Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

SZOMBAT, 1972. ÁPRILIS 8. 3 Kinek jár a cím ? Vegyszerrel Zelman Ferenc felvétele A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet Sándorfal­va felé eső területén megkezdték a búzavetés vegysze­res gyomirtását. Az eddig szépen fejlődő táblán naponta 00 holdon végzi el Filák Károly és Varga Antal traktoros a permetezést. A hatalmas tartályokban Dikotex 40 permetlevet hoztak a vontatók, amelyből gyakran tankolják a magasnyomású per­metezőket. A^SZOT véleménye: Növekedett a szak­szervezetek tekintélye A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést ártott az ÉDOSZ-székház­ban. Első napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta vég­zett munkáról. Mint mondotta, a kong­resszus óta a szakszerveze­tek társadalmi, politikai sú­lya tovább növekedett, szo­cialista jeliege erősödött. Va­lamennyi szinten bővült együttműködésük a párt és állami szervekkel. Figyelem­be vették a szakszervezetek javaslatait a népgazdasági terv kidolgozásakor, az if­júsági és az egészségügyi törvény elkészítéséhez, ki­kérték a szakszervezetek ja­vaslatait, észrevételeit az al­kotmány módosításához, az állami munka korszerűsíté­séhez. A dolgozók biztonságát, szociális ellátását, a gyer­mekintézmények hálózatá­nak bővítését érintő kérdé­sekről szólva bírálta azokat <i gazdasági vezetőket, akik beruházási gondjaikat a ter­vezett szociális létesítmé­nyek elhagyásával igyekez­nek enyhíteni. Szólt a dolgo­zók nagy rétegeit érintő egyéb problémákról is, pél­dául arról, hogy nem sike­rült kellően előbbre lépni a okosságnak nyújtott szolgál­tatások javításában. Az elő­rehaladás üteme lassú és aránytalan, ugyanakkor a szolgáltatási árak gyorsan emelkednek. A szakszerveze­tek javasolják, hogy a szol­gáltatások fejlesztésére az illetékes kormányszervek ké­szítsenek rövidebb és hosz­szabb távra szóló terveket. Jelöljék meg azt is, hogy milyen erőforrásokból javít­sák különböző területeken a szolgáltatásokat. Mint mon­dotta, élesen el kell hatá­-olni a luxus-szolgáltatáso­kat a tömegek ellátásától. Az illetékeseknek nagy fi­gyelmet kell fordítaniok a munkástömegeket érintő szolgáltatások árának stabi­litására. A beszámoló a lakáshely­zettel is foglalkozott. Je­lentős eredményként emel­te ki, hogy 1971-ben 75 ezer lakás épült. Hangsúlyozta azonban, hogy egyre na­gyobb gondot okoz a ne­gyedik ötéves tervidőszakra elhatározott lakások, s kü­lönösen a tanácsi lakások felépítése. Főként a költsé­gek tetemes növekedése fé­kezi az építkezéseket. A szakszervezetek vizsgálják a lakásrendelettel összefüggő gyakorlati problémákat is, és javaslataikat, állásfogla­lásaikat eljuttatják majd a kormányhoz. Végül arról szólt, hogy a szakszervezeti választások al­kalmával megválasztott ak­tivisták ügyszerető munkája az elmúlt egy év alatt jelen­tős eredményekkel járt. A további eredményeknek is csak az lehet az alapja, hogy a tagság támogatja a szak­szervezeti vezető szervek te­vékenységét. További napirendi pont­ként megvitatták a szakszer­vezetek állásfoglalását az alkotmány módosításáról, majd a szocialista munka­verseny továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának ülésén részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Országos pályaválasztási tanács alakul Az ifjúság pályaválasztó- agrártudományi egyetem ta­sáról, a pályaválasztási ta- r.árképző intézetében, a bu­nácsadás továbbfejlesztéséről dapesti műszaki egyetem és szóló kormányhatározat vég- a közgazdaságtudományi rehajtásáról intézkedett a egyetem tanárképző karán, a munkaügyi miniszter, a mű- tanárképző, a műszaki illetve velődésügyi miniszter, az a művészeti főiskolákon, to­egészségügyi miniszter és a vábbá a tanítóképző inté­Minisztertanács Tanácsi Hi- zetekben az 1972—73-as tan­vatala elnökének most meg- évben meg kell kezdeni, jelent együttes utasítása. A pályaválasztási tanács­Az osztályfőnököknek meg- adásban leginkább érdekelt különböztetett szerepet kell állami és társadalmi szer­biztosítani az iskolai és a vek képviselőinek bevonásá­nevelőotthoni pályaválasztási val országos pályaválasztási tanácsadásban. A szaktaná- tanácsot kell szervezni. A te­rok elsősorban a tantárgyak rületi pályaválasztási keretében meglevő lehetősé gek kiaknázásával, továbbá a tehetséges tanulók ösztön­zésével, a különös érdeklő­dést tanúsító diákok irányí­tásával vehetik ki részüket az iskolai pályaválasztási te­vékenységből. A szakközép­iskolákban és a szakmunkás­képző intézetekben a válasz­tott szakmára, a szakmacso­portra való nevelés áll a pá­lyaválasztási tanácsadás kö­zéppontjában. Fokozottabban előtérbe kell állítani az isko­lai szakkörökben, tanfolya­mokon a tanulók pályavá­lasztásának, pályairányításá­nak szempontjait. A pálya­választási tanácsadással fog­lalkozó valamennyi intéz­mény munkájában nagy gon­dot kell fordítani a szülők sokoldalú felvilágosítására, tájékoztatására, meggyőzésé­re. Kiemelten kell kezelni és figyelemmel kísérni a fizikai dolgozók gyerekeinek pálya­választását. A pályaválasztási tanács­adásra való felkészítés elmé­leti és gyakorlati kérdéseinek kísérleti oktatását az egyete­mek bölcsész és természettu­dományi karain, valamint az ta­nácsadó tevékenységgel kap­csolatos feladatok jobb ellá­tása és koordinálása érdeké­ben létrehozzák a fővárosi, a megyei és a megyei városi pályaválasztási tanácsokat is. V alahol öt, tíz, tizenöt munkásember férfi, nő, bányász vagy vasas, vagy szövő — a munkában összekerül: szervezetileg, műhelybeosztás vagy szalag­beosztás szerint, gépek vagy szerszámok hozzák össze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak ezt se mond­ják ki határozottan. Aztán eltelik egy, vagy két év, és ugyan­ez a kis csapat ember műhely, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közösségként sze­repel és érmeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt, és azt mond­ta magáról: „szocialista brigád lettünk." A kettő között csak egy jelzőnyi különb­ség van — de ez a jelző mélyreható kü­lönbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhi­tetni, hogy a munkabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? Ez a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocialista brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyéni­leg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dolgozó egyik-másik mun­káscsoport legjobbjai. És nagyon rendes és tisztességes, és jószándékú munkások százai, sőt, ezrei dolgoznak nem szocia­lista brigádokban, sőt, mindenféle brigád­köteléken kívül. A különbség nem a ren­des, a becsületes, a tisztességes magatar­táson van — mert alapjában ez a mun­kásosztály óriási többségére jellemző. Mitől szocialista a szocialista brigád? Most majd, hogy országos tanácskozá­sukra sor kerül, ez a válasz sokfélekép­pen megfogalmazódik majd, és a közvé­lemény elé kerüL Jómagam is keresge­tem a leglényegesebbet, mindeme lehetsé­ges válaszok alapgondolatát. És eszembe jut egy téli beszélgetés: szo­cialista brigádvezetőkkel, brigádtagokkal tanácskozott Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait. Idé­zem őket: úgy gondolom, nem ok nélkül. ..Nálunk a szocialista közgondolkodás az első számú fejlesztenivaló." Talán — teszem hozzá — itt kezdődik a brigádmozgalom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tu­lajdonban és állhat az élén a szocialista állam kinevezte igazgató: és lehet ebben a gyárban pártszervezet és szakszervezet, és jó munkaügyi osztály, és céltudatos sze­mélyzeti munka. De szocialista üzem ak­kor lesz belőle, ha az emberek a műhe­lyekben nemcsak normát teljesítenek — hanem valami többet adnak és másképp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező mó­don, nem fizetve, magukra veszik a k<W zösség gondjait" — nézem a következJ mondatot. Aláhúztam annak idején. Ezek az emberek megvannak: ezerszám­ra vannak meg, és most a mozgalom to­vábblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad plakátfiguráknak elképzeln^ akik szüntelen a jövőt fürkészik, és ia* maik szakadatlanul dolgoznak. Hogy milyen emberek, arra nézve ugyani erről a tanácskozásról egy apró emlék: vaú lamelyik kanizsai brigád vezetője elmond­ta, hogy náluk az 1970-es nagy tél nerR hozott termelési visszaesést, mert a vo« naton, buszon bejárók a városban lakók* nál aludtak, és így otthonuk volt egymás, nál. Több ez a rofconsági segítségnél —. ismerek családokat, ahol ez nem lenn* ilyen természetes... Ugyanebben a bri­gádban a tagok egymás munkájáért vál­lalnak minőségi felelősséget, ami a biza­lom magas foka egy üzemi közösségben! Bizonyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. ; Mert ha már továbblépésről beszélünkf ünneprontás nélkül el lehet mondani: et­től a hibától, a formalizmustól ezt a és eredményes mozgalmat is félteni het. A papiroseredményekre törekvő üza« mi