Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

SZERDA, 1972. ÁPRILIS 21 Szegedi emlékek A „dajkált" lesz a dajka.. Szemes lyiari, a budapesti József Attila Színház szín­művésznője ugyancsak moz­galmas pályát futott be. A színészi pálya görbéi kike­rülhetetlenek — s a színé­szek vállalják is azokat a görbéket. A művésznő ere­detileg Miskolcra kérte ma­gát a főiskola elvégzése után, de Szeged lett belőle. Húszévesen, valamikor éjfél után érkezett meg a soha­sem látott városba. Se szál­lás, se ismerős; ott állt Ko­vács Jánossal, aki ma is szegedi színész, a pályaud­varon, lábukhoz tették a cso­magot és körültekintettek. Végül az első éjszakát a vá­róteremben töltötték. — Teli vággyal, remény­nyel és boldogsággal! így mentem be először a Szegedi Nemzeti Színházba. És el­mondhatom, hogy nem csa­lódtam akkor. Nagy szeretet- pontjából nem volt oly meg­tel vártak bennünket. határozó a szegedi kezdés. Ádám Ottó rögtön ráosz- — Tizennyolc éve most totta a Ludas Matyi Éva léptem fel először Szegeden Attila-díjas szerepét, s azonnal felléphe- _ meséli boldogan a mű- nagysikerű, vissza pályakezdése színhe­lyére, amikor csak hívják. A legújabb szegedi élmények közül való egy másik: a valóságban látta a szabad­téri színpadot. Itt lép fel nyáron, a Vámos László ren­dezésében színre kerülő Ró­meó és Júlia, dajka szerepé­ben. — Ügyhogy másodszorra is visszatérek oda, ahonnan elindultam. Ezek szerint van igazi körforgás az élet­ben ... Megdöbbentő volt vi­szont a szabadtéri színpadon körülnéznem. Ilyen picinek éreztem magamat! — mutat­ja a művésznő a kisujját. — Annyi ezer ember előtt ját­szani? Borzasztó! Akárcsak az első szegedi fellépéskor, most is félelem és ijedtség fogta el. De azért büszkén mondta mindenki­nek, hogy olyan dajka megy nyáron Szegedre, akit egy­kor éppen Szeged dajkált. Beszélgetésünk a József Kertész Ákos Makra című Iskola éleiközetlsen A tehetség tisztelete nyi Versennyel kapcsolatban: Szemérmetes a propaganda A tudományos-technikai illetve megfelelő szinvona­forradalom megvalósítása és Ion propagáljuk s tudatosít­a gazdasági, illetve általában juk-e ezt országunkban? és a zsűri. Azt hiszem, nem a társadalmi fejlődés szolga- Nem merném állítani, hogy jól van ez így. Hiszen gon latába állítása igényli és egy- igen. Tavaly például a ma- doljuk csak meg, az ország ben elő ls segíti a benne gyar középiskolások öttagú egyik legfontosabb, sőt a közreműködők tehetségének együttese Szófiában meg­minél teljesebb kibontakoz- nyerte az V. Nemzetközi Fii tatását, teljesítőképességének zikal Olimpiát, fokozását — olvashatjuk az például Túri V. Nevelésügyi Kongresszus amikor egyik karcolatában egybe. legfontosabb versenyéről van szó, ahol ifjúságunk legér­Igaza van tékesebb része, a nép szel­Andrásnak, lemi aranytartaléka gyűl tézisei között, A társadalom tehát elvár­ja az iskolától, hogy a ne­velés és oktatás révén fel­készítse a fiatalokat az elő­Megérdemel nének annyi népszerűsítést, táncdalnokaink... Jó tett egy klasszikus orosz da- vésznő. — Sohasem voltam regényéből készült dráma rabban, Gogol A revizorjá- igazán honos ott, mégis szünetében zajlott le. Mag­ban is, ami egy kezdő szí- hallatlan nagv izgalommal úus (Szemes Mari), írták a nésznőnek mindenképpen mentem vissza. Felejthetetlen bemutató utáni kritikák, a „jó indulást" jelent szép siker volt. Olyanok sza- darab egyik legjobban meg­— Szegeden kóstoltam be- ladtak oda hozzám virággal, formált figurája: remekbe­le az életbe és a szakmába, kis szegedi kosárral, akiket szabott alakítás. Igen, Sze­és soha nem jöttem volna el nem is ismertem: „Hát a mes Mari immár jól Ismert, onnan, ha a férjemet nem művésznő innen indult!" népszerű és elismert szín­helyezik fel Budapestre. Ml- Az újszegedi Művelődési művésznő, aki számtalan­re megszerettem volna Sze- Házban „Ki hogyan szeret?" sror bebizonyította tehetsé­gedet, Pestre kerültem. címmel tartott előadóestjét gót. Éppen ezért szívesen Mindössze másfél évig volt — sokan remélik Szegeden látja őt Szeged is, mégpedig Szemes Mari szegedi színész. — egyszer még megismétli, a „szegedi színésznőnek" ki­Ez idő alatt négy szerepet Rajta nem áll — őszinte járó szeretettel... alakított, tehát pályája szem- szívvel, szeretettel megy Gulay István ezzel kapcsolatosan ezt írta: csak „Győzelmüket nem vastag mint betűs címek, lelkendező tu- volna az edzőket (tanárokat, dósítasok jelezték a vasár- a szerk.), a versenyzőket és napi lapokban, hanem a a zsűritagokat legalább „íi,..;.„i,„ „ . j, nyolcadik oldalon alul, húsz- olyan figyelemben részesíte­^ soros kis közlemény. Pedig ni. a győzteseket legalább fn ^j^fí az ellenfelek nem voltak ügy népszerűsíteni, mint a Képessegeinek megjeieio könnyebbekj mint m0ndjuk mondjuk a szilveszteri zsák­— a Fenerbahcse!" Senki ne bafutás legmagasabb szint elérésé­hez, s járuljon hozzá a fej­lődés meggyorsításához. Egy­matadorait." (Igaz, értsen félre: nem az a ba.i, hogy a tehetséges középiskolás Megtaláltak egy évmilliót A föld legfelső rétege Egyelőre az egész hasadék- A másik szenzáció egy ha­megszámlálhatatlan egymás- nak csak egy kis részén talmas, már szintén kihalt ra települt temető összessé- mindössze félméteres réteget földikutya. Kisebb méretű ge. Azok a hordalékok, üle- vizsgáltak meg, de ott is típusait, amelyeknél ez az dékek, amelyek az idők fo- több mint 60 ősi állatfaj esztramosi kétszerte na­lyamán lassanként egymás csontmaradványainak óriási gyobb volt, megtalálták ko­fölé rakodtak, itt is, ott is tömegét találták meg, köztük rábbi és későbbi rétegekben magukba zárták egy-egy el- olyan leleteket, amelyek ön- egyaránt, de ebből a méret­pusztult élőlény maradvá- magukban is, de a belőlük bői mindeddig ez az egyet­nyait, s ami belőlük ellen- levonható következtetések len lelet, állt az enyészetnek, azt féltő révén is igazi szenzációt je- A harmadik pedig a „ba­gonddal őrizték meg évmil- lentenek a tudomány világa- ranyai egér" — a Barano­liókon át. Az ősi élet meg- ban. Ilyen szenzációnak mi- mys — eddig ismert formá­maradt nyomainak kutatói, nősíthetők például annak az jánál ősibb típust képvisel, a paleontológusok a világ ősi cickánynak a maradvá- s annak mindeddig egyetlen különböző részein óriási tö- nyai, amely szinte pontosan előkerült megelt tárták már fel ezek- kétszer akkora volt, mint ennél példánya. Eddig csak nyilvánvalóan nek a néma tanúknak. A mai európai utódai. Ennek későbbi típusokat találtak, és múzeumok tele vannak azok- egy ősibb, alacsonyabb fej- azokat is csupán az ötmillió kai a leletekkel, amelyeket lettségi szintet képviselő, évnél fiatalabb rétegekben, az egymásra települt réte- hatmillió évnél is régebben Ez a faj körülbelül egymll­gek, mint valami óriási tör- élt formáját már megtalál­ténelemkönyv lapjai őriztek ták a magyarországi Polgár­meg számunkra a régmúlt diban, de az ötmillió évnél együtt a csontok alapján re idők annaleseiként. A tudó- fiatalabb rétegekből eddig konstruálható teljes állat­sok ma már nem egy ősi sehol egyetlen egyede sem együttes — egyértelműen bi­korszak élővilágát majdnem került elő. Ügy látszik, ez a zonyítják, hogy ez a réteg olyan jól ismerik, mint sa- faj a törzsfejlődés egyik ég a benne talált maradvá­ját korukét zsákutcába torkollt elágazási ny°k éppen annak a kritikus Magyarország területe próbálkozása volt, amely az- " MK, *« "SSZ^ÍMSZZ tan valamikor a két időP°nt ha^mSyésnTemCTatolabb ltó éve teljesen kipusztult. Ezek a leletek — és velük képpen egyetlen óriási teme tő, a paleontológusok és a régészek számára valóságos kincsesbánya. Ahogy egy tu­dós némi túlzással jellemez­te, alig van olyan pont az országban, ahol az ásó nyo­mán elő ne bukkanna a kö­zelebbi vagy távolabbi múlt­nak valamilyen emléke. És mégis van egy olyan millióéves korszak, amely­ről eddig sem Magyarorszá­gon, sem másutt a leletek semmiféle vallomást nem hoztak. Kerültek már elő csontok a korábbi és a ké­sőbbi korszakokból egyaránt nagv bőségben, de ebből n körülbelül 5—6 millió évvel ezelőtti időszakból eddig egyetlen csontszilánkot sem sikerült találni. Most az észak-magyarországi Torna­szentandrás környékén. az Es/tramos hegyen fellebbent a fátyol erről az évmillióról ij. A budapesti Természettu­•dományi Múzeum paleonto­lógusai dr- Junossy Dénes irányításával kezdték meg itt a feltárását annak a törme­lektömagnek, amely teljesen kitöltött egy háromszáz mé­ter hosszú, legalább negyven meter mély és helyenként négy méter széles hasadékot. között kipusztult. az ötmillió évnél. . . . , , , , _ hogy a labdarúgócsapatokról diák nem hoz azonnal annyi re inkább az a kívánalom, írunk sokat hanem az a jövedelmet, mint mondjuk a va^ JS^Z probléma, hogy még mindig táncdalfesztivál. De később ES?1 t kieset foglalkozunk a te- a népgazdaságban végzett J®£ hetséges. szorgalmas, becsű- munkája nyomán állandóan á Ualáifc^f műveitség^ arijon! >*«en kamat°*k a tudása > s minél több tehetséget bo- Azokkal, akikre példaként esásson a magas szinvonalú tekinthetnének, s akiktől ta­tudományos-technlkai fórra dalom rendelkezésére. , . , /„u­utóbbi időben ™ 3 k'Val° eredmenyekeAt °l5T pagálásában is. Pedig igen bbli, tóm egyre természetesnek vennénk, és szép számmal terem minden többször vetődik fel az is- /,„„„>, , , ,.. _ .. , kólákkal szemben a „tehet- "erfnytelenségnek tűnne ÍSkolaban, üzemben stb. be­ségteremtés" követelménye, beszélni róluk. Pedig érde- íőiük. Nagyon fontos probléma. A mes odafigyelni arra, hogy J°YdJtóreadalmi és gazdasági mennyi hihetetlenül sok éj­fejlodésének kulcskérdése: , > - „ — vajon föl tudunk-e készíteni szakaba nyuI° óra- szünidők telok flnnál inkább követik az életpályákra annyi tehet- pihenőnapjainak feláldozása, a p^^ mlnél közeiebb áll séges, intelligens és alkotó keserves és verítékes tanú képességű embert, amennyi- i,y és tanári munka re a modern civilizációban „_„,. , , ... „OH^^^ ­szükség van. A munkaerő- na vaiameiyia ma* megjegyzésén, s úgy érzem, kereslet minőségi változása Például eljut az Országos az ifjúság helytállása, mun­egészen új és rendkívüli igé- Középiskolai Tanulmányi nyeket támaszt, s ezek mel- Verseny első 10 helvezettje lett az oktató-nevelő mun- ­kában szó nélkül elmenni ' J ? . rekflektorfénybe állítani nem lehet. Örömmel kell megállapí­tani, hogy iskoláink már ma 1971- Júliusi számában ezt tr­De szemérmesek vagyunk a kiválóan dolgozó, rendkí­nulhatnának mások. Mintha ,sz?r?alo"ln},ali beesü" lettel dolgozó fiatalok pro­A jó példa nevel, s többet ér, mint ezernyi szó. A fia­hozzájuk. Érdemes tehát el­van gondolkozni a két cikkíró kára nevelése érdekében is jó volna az eddiginél jobban tom a nézetét Komlós János­nak, midőn a Népszabadság tehetséges, kiváló végző fiataljainkat. munkát is fontos kérdésnek tartják a tehetséges tanulók kibon­takozásának segítését, kimű­velését. Fakultatív órák, tan­folyamok, szakkörök, vita­délutánok, laboratóriumi munkák, tagozatos osztályok szervezése stb. segítik a ta­nulók egyéni érdeklődésének kielégítését, képességeiknek fejlesztését. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek, a „Ki miben tu­dós?" vetélkedők, a tanulók számára kiírt különféle pá­lyázatok stb. mind-mind ezt a célt szolgálják. S mondjuk meg őszintén: van is tehetséges fiatal bő­ven! Talán soha nem volt ennyi hazánkban, mint amennyi most van. Egyik­évről a másikra nagy-nagy büszkeséggel olvassa például az ember, hogy a nemzet­közi diákolimpiákon csapat­versenyeket nyernek, kitűnő helyezéseket szereznek, s nemzetközi szinten is élen vannak. Tehetséges fiatalsá­gunk tehát van: de vajon kellő módon ellsmerjük-e, ja a Középiskolai Tanulmá­Bánfalvi József Atomhajóval a jégtáblákon át Befejezte navigációs idő- zete nagyszerű munkát vég­szakát a szovjet jégtörő flotta zett a nehéz körülmények vezérhajója, a „Lenin" atom- között. jégtörő. A „Murmanszk" és Az atomhajó fedélzetén a „Kapitan Melehov" jégtö- tartózkodott az Északi- és rőhajókkal együtt hónapo- Déli-sarki Tudományos Ku­kon át vezette a különböző tatóintézet munkatársainak rakományokkal terhelt hajó- egy csoportja, amely az Észa­kat az Északl-Jeges-tenge- ki-sarkon a hajók vezetésé­ren. Nem szünetelt a hajó- nek fetételeit tanulmányozta forgalom a hosszú sarki éj- az őszi-téli időszakban, szaka Idején, az erős hóvi- Az atomhajtású hajó harokban, amikor a szél se- igazi otthont nyújtott a ten­bessége olykor másodpercen- gerészeknek. Szolgálatának ként a 27 métert is elére. A lejárta után mindenki ked­„Lenln" jégtörőnek ez volt ve szerint tölthette idejét: a második navigációs idősza- nézhetett mozielőadást, fel­ka azóta, hogy atomenerge- kereshette a zeneszalont, a tikai berendezését korszerű- sportcsarnokot, a klubot, a sítették. A jégtörő vala- könyvtárat. Még a szauná­mennyi rendszere normálisan zásra is lehetősége volt. működött. A hajó személy- (APN — KS) Szamos Rudolf: Káin szigete 30. A recepció pultjára százlírás érmét vetett és a kikészített újságkötegből leemelte a délutáni lap egyik számát. Intett a boynak. Vacsorát és kávét rendelt. — Minél előbb hozza, a 107-esbe — mondta és a hallból gyalog indult felfelé a lépcsőn. A fordulóból, újságja mögül visszaleselkedett a recepció kaliljaban tevékenykedő hotelierre, nem követi-e az a tekintetével. A portás azon­ban ügyet sem vetett rá. „Romlanak az ide­geim" — állapította meg bosszúsan. S ez nem is volt oly nagy csoda. Három nappal Di Pisa lelövése után, ma délután az Arkangyal utcá­ban az Éden bar előtt már a tizenhatodik ál­dozatot láthatta. Óvatosan nyitotta ki szobájának ajtaját, majd hirtelen mozdulattal kitárta. „Buona sera" — köszönt hangosan, mintha csak a folyosón üd­vözölt vóína valakit. Ezután felkattintotta a villanyt és zakója zsebében megmarkolta csőre töltött kicsiny, hatlövetű pisztolyát. Az ablak volt, és áttetsző csipkefüggöny lógott az üveg előtt. Amíg a szekrényajtót előretartott fegy­verrel feltépte és a fürdőszobában körülnézett, a folyoeói ajtót félig nyitva tartotta. Csak mi­után alaposan meggyőződött, hogy a szobában rajta kívül más nem tartózkodik, zárta be az ajtót. A kulcsot biztonságból belülről a zárban hagyta. „Képzelődöm" — dünnyögte és az egyik fo­telbe roskadt. Szórakozottan lapozgatott az új­ságban s egyszercsak váratlanul megakadt sze­me az egyik nagybetűs címen: „Vakmerő gengsztertámadás... A támadók húzták a rö­videbbet." A cikk a palermói rendőrfőnök nyi­latkozatát közölte annak kapcsán, hogy a kora délutáni órákban Pietro Torreta, a Barbera épí­tési vállalat cégvezetőjének magánlakásába fegyveresen behatolt Rizzo Rinni és testvére, az alvilágban Toto néven ismert Salvatore és megtámadták a házigazdát. A megtámadott Torreta azonban az egyik banditát lelőtte, a másikat pedig súlyosan megsebesitette. A se­besült Toto volt, aki kiugrott a villa félemeleti ablakából és a ház előtt várakozó autóig ván­szorgott. A sport Giuliettát vezető harmadik cinkostárs Totót egy magánszanatóriumba szál­lította. amely feltehetően a maffia érdekeltsé­gébe tartozik, mert mire a rendőrség Totót itt megtalálta és kihallgathatta volna, a sebesült műtét közben — meghalt. Torreta elmenekült hazulról, s a rendőrség keresi... A lap ezután milánói tudósítója jelentésére felől nem fenyegethette veszély. Erkély nem hivatkozva közli, hogy Torreta főnökét, az if­jabb Barbera fivért, Angelót, ma délben, mi­közben gépkocsijába szállt, ugyancsak megtá­madták. Géppisztolyból lőttek rá és négy golyó súlyosan megsebesítette. Az egyik támadót, a 28 éves Antonio Liggio milánói taxisofőrt, aki a támadásnál maga is megsérült, a rendőrség elfogta... Társa szökésben van. A nyomozás folyik. 28. Berti felszisszent. A telefon megcsörrent. Re­megő kézzel nyúlt az asztalkán előtte csilin­gelő készülék felé. Mozdulata félúton tétován el­akadt. Nem! Megviselt Idegeinek ez már túl sok volt a jóból. Don Faolino képét látta maga előtt. Azt az ideges összerezzenést. ahogvan Bonta három nappal ezelőtt, egy este. a telefon csengésére reagált. „Külföldre utazom Ne is keressen" — hallotta zsibongó agyában Palermo egyik legelőkelőbb családja fejének. Paolo Bontának kísértethangját. A megszokás azon­ban erösebb volt. A telefonban van valami tü­relmetlen, kényszerítő erő. A távolság és az is­meretlen fel nem derített mágiája az, ami ké­pes félbeszakítani kél ember legmeghittebb szemelyes beszélgetését is. A telefon csengésé­nek a legnehezebb ellenállni. — Pronto — emelte füléhez Berti a kagylót. „Don dottore" — suttogta egy izgatott férfi­hang — „segítenie kell. Most érkeztem Milánó­ból ... A repülőtéren vagyok. Azt hiszem, gya­nús alakok követnek." (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents