Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. MÁRCIUS 2. Mudzsibur Rahman moszkvai fogadtatása Kosziéin fogadta Mudzsibur Rahmant i Moszkva (MTI) Fellobogózott főútvonalak, hatalmas transzparenseken kifüggesztett üdvözlő feliratok köszöntötték szerdán Moszkvában Mudzsibur Rahman sejket, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnökét, aki külügyminiszterének és tanácsadóinak kíséretében szerdán a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra érkezett a fővárosba. A Lenin sugárúton, amely a kormányrepülőtér felé vivő országutat köti össze a belvárossal, sok tízezres tömeg üdvözölte lelkes tapssal a vendéget. A vnukovől repülőtéren, ahol moszkvai Idő szerint tizenegy órakor landolt Mudzsibur Rahman repülőgépe, a Bangla Desh népének vezetőjének üdvözlésére megjelent Alekszej Koszigin miniszterelnök, Dmitrij Poljanszkij első miniszterelnökhelyettes, valamint más hivatalos személyek. A repülőtérről Mudzsibur Rahman és kísérete egyenesen kremlbeli szálláshelyére hajtatott, ahol még a szerdai nap folyamán megkezdte hivatalos tárgyalásalt a szovjet vezetőkkel. Izraeli támadás — szíriai ellenakció • Damaszkusz (MENA, Reuter) A szfrlai hadsereg-főparancsnokság is bejelentette, hogy a szerdára virradó éjjel az izraeli tüzérség a megszállt Golan-magaslatokról dél-szíriai falvakat lőtt. A tüzérségi tamadást szerdán hajnalban légitámadás követte, melynek célpontja a jordániai határ közelében levő Dera város körzete volt. „Légierőnk vadászbombázó-kötelékei szerdán délután több bevetésben támadták a Golan-magaslatokon az izraeli megszállók félkatonai településeit A gépek számos célpontot leromboltak, és súlyos károkat okoztak. Az akció válasz volt az ellenséges légierő dél-szíriai falvak és gerillatámaszpontok ellen intézett délelőtti támadására" — közölte Damaszkuszban a hadsereg szóvivője, hozzáfűzve, hogy valamennyi gép sértetlenül viszszatért támaszpontjára. Damaszkusz délután fél ötkor értesítette Kairót, hogy Szíria repülőterelt lezárták a polgári légiforgalom előtt. „Tajvani Ügylet"? • Washington (MTI) Néhány héten belül sor kerül Washington és Peking között a ..diplomáciai kontaktus" felvételére, amelynek színhelye a Nixon— Csou En-laj tárgyalásokról kiadott sanghaji közös közlemény szerint ,.egy harmadik ország" lesz majd. Hugh Scott, a szenátus republikánus csoportjának vezetője közölte ezt a sajtóval. Scott, aki Mike Mansfielddel, a szenátus demokratapárti csoportjának vezetőjével együtt meghívást kapott Csou En-lajtól, egyébként elmondotta, hogy Nixon elnök a kongresszus vezetőinek adott tájékoztatójában a vietnami háború „rendezésével" kapcsolta össze a tajvani amerikai „katonai jelenlét" időtartamát. A magyarázat szerint először a vivietnami háború utánpótlási vonalait biztosító amerikai erőket vonják majd ki Tajvanról, és — Scott szavai szerint — „az utolsó 200 amerikai katona kivonására akkor kerül majd sor, amikor békés rendezés jön létre Kína és Tajvan között". Ronald Ztegler, Nixon elnök sajtótitkára a „tajvani ügylet" hátterét firtató kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az elnök nem készül bővebb magyarázatot adni. Mindazonáltal a különböző célzásokból levezetve az amerikai sajtó most már nyíltan arról ír. hogy Nixon elnök egy „indokínai rendezéshez" remélt kínai segítség fejében tett ígéretet a Tajvanról való katonai kivonulásra. Tudományos ülésszak Prágában • Prága (MTI) A szocialista országok ellen alkalmazott antikommunista ideológia, valamint a vele vívott hatékony küzdelem elméleti kérdéseit vitatják meg azon a háromnapos nemzetközi kerekasztal-értekezleten, arílely a csehszlovák fővárosban nyílt meg bolgár, dán, francia, kanadai, luxemburgi, lengyel, magyar, mongol, NDK, nyugatnémet, osztrák és szovjet vendégek részvételével. A magyar delegációt Pálos Tamás, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztályának helyettes vezetője vezeti. Tagjai: Balogh István, a Társadalomtudományi Intézet csoportvezetője, Gedő András, a filozófiai tudományok doktora, a Pártfőiskola tanára és Nóvák Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense. Vitaindító referátumot dr. Milán Matous, a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének igazgatóhelyettese tartotta. Ezt követően Jelena Modrzsinszkaja szovjet professzor az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai alapján áttekintette az antikommunizmus és a revizíonizmus elleni harc időszerű problémáit, majd Ladislav Hrzal, a CSKP KB Politikai Főiskolájának protektora beszélt az antikommunizmus és a revizionizmus összefüggéseiről Csehszlovákiában. Szerdán két magyar előadás hangzott el. Balogh István a Magyar Népköztársaság ellen irányuló burzsoá propaganda jellegzetes vonásaival, Gedő András pedig az úgynevezett neomarxizmus revizionista jellegével foglalkozott. Egy hét Vietnamban L Hanoi képeslap Reménytelenül nehéz helyzetbe kerülne • krónika*, ba mindazt a feledhetetlen élményt le kellene írnia, amelyben a közelmúltban Vietnamban járt magyar párt- és kormányküldöttség útja során része volt; a megható ünneplést, a mindenütt megnyilvánuló forró szeretetet, amivel a Fock Jenő elvtárs által vezetett delegációt, a tcsvéri magyar nép követelt fogadták, mindazt a hihetetlen erőfeszítést, következetességet, kitartást, amellyel ez a aokat szenvedett, nagyszerű kis nép vívja nehéz küzdelmét a fegyveres harcban, s a JobbléP forrását jelentő gazdasági munkában ngyaránt. A küldöttség útjáról szóló tudosítások sok mindent elmondtak erről, de a kép nem egykönnyen lesz teljes. Az alant következő riportsorozat Is ehhez kíván hozzájárulni. Késő délutánra jár az idő, néptelen a hanoi városi tanács épülete. Egyedül a nemes egyszerűséggel berendezett elnöki szoba lakója nem ment haza még. Valaha orvos volt, később partizán, közigazgatási szakember, s nemegyszer mindhárom együttvéve. Harc a francia betolakodókkal, a légelhárítás megszervezése az amerikai bombázók ellen, kitelepítés... Milyen súlyos napirendek szerepeltek már e falak között! Az elnök az eredményekről beszél. Arról, hogy a néphatalom kezdete óta átalakították a fővárost Míg korábban csak hivatalnok és kereskedőváros volt Hanoi, most termel is. A hajdani 5000 munkással és 30 000 kézművessel szemben jelenleg 200 000 ipari munkása és 60 000 kézműA VDK elleni legutóbbi légitámadások során lelőtt és foglyul ejtett amerikai pilóták Hanoiban sajtóértekezleten válaszoltak az újságírók kérdéseire. A képen (balról): James Cuttex, Ralph Galati és William Schwertfeger kapitányok A B-52-es légierődök szőnyegbombázásai Szabadságot Angolának ! # Budapest (MTI) Angéla Davisért emelték fel szavukat a budapesti fiatalok azon a demonstráción, amelyet szerda délután rendeztek a XIII. kerületben, a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében. A gyár KISZ-bizottsága és a Budapesti Népfrontbizottság Ifjúsági békeklubja rendezte a politikai megmozdulást, amelyen elítélték a kaliforniai bírósági komédiát a fiatal néger kommunista tanárnő ellen. • Saigon (UPI) Az amerikai B—52-es légierődök kedden este és szerdán hajnalban 900 tonna bombát szórtak le Dél-Vietnam központi fennsíkjára és az ország északkeleti részére. Ebben a két térségben szombat óta egyre fokozódik az amerikai légitevékenység és a legutóbbi fél napban az óriás bombázók már tíz hullámban végeztek szőnyegbombázásokat. A szárazföldön a népi felszabadító erők az ország legkülönbözőbb pontjain intéztek meglepetésszerű gyalogsági támadásokat a sajgón! és az amerikai csapatok különböző állásai ellen, illetve tüzérséggel lőttek támaszpontokat. Mint az amerikai parancsnokság jelentette, az amerikai csapatok Saigon közelében három ponton ls megütköztek alkonyat után a népi erőkkel és a váratlan támadások el- J hárítására helikopterek segítségét is kérték. • Párizs (AFP, AP) A DIFK és a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségei szerda délután közzétett nyilatkozatukban azzal vádolták az amerikai kormányt, hogy szándékosan szabotálja a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet munkáját. Mint a két nyilatkozat emlékeztet rá, az amerikai és a saigoni tárgyaló felek nem fogadták el a DIFK és a VDK képvise- j lőinek azt a javaslatát, hogy március 2-án tartsák meg az értekezlet szokásos csütörtöki ülését. vese van a fővárosnak. A régi nyolc helyett ma 200 gyárban folyik a termelés. A lakosság száma 1,2 millió, s noha évről évre nő a lakásépítés üteme — 1970ben 30 000, 1971-ben 40 000 négyzetméter lakás épült, s 1972-ben 180 000 négyzetmétert építenek — a szaporulatot nem győzik sem lakóházzal, sem iskolával, s egyéb, szociális és kommunális létesítménnyel sem. Erről a problémáról, s ezzel összefüggésben a születésszabályozás szükségességéről nyíltan beszélnek, s nem is eredménytelenül, de — mint az elnök elmondja — Itt sokféle gáttal kell megküzdeni. A többi között azzal a hagyománnyal, hogy „vietnami család nem lehet meg fiú nélkül." így aztán nemegyszer előfordul, hogy már van hat lány, s következik az újabb szülés — a fiúért A végrehajtó bizottsági és a tanácsülések fő napirendi pontjai: termelés, rend, harckészültség. Az utóbbinak döntő szerepe volt abban, hogy az amerikai bombatámadások idején emberéletben viszonylag kevés kár esett. Elpusztult viszont 8000 lakóház, raktárak, közlekedési objektumok. De meglakoltak a támadók is: Hanoi légiteréből 260 repülőgép nem tért vissza támaszpontjára. Az utcákon egyébként ma már csak a kútgyűrű alakú, földbesüllyesztett egyszemélyes fedezékek, s az óvóhelyek feketén ásító nyílásai árulkodnak a háború jelenlétéről, no meg egyes kerítések tövében a homokzsák mellvédek. Nem kétséges azonban, hogy a békésen kerékpározó, mosolygó emberek — ha kell — pillanatokon belül harci osztaggá állnak össze, mint már annyiszor küzdelmes történelmük folyamán. Észak fővárosa nemcsak a maga ügyeit intézi, nemcsak a saját feladatait oldja meg, nemegyszer óriási erőfeszítéssel, erejéből arra is jut, hogy támogassa a déli testvéreket Folyik a segítségadás intézményesen, de azon kívül is ki-ki azzal segít, amivel tud. A város ipari és mezőgazdasági üzemeinek a VDK népgazdasági tervéből rájuk eső részen kívül van egy „kis terve", aminek a teljesítése Dél támogatását szolgálja. A város utcáit, üzleteit járva azoknak, akik Vietnamot a korábbi évekről ismerik, az a véleményük, hogy jelenleg szemlátomást pezsgőbb az üzleti élet, több az áru, s nagyobb a választék. Azok az erőfeszítések tehát, amelyeket a termelő üzemekben tesznek, Ilyen téren is egyre inkább éreztetik hatásukat. Különösen szembetűnő az építőipar fejlődése, amely a korábbi, kissé jellegtelen lakóházak mellett ma már impozáns, szemre is tetszetős lakóházakat emel Hanoi új városrészeiben. Hanoiban kevés sértetlen műemlék akad, viszont annál nagyobb hatást tesz a látogatóra egy új történelmi létesítmény, a Vietnami Hősi Halottak Emlékműve. Hanoi népe 1958-ban kezdte építeni. Az emlékművet gyönyörű park veszi körül, s nagyobb évfordulókon a főváros lakossága virágcsokrokat és koszorúkat helyez el a talapzatánál. A külföldről érkező vendégek és küldöttségek szintén ennél az emlékműnél fejezik ki tiszteletüket a vietnami nép hősei iránt. Ottjártakor koszorút helyezett el a magyar párt- és kormányküldöttség is. Kovács Ferenc Következik: Ütőn északra Az anyag is pénzbe kerül Az csak természetes, vágja rá az olvasó, semmit nem adnak ingyen. Fizet a vásárló az üzletben, fizet a gyár az alapanyagért, a félkésztermékért. Az anyag emberi munkát sűrít magába; minél több munkát, annál értékesebb. Elemi igazságok ezek. Mégis, amikor az egvik gyárban — jó ötlet! — műhelyenként kiállítást rendeztek s ott bemutatták, hogy a földolgozott anyagok, alkatrészek kilója, darabja mit kóstál, mindenki meghökkent. Ez az apró kis semmi négyszáz forint? Az a másik százhetven? Nocsak, hiszen ami időnként kiborul a műhelypadlóra, annak kilója ötvenhat forint? Az anyag is pénzbe kerül. Tudjuk. Csak éppen ritkán gondolunk rá, számolunk vele. Az úgynevezett összes termelési költséget hétféle tényező alkotja: az anyag-, a bérköltség, a társadalombiztosítási járulék, az illetményadó, az eszközlekötési járulék, az értékcsökkenési leírás, s az egyéb költség. E hét tényező közül a legjelentősebb Összeg az amiért az anyagot veszikadjük. Csupán érzékeltetésül: a népgazdaságban 1960-ban 1,5 millió tonna* cementet használtak fel, 1970-ben már 3,7 millió tonnát. Horganyzott acéllemezből 13 ezer, illetve 27 ezer tonnát, polietilénből 836 tonnát 1960ban, de már 24,1 ezer tonnát 1970ben, s hogy szakmánknál maradjunk: újságnyomó papírból 24,3 ezer tonnát tíz esztendeje, s 40,4 ezer tonnát a múlt évben. Az anyagfelhasználás évről évre bővül, mindenből több kell. Sűrűn azonban a több anyag nem jelentéktelen része pocsékba megy; elszóródik, kidobják, selejtté válik. Pedig pénzbe kerül. Sok pénzbe. Egy év alatt a textiliparban 22,3 milliárd forintra rúgnak a termelési költségek. Ebből csak az anyagár 15,1 milliárd. A közlekedési eszközök gyártásában a 23,9 milliárd forint termelési költségből 15,9 milliárd, a fémtömegcikk iparban 11,1 milliárdból 7,3 milliárd forint az anyagért kifizetett összeg. Nagy summa! A szocialista ipar egészében az összes költségek 66,1 százalékát teszi ki az anyag értéke. A vegyiparban száz forint termelési költségből 69 jut az anyagra, az élelmiszeriparban 79,8 forint, de még olyan élőmunka-igényes iparterületen is, mint a műszeripar, 51,9 forint. Azaz mindenütt a költségeknek legalább a fele, de inkább a kétharmada, háromnegyede. Ha valahol, itt érdemes a forintot megfogni! Volt idő, amikor a leegyszerűsített anyagtakarékosság inkább ellenszenvet, mintsem egyetértést keltett. A jó helyébe silány került, a túlbuzgók úgy vélték az anyaghányadot mérsékelni. hogy egész egyszerűen az értékesebbet kispórolták a termékbőL Aki így cselekszik, nemcsak mások, de a maga érdeke ellen is vét. Ara 9