vezetés nem ritkán produkál „szocia­lista brigádokat" ott is, ahol a munkás­közösség alkotó erői — még nem érték el ezt a fokot, s kirakateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fényes pa­pirosú, fényképekkel és elhalsznált mozi­jegyekkel teleragasztott, középkori kó­dexek kalligrafált betűivel teleírt album­szerű naplókat és a tablókat. F igyelmeztetni erre azért sem árt. mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szo­kás, „szóljunk idejében", mielőtt bár­hol ... több lenne a „kirakatban", mint bent a „boltban", azaz a műhelyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és őszinte értékelése is: és ezt különben minden üzemben tud­ják a munkások. Nem hiszem, hogy egyG egy brigád esetében bármilyen „felső szerv", értékelő bizottság jobban tudhatja, jár-e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudja. Ennek a megítélésébe ezért érdemes mindig bevonni a kollektívát — az első számú illetékest. BAKTAt FERENC KNEB-vizsgálat a bejelentések és panaszok intézéséről tartalmi változat­a társa­Nyergosújfalun A népi ellenőrzés szervei- száma növekedett, s a meg- A beadványok hez az elmúlt évben 9535 előző évi 20 százalékkal megoszlása szerint beadvány érkezett: 6362 köz- szemben mintegy 25 százalék lanul legmagasabb érdekű bejelentés és 3173 volt 1971-ben. A névtelen dalmi tulajdon védelmével magánpanasz vagy kérelem, bejelentések kivizsgálása kapcsolatos jelzések aránya. A beadványok száma az körülményesebb. nehezebb, Ezen belül jelentősen emel­1970. évihez viszonyítva cse- hiányzik az a segítség, ame- kedett az állam — gazdál­lyet a bejelentő közvetlen kodási — fegyelmet sértő információja nyújt. cselekmények száma. Több Ágazati megoszlás szerint volt a bizonylagi és a pénz­két területen — az iparban ügyi fegyelemsértés is. Eze­és a kereskedelemben — ta- ket sok esetben lehetett visz­pasztaltak jelentősebb váltó- szavezetni egyéni haszonszer­zést a beadványokkal kap- zésre, jogtalan előnyök biz­csolalban. Az ipari ágazatot tosítására, esetenként a tár­érintő jelzések száma 1970- sadalmi tulajdon hűtlen, il­hez viszonyítva 10 százalék­kal csökkent, de még így is a legmagasabb a számará­kély mértékben, mintegy százalékkal csökkent. A névtelen bejelentések Pénteken Nyergesújfalun a nélkül valósítottak meg, és Magyar Viscosagyárban át- ezzel a három év alatt mint­adták rendeltetésének a há- egy kétmillió dollár értékű romszorosára bővített dana- szál import vált feleslegessé, midselyem-üzemet. Az ün- Miközben az állóeszköz állo­nepség előtt bemutatták a mány 360 millióról 1360 mii­vendégeknek a magas fokon lióra és a termelési érték 332 automatizált, világszínvoixa- millióról 788 millióra emel­lon dolgozó, évi 3 ezer ton- kedett, a termékösszetétel 58 na kapacitású gyárat. Az százalékban, a szintetikus eredetileg ezer tonna kapa- szálak javára tolódott el. citású üzemet két részletben Ugyanakkor a beruházás bővítették, úgy, hogy köz- népgazdasági szempontból is ben csaknem megállás nél- jelentős, mert évente mint­kül termeltek. Az első 500 . , , ,,, ... tonnás bővítést a tervezett- egy háromimllio dollár érté­nél 3 évvel korábban, lénye- kű szálimportot tesz felesle­gében építőipari beruházás gessé. letve hanyag kezelésére. A bejelentések és a pana­nyuk: az összes beadványok- f2?* alapján. vfgzett vizsgá­noir mmiomr in .„••„oiztzf latok 92 szazaleka eredme­nak mintegy 30 százalékát teszik ki. A kereskedelmet érintő jelzések száma az elő­ző évhez viszonyítva 10 szá­zalékkal emelkedett. Túlnyo­mó többségük most is a vá­sárlók megkárosításához kap­csolódik. Több volt az ár nyes volt. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzési szervek számos esetben hív­ták fel az illetékeseket a tör­vényes állapot helyreállításá­ra, illetve javasoltak fegyel­mi, vagy kártérítési eljárást, mozgásokkal kapcsolatos be- ff1^!^ különféle javasla­advánv is tokát tettek a munka javi­. ' , . . . , ., tására. Felsőbb szintű, átfo­,Az ,'fof1 ennto óejelente- gó jellegű rendezésre mint­sek közül a garanciális javi- egy 18o esetben tettek javas­tásokkal kapcsolatos pana- ]atot Bűnvádi eljárásra 128, szok valamelyest csökkent. szabálysértési eljárás kezde­Tobbseguk a luradastechm- , , ,„, kai cikkek hibáival és alkat- menyezesere 194' egyeb elJa" rész-problémákkal foglalko- rás kezdeményezésére 384 al­zott Italommal került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents