Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 1072. MAUC1U8 4. Szegedi emlékek Moldován Stefánia tizen­egy éve a Magyar Állami Operaház tagja, de sokan még ma is úgy emlegetik Pesten, hogy: „a szegedi éne­kesnő". — Ez engem egy cseppet sem zavar — mosolyog, mi­közben megkínál a napok­ban véget ért kolozsvári ven­dégszerepléséről hozott feko­tucseresznye-Ukörrel, s ebé­delni küldi kislányát, Esz­tart — Én ahányszor Szege­den vagyok, annyiszor szere­tek bele a városba. A népszerű, s közönsége és kollégái által ls szeretett Moldován Stefi 1953-ban ke­rült a Szegedi Nemzeti Szín­házhoz. Beköltözött Szent Mihály utca 1. szóm alatti albérletébe, de valójában nem ott hanem a színház­ban élte életét Mindennap bement skálázott délelőtt délután... — László Géza bácsi volt az első énekmesterem — em­lékszik vissza a művésznő el­ső kétségbeeséseire. — Fél­tettem a hangom a nagy Igénybevételtől, de 6 mindig vigasztalt: „Ne Izgasd ma­gad, a te hangod olyan jó helyen van, hogy a jégeső sem árt neki. Mire én meghalok, te ainen leszel!" Ezekben a pályakezdő években ezer izgalomban volt része, hiszen minden énekesmesterséggel Járó fur­csasággal Szegeden találko­zott először. Még ma ls el­szörnyülködve emlékszik vissza arra a Denevér-elő­adásra, amelyen egy erős festékmérgezéa miatt festék nélkül, kirepedezett szájjal (a kicsit sántítva ls) ment ki a színpadra. Ennél kellemet­lenebb élmény egy prima­donna számára nem létezik Megkönnyítette viszont pá­lyakezdését a szegedi kriti­ka, amely, mint mondja, ki­csit el is kényeztette őt, mert a kritikusok már akkor Re nata Tebaldlhoz hasonlítot­ták a hangszinét, araikor Te­haldiról 6 még nem is hal­lott — A szegedi kritikát azért ls szerettem, mert valóban kritika volt. A pesti kritika viszont vagy ledorongol vagy a mennyekbe emel — mond­ja. — Egyébként meggyő­ződésem, hogy a vidéki szín­házak szinvonala és jelentő­sége semmivel sem alacso­nyabb, mint a fővárosi szín­házaké. Mégis, vidéken lé­nyegesen kisebb az énekesek keresett lehetősége. Képzelje A szabadtéri Don Carlosban el. körülbelül fele a gázsija egy vidéki, mint egy pesti Fideliónak. Aki egy Fideliót el tud énekelni, kapjon Itt ls. ott ls ugyanannyit a mű­vészetéért. Egy vidéki Koa­suth-díjas fizetése kevesebb, mint egy pestié. Miért? Egy Kossuth-díjas által énekelt Bánk bán miért ér keveseb­bet Szegetlen, mint Budapes­ten? Belép a szobába a kis Esz­ter. Köszönni jött, mert énekversenyre megy. Édes­anyja rövid „edzést" tart vele, Eszter elénekll verseny­számát: „Tavaszi szél vizet áraszt, Virágom, virágom ..." — Az „sz" betűt ne nyomd meg, mert pösze leszel — hangzik az anyai jótanács. — ö volt Szeged után a legnagyobb szerepem — mondja Moldován Stefánia egy pillanattal később, s a becsukódó ajtóra néz. Mint az Opera magánéne­kese, bejárta a fél világot, fellépett London, Párizs, Brüsszel, Genf, Moszkva, Le­ningrád, Baku, Havanna ope­raszinpadán. s énekelt a Fe­hér folyó mellett, Baskiria fővárosában, Ufában is, ahol a halhatatlan Saljapin szüle­tett Mindez azonban nem fakította benne Szeged iránti hűségét, ahol lehetősége nyilt minden szerepet elénekelni, amit egy drámai szoprán el­énekelhet A Manón Lescaut, a Bolygó hollandi, a Köpeny, no és a Fidello — a két utóbbiban nyújtott művészi teljesítményére kapta meg a Liszt-dijat — maradandó él­ménye neki is, akárcsak a szegedi operabarát közönség­nek. Gulay István Elektromos óceán A szovjet energetikusok a kilencedik ötéves tervidő­szakban is folytatják az or­szág Egységes Energetikai Rendszere létrehozását, nagyfeszültségű távvezeté­kekkel kötve össze Ily mó­don a Szovjetunió egymás­tól több ezer kilométerre (ekvó részelt. Az ország európai részén már műkö­dik egységes energetikai rendszer, amely ma már ke­reteit túllépve az Ural, Nyugat-Szibéra, és Kazahsz­tán egyes vidékeire is ki­terjed. Az energiarendszer erőművelnek összesített tel­jesítménye meghaladja a 110 millió kilowattot Hét egységes energetikai hálózat tartozik az európai rendszerhez: Észak-Nyugat, a Centrum, Dél, a Közép­Volga, az Ural, Észak-Kau­kázus és a Kaukázusvidék.. Közel 600 villamos hő- és vízierőmű — köztük oly na­gyok, mint a volgai 'Lenin és a XXII. Kongresszus ne­vét viselő szintén volgai lé­tesítmény adnak áramot a rendszernek. Az Irányítás a moszkvai diszpécserközpont­ból történik. Az ehhez szük­séges összes számítási gépek segítségével végzik. A Szovjetunió F.Rységes Energetikai Rendszerének létrehozása nagy jelentősé­gű. A hatalmas távolságok országában a csúcsfogyasztás területenként más és más időre esik. Az energetikai rendszer biztosítja vala­mennyi fogyasztó megbízha­tó és folyamatos ellátását, amivel lehetővé teszi nagy­mennyiségű villamos ener­gia gyors, nagy távolságokra történő átirányítását. Ezzel Jelentős anyagi erők taka­ríthatók meg, mivel sok he­lyen nincs szükség költséges erőműVek építésére. Az Egységes Energetikai Rendszert az elkövetkező években tovább fejlesztik. A működő erőművek bővítésé­vel és újabbak építésével a rendszer teljesítménye 150 millió kilowattra nő. Utak a határban Az országot járva örömmel látja az ember a mezőgazda­sági munkagépek és gépjár­művek számának rohamos gyarapodását. Az azonban niár kevésbé örömteli, hogy a mezőgazdaság útviszonyai legtöbb helyen még száraz Időben sem felelnek meg a követelményeknek. A köve­telmény az lenne, hogy a szállító gépjárművek ne süllyedjenek el a sártenger­ben. kihasználhassák sebes­ségüket és minél hosszabb élettartamúak legyenek. A rossz utakon hatványozott mértékben növekszik a jár­művek elhasználódása, emel­kednek a javítási költségek, és megsokszorozódik az al­katrészigény. Mindez nem­csak magára a gépjárműre érvényes, hanem a vontat­ványra ls, melynek ugyan­csak árt, hogy viszontagságos utat megtéve ér csak célhoz. A mezőgazdaság útépítési igénye olyan nagy, hogy a hagyományos építési techno­lógiákkal a közeljövőben nem lesz kielégíthető. De talán nincs is mindenütt szükség a drága, szilárd burkolatú utakra (makadám, beton stb.). A kevésbé igényes be­kötő utak épflésére olcsóbb útszerkezeteket kísérletezlek ki a Mezőgazdasági Gépkl­sérleti Intézetben. Arra ls gondoltak, hogy ezek az utak kevés kézi munkaerővel, né­hány egyszerű célgéppel é6 az általában meglevő mező­gazdasági gépekkel legyenek megépítnetok. Földutak — korszerűbben A földből épített utak még hosszú ideig jelentős részét fogják képezni a mezőgazda­sági úthálózatnak. Kiépítésü­ket és karbantartásukat ér­demes szakember irányítá­sával végezni, mivel alapját képezhetik a később létesí­tendő szilárd UftfÍHik. Az építéskor elsősorban a esa­padékvía elvezetéséi-e, az út­felülettől való távoltartáséra kell gondolni. E célból a te­repszintből 20—40 centimé­terrel kell emelni áz útkoro­nát, és kétoldalt lejtősre kell kiképezni (kb. 5 százalékos oldaleséssel). Az út szilárd­ságát a tömörítés biztosítja. A földút építése azzal kez­dődik, hogy az előre kijelölt szakaszon (nyomvonalon) a talaj felső rétégét (hurqusz, növényzet, gyökéi-maradvá­nyok) földgyaluval a szüksé­ges Szélességben félretolják. Hat méternél keskenyebb út építése nem célszerű, 7 mé­ternél szélesebb létesítése vi­szont nem indokolt A meg­tisztított terepen az árkok helyérő] a földet az út kö­zépvonala felé tereljük, igy az útfelület magasításához szükséges földmennyiséget az átmenti árokból fedezhetjük. A fokozatosan magasodó út­koronán minden újabb tiz centiméteres földsétegef gu­mihengerrel tömöríteni kell. Oumihenger hiján az útpá­lya tömörítését a ráterelt forgalom is elvégzi, ha nem is olyan egyenletesen. Időről időre el kell simítani az út­felületet. nehogy gödrös ma­radjon. Fontos szabály: a tö­mörítést mindig az útkoro­na szélén kell kezdeni és fo­kozatosan haladni a közép­vonal felé. Stabilizált utak A homokos vályőgos és lösztalajon jol megépített földutak csapadék hatására sem mennek tónkra; kedve­zőtlen szerkezetű talajokon azonban nem tartósak. Ilyen­kor többféle módon stabili­zálható a földút Ha van a közelben lelőhely, kavicsréte­get kell rá teríteni az útra, majd gumihengerrel tömörí­tik a felületet. Az ekként stabilizált út nyáron poros, és könnyen rongálódik, ezért egy mészvegyülctet, az ún. kalciumklorldot szoktak a felületére szórni, ami bizto­sítja az állandó nyirkossá gát. A kötött talajok úgy Is sta­bilizálhatók, hogy égetett me­szet, mésztejet, vngv porrá tört oltott meszet kevernek az út fedőrétegébe, majd tö­mörítést végeznek. A stabi­lizáló hatás ilyenkor kémiai folyamatok eredmenye, me­lyek következtében nő az útfelület szilárdsága, és csök­ken érzékenysége a vízzel szemben. A homoktalajú utak stabi­lizálására a bitumenes eljá­rás a legalkalmasabb. A bi­tumennek az útfelület anya­gához való keverése azt eredményezi, hogy a talaj­szemcsékét bltumenhártya vonja be, amely mintegy összeragasztja az egyes ele­meket, a szerkezetet A bitu­ment mas adalékanyagokkal (mészpor. cement stb.) tár­sítva móit jobb és tartósabb lesz az építendő út felülete. A bitumenstabilizáció nem­csak homoktalajokon alkal­mazható, középkötött vályog­talajokon. mészhidrát adago­lásával kombinálva ugyan­csak Jó ered ménnyél hasz­nálható. Gazdaságosság A Mezőgazdasági Oépkí­sérleti Intézet gazdaságossá­gi számításai azt bizonyítják, hogy a jelenlegi bekötő utak építési költségeinél lényege­sen kisebb összegekért lehet egész évben jól járható uta­kat építeni az ismertetett technológiák valamelyikével. Termószeteseo a leggazdasá­gosabb útépítési módszer ki­választása gondos felmérést, tájékozódást és némi elemző munkát igényel. Figyelembe kell venni az úton majdan közlekedő szállítóeszközök súlyát, sebemegét és gyako­riságát is. Az útépítéshez szükséges gépi felszerelés ma mar min­den közepes és nagyobb me­zőgazdasági üzemben megta­lálható. A D4K—B traktor kiváló erőgép H földutak épí­téséhez, egy-egy földgyalu, nyesőgép, talajmaró, rakodó­gép vagy tömörítő gumihen­ger esetleges beszerzése pe­dig nem okozhat különösebb ' gondot. A tevolabbi jövőben való­színűleg egészen új útépítési technológiák terjednek majd el, amelyeknél döntő szere­pet fog Játszani a műanya­gok (a hadászati technika már ma is alkalmazza a re­pülőgépek kifutópályáinak gyors építésénél a műanyag­borítást; ezzel néhány óra leforgúsn alatt képesek pár száz méteres, nagy teherbí­rású útfelületeket létrehoz­ni). Addig Is, míg ez az idő­szak elérkezik, a jelenleg Is­mert módszerekkel kell meg­szüntetnünk a sártengert. Yörőskőy János­i4JÜ "tiBBSBS visszalép — Mindenre, ami a laktanyában történik. Sok katona azt hiszi, hogy bennünket csupán ÍÍZ országos adatok, meg a különleges haditech­nikai kísérletek, az új fegyverek, felszerelések érdekelnek. Hát persze azok ls. de nem csak azok. Ilyen vonatkozásban Király őrmester Jó informátornak bizonyult. — De az okmányokhoz 6 sem juthatott hoz­zá. — Ehhez kellett a macska. Bevált, megbíz­ható módszer. A miniatürizált optikai és akusztikai berende­zéseket maguk is jól Ismerik, nyilván rendelkez­nek is velük. Központunk ellátott ezekkel ben­nünket. Először tehát az őrmester segítségével beszoktattam egy macskát az ezredparancsnok Irodájába. Utána „apám" egy kis műtétet hajtott végre rajta. A jószág egyik szemét kiemelte, s egy parányi automata fényképezőgépet tett a helyébe. Mlel folytatta a kirándulásait. Az alez­redessel megbarátkozva, esténként ott dorombolt körülötte. A parancsnok a titkos okmánybkba mélyedt, közben simogatta, vakargatta a macska füle tövét Az pedig szépen fotózott „Apám" időnként meglátogatott, magával vitte a dögöt, s a házi kis laboratóriumában előhívta a filmeket. Persze, sok használhatatlan felvétel készült, de azért akadt közöttük néhány értékes darab is. Ilyen volt a májusi hadgyakorlat terve. — Ezzel a helyszín és az időpont birtokába jutottak. — Most kezdődött az izgalmas játék. A ml szakmánkban ugyanis nem lehet mindent előre precízen megszervezni, mert esetlegességek köny­nyen becsúszhatnak. Engem mindig az izgatott legjobban, mikor ezeket a zavaró körülménye­ket, a véletleneket igyekeztem kiszűrni, a mini­málisra csökkenteni. Ügy irányítani az eseménye­ket, hogy eszközeink azt higgyék, saját akaratuk­ból cselekszenek, közben mégis a mi céljainkat szolgálják. Ilyen lehetőséget kinált a veszprémi orvos és Sárkány tanárnő kapcsolata. — Játék a szerelemmel — jegyezte meg gú­nyosan Ébert százados. — Igazán nem válogató­sak. A gyilkosságtól az érzelmi szálakig mindent igénybe vesznek. A nő egyetértően mosolygott. —• Igen, „tárgyilagosak" voltunk ... — Sárkány tanárnő tehát a Vadgalamb turis­taházban találkozhatott volna régi, nagy szerel­veL A kémnő elismerően bólogatott — Kitűnő gz éleslátása, ezredes. Ott és pon­tosan akkor, amikor a gyakorlat megkezdődik. Nem is kellett hozzá sok furfang. Én tudtam, hogy a tüzérek május nyolcadikán lőnek egy meghatározott célpont felé. Persze vaklőszerrel. A képzeletbeli célból valóságos lett: a mintegy ötszáz méterre levó turtstaház. Ide kellett a légy­ottot megszerveznem. Egy vasárnap Veszperbe utaztam. Sárkány tanárnőnek még fogalma sem volt az egészről, én azonban mint bizalmas, tit­kos hírvivő, úgy tájékoztattam a doktort, hogy egykori szerelme május nyolcadlkán a Vadga­lamb turistaházba visz bennünket, ám a szemér­messége tiltakozik a nyílt meghívás ellen. A kezdeményezés -— látszólag — mindig a férfi dol­ga, ezért az orvos már írta is a levelet „Kedves Magdolna! Május elején néhány napra szabad­dá tehetném magam. Rám is fér egy kis pihe­nés. Tudomásom szerint ilyen időtájt minden osztály tanulmányi kirándulást tesz. Ha van rá mód, jöjjenek május nyolcadikán a Vadgalamb­menedékházba. A gyerekek miatt természetesen nem sokat lehetnénk együtt, de legalább láthat­juk egymást S este talán majd sétálhatunk egyet a csillagos égbolt alatt Mint akkor, a Tátrá­ban." Kész volt a kelepce. — Ami esetleg az orvos halálát is jelenthette volna. — Esetleg. De csak egy őrnagy sérült meg. Ugye. nem volt veszélyes? — Intett kedélyesen Beke felé. Bekére nem igen hatott a szellemeskedés Mo­gorván kérdezte: — A kirándulás szervezése körül nem akadtak bonyodalmak? — Jócskán. Először Ls az iskolai program sze­rint május tizennegyedikén kellett volna elindul­nunk. Aztán az útvonaL Miért pont a Balaton és a bakonyi menedékház? A/ Igazgató és a többi tanár más javaslatokkal is előállt. Már-már úgy látszott, dugába dől a tervünk. Szegény Sárkény tanárnő ugyancsak kutyaszorítóba került, ö, aki a legengedelmelebb tanerők közé tartozik, most megmakacsolta magát. Ezernyi érttet eszelt, ki. A szerelem ót is nagy teljesítményre sarkallta. Végigjárta az útvonalat, mindent alaposan előké­szített Nagy harcok árán mégis nyélbe ütötte a dolgot (Folytatjuk.) mi KISLEXIKON a család­kereső szolgálatról Még mindig sokan ke­resik háborúban eltűnt hozzátartozólkat, felku­tatásukat a Magyar Vö­röskereszt keresöszolgál­lata végzi, amely több mint 40 országgal tart kapcsolatot. A hálózat a Nemzetközi Vöröske­resztre épüL # Története? Az észak-olaszországi Solferlno város melletti, 1859-ben lezajlott véres csata elesettelnek kere­sésére alakult alőször Ilyen szolgálat. Azóta is szükség van rá — a há­borúból nem fogyott kl az emberiség. A Nem­zetközi Vöröskereszt svájci központja 75 mil­lió kartonon tartja nyil­ván a rokonkeresőket. Munkájuk nem könnyű: nem minden országban kötelező a bejelentkezés, így többnyire három­négy országot ls lenyo­moznak. míg nyomra lelnek. Volt olyan példa, hogy az USA-ban kezd­tek keresni valakit és a Déli-sarkon találtak jé. 0 Módszer? A kutatóhálózat nem­zetközi aktfvagárdával dolgozik. Munkájuk alapja a kötelező titok­tartás — a felkutatott személy nem biztos, hogy óhajtja felvenni a kapcsolatot az őt kereső hozzá tartozókkaL * Hazánkban? A Magyar Vöröske­resztnek mindössze négy munkatársa foglalkozik ezzel, de mintegy fél­millió amatőr kutató se­gít munkájukban. A ta­valyt év végén Irattá­rukban 40 ezer karton volt már, amely a már megoldott es a még fel­derítetlen ügyeket tar­talmazza. Az 1971-es év mérlege: 150 friss meg­bízás. 265 megtalált ro­kon. A keresőszolgálat díjtalanul végzi ezt a feladatot. 1

Next

/
Thumbnails
Contents