Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

a VASÁRNAP. 1972. ÁPRILIS 39. w^zmmmmmmm^—m—m^mmmmmmm Várostörténeti KB MIT TUD? Olvasóink válaszait és ÚJ kér­désen. csütörtökig kérjük 1 Hadd adjunk számot bevezetőül örömünkről, hogy mire is jó még sorozatunk azon kívül, hogy sok olva­sónk érdeklődését kielégítő, városszeretetét tápláló is­meretterjesztést végez. A nyomdászattörténeti kérdéseink föltevése után fölkereste a Somogyi könyvtárat Fazakas Andrásné (Gogol u. 9.), és elhozta a szegedi nyomdák történetéről — kortársi megemlékezések és írásos forrá­sok alapján évekkel ezelőtt készített — kéziratos mun­káját. Ennek létéről a szakkutatók sem tudtak. Ez a kézirat, noha a kérdés végleges földolgozásának semmi­képpen sem tekinthető, hozzájárult az Akadémia Ki­adónál megjelenő könyvhöz beküldött válasz adatainak kiegészítéséhez és megkönnyíti a további kutatósokat Is. A másik érdekesség, hogy a Vékes Józsefről való közlés nyomán kereste föl Pusztai József Szegvári Sán­dort. s derült ki találkozásukból, hogy nem kevesebb, mint 52 esztendeje együtt dolgoztak a Munkásotthon­ban a Szocialista Ifjúmunkások helyi csoportjában. Pusz­tai József örömmel számolt be rovatunk szerkesztőjének erről a számára nagy jelentőségű találkozásról. lyét a mai püspöki palota helyére, kibővítette könyv-, papír- és írószerkere&kedés­sel. Juhász Gyula is rend­szeres látogatója, vevője volt, hiszen a szomszédos Ipar utcában lakott József Attila első versesfüzetét, a Szépség koldusát (1922) az ő üzletében próbálta forgalom­ba hozni. A ház lebontása után, 1928-ban. üzletét a Kass (mai Hungária) szálló­val szembe helyezte át, s itt már Alth Testvérek néven ment tovább az üzlet. Szere­dai Jenő (Kálmány Lajos u. 13.) szintén édesapjának és nagyapjának nyomdájára vonatkozóan közölt fontos adalékot. A nyomdát Pal­las sokszorosító ipar cégbe­jegyzéssel a Madách u. 3. alatt 1932-ben alapították. A A 43. kérdésre: Vékes lm- őrsön halt meg 1962. márci- harmincas évek közepén a re az ötvenes években Ba- us 20-án. Losonci Zoltán Cserzy Mihály u. 3. alá köl­lástyán Répás András bank- (Feltámadás u. 22.) közölte, töztek. Árjegyzékeket, cég­igazgato villajaban. egy pin- hogy nyomdája, akkori ne- DaDÍrokat nlakatokat készí­ceszerü lakásban lakolt, vyn iritz-nyomda alapítási pp' plaKdl0Kat Keszl nagy szegénységben, elha- ideJe 19:t5 november 19., tettek. A fölszabadulast kó­pyatottságban. Naponta egy megszűnésének napja pedig vetően az MKP és a liter tejel ivott, a többi ét- 1949. december 31 kezése zöldség meg gyümölcs Válaszok abban a josnak (1871—1945) adatait Tóth Károly, továbbá Vörös ' közölte: könyvkötőmester- Balogh István és Komócsin Kérdések MA­DÍSZ részére nyomott kü­volt.0 Méheket '"szerzett" né- Alth Károly (Honvéd tér lőnféle fölhívásokat. Ezeket hány kaptárral, azokkal 7/A) édesapjának, Alth La- a nyomda akkori vezetője, csípdestette testét reményben, hogy meggyógyul. Emlékezetem szerint 1952- . , , ... ben vitték be nagy betegen ként 1900-ban kezdte pálya- Antal szövegeztek. Szegedre. Így tehát nem jat az Iskola u. 28. alatt, pár A válaszok közlését még halhatott meg 1948-ban, ev miilva áthelyezte műhe- folytatjuk. mint ahogy a korábbi vala­szoló közölte, (özv. Veszelka Andrásné, Balástya, Űsze­szék 70.) A rovatvezető megjegyzé- 61. kérdés: Kinek az alko- vésztelep. Ki tud bővebbet se: Levélírónk még több ér- tása a református temetőben a megalakulásról, a tagokról, dekes apró élményét is föl- az ismeretlen katona ember sorsukról? (Dettrc Béláné, idézte Vekes Imréről, s ezek nagyságú szobra? Mindig Kossuth Lajos sugárút 3.) az emlékek mind értékesen megcsodálom, ha kint járok, egészítik ki a különös em- művészi és természetes vol­ber jellemrajzát. Kár, hogy tát, amint kiemelkedtk elesett itt nincs helyünk közlésére, bajtársai sírja közül. (Bodó Magam is emlékszem Vé- Ernő, Csaba u. 64.) kes Imre daliás alakjára, ke- „ .... , , mény arcvonásaira, pompás 62- kérdés: Mikor alakult hajzatára. Sosem váltottam me« Szegeden a Szocialde­szót vele, de mint ifjúmun- niokrata Par . hol, mely he­kás. ha találkoztam vele, föl- lyeken voltak a munkásott­néztem rá, nagvra becsültem, honok, mettől meddig? tiszteltem. A Fekete Könyv- (Pusztai József.) ben így szerepel: Vékes lm- 63. kérdés: Kik váltak a re. volt MAV ellenőr. Sze- fasizmus áldozataivá az gcd. 1881. március 31. E/.ek 1935 és 1945 közötti idöszak­szerint nem 1879-ben szüle- ban a szegedi munkásmoz­tett. hanem két évvel ké- galmi harcosok közül? (Pusz­sobb (Pusztai József. Lenin tai József.) körút 38.) • J A 64- kérdés: Budapesten a Az 51. és 52. kérdésre: A napokban, a magyar müem­válaszokat össze kell von- lékvédelem centenáriuma al­nunk. mert a két csoportban rimából leleplezték Henszl­fölsorolt nyomdák között ér- mann Imrének, a hazai mű­dekes összefüggések derültek emlékvédelem úttörőjének ki. Sajgó József (Honvéd szobrat. Ügy emlékszem, a tér ;;.) fölhívta figyelműnket, hegedi Nemzeti Emlékcsar­hogy a külön említett Szege- nokban megvolt Henszl­di Hírlapkiadó és Nvomda- ,, . vállalat Rt„ meg a Kultúra mann mellszobra. Hova lett? Hírlapkiadó és Nyomdavál- (Feter Laszlo.) lalat. azonos, sőt mind a ket- 6S kérdés: 1926-ban Tar­Íz Endréimre « ™ nak, melyet özvegyétől 1922- erkölcsi támogatásával Sze­ben ő vásárolt meg, és szer- geden megalakult egy mű­vezett át részvénytársasággá. Megvette ugyanakkor az En­gel-cégtól kevéssel előbb Endrényi Imre tulajdonába került Szegedi Napló kiadói jogát is, és három év szünet tdán 1925-ben, új évfolyam­íelmttel, ismét megindította. Ez a Szegedi Napló 1944-ig, a német megszállás utáni betiltásáig működött. Érmé­nj/i Lajos (Szegedi Nyomda) közölte, hogy írásos doku­mentumok szerint a Várnay­nvomdát 1873-ban alapítót- i ták; a Szegedi Nyomda, mely elődjének tartja, ezért jövő­re készül megünnepelni (önváP"snnak centenáriu­mát. Bába Károly (Tanár­kénrö Főiskola) rendelkezé­sünkre bocsátotta nagyapjá­nak. a neves nvomdászfa­milia legjelentősebb tagjá­nak, Bóbo Sándornak arcké­pét, és megadta születési meg halálozási adatait: Baba Sándor 18-<0. május 4-én szü­letett. és 1914-ben hait meg. Mintán nyomdáját 1896-ban elad la Engel Lajosnak, meg­vette a Fekete Ház híres gazdájának. Mayer Ferdi­nándnak (Endre Béla festő­művész nagyaolának) vaske­rcskedését, majd utóbb ezen is túladva Szatymazi blrto­Vór, „---isiVn-intt. Hunyadi •'•<•»4 "őzsof A; tho sun"-*i)t 3?.) közölte Wenner Sándor életrajzi adatait: Keveváron született 1890. október 1-én, és Tisza­Lesz intenzív osztály Építkezés a két belklinika között Az ismert Korányi rak- ápolási és kezelési igény ráadásul alkalmazkodnia parti klinikasort újabb lánc- szerinti csoportosításban: kell a speciális feladatok­szem köti össze hamarosan, intenzív ellátás, a súlyos be- hoz. Az orvostudományi egyetem teg és az ápolás szempont négy éve előterjesztett ter- jából önálló betegellátás. ve hamarosan megvalósul- Az intenzív ellátásra szo_ két, hasonló szerkezetű, hen­la,t: ég,yasuin,tlnZ'V osz" ruló betegek a napnak min- *er alakú, lábakon álló épü­taly létesül a ket belgyogya- dcn órájában fokozott gon- letegyüttes lesz. A három­szati klinikai épület kőzött doskodésJt igénveinek, súly06 szintes épületeket a klim­Letrejottet a betegellátó in- állapotukban olyan speciális kákhoz egy-egy folyosó kap­Az Intenzív osztály — mint rajzunkon is látható — tézmények szerkezetében az eljárásra van sokszor szíik- csolja az első emelet magas­utóbbi években bekövetke- gé ameivet a régi oeztá- igában. A Tisza-part felőli zett változások sürgetik az lv°kon nem tud^k már tömbben a kórterem helyez­a Jel'8rTrés- h®«y lJ??te- biztosítani. Megmentésükre kedik el, a klinikaudvar fe­gek kórházi tartózkodásuk sokka, több lehetőséget tud pedig a kiszolgálást szol­alatt nem igényelnek egyen- nyújtani< de a betegség más 8«ó létesítményeket alakít­16 szintű ápolást és kezelést. stádiumában ievő betegek Ják ki. A 12 ágyas kórte­?LS,ZT?°ntu * ,OSZ* szempontjából is korszerűbb - tevén, hogy köralap­tottak fel a betegellátást, az megoldáflt hoz a SZOTE I- raizú — nemcsak azt teszi es és 11-es belgyógyászati lehetővé, hogy a súlyos be­Hatezer hízott sertés Tápéról A tapei Tiszatáj Termelő- amely annak a helynek a szövetkezet új sertéskombi- közelében épült, ahol annak­natja az idén már ezer és az idején, 1965-ben termálvíz év folyamán még további öt- feltárás közben olaj tört fel­ezer hízót ad piacra, illetve színre. Mint ismeretes az­dolgoznak fel a szövetkezeti után kezdődtek meg a nagy­gazdaság szabású szénhidrogén-kuta­saját vágóhidján tások, illetve feltárások a és feldolgozó üzemében. Az tápé—algyői medencében, építkezést saját kivitelezés­ben végezték, kivéve a spe­ciális munkákat, mint pél­dául a négy, egyenként har­minc vagonos betonsiló ké­szítését. Rövidesen sor ke­rül az egész komplexum mű­szaki átadására és az utolja- Az 50 millió forint beruhá­ra maradt technológiai be- zással emelt új létesítmény­rendezés, az etető lánc üzem- ^ jövőre tovább növekszik ^cSrW'megye első föld- a hústermeié* A tervek sze­gázfűtéses „sertésgyára" a rint 1973-ban hétezer ser­tápéi, klinikái között létesülő épü­let Az Egészségügyi Miniszté­tegeket a legkedvezőbben figyelhetik az orvosok, s ápolók, hanem a legjobb A korszerű szakosított te­lephez ebédlővel, női és férfi öltözővel ellátott szo­ciális épület, valamint nyolcvan vagonos magtár is tartozik. rium T^ha^áTávaT rofo: térkihasználást is biztosítja, szeptemberében készült el az A DÉLEP — mely jelen­épület beruházási program- leg ts a közelben építke­ja, majdnem 9 millió forint- zik az orvosegyetem részé­bán jelölve meg a szükséges re — valószínűleg az évmá­összeget Az esztétikailag ls sodik felében kezdi meg az rendkívül megnyerő, modern intenzív osztály építését. A épületet a Szegedi Tervező tervek ismeretében remélhe­Vállalat építésze, Tarnal ti az ember, hogy az új épü­László tervezte. Nehéz fel- lettel nemcsak a betegellá­adatot kellett megoldania, tás lesz gazdagabb, de — hiszen az újnak két régi építészeti szempontból — a épületet kellett összekötnie, város is. tést hizlalnak. lfillanymozdoiiy felsöuezeték nélkül A Tallini Elektrotechni- közvetlen érintkezés nélkül kai Gyárban félvezetős frek- az induktortekercs veszi át venciaátalakitót gyártanak, az energiát és juttatja a amely forradalmasítja a bá- hajtómotorba. A rendkívül nyákban a szállítást. A felső korszerű műszaki megoldást vezeték helyett a sínek közé hamarosan bevezetik a do­— a pályatest alá — fekte- nyeci bányákban, tik le a kábelt, amelyből (APN — KS) Szamos Rudolf : Káin szigete 34. Hajnal felé az ablak közelébe húzott fotelba roskadt, és elnyomta a fáradtság. Kábultan aludt. Nyomasztó álmok kínozták. Vissza-visz­szatért egy álomkép. Kopott irodát látott, es az asztal mögött egy karvaly ült. A karvaly a rendőrség egyenruháját viselte. Hangja bántó, csőre éles volt, s valahányszor Berti hazudott, kicsípett egy darabot a testéből. Szemébe végül is fájdalmasan hasogató fény szúrt, mert az asz­talon álló hatalmas reflektort a karvaly bekap­csolta. és a rávetitett izzólámpából parányi égő nyilak zúdultak lezárt szemhéjaira. „Megölted a gazdát?" — rikácsolta ritmikusan az egyenru­hás madár, és feje időnként Charley-re, Lu­ciano testőrére hasonlított. És ő hiába kapta szeme elé kezét, a fénynyilak áttörték bőrét is, csontját is, és tűhegyes végük agysejtjeiben akadtak el. Nyögött, tiltakozott, míg csak fel nem riadt. Akkor is percekbe tellett, mire ér­telme felfogta, hogy a reflektor a nap volt, amely már meglehetősen magasra hágott a dé­li égen .. . Bambán hunyorgott, és nem látott. A für­dőszobáig vánszorgott. Nehézkesen hajolt a csap alá. A tarkójára zubogó hideg víz lassan magához téritette. Megborzongott, és a borzon­gás kirázta belőle a félelem szülte álom szo­rongását. „Furcsa" — emlékezett vissza kicsivel ké­sőbb. Mi az ördögnek kínlódhatott álmában a főnök testőrével? Mint minden szicíliai, Berti is babonás volt. Gyermekkorában annyiszor hallotta, hogy az álom nem oktalan játék, ha­nem a lélek jövöt megsejtő mélységeiből a tu­datig feltörő figyelmeztetés. Még mindig szen­tül hitt ebben. S mert ritkán álmodott, külö­nös jelentőséget tulajdonított minden álomkép­nek. Az éjszaka, amíg éberen leste, mikor set­tenkednek a szálloda felé a megölésére, vagy elfogására érkező árnyak, sok minden eszébe ötlött, elmúlt életéből. Három utcával odébb magasodtak az. Ucciardone komor falai... És tíznapos szicíliai tartózkodása után csak most figyelt fel erre. — Az Ucciardone — mormog­ta maga elé. A palermói börtön a biztos ha­lál. És Berti nem tudhatta, hogy Don Russo milyen viszonyban van a jelenlegi palermói rendőrfőnökkel. Lima, a polgármester, a maf­fia embere. Erről személyesen győződhetett meg az ájtatos Manzella házában tartott Donok tanácskozásán, hiszen a polgármester Manzella mellett ült, és állítólag személyesen is jó ba­rátok voltak. És Manzellának mégis meg kel­lett halnia. Lehet, hogy Russo valamelyik pisciottója már őkörülötte settenkedik napok óta, s csak az alkalmas pillanatot várja, hogy rásüsse a luparát, mert szembefordult Russó­val, meg is sértette elég oktalanul Mussomelli­ben, és szembefordult a Madre Nobilevel, ami­kor Lucianóhoz, az amerikáshoz szegődött. „Nem, ez képtelenség" rázta tagadóan a fejét. Ha el akarták volna némítani, már az éjszaka érte jöttek volna. ...Amint Maria megérkezik, ahogy táviratoz­ta, nyomban elviszi innen északra. „Humm! Nem jó" — tűnődött. Luciano elől nem búj­hat eL Szembe kell néznie a nagyfőnökkel. „Talán jószántából is beleegyezik, megengedi, hogy magával vigye Mariát, és kilépjen az üzletből." Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ha nem! Lelövi. „Rossz! Nagyon rossz!" Charley védi Lucianót. Túl nagy a kockázat. De akkor ho­gyan végezzen vele? Órákig töprengett, míg el­döntöte: meg fogja mérgezni. Lucky az utóbbi időben elég sokat panaszkodott fúnek-fának a szivére. „Ez az! Egy hatásos szivgörcs" — és viheti Mariat. Az üzletet felszámolja, vagy ha nagyon szorongatják, átadja valamelyik vállal­kozó kedvű fiatalnak, s ő végre szabadon, Má­riává! az oldalán visszavonulhat a Comó-tó partján épült villába. Esetleg Svájcba, vagy bárhová, ahova a lány csak akarja. „Megszabadítom ettől a homoszexuális, im­potens disznótól", s ahogy erre gondolt, szoron­gása is feloldódott. Délelőtt tíz óra volt. Megéhezett. Minden­esetre óvatosan nyitotta ki szobája ajtaját. Ag­godalma felesleges volt, a folyosón egy lélek se járt. Lent a hallban pedig, a portás, barát­ságosan üdvözölte: — Szép napunk van, uram — mondta. — Senki se keresett? — kérdezte Berti. A portás a 107-es számú kulcsrekeszre pil­lantott. Üres volt. — Nem, uram és üzenet, levél sincs... óhajt reggelizni? Bertinek már száján volt az Igen, ám az utolsó pillanatban eszébe ötlött, okosabb lesz, ha valamelyik dóm mögötti tavernában étkezik majd. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents