Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

TASAKNAP, 1972. ÁPRILIS 30. A JÖ MUMKA ELIS Kiváló Vállalat a KSZV Szeged egyik legrégibb, nagy hagyományokra vissza­tekintő vállalata, a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat tavalyi eredményeiért el­nyerte a Kiváló Vállalat ki­tüntetést. A közel ötezer em­bernek munkát biztosító kenderfeldolgozó ipar négy gyára Élüzem címet kapott. A nagyvállalat — az 1963-as összevonás óta — hatodszor érdemelt ki valamilyen el­ismerést, kitüntetést. A mil­liárdos értéket létrehozó iparvállalat jelentős szerepet játszik a hazai ós a külföldi piacon, termékei 56 országba jutnak el. A hagyományos kendert lassan kiszorítják a műanyagok, s néhány si­kere a cégnek már az új anyagokból készített termé­kekhez fűződik. A kender­feldolgozó ipar dolgozóinak a jövedelme a béremelések­kel és a nyereséggel együtt 4,6 százalékkal növekedett 1971-ben. A tegnap, szombaton meg­tartott vállalati ünnepségen Tóth László vezérigazgató is­mertette a tavaly végzett munkát. Az ünnepségen megjelent dr. Komócsin Mi­hály, a Csongrád megyei ta­nács elnöke, Juhász József, az. SZMT vezető titkára, va­lamint több társadalmi és gazdasági szervezet képvise­lője. A Kiváló Vállalat cí­met bizonyító oklevelet dr. Bakos Zsigmond, a könnyű­ipari miniszter helyettese adta át a vállalat vezérigaz­gatójának, majd miniszteri kitüntetéseket nyújtott át A Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesült: Balogh Dezső, Barta And­rásné, dr. Bába László, Fa­ragó László, Harkai Vilmos, Koltai István, Nyári Ferenc, Pados Ferencné, Terhes De­zső, Tombácz Ferencné, Ré­nyi Károly, Varga Pálné, Bokor Péterné, Frányó Jó­zsef, Köteles Jánosné, Réz­hegyi Lajcsné, Tóth Imre, Vischerandszky Imréné, Ecseki Árpádné, Berezeg Ferenc, Kispéter Erzsébet, Molnár Mihály, dr. Vikor Sebestyén, Kocsis Ferencné, Tóth Mihályné, Bozzay Mik­lós, Mészáros Istvánné és Tóth Sándorné. A vállalat dolgozói közül mintegy há­romszázan kaptak Kiváló Dolgozó vállalati kitüntetést. II Szegedi Fémipari Vállalat és a megyei sütőipar kitüntetése Két esztendeje költözött új telepére a Szegedi Fémipari Vállalat, s azóta alaposan átszervezte munkáját. Az üzemszervezés módszereivel jelentősen nőtt a hatékony­ság: 1971-ben a vállalat tör­ténetében rekordnak számító 65 millió 400 ezer forintos termeléssel 14 milliós nyere­séget ért el. A kitűnő telje­sítménnyel az SzFV elnyerte a „kiváló vállalat" megtisz­telő címet. Ebből az alka­lomból tegnap délután a szegedi Tisza Szállóban ün­nepséget rendeztek, amelyen megjelent és a dolgozókat köszöntötte dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Fogas János, a vállalat igazgatója mondott beszédet. A Kiváló vállalat cím elnyerését ta­núsító oklevelet Takács Já­nos, a szegedi tanács elnök­helyettese adta át. Az ünnepségen negyven­öten vették át a Kiváló Dol­gozó jelvényt és oklevelet. 45 ezer forint jutalmat osztot­tak szét. A Fekete Antal ve­zette Május 1. szocialista brigád a brigádmozgalom aranyjelvényét kapta meg. A Csongrád megyei Sütő­lalata" címet, amelyet a Tiszagyöngye Étteremben megtartott ünnepségen teg­nap este dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyújtott át Sinkó Fe­renc igazgatónak. Az ünnep­ségen megjelent dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága oktatási M akettvá ros ipari Vállalat, öt esztendő igazgatóságának vezetője is. alatt 58 millió forinttal nö­velte termelését, nyeresége 1971-ben elérte a 8 millió forintot. Most elnyer­te a „Szocialista munka vál­Az ünnepségen 19-en kapták meg a Kiváló dolgozó jel­vényt és oklevelet; a munka élenjáróinak 52 ezer forint jutalmat adtak át. Kiváló ipari szövetkezetek „Kiváló kisipari szövetkezet" KÉPERNYŐ Ízlések - és pofonok A Pofonokban elcsattanó pofonok valóságosak. Csak Gödény Dénes kap jelképes pofonokat, bár erős a néző gyanúja, neki fájhat legjob­ban. Illés Béla, a két világhá­ború tán legszorgalmasabb magyar regénykrónikása, péntek este három elbeszélé­sének tévéváltozatával bi­zonygatta, ugyanazokról a dolgokról lehet humorosan, groteszkül, a fanyar irónia húrjain is pengetni. Az el­ső pofonokat a jellemet ígé­rő diákos önérzet adja — és a sors szeszélye folytán ter­mészetesen kapja is. Itt te­hát még fifty-fifty, azzal a megszívlelendő tanulsággal, hogy az igazság elkiabálásá­nak helyzetbeni és életkori korlátai vannak. Póriasan I úgy mondhatnánk: a tanár­nak akkor is igaza van, ha nincs igaza — bár ezúttal többről van szó. A pénzről, az embereket megkülönböz­tető kor-éghajlat dohos páT rajáról, ami Illés Bélánál rendszerint a tiszta levegő­ben méretik. A Magyar rap­szódia pompás groteszkje a Horthy-rendőrség precíz „hi­vatástudatának". Az „előbb ütünk, aztán gondolkodunk" eljárásjogról az a véleménye a szerzőnek, hogy nemcsak felettébb bugyuta módszer, de alapjában és komolyan véve erkölcstelen, sőt tör­vénytelen. Az Oszik és De­zsők szellemi testvérének ijesztően korlátolt fapotáját kelti életre Avar István, s vele szemben Sinkó László, a tévedések áldozata, színé­szi remekléssel a szemünk la I tára programozódik be a rendőrtiszt receptje szerint. Végül Gödény Dénes, a lö­vészárokban ábrándozó bad­nagyocska. a legutóbbi idők friss tehetségeként feltűnt Haumann Péter bizarr arc­játékával csalódik keserve­Az Első Szeged Járási Ipa- kitüntetést. Az immár több ri Szövetkezet elnyerte a mint két évtizedes szövetke­zet a szegedi járás 23 köz­ségében és Csongrád váro­sában 98 részleggel 20 szak­iméban szolgálja a lakossági igények kielégítését. Tegnap a Szőregen megtartott ün­nepségen a hódmezővásár­helyi Elektrofém Ktsz kép­viselője adta át Kovács Je­nő elnöknek a vándorzászlót. Ez alkalommal 37 dolgozó kapott pénzjutalmat, s a szőregi lakatosrészleg Móra Ferenc nevét viselő szocia­lista brigád az arany foko­zatú jelvényt vette át. Az ünnepségen részt vett Ber­nula Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa is. Az Április 4. Cipő- és Pa­pucskészítő Szövetkezet ta­valyi dinamikus fejlődését, versenymozgalmát ugyan­csak a Csongrád megyei Ki­váló Szövetkezete címmel jutalmazták. A szövetkezeti kollektíva holnap, május el­sején, a szövetkezet üzem­házában rendez ünnepséget. sen a harci dicsőségek „tisz­taságában". Az írások szellemesek, bár a képernyőre átköltő Dévé­nyi Róbert olykor nem tu­dott mit kezdeni a szerző anekdotázó stílusával. Emi­att néhány jelenet túlexpo­nált, a poénok magyarázko­dásban erőtlenednek el. Mindamellett a műsor kel­lemesen szórakoztatott, nem utolsósorban a remek szí­nészek és Hajdúfy Miklós rendezői ötletei következté­ben. N. L Ezüstösen csillog a Tisza vizének sza­lagja, fehér fényben fürdenek a házak. Éjszakai fényképfelvétel Szegedről, teli­hold idején? Talán lehetne az is, de ez a felvétel a városi tanácsház vb-terméber készült, a Belváros részletes rendezesi tervéhez tartozó 1:1000 méretarányú ma­kettről. A 2,5x2,5 méter nagyságú asztalon levő városrész 3500 épülete hársfából van kifaragva, valamennyi élethű mása az ere­detinek. A makett egy teljes évig készült a Sze­gedi Tervező Vállalat modellezőműhelyé­ben, Kratochwill Mátyás és két társa, Tá­csi Gábor és Farkas István munkája nyo­mán. A kivitelezést hosszas előkészítés előzte meg, légifelvételeket, a dómból, a víztorony, a szalámigyár érlelőtornyának tetejéről készült fényképeket, s levéltári anyagokat használtak fel hozzá. Jól jött az is. hogy a város jelentősebb útvonalai­ról úgynevezett utcaképek (a házsorokat mérethű kicsinyítésben ábrázoló homlok­zati rajzok) készültek a tervezés során. A maketten csak a meglevő épületek találhatók, s ahogy a Belváros tovább­építi, ugv kerülnek majd rá az újabb s újabb lakóházak. Ez ad módot annak el­lenőrzésére, hogy beillenelc-e a környék, az utca, a városrész arculatába Elképzel­hető, hogy egyszer egész Szegedről is ké­szüljön makett, csak körül kellene építe­ni hozzá a meglevő makettasztalt. Azt vi­szont már most meg kellene valamikép­pen valósítani, hogy ez a szemet vonzó, szivet gyönyörködtető makettváros ne csak a hivatalosak, hanem a város egész lakossága számára hozzáférhető legyen. Az idegenforgalomnak is hasznára válna, ha Szeged vendégeinek szintén bemutathat­nák. Mérete egyelőre nem olyan nagy, hogy ne lehetne találni hozzá állandó ki­állítási helyiséget. F. K. Szeged és az anyanyelvi kultúra Befejeződött a magyar nyelv hetének eseménysorozata Pénteken este jól sikerült nak összeállításáért, meg- ség, a város lakosságának nyelvművelő ankéttal zárult szervezéséért a rendező in- érdeklődése? a magyar nyelv hetének köz- tézmények — a TIT irodai- — Közel 900-an vettek ponti rendezvénysorozata mi-nyelvi országos választ- részt az eseményeken. Nem Szegeden. Az Akadémia mánya és Csongrád megyei számítottam hozzá a pénte­székházának klubjában szakosztálya, Szeged megyei ken megtartott főiskolai és nyolcvan-százan hallgatták városi tanács művelődésügyi egyetemi beszédversenyek meg Deme László tanszék- osztálya, és a magyar nyelv- közönségét, pedig azt hi­vezető egyetemi tanárnak, a tudományi társaság szegedi szem, nyugodtan megtehet­nyelvészeti tudományok dok- csoportja — munkatársait il- ném. Ebben az esetben ezer­torának válaszait írásban és leti 03 elismerés. A magas nél jóval nagyobb számot szóban feltett kérdésekre. színvonalú előadasokat ki- kapunk és ez nagy ered­valo nyelvtudósoknak ko- meny. A „bai" ott kezdö­A het kttuno programja- saönhetjük. Benkö László fő- dik, hogy a látogatók több­Szeged hazai lapokban 1972/18 SZILAGYI JÜLIA: Béke- és barátsági munka Csongrád me­gyeben. Népfront, április. Július 12-től szegedi pedagógiai nyári egyetem. Lsti Hírlap, ápr. 22. A 27. szegedi ipari vásár Ma­gtar Hírlap, ápr. 23. Valialati kitüntetéseket adtak át. — Losonczi Pál a Mezóhe­gyesi Állami Gazdaság, Apró Antal a Csongrád megyei hús­ipar ünnepségén. Magyar Hír­lap, Népszava, ápr. 23. (f. a.): Üresek már a Szeged környéki himlökarantenok. — Minden veszélyeztetett ember védőoltást kapott. Magyar Hír­lap, ápr. 21. Anyanyelvünk gazdagsága és szépsége. — Megkezdődött a magyar nyelv hete. Magyar Hírlap. Magyar Nemzet. Nép­szabadság, Népszava, ápr- 23. li-'zeged .-•!!.] BKNKONE B AKTI 1A Ilona: Hol talaljuk a Kincskeresőt? Magyar Nemzet, ápr. z5- [A Szegeden megjelenő folyóirat­tól.1 iPUNKÜSTr Árpád): Termény­si! i ponyvából. — Szegeden készül, Komaromban áil majd az els5 szízvagános tárolo. Népszabadság, ápr 25. j\ Kea­dm-fonó és Szövőipari Vállalat együttműködési szerződést kö­tött a Mezőgazdasági Gépkísér­leU intézettel-] A hét" könyvei Üj rovatunkban megjele­nésük sorrendjében közöl­jük a múlt heti új könyvek listáját. Erdey-Grúz Tibor: A fizi­kai kémia alapjai — Schátz; KRESZ-vizsgaanyag. 4. ki­adás. (Műszaki). — A jó há­zasság. Szerkeszti Víg Vil­mosné. — Szilvási Lajos: Kipárnázott kaloda. (Kos­suth). Eckhardt Sándor: Balassi-tanulmányok. Iroda­lomtörténeti könyvtár. (Aka­démiai). — Az orvostudo­mány aktuális problémái. (Medicina). — Hajdú-Bihar megye és Debrecen számlá­lókörzeti adatai. 1970. évi népszámlálás. (Statisztikai). — Néger kiállítás — Fekete­Afrika. (Kozmosz). — Fiila— Kalocsay: A munkaerő-gaz­dálkodás gyakorlati kérdé­sei a tsz-ekben. — Bónis György: Középkori jogunk elemei. (Közgazdasági). — Makoldi Mihályné: Szülő­földünk, Budatiest. (Tan­könyvkiadó). — Ludassy Mária: „Valóra váltjuk a fi­lozófia ígéreteit". A francia felvilágosodástól a francia Somlay Szabó József: Bá­ránycsengő (Szépirodalmi). — Asimov: Alapítvány és birodalom. Fantasztikus so­rozat. (Kozmosz). — J. Ja­nousek: Társadalmi kommu­nikáció. (Közgazdasági). — Voigt: A folklór esztétikájá­hoz. — Tralov: A zöld sziget leánya. (Kossuth). — Ember Ildikó: Tiepolo. Képzőművé­szeti Kiskönyvtár. (Corvina). — Századvég és avantgarde. Diákkönyvtár. (Európa). — Megay László: A foglyot etetni kell. Sirály könyvek. (Móra). — Rejtő Jenő: Az elátkozott part. Albatrosz sorozat. (Magvelő). — K. Polányi: Dahomey és a rab­szolgakereskedelem. (Köz­gazdasági). — Manga János: Magyar pásztorfaragások. (Corvina). — F. L. Vigod­szkij: Gazdasági törvények a monopolkapitalizmusbnn. — G. Steichler: A dialekti­kus ellentmondás. (Kossuth). — Wigner Jenő: Szimmetri­ák és reflexiók. — G. Ja­nouch: Beszélgetések Kafká­val. (Gondolat). — Arányi— —Jávor—Juhász: Hidraulikus forradalomig. (Magvető). — elemek és rendszerek. iskolai tanár, kandidátus sége magyar szakos tanár Juhász Gyula nyelvművé- vagy tanárjelölt volt. Ilyen szete címmel szerdán tartott szempontból tehát a „kifelé előadást, de részt vett az sugárzás" nem nagy. Bar az ünnepi hét valamennyi ese- idén — mint említettem — ményén. Megkértük, mond- a sajtó, a rádió és a tévé só­ja el véleményét, összegezze kat segített ebben, a kövefc­tapasztalatait. kező évben nem szabad fi­— Jó előjelnek számított gyeimen kívül hagyni most már az, hogy az idei Jó- szerzett tapasztalatainkat zsef Attila-emlékünnepsége- Ezzel kapcsolatban szerei­ken Makón két nyelvészeti ném elmondani: a magyar előadás is elhangzott. A nyelv hetének Szegeden mostani eseményeknek te- egyetlen olyan rendezvenyc hát megvolt az előzményük sem volt, amivel nem futott is, a folytatás pedig az au- volna párhuzamosan valami­gusztusi nemzetközi nyel- lyen más esemény. Irodalmi vészkongresszus lesz. A hét estek, amatőrszínpadi bemu­jellemzéseként hadd mond- tatók, emlékünnepségek stb. jak röviden annyit: ilyen Jövőre ilyen szervezési kér­szintű és hatósugarú nyel- désekről sem szabad megfe­vészeti „megmozdulás" még ledkeznünk. nem volt Szegeden. A város _ Volt-e valami sajáto­egy csapásra erőteljesen be- san szegedi esemeny? kapcsolódott a nyelvműve- — Üjszerű és jó kezdemé­lés országos vérkeringésébe, nyezés volt, a középiskolás A rendezvények sikere, ha- nyelvi vetelkedő kiterjeszté­tásuk kisugárzása szempont- se három intézményre (Tó­jából természetesen nagy mörkény, Ságvári és Radnó­előny, hogy az idén itt volt ti gimnázium). Ez a vetél­az ünnepi hét központja. A kedő sajátos szegedi szín­sajtó, a radio, a tévé ör- foltja a magyar nyelv hete vendetesen sokat foglalko- eseményeinek. Jó hatással zott a szegedi eseményekkel, van az anyanyelvi oktatás Szeretném kiemelni a Tisza- ügyére is, amelynek korsze­táj országos viszonylatban is rűsítése a közeljövő komoly jelentős kezdeményezését: a feladata. A következő évben legutóbbi számban négy még több iskolát szeretnénk nyelvészeti cikk jelent meg. bevonni. — Milyen volt a közön- Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents