Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, a íorradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György. Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, Németh Károly. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, és emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszalu óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: I

Az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Ma* gyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegerői szóló törvényjavaslat; O • Az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint megkezdődött a két törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Beszédében részletesen szólott az alkotmányt módosító törvényjavaslat széles körű előkészítő munkálatairól, a módosított alkotmány javasolt szövegéről. A többi között megállapította: alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikerei, politikai, társadalmi vívmányai, s azok legfőbb eredménye, » záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Ezután megkezdődött az alkotmányt módosító törvényjavaslat vitája. A vitában elsőként Méhes Lajos Győr-Sopron megyei képviselő szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titk ra mondott beszédet. A továbbiakban folytatódott a vita. Fölszólalt Darvas József Békés megyei képviselő, majd dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter. Véleményt mondott dr. Horváth Richárd budapesti, majd dr. Antalffy György Csongrád megyei, dr. Varga Pálné Hajdú-Bihar megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Halasi Lajosné Baranya megyei, Csillik András budapesti képviselő. Valamennyien elfogadták a törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság jelentésében beterjesztett szövegpontosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (Dr. Antalffy, Csongrád megyei képviselő felszólalását lapunk 3—i. oldalán ismertetjük.) Kádár János beszéde Tisztelt országgyűlési Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma. o. társadalom -jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állafn és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, a szocializmus és a magyar államiság napjainkra megvalósult, rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történelmi vívmányának. Most, amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire. Táncsicsra és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk meg- Történelmünk őrzőire és megújítóira: a nehézségeinek népforradalmak, a forradal- azért, hogy idáig eljuthat mi munkásmozgalom ki- tunk> örök dicsőség és emelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vérével munkát céljait elárulva, az Osztrák— Magyar Monarchia államának keretében még egy fél évszázadra biztosították a magyar és nemzetiségi dolgozók felett a földbirtokos és tőkés osztályok hatalmát. A magyar uralkodó és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni; hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztottságban élt, hogy gyakran egy tál lencséért árulták az egész magyarságot, az országot. Tisztelt országgyűlés) Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog egysége. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként törvénybe foglalta az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a élők hálája övezze minden- negyedszázadon át uralkodó kor az előttünk járt nemze- gonosz és reakciós Horthydékek, a nép becsülettel élt rendszertől, a kapitalistáktól fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. mérhetetlen leküzdéséért, neves és névtelen fiait, leányait. Helytállásuk, példájuk hazánkat, álla- lelkesít és kötélez bennünszázadokon ót ket. és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fasiszta megszállóktól. Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány, tör... .. , , ,, , ténelmi jelentőségének meg^ , ^ }?% összefoglalása, már leieiően, méltatja a íelszaszag urai előszeretettel és brutahs nyútsaggal a job- bad£tást) és fejezi ki népünk sokszor hivatkoztak „a nem- bagy-parasztok roghoz kote- el nem múló háláját a Íeíset és kizsákmányolását, a szolgálta Történelmi múltunk tanulsága A történelmi múltról megalkotott hírhedt Hárszólva emlékeznünk kell ar- maskönyve, a magyar feudára is, hogy a régi Magyarorzet ezeréves alkotmányára". Az igazsúg azonban az, hogy nép elnyomását sem a nemzetnek, sem az századokon át. országnak ezer éven át soszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányiA letűnt régi világ utolsó ha nem volt írott, világos és nagy államjogi rendezése a egyértelmű alkotmánya. Az múlt században, az 1048-49- tását ""vívta"lei hatalmát" s ország életét és fejlődését es szabadságharc leverése teremtette meg államát, a jelentősen és hosszú időn át után, 1867-ben létrejött, de Magyar Népköztársaságot nem kodifikált „kiegyezés" befolyásoló egyes törvények voltak, de igazi alkotmá nyosság soha nem fejlődött a magyar uralkodó ki. A Duna—Tisza tá ján élő lyok megegyezése volt és államot alkotó magyarság Habsburg-dinasztiával, Magyar Népköztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alvóit. Ez a rendezés, amely kotmány összegezte addigi osztá- harcunk, munkánk eredméa nyeit, meghatározta az új az államszervezet felépítését, többsége, az országot fenn- osztrák uralkodó osztályok- alapvető intézményeit; az tartó nép ezer éven át ki kai. a magyar polgári fórra- állampolgárok jogait és kövolt rekesztve a jogból, a dalom felemás befejezését, a telességeit. s kinyilvánította, törvényeket mindig elnyo- nemzeti függetlenség feladá- hogy a Magyar Népköztármók, kizsákmányolók alkot- sát jelentette: mindezt osz tályuralmuk védelmére, saság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszázad torták. raját hatalmuk védelmére. munkások és parasztok el- ténelmi tapasztalatai bizoAz államalkotó István nyomásának fenntartására, nyitják, hogy az 1949-es alkirálynak a 11. században Az ország akkori urai ezzel, kotmány megfelelt rendeltekéit, a maga korában haladó a szabadságharc eszméit és tésének. törvénykönyvei, amelyek a szerveződő, fiatal feudális állam és intézményeinek védelmét szolgálták, egyidejűleg a kialakuló feudális uralkodó osztály érdekeit védték. A 13. században ^ alkotmányunk elfoga- emelkedésének története, kelt dása óta eltelt több mint noha, az út egyes szakaszai A nemzeti felemelkedés története Megkezdődött a tavaszi ülésszak és a szabadbirtokosok előjogait és kiváltságait foglalta össze és biztosította. Werkét évtized a dolgozó nép hallatlanul nehezek voltak, alkotó munkájának, áldoza- s az ^49-től eltelt időszak bőczinek a 16. században toe karcának, nemzeti fei(Folytatás a 2. oldalon.) bl. évfolyam, 92. szám 1972, április 20., csütörtök Ára: 80 fillér Elfogadta alkotmányunk módosítását — Ma az egészségügyi törvényjavaslatot tárgyalja — Csongrád megyei képviselő felszólalása -/fa Véo VÍLÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK.' I k i i