Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 1872. MÁRCIUS 4. A Galéria ára Bár látszólag külön téma­körben, de szinte azonos hő­fokon immár , több mint egy honapja folyó „Galéria" es „tájmúzeum" viták tulajdon­képpen egy szellemi töröl sarjadnak. Annak felismeré­séből, hogy minden telepü­lésnek nemcsak joga, hanem kötelessége, létérdeke, hogy gazdasági élete mellé egy annak megfelelő szellemi kö-, zösséget hozzon létre E kö-' zösség kialakításának pedig egyik legfontosabb eszköze az a helyi kulturális hagyo­mányanyag, illetve élő kul­túrkince, amely kepes az itt élőkben pozitív rezonanciá­kat kelteni, s amely hírün­ket viszi a világban. A „tájmúzeum" problémá­jának megoldását, a még fel­lelhető anyag megmentését magam is elodázhatatlan fel­adatnak tartom. Bár szüksé­ge vitathatatlan, sokkal ke­vésbé vagyok határozott a Galéria ügyében. Kicsit so­kallom érte azt az árat, amit az élő szegedi képzőművé­szek fizetnek ma, illetve fi­zethetnek a jövőben azért az egyszobányi teremért, amelyben jószerével csak névjegyüket adhatnák le. Hogy milyen árra gondolok? A ma ára körülbelül annyi, hogy továbbra is egy terem­nyi anyaggal demonstráljuk a Szegedi művészet gyökér­telenségét Pedig — ha ad­dig nem is volt az — a Völ­gyesi-gyűjtemény bemutatá­sa óta világossá válhatott, hogy városunk képzőművé­szeti múltja korántsem azo­nos azzal, ami a múljeum dolgozóinak áldozatvállalása folytán falra kerülhetett A ma Szegedének képző­művészete vitathatatlanul új fejezet a város művelődés­történetében, de nem úgy nagy eredmény, hogy nin­csenek meg az előzményei. És éppen ezért kell megbe­csülnünk azokat a képzőmű­vészeti középmezőnyhöz tar­tozó elhunyt mestereinket, akik évtizedes küzdelmeik­kel formálták alkotásra ser­kentővé városunk szellemi légkörét, alapjai tudtak len­ni egy vizuális Igény kiala­kulásának, ami nélkül ma nem tartanánk ott, ahol tar­tunk. Az 6 értékeik felmuta­tása a puszta kegyeleti tisz­teletadáson felül ls fontos, hiszen ők az általunk de­monstrált szilárd, v«gy inga­tag alapja mai eredmé­nyeinknek. Egyszóval én a középkori és barakk anyagot tartalmazó terem felszabadí­tásával a régebbi szegedi Galériát tenném teljesebbé — hiszen van mibőL A jövőben fizetendő ár ma még csak feltételes, és csak akkor hajtandó be, ha nagyobb távon sem lesz egy a múlt és Jelen eredményeit egyaránt bemutatni képes nagy Szegedi Galéria. Mert ha nem lesz, a mai nemze­dék után következők joggal tehetik az elmúlt század eredményeivel ma sáfárko­dákhoz hasonlóan a múze­um raktáralbun jelenünket. A mai képzőművész generá­ció tehát önmagát is becsü­li, az utána jövőknek is pél­dát ad az elődök tiszteleté­ből, ha a régieknek kér he­lyet a múzeum szobányi ter­mének falain, amire talán maga nem ls szorul rá any­nylra, mint elődei. Az elmúlt évtized kiala­kult helyi kiállítási rendsze­rében a gyűjteményes be­mutatkozásokon való éven­ként visszatérő Jelentkezés lehetőségein felül — Dél-al­földi Tárlat, Nyári Tárlat, Téli Tárlat — tulajdonkép­pen minden művésznek adott a lehetősége egyéni tárlat rendezésére. Nemcsak a kép­tarban, hanem a Múzeum kupolatermében, a Képcsar­nok Vállalat kiállító helyisé­gében, a különböző művelő­dési intézményekben, klu­bokban, számtalan helyen kiállíthatnak az élők. Ma el­vileg adott a lehetőség, hogy ha szegedi művésznek alko­tásokban megfogalmazott közlendője van, akkor kö­zösség elé kerülhet. Más kérdés, hogy kor­mányrendelet Írja elő a mű­veknek olyan zsűri elé bo­csátását, amelyben a Kép­ző- és Iparművészeti Lekto­rátus képviselői mellett a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének tagjai és az Ille­tékes tanácsi szerv képvise­lője foglal helyet, s ez a zsűri időnként oda nem illő dolgokat el ls utasít, s igy nem mindenkinek adott a kiállítás lehetősége. A zsü­ri-kötelezettség egyedül a Múzeum tulajdonúbun levő műtárgyakra nem vonatko­zik, s habár állami szerv csak zsűrizett alkotást vásá­rolhat, egy ajándékozással lektorátus! engedély nélkül is falra lehet kerülni. Kérdés, hogy Igényes művész él-e ezzel a kiskapuval, ami az ajándékozás Igaz örömétke­seritheti meg. Értékeink napvilágra ho­zásának, megmutatásának magam ls híve vagyok. Az élő Szegedi Galéria mielőb­bi létrehozását szívem sze­rint én ls sürgetem. Tudom viszont, hogy a mai ár még túlságosan nagy. s ezért sürgetem látszólag az élő, ható szegedi képzőművészet­tel szemben, de a valóság­ban érdekelnek megfelelően az elmúlt több mint száz év helyi képzőművészeti ered­ményeinek közkinccsé téte­lét Varga József VALASZOK A TANACSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KERDESEKRE Szegedi ősbemutató a színházban Képünkön jelenet az Criszék tegnapi nyilvános főpróbá­járól. Alispán, a tárgyalás vezetője (Bicskey Károly), a boszorkánysággal vádolt bábaasszony (Miklós Klára) és a falu bírája (Mentes József) Jelentős kulturális ese- László, Jelmezeit Gombár menyre kerül sor ma, szom- Judit tervezte. A főbb sze­baton este Szegeden: a szín- repeket Miklós Klára, Bies­házban szegedi író három- key Károly, Iványl József, felvonásos darabját mutat- Mentes József, Kovács János ják be. Szerzője Bárdos Pál ^ndégként Falvay Klá­az ismert szegedi íro, aki ' " "7 több regény, novella és hang- 1° játssza. A megbetegedett játék után először ezzel a Bányász Ilona szerepében művel jelentkezik a színpa- Décsy Györgyi lép a szín­don. Darabjának, az Üriszék- Dadra nek tárgya egy magyarorszá­gi boszorkányper és az író erre a tárgyalásra építve elemzi a koholt, koncepciós perek mechanizmusát. Az előadást Angyal Mária rendezte. Díszleteit Székely A postás még csak megta­nulja és megszokja az el­igazodást az utcák, házsorok között és a lakónegyedekben — a kevésbé járatos polgár azonban gyakran nem bol dogul a kereséssel. Jogosak tehát a kérdések: mikor lesz rend az utcanevek körül, és mikor lesznek utcák az új lakónegyedekben? Válaszol: Tölgyesi Béla osztályvezető és Takács Máté főépítész. Utcák, tömbök, számok — A városi tanács végre­hajtó bizottságának munka­tervében ls szerepel a sze­gedi utcanevek rendezése. Egy bizottsági javaslat — mely összefoglaló rendezési elképzeléseket tartalmaz — az igazgatási osztály előter­jesztésében március végén kerül napirendre. — Tarján utcaneveire már tavaly készült javaslat, azonban az egységes hatá­rozat érdekében nyilván­valóan együttesen kell tár­gyalni — Odessza városrészben a második üteiti elkészültéig érdemes várni, hiszen az ut­cák kialakítása és elnevezé­se akkor lesz Időszerű, elő­reláthatólag 1974-ben. — Az épülő lakónegyedek számozása technikai erede­tű; a kivitelezési sorrendet képviseli. Ez logikai számo­zást csak az ott gyakran megfordulóknak jelent. Min­den építési ütem egy-egy számbokrot kap, újabb szá­zas csoportokkal. Anyagot a társadalmi munkához! Társadalmi munkához anyag biztosítását kértek több helyen is — nevezete­sen: a. Töltés utcai Járda­építéshez és úttestfelújltús­hoz, a Gyula utcai magas nyomású vízvezeték-építés­hez, a Remény utcai kátyúk betöméséhez, a Hattyas sor fásításához, a Ballagitó sori áteresz építéséhez, a Pan­csovai utcai átjárók rend­behozásához, hattyastelepi autóbuszmegállók feltölté­séhez stb. Számithatnak-e rá? — A tanács és az I. kerü­leti hivatal műszaki osztá­lya fölülvizsgálta az 1972. evi költségvetés lehetőségeit és fejlesztési alapját. A ta­nácstagok által tolmácsolt kérések teljesítésére 3 mil­lió forint körüli összegre lenne szükség. A legközeleb­bi tanácsülésnek módja lesz efölött határozni. Bizonyos anyagi lehetőségeket a költségvetés ls ad. — A társadalmi munka­vállaláshoz szükséges anyag­igényeket az I. kerületi ta­nácsi hivatal műszaki osz­tályán kell bejelenteni Szükséges ezt a választ megtoldani véleményünkkel — annyival, hogy: nem len­ne helyes a dolgot elölről kezdeni. Célszerűbb, ha az I. kerületi hivatal a beszá­molókon elhangzott igénye­ket újabb, külön bejelentés nélkül megvizsgálja. és mindjárt intézkedik. Üjabb bejelentés kötelessége csak időpazarlás lenne, és a tár­sadalmi munkások igyekeze­tét rongálná. Válasz a Dóm térieknek A Belváros egyik legex­ponáltabb helye a Dóm tér. A városképet csúfító, avult épületek mikor tűnnek el innen? — kérdezik a kör­nyék lakói. — A negyedik ötéves terv­ben bizonyosan lebontják a Dóm tér avult épületeit, ugyanis a tér, a Somogyi ut­ca, az Eötvös utca és a Zrí­nyi utca által határolt tömbben épül fel a Városi Somogyi Könyvtár, a JATE könyvtára és a Csongrád megyei levéltár épülete. Az építkezés 1974-ben kezdődik. — Ezzel a Dóm tér ren­dezése szinte teljesen, kör­ben megoldódik. • Tartozunk a városrendezé­si kérdések feldolgozásának végén olvasóinknak egy teg­napelőtti értelemzavaró szó­csere helyreigazításával. A tömeges lakásépítés területe a negyedik és az ötödik öt­éves tervben Szegeden a Kossuth Lajos sugárút, a Nagykőrút, a Tisza és a kör­töltés által határolt város­rész lesz, vagyis a Nagy­körúton kivüli terület: Tar­ján, Felsővároa és az északi városrész, amint az a csü­törtöki cikk más bekezdései szerint ls értelmezhető. Mérlegzáró közgyűlések Ipari szövetkezetekben Tegnap délután a Cserzy 1971-ben 190 ezer pár fér- Étteremben tartott közgyfl­Mlhály utcai üzemházban flcipőt adtak el a kereske- lésen Fodor László, a szö­tartotta mérlegzáró közgyű- delemnek; ebből 90 ezer pár vetkezet elnöke nemcsak er­iégét az ,„Április 4." Cipő és jutott, exportra. Papucsból ről, hanem már az új ter­Papucskészítő Szövetkezet. 179 ezer párat készítettek a vekről, a további fejlesztés­Barna Ferenc, a szövetke- hazai piacra. Idén is tovább ről is beszámolt. Szeged zet elnöke a tavalyi mun- növelik a termelést Szeged megyei város tanácsától két­káról szólva jó eredmények- második cipőgyárában: 210 millió forintot kapott a ktsz ről számolhatott be a né- ezer pár cipőt és 230 ezer pes közösségnek. A múlt esz- pár papucsot készítenek a tendőben is dinamikusan terv szerint. fejlődött a szövetkezet A Szegedi Mérlegkészitő Ktsz is teanan tartotta mér- hogy a •»mélygépkocslk ga írj*.'S A ranciálls javítószolgálatát légzáró közgyűlését. A Mó­a kisebbik szegedi cipő­gyár — termelése. Csökken­tett létszámmal is tetemes növekedést értek el: a ter­melési érték 5,6 százalékkal emelkedett Mindez a ter­3S53 *SS£í*i 2* aüTi-líü? a javító-szolgáltató hálózat korszerűsítésére, s ezt az összeget maradéktalanul fel­használja. Azon fáradoznak, ra-étteremben gyűltek össze TnHnXérd*ébÍn az a szövetkezeti tagok, hogy ne8selC' Lnnelí *rdekeöen az Javítószolgálatát típusokra kiterjeszt­meghallgassák a vezetőség, Káté Lajos elnök beazárrto­tükrözi. ezer forint értéket képvi­selt a 60 szövetkezeti tag AFIT-tal targyalasokat folytatnak. A múlt esztendőben a ja­vítás, szolgáltatás 15 millió 677 ezer forintos árbevételt ff Húsvétra kinyit a Balaton ' „napos partja1 Az idegenforgalmi szezon vállalat balatoni szolgálta­előkészületeiről, a szálloda- tásait Az Európa Szállón, fejlesztési programról a a íokthegyi Tourlng Hotelon nemzetközi kapcsolatokról kívül az igényeknek megfe­számolt be pénteki sajtó- lelően sorban nyitják majd tájékoztatóján Somogyi Je- a déli part valamennyi szál­nő, a Pannónia Szálloda és lodáját. A kezdésre minden Vendéglátó Vállalat vezér- előkészületet megtettek, a Igazgatója. legtöbb helyen már a teljes A Pannónia a korábbi személyzet rendelkezésre evek gyakorlatának megfe- áll lelően húsvétra — bár az idén korán lesz — megnyit­ja a Balaton ,.napos part­ját", a siófoki szállodasor Budapesten június köze­pén átadják rendeltetésének a Normafánál épült Olim­pia Szállót. Ugyancsak jú­Üzemeí; Ezzt'J niusban nyitják meg a do­kezdődik az idegenforgalmi előszezon, amelynek során május végéig 20—30 száza­lékos kedvezménnyel vehe­tik igénybe a vendégek a bogókői Nimród Hotelt Az Idén elkészül a kaposvári álli Béke Szálló vendéglátóipari része. (MTI) Gabos Gábor zongoraestje Gábos Gábor műsorát a hallgatók népesebb -- és zeneirodalom nagy klasszl- őszintébb — tábora nem kus szerzőinek műveiből ál- kapta meg a joggal várt lította össze (Hdndel fisz- nagy zenei élményt. Gabos moll szvit, Mozart: B-dúr zongorázásából tagadhatat­szonáta K. 333., Beethoven: lanul látszik a hangszer ke­f-moll szonáta op. 2. No. 1., zelésének magas technikai Bach: Goldberg-variációk). fölénye, nehéz futamait vir­A Liszt-díjas művész nevéT tuóz módon, köpnyedén ját­számtalan külföldi hangVer- szotta el. Néha ugyan meg­seny és olyan sikeres sze- ragadta figyelmünket egy­replések fémjelzik, mint az egy helyi, pillanatnyi szép 1955. évi párizsi Margue-. megoldás, de a /a ne tártai ­rite Long-verseny, az 1960. másságává! adós maradi; évi brüsszeli Erzsébet. ki- tempói érthetetlenül inga­rályné verseny, vagy az Uoztuk, nem éreztük a mü­1961. évi, haziyikban meg- vek összefogottságát. Altalá­rendezett nemzetközi Liszt— jpan az látszott, hogy a mű­Bartók-zongoraverseny, ahol vészt egyedül a virtuóz meg­a zsürl az első díjjal tlln- oldások érdeklik — ez a rá­munkája. Ennek 96 százaié- hozott a ktsz-nek, a mérleg ka közületi szolgáltatás volt. tanúsága szerint a nyereség A mérlegesek öt részlegében eléri a 2 millió 390 ezerfo­igyekeztek lépést tartani a rintot. A közgyűlésen 20 évi technikával, hogy az új törzsgárdatagságért egy, 15 gyártmányokat ls felkészül- éves tagságért kettő és 10 ten javítsák. Változatlan éves munkaviszonyáért pe­létszém mellett a termeié- dig négy dolgozó részesült kenység növelésével értékel pénzjutalomban, a tavalyi fejlődést. A Repedi Fényképész A Szegedi Gépjármű Sző- Szövetkezet is tovább fej­vetkezet fennállásának leg- lesztette szolgáltatásalt A jelentősebb három esztende- Kárász utcai amatőr rész­jét tudja maga mögött. A legben vállaljak a színes régi, elavult műhelyei he- fényképek kidolgozását, en­lyébe a szegedi Cserzy Mi- nek érdekében korszerű be­hály utcában korszerű szer- rendezéseket vásároltak, vizt nyitott, es Csongrádon Tegnap este a fényképész is megépítette autójavító szövetkezet központi iroda­üzemet. A beruházások elle- jában Szabadi Tibor ei­nére jól elvégezte napi fel- nök számolt be a múlt évi adatait, 1971-ben is. Teg- eredményekről és az idei nap este a Tisza Gyöngye tervekrőL tette ki. Mindezek után nagy vá­rakozás előzte meg szegedi koncertjei. Sajnos, a zene­adásként adott Scarlatli- és Haydn-műveket is jellemez­te. K. L. Baszédművelés A Budapesti Tanítóképző Intézetben pénteken ismét megünnepelték a magyar nyelv napját. A rendezvény szo­rosan kapcsolódik a beazédmflveléshez, amely kötelező tantárgy valumennyl hallgató számára A magyar nyelv napja alkalmából az anyanyelvről szóló írói-költői vallo­másokból szólaltattak meg néhányat a szövegmondó hall­gatók. A legjobb előadók ertékes könyvjutalmat kaptak. k I

Next

/
Thumbnails
Contents