Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

2 CSIVIÖIUÓK, W2. ÁPRILIS M. Tanácskozik az országgyűlés Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) nem volt mentes megráz­kódtatásoktól sem. A szocia­lizmus növekvö számú hí­veinek helytállása, pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, való­ban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatal­ma, a Magyar Népköztársa­ság ma szilárdabb, mint volt. A szocialista társada­lom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszo­nyok teljes győzelmet arat­tak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista tár­sadalom teljes felépítésén dolgozik. A szocialista tervgazdál­kodás, a gazdasági építő­munka eredményeként az iparban csupán az utóbbi tíz év alatt megkétszerező­dött a termelőeszközök ál­lománya; hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel, mint a kapitalista ipar termelt 1938-ban. A szocialista mezőgazdaság ma negyven százalékkal ke­vesebb munkaerővel 43 szá­zalékkal többet termel, mint 1938-ban termelt a tő­kés mezőgazdaság. Megol­dott az ország kenyérellátá­sa és a mezőgazdaság ter­méseredményeit a legdön­tőbb terményeknél méltán állíthatjuk szembe a tőkés mezőgazdaság hozamaival. Népünket felvilágosult, müveit néppé tette a kultu­rális forradalom. Megnyitot­ta a tanulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívül rekesztett dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és a film embert nemesítő ér­tékeit, serkentette a tudo­mányok és a művészetek fejlődését, utat nyitott alko­tóink, tudósaink bőven su­gárzó tehetségének. Erősö­dött a szocialista közgondol­kodás, az egyén és a közös­ség kapcsolata. Kulturális, művészeti életünkben vezető szerepet játszanak a szocia­lista tendenciák, s eredmé­nyesen segítik nagy társa­dalmi céljaink megvalósítá­sát, a tartalmas emberi éle­tet. A szocializmus előrehala­dásával a felszabadulás előt­tihez szinte nem is mérhe­tően javult az életszínvo­nal, a magyar nép életmód­ja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a „hárommillió koldus" Ma­gyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszo­nyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 ház­tartás közül 50-ben műkö­dik mosógép, 39-ben hűtő­szekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadó képessége még el­enyészően kevés volt, 10 év­vel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pe­dig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalé­kának — biztosított az óvo­dai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. Eredményeink milliók érdeme A szocialista épftőmunka eredményei nemcsak egysze­rűen az Ipar, a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok,-a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tu­datosan építő magyar mun­kásosztály, a termelőszövet­kezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szor­galmát. tehetségét, áldozat­készségét, ügyünk és egész népünk Iránt érzett mély felelősségtudatát. Büszkén szólhatunk — és időnként szólnunk is kell — az eredmé­nyekről, mert azok a felsza­badult, a maga jövőjét épí­tő nép alkotóképességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly na­gyok, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tu­dott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta el­ért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapita­lista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hoz­zátesszük, hogy Itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esz­tendőre tekintünk is vissza —, es hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel em­beribb az élet nálunk ma. r Uton az iparilag fejlett országok sorába Mi ebben az értelemben gondoljuk el az ország gaz­daságának korszerűsítését, modernizálását, magasabb színvonalra emelését. A tár­sadalmi rendszerek verse­nyeben sokatmondó tény, hogy alig több mint negyed­százados szocialista fejlődés eredményeként a népre örö­kül szállt, az iparosodásban elmaradott, félfeudális Ma­gyárország n gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába lépett. A párt X. kongresszusának fontos, jö­vőbe mutató megállapítása volt, hogy hazánk belátható időn belül a fejlett ipari or­szágok sorába lep. Mély meggyőződésünk, hogy en­nek megvannak a feltételei, a cél reális, és azt szocia­lista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szo­cialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kul­túra, a társadalmi élet min­den területén, az egész or­szágban, minden közösség­ben. nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között el­kerülhetetlen, törvénysze­rű volt, mert nálunk a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztály­összeütközések közepette ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és ka­pitalista osztályok megszűn­tek, a társadalmon belül tö­megeket érintő átcsoportosu­lások mentek végbe, s je­lentősen fejlődött és átala­kult még maga az új rend kialakítója és alapja, a mun­kásosztály és a parasztság is. Az új Magyarországért fo­lyó harcban a nagy távla­tokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal sze­rezte meg a társadalom ve­zető osztályának rangját. Az osztályellenséggel vívott csa­tákban megnyerte min­denekelőtt legfőbb és termé­szetes szövetségesének, a pa­rasztságnak, továbbá az ér­telmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támoga­tását. A hatalomért folyta­tott harc próbatételnek ve­tette alá és politikailag for­málta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forra­dalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak sík­ra, és mindvégig kitartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szembefor­dultak vele, és elbuktak. Vannak, nagyon sokan van­nak, akik ugyanebben a harcban, az igazságot fel­ismerve, ellenfélből küzdő­társak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös céljainkért. A szocialista nemzeti egység — realitás teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializ­mus, mint minden nép szá­mára, a magyar nép számá­ra is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemel­Icedésnek, a nemzeti felvi­rágzásnak. A szocializmus útjára lé­pett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészségügyi ellátás, a szo­ciális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vo­natkozásban már utolérte és túlszárnyalta a legfej­lettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni, és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le va­gyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék és történik ls. Mi nem elembertele­nedett, az egyéniséget el­szűrkitő, morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásában és a mo­dern technikával felfegyver­zett gengszterlzmus eltű­résében versengünk velük. Ml ilyen és hasonló vonat­kozásban nem akarjuk és semmi szfn alatt nem is fogjuk őket, úgymond „utol­érni". Mi a tudományt és a technikát — az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akar­juk, ,s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre utunkon. A tőkés uralkodó osztá­lyok által szított előítéle­tek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocia­lizmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és az értel­miségi; az ország javán kö­zösen munkálkodik kommu­nista és pártonkívüli, hivő és nem hivő. Csak a munkás­hatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializ­mus programja alapján, a lenini szövetségi politika ér­vényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra ta­láljanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legna­gyobb vívmánya a társadal­munk minden alapvető osz­tályát, rétegét átfogó szocia­lista nemzeti egység; min­dent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a jövő­ben még tovább erősödjék. A szocialista nemzeti egy­ség realitás. Ma a munkás­osztály élcsapatába, a párt­ba, a tömegszervezetekbe és tömegmozgalmakba, a Haza­fias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakossá­gúnak nagy többsége egy akarattal vallja, közös cse­lekvéssel bizonyítja; a Ma­gyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jö­vője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe­iktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy ed­digi céljainkat elértük: lerak­tuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket ér­tünk el a szocializmus fel­építésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkot­mány is kimondja. Soron le­vő feladatainkat megfogal­mazta a párt X. kongresz­szusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvény­erőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke na­gyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolók or­szága lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talp­alatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt so­ha nem felejtik el, de né­pünk is tudja ezt. A szocia­lista haza minden fiának er­kölcsi parancsa a nép hatal­mának, vívmányainak vé­delme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgál­ni a hazát, tovább kell gya­rapítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely szá­munkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szo­cialista jelenét és jövendő­jét biztosítja. Amikor mindezt összegez­zük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van ér­telme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügy­nek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli minden­ki tiszteletét, mert híven tel­jesítette a magyar nép, a ha­za iránti kötelességét. Az alkotmányjogi vitáról Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény mó­dosításának előkészítése so­rán szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által be­nyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentősé­gű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyű­léstől. Az előkészítésnél fel­vetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak né­hánnyal kívánok foglalkoz­ni. Sorra veszem őket. — Pártunk Központi Bi­zottságának is az a vélemé­nye, hogy az 1949 óta végbe­ment jelentős fejlődés elle­nére sem szükséges új al­kotmányt kidolgozni. de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az időközben bekövetkezett vál­tozásoknak megfelelő módo­sítása. — A benyújtott módosítá­sok megfelelőek; utalnak az államéletben, az országgyű­lés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények mun­kájában bekövetkezett vál­szerünk fő jellemvonásai­ban, a tulajdon- és osztály­viszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklara­tív módon, mégis egyértel­műen állapítsa meg: a Ma­gyar Népköztársaság szo­cialista állam. — Kórunkban a munkás­osztály a társadalom legfor­radalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és tör­ténelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egy­idejűleg minden más el­nyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész tár­sadalom előtt megnyitja az általános felemelkedés út­ját. Ez történt nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, test­véri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkot­mány a tényleges helyzet­nek és a kérdés elvi, politi­kai jelentőségének megfele­lően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával, és helyesen le­szögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkás­osztály. — Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelős­séget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk so­rán első ízben birtokolja olyan osztály, amely a ha­talmat nem arra használja, fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet bizto­sítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az el­múlt negyedszázadban tör­ténelmi jelentőségű felada­tokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a ki­sajátítókat; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak juttatta a föl­det, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében; megtörte a régi kizsákmányoló osztá­lyok műveltségi monopóliu­mát; elmélete, világnézete és erkölcse kihat az eges/ társadalomra; élen jár, pél­dát mutat a szocializmus építésében. A párt a társadalom vezető' ereje tozásokra; pontosabban ha­tározzák meg az állampol­gárok jogait és kötelessége­it a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A mó­dosítások összességükben al­kalmasak arra, hogy az or­szággyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagy­hassa. — Pártunk X. kongresszu­sa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk álla­munk nevét. Ügy foglalt ál­lást, hogy még nem érke­zett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva ab­ból, hogy az alkotmány lé­nyegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rög­zíti és nem programnyilat­kozat, ennek az elvnek álla­munk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság el­nevezés jól kifejezi munkás­osztályunk, népünk harcá­nak legnagyobb eredményét. A Magyar Népköztársaság neve dolgozó népünk hatal­mát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetet­lenül mindenhol és minden­ki számára. — Tekintettel azonban ar­ra, hogy társadalmi rend­— A köznyelvben gyak­ran — és helyesen — „a munkásosztály, a nép hatal­ma" kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társa­dalom vezető osztálya a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társada­lom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmá­nyunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalma­zást nyer. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimond­ja: a munkásosztály mar­xista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legma­gasabb rendű politikai szer­vezete a párt, amely élcsa­patként halad elöl, amelyen keresztül az osztály megoldja kormányzati feladatalt, és megvalósítja történelmi cél­jait Pártunk mindenkor kö­telességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a mun­kásosztály történelmi cél­jait, és képviselje a dolgo­zók napi érdekeit. Az alkot­mány-előkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvé­nyünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pár­tunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor han­goztatta, hogy a társada­lomban betöltött vezető sze­repét, kormányzati felada­tait nem valamiféle „ural­kodásnak", hanem szolgá­latnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenek­előtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnöve­kedett felelősségeként fog­juk fel. A magyar kommu­nisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz' hazafiak mód­jára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoz­tatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampol­gári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden polgára szá­mára egyenlő jogokat biz­tosít, és azonos kötelezett­ségeket ír elő, a politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint ne­gyedszázados politikai har­cunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt ki­bővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosí­tott szövege magában fog­lalja az emberi jogok tiszte­letben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlá­sát; a jogok és a kötelessé­gek elválaszthatatlanságát; a közügyekben való részvé­tel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, ál­lampolgári joggá teszi a szo­cialista társadalom érdekelt szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védel­méhez, a társadalombiztosí­táshoz, a művelődéshez való jogot. Betartani és betartatni az alkotmányt — Szocialista törekvéseink­kel összhangban bizonyos állampolgári jogok jelen­tőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hang­súlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialis­ta nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötele­zettségek. Befejezve az egyes téte­lekhez fűzött megjegyzése­ket, hangsúlyozni szeret­ném: pártunk Központi Bi­zottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bi­zottság javaslatai elfogadás­ra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintet­ben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának ered­ményeit, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Alkotmányunk ma, az or­szággyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddi­ginél pontosabban összefog­lalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének út­jára lépett magyar nép tör­ténelmi vívmányalt, meg­erősíti a Magyar Népköztár­saság, társadalmunk életét szabályozó, és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, tár­sadalmunk minden szerve­zett erejének, minden ma­gyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosí­tott szövegű alkotmány be­tűinek és elveinek maradék­talan betartása és betarta­tasa. Az alkolmany elveinek

Next

/
Thumbnails
Contents