Ez a kelle­mes idő azonban valószínű­leg nem tart vasárnap estig, mert nyugat felől az óceáni levegő kissé hűvösebb hul­láma úton van hazánk felé. Mozgása lassú, s ezért való­színű, a vasárnap nagy ré­szén sem lesz rossz idő. tárban, mint tarlóhántás hatalmas területet egyszerre után, nyár derekán. Szára­zak. Szőregen a szövetkezet irodájában hallottuk, hogy idén rákapcsolnak az öntö­zésre. Náluk eddig nem volt nagy divatja, de most kény­telenek vele. Nem kell nagy számokban gondolkodnunk, ha a „rá­kapcsolást" halljuk. Egyet­len berendezésük csupán 5— 6 szórófejet működtethet egyszerre. Tíz hold új tele­pítésű lucernát, öt hold ró­öntözni majd. ha tovább tart a szárazság? Drága az öntö­zés, nagyon drága, de a mu­lasztás mindig drágább le­het. Szakemberek tanácskozá­sán halottuk a napokban: egyetlen kiút a mezőgazda­ság számára az öntözés. Na­gyon jó lenne, ha azoknak lenne igazuk, akik még min­dig a ráérést hangoztatják, de lássák be, nagy a koc­kázat Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents