Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 1972. MÁRCIUS 4. 3 I szocialista brigádvezetők néphadseregi küldötteinek tanácskozása A Magyar Néphadsereg dolgozó szocialista brigádok polgári alkalmazottai és a tevékenysége nem kisebb Honvédelmi Minisztérium célt szolgál, mint az ország felügyelete alá tartozó válla- védelmi • képességének foko­Iatok, intézmények dolgozói zását. körében kibontakozott szo- Dr. Gombár József, a rialista munkaverseny és KISZ KB titkára a Központi brigádmozgalom tapasztala- Bizottság és az ifjúsági szer­tait, eredményeit, további vezetben tömörült fiatalok feladatait összegezték pén- nevében köszöntötte az ér­teken a Honvédelmi Minisz- tekezletre egybegyűlteket tóriumban rendezett tanács­kozáson. Dr. Nyitrai Lajos vezérőrnagy vitaindító be­számolójában egyebek között elmondotta: a hétszáznál több szocialista brigád ki­emelkedő érdemeket szerzett a néphadsereg harckészült­ségét és hadrafoghatóságát alapvetően meghatározó ha­ditechnikai eszközök gondos javításában és karbantartá­sában, az egyes objektumok üzemeltetésének biztosításá­ban csakúgy, mint a szemé­lyi állomány különböző fel­szerelésekkel. anyagokkal való kiszolgálásában. A nép­hadsereg javító- és szolgál­tató üzemeiben, továbbá a Honvédelmi Minisztérium telügyelete alatt álló válla­latoknál, intézményeknél működő szocialista brigádok száma meghaladja a hétszá­zat Felszólalt az értekezleten Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Hang­súlyozta: — néphadseregünk vezetése nagyra becsüli a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredménye­it és az ezekért példamutató­an dolgozó polgári alkalma­zottakat Dr. Prieszol Olga, a Köz­alkalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára, a SZOT el­nökségének tagja hangoztat­ta: a honvédelem területén Több vas, acél Az Ózdi Kohászati Üze­mek nyolc gyáregységének mintegy tizennégyezer dolgo­zója harmadik év- versenyez a Szocialista Munka Vállala­ta címért. Az idén — a ver­seny befejező szakaszában — vállalták, hogy a gazdálko­dás hatékonyságának növelé­se mellett acélnyersvasból csaknem huszonegyezer, mar­tinacélból tizenháromezer, készáruból pedig 19 500 ton­nával gyártanak többet mint 1971-ben. A nyomdaipar jövője: 2,6 milliárd beruházásokra — A negyedik ötéves terv- teremtik meg a lapkiadás ben 2,6 milliárd forintot for- biztonságát dítunk a nyomdaipar, első- A tanácsok irányítása alatt sorban a könyveket, folyó- működő megyei nyomdákat iratokat és napilapokat elő- elsősorban a helyi tájékozta­álh'tó vállalatok fejlesztésére tási igények kielégítése és a — mondotta pénteki tájékoz- nyomtatványellátás biztosítá­tatójában Sárosi Sándorné sa érdekében korszerűsítik. A könnyűipari miniszterhelyet- könyvnyomtatás fejlesztését tes. — Ebből az összegből gyorsan megvalósító és gyors egymilliárd a nyereségekből eredményt hozó, külön épí­és a gépek amortizációjából tést nem igénylő beruházá­képződő vállalati saját alap, sokkal akarják elősegíteni, 918 millió a hosszú lejáratú elsősorban a Kossuth, a Zrí­hitel és 716 millió forint az nyi és az Alföldi Nybmdá­állami támogatás. Ez utóbbi- ban. Egyébként éppen az az nak több mint fele — 370 a terület, ahol a legnagyobb millió forint — a tanácsi a különbség az igények és a nyomdák fejlesztését szol- rendelkezésre álló kapacitá­gálja. sok között A rendelkezésre álló össze- Szerepel a tervekben több geket úgy rangsorolják, egy- nyomda , tarsulasaban egy ben koncentrálják is, hogy szamitogepes fenyszedokoz­800 millió forintnál több jus- Pont letesitese is, ami egy­son az Athenaeum Nyomda ben "J szedestechnologia be­új üzemének építésére, ahol vezeteset lelentl maJd ha­két új, összesen 15 ezer ton­na kapacitású berendezéssel Szülők parlamentje R endhagyó témájú tanácskozás. A Parlament kongresszusi termében ülésezik a szülők parla­mentje. Akik szólnak, akik véleményt monda­nak, kivétel nélkül, mindannyian neveltek, nevelnek gyermekeket; szülők, a gyermekek emberré formálá­sának minden szép és nehéz gondjával terhelve. „Népfrontakció" ez a tanácskozás is. Kitűnő ér­zékkel, a társadalmi igények iránti nagy fogékonyság­gal iktatta, programjába korábban — mintegy az áp­rilisi népfrontkongresszus előkészületi munkáinak je­gyében is — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Országos és korántsem csak az iskolákat foglal­koztató gond: hogyan váljék szervesebb egységgé az Iskolai és a családi nevelés, hogyan birkózzanak meg a társadalom legkisebb egységei, a családok a nevelés mind bonyolultabbá, mind igényesebbé váló feladatai­val. Most. a „szülők parlamentjében" neves pedagógu­sok. család szociológusok és természetesen sok-sok gyakorló szülő részvételével, négy munkacsoportban vitatják meg: mit lehetne, mit kellene tenni a neve­lésért? A kitűnő népfront-kezdeményezés pa trónusait sokféle, a társadalmi egység, össznemzeű gondolkozás jegyében született megfigyelés sarkallta a tanácsko­zás létrehozására — s ezek a megfigyelések Jellemzik természetesen majd magát • tanácskozást, a nyilván megszületendő ajánlásokat is. Miről is van szó? A népfrontmozgalom ssép feladata, hogy feltárja e fórumon is a gyermekek és a fiatalok családi neve­lésének ellentmondásait, keresse és kezdeményezze az ellentmondások feloldásának társadalmi útjait A nép­frontviták tanulsága — nyilván a szülők parlament­jében is szó esik erről —, hogy ma még a társada­lom jelentős részének tudatában a régi, patriarchá­lis család él. A mai kornak megfelelő család új vo­násai lassan bontakoznak ki. A különböző ellentétek olyan helytelen nézeteket is kikovácsolnak, hogy a család szerepe, jelentősége csökken, hovatovább eltű­nik. Valójában a társadalom szocialista jellege a de­mokratikusan élő család kialakulásának előfeltételeit érleli, teremti meg. Ma a munkaképes korú nők túl­nyomó többsége dolgozik: személyiségük, életük gaz­dagodik, ismereteik rohamos gyorsasággal növeked­nek. Egyidejűleg azonban változik a család szerke­zete, kevesebb a nevelésre fordítható idő — változnia kaB tehát a nevelés folyamatának, módszereinek I® Hagy hangsúlyt kap a tanácskozáson az a szük­ségszerűség. hogy a nevelés — a téves vélemények­kel ellentétben — sem most, sem a jövőben nem há­rítható át teljesen az iskolákra. Boldog, kiegyensúlyo­zott, a társadalommal harmóniában élő szocialista embert a családok nélkül felnevelni lehetetlen, az egészséges csMádi nevelés semmivel sem nóíolható P gyermek életében — állapítják meg a szülők parla­mentlének tanácskozását vezető szülők és pedagógu­sok. Utalnak arra, hogy az oktatási intézménvek '' lnndó korszerűsítésével, a tanmenetek, tantermek „mc­o'ernizálásával" együtt segítséget kell kanniuk a szü­lőknek a korszerű nevelési kultúra elsajátításához is. Ez pedig — a többi között — a Hazafias Népfront, szép feladata is. Tárkonyi Margit zánkban. — A Gazdasági Bizottság határozatával rendelkezé­sünkre bocsátott összeg fel­használása nyomán lehetővé válik, hogy a nyomdaipar termelése 1971—75 között 45 százalékkal növekedjék — mondotta a miniszterhelyet­tes. — Ez egyébként azt je­lenti, hogy a könyvnyomta­tás 22 ezer tonnáról 26 ezer tonnára, a napilapok terme­lése 30 600 tormáról 43 ezer tonnára, a folyóirat-termelés 23 ezer tonnáról 37 ezer ton­nára, míg az ügyviteli nyom­tatványok termelése 48 ezer tonnáról 66 ezer tonnára emelkedik. Ez utóbbi nagy­mértékű növekedést a mar­ketingtevékenység, az áru­propaganda megélénkülése indokolja. A miniszterhelyettes hang­súlyozta. hogy a jelenlegi öt­éves tervben nem tudnak még minden beruházási igényt kielégíteni, noha a 2,6 milliárd forint csaknem a kétszerese annak az 1,4 mil­liárdos összegnek, amit 1955 és 1970 között fejlesztésre használhattak. Nem feledkeznek meg a szakmunkásképzés fejleszté­séről sem. A lelki tüskék hosszú éle­tűek. Egy jól sikerült operá­ció körülményeiből is sokat tudunk felejteni évek múl­tán, de sok évvel ezelőtti Idézet a levélből: „A párttitkárok sok eset­ben közömbösen végzik munkájukat, nem figyelnek a gazdaságvezetök hibáira, a sértés minden szava belénk munkásember~ problémáira." hasít, ha újra fölidézzük. Leginkább, ha föntről jön. Ez és ez azt mondta, így mondta; hát lehet ezt csi­nálni? FIGYELJÜNK A MUNKÁSRA! Há­rom­éves pa­naszá­levelében jen el az elnök, annak el kell mennie. Ebből csak annyi lett, hogy valaki visz­szamondta neki, és úgy le­váltottak engem a párttit­kárságról, mint a sicc. — A Sebők-ügy idején Amikor a ktsz-be jött, He-' újra ön volt a párttitkár, gyes Ferenc volt a párttit- _ Két évre az előbbi eset kár. Neki is elmondott min- utan újra megválasztottak, dent. Néhány szavas véle- De sokat mondhatok én ar­ményt kértem tőle, Sebők ról az ügyről! Kihúztam én Antalról. a kardot Sebők mellett, — Csöndes ember, de ta- ahogy tudtam — meg ahogy Ián nem mindig egyenes, mertem. Gyávaság volt, lce­val lépett elénk Sebők Antal. Nem magától indult, lapunk egyik cikké­ből olvasta ki, hogy neki c^^éiba" a mondanivalója'. nem Ha van valami problémája, nem az illetékes személynek mondja el. a harmadik vagy negyedik közvetítő útján ér ahhoz hozzá kell szólnia. Fölkerestük Szőregen, hogy a levél néhány mondatára külön is rákérdezzünk. Cifra mondókával kergette el kéthetes munka után az Különben kiegyensúlyozott ember, a munkáját jól vég­zi, de nem jött el minden taggyűlésre. Érdemes összevetni ezt a Egyetértés Tsz akkori elnö- véleményt a termelőszövet­ke Sebők Antalt — a levél kezet párttitkáráéval, Sava­állítása szerint: Úgy néz ki nya Szilveszterével. Komócsin Zoltán előadása Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken, tegnap a Köz­ponti Bizottság székházában, a művészeti szövetségek ak­tívaértekezletén tájékoztató előadást tartott Időszerű kül­politikai kérdésekről. Jelen volt Nagy Miklós, az MSZMP ICB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. (MTI) maga, mint egy börtöntölte­lék. Ilyen ember ebben a szövetkezetben nem dolgoz­hat Kevés olyan keményköté­sű ember van a világon, akiről az ilyen szavak si­mán lepörögnek, hát még, ha azonnali kirúgással pá­rosítják „1955. óta veszek részt a — Annyi volt csak a „ba­ja", hogy a bányában meg­tanulta a szókimondást. Ami bántotta, azt meg is mond­ta. Annak, akire leginkább tartozott. Ezt az egyet a mi elnökünk nem tudta elvisel­ni. A téeszben tehát még egyenesen beszél Sebők, az MI VOLT ITT? munkásmozgalomban. Több építőknél inkább masnak mint egy évtizedet szénbá- mondja el a bajat. Atalaku­nyában töltöttem el. Az a lásának okát nem nehéz ép­tapasztalatom, hogy a bányá- Pen ott megtalálni, ahol rá­ban sokkal jobban megbe- fizetett egyenes beszédére. csülik a kommunistákat, mint itt. Szeged környékén." A járási építő szövetkezet udvarán beszélgetünk. A bányából azért jött el, mert belekerült néhány omlásba, és a feleség nem bírta ide­gekkel. Apósa hívta haza, a téesz párttitkárával egyez­kedett, amikor munkát ke­resett. Fuvaros-kocsis lett a termelőszövetkezet fogatán. Két hetet dolgozott össze­sen, szedhette a cókmókját, mehetett Azóta a gozója. — Kereset? — Jó. — Munkatársak? — Nagyon jók. — Szereti a munkáját? — Szeretem. — Akkpr miért kodik? — Nemcsak ennyiből — Ne­kem az a véle­mé­nyem most is, hogy nem lett volna szabad Sebőköt el­küldeni. ' — Könnyű ezt utólag mondani. Miért nem állt ki mellette? Itt súvá válik szélesebb az elküldött kts7 dol- dgye- Veszett fejsze panasz­folyá­kocsis lenne három év után az egész, az elnök azóta régen nyugdíj­ban van — nem is fáklyás­menet kísérte nyugdíjába, bírósági ügyek szegélyezték útját —, de a tanulságokat mindenképpen lé kell von­nunk belőle. ki a világ. Megbántottak. El­vették a hitemet A párttit­kár vett föl dolgozni, ott volt akkor ls, amikor elker­gettek, de nem szólt mit — Miért nem álltam mellette? Tudja maga mi volt Itt? Nemcsak Sebőköt áll küldte el az öreg, sok kocsis Magyar—Indiai kereskedelmi tárgyalások Dr. Szekér Gyula nehéz- Bokhale kőolaj- és vegyipari ipari miniszter indiai tar- miniszterrel, tózkodása során felkereste L. N. Misra indiai külkeres­kedelmi minisztert, majd Az indiai lapok közlik Szekér Gyula programját, részletes tárevalásokat folv- valamint tárgyalásainak té­SK?S. rtJS- Kumaraman­mangaiam acélipari és bánya- galam vacsorát adott Szekér iigfi miniszterrel, valamint Gyula tiszteletére. (MTI) jutott erre a sorsra. Akár párttag volt az illető, akár nem. — Amikor én idejöttem, csak néztem. Hogy lehet így beszélni az emberekkel? Mi­lyen ez a szőregi nép, hogy ezt is elviseli? Szövetkezeti demokráciát hirdetünk, és mindennap belerúgunk? Szóltam az elnöknek, áll­junk meg, mert ilyen han­gon kétkezi dolgozóval nem csülést beszélhet. Senkivel se be­szélhet. Nem hallgatott rám. Az asszonyok panaszkodtak, az emberek káromkodtak. Példálóztam én Petőfivel is, hogy azért a víz az úr, ott a közgyűlés, mondja el min­denki a panaszát. Ha azt akarja a tagság, hogy men­ny éri él tés? Ítélje meg ga! — Miért félt az elnöktől? — Nem vagyok függetle­nített párttitkár. Tőle függ­tem. A munka során úgy játszhatott velem, ahogy akart. Nincsen igaza Savanya Szilveszternek. Ha kevés a párttitkár, ott a vezetőség. Ha kevés a vezetőség, ott a tagság. Ott a közgyűlés. De itt vannak a felsőbb párt­szervek, mi oka lehetett a félelemre? — Mi Szőregen úgy tud­tuk, hogy Bódogh Gyulá­na sikerült elhitetni min­denkivel fölfelé, hogy ezt a téeszt ő csinálta. Hogy ná­la nélkül sehol se lennénk. Akire ő egyszer rászállt, az nem szabadulhatott. Sebők­re rászállt, mindig leste, a végén elkergette. Azt ugyan még megtudjuk a párl titkártól, aki a foga­tosoknak is vezetője — en­nél fogva nem párttitkári minőségben vette föl Sebők ^ntalt —. hogv a lóhaj­'ásban gyakorlatlan, hajda­ni bányász első héten föl­borult a kocsijával. Erre hördült föl először az el­nök: — És ha megfulladnak a lovak? hogy némely emberek hamar megszédülnek, ha magas székbe ülnek. Ezek hibáit nem elég szemléletes szavak­kal utólag elmondani, a baj ellen azonnal küzdeni kell, amikor fölüti a fejét. Az ön­teltség, ha meghajlunk előt­te, soha meg nem csönde­sedik Sebők Antal megoldotta a maga módján, a maga dol­gát. Hazament, összecsoma­golta bányában szerzett ki­tüntetéseit, aztán odaöntőtte az elnök elé: — Így néz ki egy börtöntöltelék? A vége azonban ennek la csak az lett, hogy még gyorsabban kellett távoznia. Azonnal, fellebbezés, kivizs­gálás nélkül. Ahogy kiskirá­lyok az ilyen ügyeket inté­zik, ha intézhetik. Mostani helyén jól érzi magát Sebők Antal. Megbe­érez. Tanfolyamra küldték, ívhegesztést tanult, lánghegesztésből is vizsgá­zott. Jók a munkatársai, „kellemes" a főnöke, jól is keres. De a tüske lassan gyógyul. Ellene szólt az el­nöknek, beletörött a bics­kája. Horváth Dezaé

Next

/
Thumbnails
Contents