Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

VASARNAP, 1972. FEBRUÁR 13. 3 Motorkerékpár és spanyolviasz Meglehetősen sokat írunk a gazdasági verseny, a konkurrencia hasznáról,. Aztán, ha az üzleteket jár­ja valaki, néha egészen úgy érzi magát, mint a „régi jó" világban, amikor ez se volt, az se vqjt és amit éppen kapott, azt is az eszi-nem eszi jelszóval tették elé. Ilyesmi még mostanában is előfordul, ha a vevő nem elég kitartó és nem járja végig az üzleteket, vagy ha nem két hét múlva, hanem éppen ma akar vásárolni. • Szóval manapság is meg­esik, hogy az üzleteket já­ró ember nem túlzottan ér­zi a konkurrencia jó hatá­sát. Ám ha a hirdetéseket böngészi valaki, néha egé­szen J,megdöbbentő" új­donságokra bukkanhat, me­lyeket alighanem a konkur­rencia szült. Ezek közétar­tozik a Cserzy Mihály Utcai Gépjárműjavító Ksz aján­lata. Ha ugyanis a vevő ná­luk vásárol motorkerékpárt, rendszámmal ellátva, le­vizsgáztatva kapja meg, feltötött akkumullátorral és a . O-kilométeres szerviz után. Aki vásárolt már motort, annak aligha kell különö­sebben fejtegetni az ajánlat előnyeit. Hiszen éppen a „mézeshetek" legboldogabb örömét rontotta el, hogy az üzletből haza kellett tolni a motort, el kellett cipelni tölteni az akkumulátort, végig kellett szenvedni a műszaki vizsga és a rend­szám megszerzésének meg­lehetősen hosszadalmas pro­cedúráját Most végre mind­ettől megmenekülhet a vevő. És hogy miért „megdöb­bentő" ez a változás, az ajánlat? Nagyjából azért, mert végre-valahára felta­lálta valaki a spanyolviaszt. Azaz a szövetkezet végre megtette azt, ami körülbe­lül tíz éve lett volna ese­dékes. A vásárlók ezután már csak egyet kívánhat­nak. Valami olyasmit, hogy kapjanak észbe a kereske­delmi vállalatok is. Való­színűleg a szövetkezet sem zárkózna el azelől, ha egy­egy üzSet szerződést kötne vele és ezután a boltokban is hasonló feltételekkel — természetesen a régi áron — adnák a motorokat. Bár erre előbb-utóbb alighanem rá is kényszerül a kereske­delem. Legalábbis reméljük. Annál is inkább, mert a motorkerékpár csak e tar­tozékokkal együtt válik jár­művé. Nélkülük csak „fél­kész áru". Sz. L Több mint 5 milliárd lorintos gépkínálat a mezőgazdaságnak A mezőgazdaság idei gép­ellátásáról kért tájékozta­tást az MTI munkatársa az Agrotröszt illetékeseitől. Mint elmondották: a Mezőgazda­sági Ellátó Tröszthöz tartozó vállalatok tavaly nagyobb összegű vásárlásokra készül­tek fel, a kereslet azonban elmaradt a kínálattól és így az idei, úgynevezett induló raktári készletek a mezőgaz­dasági nagyüzemek szem­pontjából kedvezően alakul­tak. Az idei igényeket az Agrotröszt széles körű felmé­rések után igyekezett úgy összeállítani, hogy a terme­lők és a kereskedelem egy­aránt megtaláljak számításu­kat, az év eleji nyitókészlet­tel együtt 5,2 milliárd forint értékű gépkereslet kielégíté­sére készült fel a kereskede­lem. Az elmúlt év elején sok kifogás érte a traktorellátást, •amely — a jelek szerint — idén sokat javult, már most is kétezer erőgép vár vásár­lókra, az év folyamán pedig további hét-nyolcezret szerez be az Agrotröszt. Az igénye* ket a legkeresettebb MTZ­traktorból azonban nem tud­ják kielégíteni, annak ellené­re, hogy a szovjet szállító vállalat az idén is túlteljesí­ti a hosszú lejáratú szerző­désekben biztosított kötele­zettségét. Meghalt Somfai László Mély megrendüléssel hal­lottuk a hírt, hogy évekig tartó betegség után, -64 éves 'korában elhunyt Somfai László nyugalmazott főisko­lai adjunktus, író Szeged "irodalmi éleiének jellegzetes alakja. Veszprémben szüle­tett, főiskolai tanulmányait részben Budapesten, részben Szegeden végezte, tanított Jászladányban és Székesfe­hérvárott, de irodalmi és pe­dagógiai munkássága Szege­den bontakozott ki. Első könyve, a Forgó kerék itt je­lent meg, még 1930-ban, sitt jelent meg az utolsó is, a Három stáció, 1961-ben, la­punk hasábjain közöltük folytatásokban. Somfai László tevékenysé­gében jelentós szerepet ját­szott a szervezői munka. Az ötvenes években az írócso­port lektorátusát vezette, nngv tudásával, gazdag ta­pasztalataival nyújtva segít­séget a fiatal íróknak. Ugyan­csak az ötvenes években több éven át volt a Tiszatáj főszerkesztője. Az utóbbi években — sú­lyos bdlegsége miatt — visszavonult a közéleti mun­kától ; emlékiratain dolgo­zott. Növekszik a magyar térképészet nemzetközi rangja Magyar—nigériai geodéziai vállalat létesült Bojlerek exportja Több mint 900 ezer rubel értékben szállít forróviztá­roló bojlereket 1972-ben Lengyelországba a Trans­elektro Külkereskedelmi Vállalat. A lengyel Univer­sal Külkereskedelmi Válla­lattal most kötött szerződése értelmében a magyar Fém­feldolgozó Ktsz Lengyelor­szágban már népszerűvé vált 5 literes konyhai forró­víztárolóiból 30 ezret, a Haj­dúsági Iparmüvek' 120 lite­res háztartási bojleréiból 3 ezret szállít az idén. A Transelektro idei tervei szerint tovább emelkedik 1972-ben a magyar bojlerek exportja a szocialista orszá­gokba. A legnagyobb vásárr lo Lengyelország és Cseh­szlovákia. A magyar térképészet egy-két évtized alatt nemzet­közi elismerést szerzett. Kü­lönösen a fejlődő országok körében. Jementől Nigériáig, Brazíliától Marokkóig szám­talan szakember fordult meg Magyarországon, s a. tárgyalások eredményeként a speciális geodéziai felada­tokat magyar szakemberek­re bízták. Mi ennek a gyors sikernek a titka? Világszerte gond: a gyorsan és rendkívüli mére­tekben változó természet, a települések jellemzőinek pontos rögzítése. Nemcsak az összegezés, az utólagos in­formáció miatt nélkülözhe­tetlenek a _ legkülönbözőbb térképek: egy-egy nagyobb arányú természetatalakító munkát el sem lehet kezde­ni, előzetes, pontos, megbíz­ható és részletes felmérések nyomán készült térképek nélkül. A térképek igen pon­tos mérések eredményeként tartalmazzák egy bizonyos terület — város, ipartelep, mezőgazdasági üzem vagy egy tájegység — síkrajzi és magassági adatait. Éppen gazdag tartalmuk miatt nél­külözhetetlenek a Föld fel­színén történő bármiféle épí­tés, atalakítás, rendezés ter­vezéséhez: Egyrészt képet adnak az adott terület álla­potáról, beépítettségéről, domborzati sajátosságairól; a tervező tudomására hoz­zák a kedvező és kedvezőt­len körülményeket. Más­részt bemutatják a terület közvetlen környezetét is: csak így tudja a tervező mű­vét harmonikusan, a tájesz­tétikai szempontokat is fi­gyelembe véve beilleszteni a környezetbe. Gyakran új létesítmény gazdaságos mű­ködése érdekében még a tá­gabb környezetet is át kell alakítani — esetleg bekötő­utakat építenek, tölteseket emelnek, bevágásokat alakí­tanak ki. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a EAO finanszírozta a jemeni Tihama síkság termövététe­lének programján belül a szükséges térképészeti mun­kák költségeit. A feladatot — helyszíni és magyarorszá­gi munkavégzéssel — a Bu­dapesti Geodéziai és Térké­pészeti Vállalat szakembe­reire bízták. A vízhasznosí­tás és kutatás érdekében egy másik magyar vállalat­tal — a VlZITERV-vel — kooperálva a FAO újabb geodéziai feladatokat bízott Jemenben a cégre. De városrendezési tervek­hez is igénybe vették mun­kájukat: elkészítették például Calabar nigériai város ren­dezési tervének tervezési térképét. Chilében pedig egy bányaterület feltárásá­hoz szükséges térkép készí­tését bízták a magyar térké­pészekre. Az együttműködés jó példája: több magyar térképészeti intézmény rész­vételével közös magyar—ni­gériai geodéziai vállalat kezdte meg működését. A Nigérián Mapping Company elnevezésű új cég feladata a közvetlenül adódó térképé­szeti munkák elvégzésén túl­menően: a fejlődő ország geodéziai szakembereinek se­gítése, a nemzeti utánpótlás nevelése. Jelenleg egv 130 ezer dollár értékű térképé­szeti feladat megoldásán dolgoznak. fóruma VÁLASZOK A TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KERDÉSEKRE A fogyhatatlan panaszára­datban, mellyel az IKV igazgatóját, Kószó Józsefet és a vállalat fölötti felügye­letet gyakorló tanácsi dol­gozókat „kínáltuk meg", ugyancsak tipikus az új épít­kezések miatti süllyedés; egy-egy ház krónikusan visszatérő gondja-baja; a szegedi csatornák állapota és az utcanévtáblák elpiszko­lódása, meg a sok rongyos plakát a város házain. Mi a felelet ezekre a felszólalá-, sokra? Mi lesz a Bartók ' tér 9-cel? — Előfordul, hogy új épít­kezések miatt károk, hibák keletkeznek meglevő épüle­tekben. Nemcsak a Szappa­nos u. 1. sz. ház lakóinak panasza igaz, másutt is ta­lálkoztunk ilyen jelenséggel, a foghíjbeépítések sok-sok eseténél. Ilyen esetben a helyreállítás nem az IKV, hanem a beruházó köteles­sége. Fel is lépünk a helyre­állítás érdekében, de ez hosszas eljárást, magyaráz­kodást vált ki minden eset­ben. A Szappanos utcai ház károsodásáról állagjegyző­könyv tanúskodik, áz eljá­rás folyamatban van. — A Lenin krt. 80. sz. ház felújítását — amelyre eme­let is épül — az IKV prog­ramjába vette, de nincs rá építővállalat. Az IKV is sürgősnek ítéli ezt a felada­tot, hiszen része a város­rekonstrukciós programnak is. — A Bartók Béla tér 9. sz. alatti ház sorsát a ta­nács végrehajtó bizottsága eldöntötte: nem szabad fel­újítani, az állagmegóvásra kell törekedni. A lakókat innen fokozatosan kell el­helyezni és váltólakások­nak fogja használni az IKV. A ház további sorsa még el­döntetlen, ezért belső kor­szerűsítés ' oktalan lenne. Huzamos tartózkodásra nem alkalmas az épület, de ide­iglenes váltólakásnak még megtartható. — Annak a háznak a la­kói panaszkodtak az ottani járdák állapotára is. A Haj­nóczy utcában az idén ját­szóteret alakítanak ki, s ennek építésével egyidőben a két utcára néző épület át­járója alatt is helyrehozzák az aszfaltburkolatot. m, •• rf Csopogo csatornák — Az IKV még ma sem tudta magát utolérni az 1969—70-es tél folyamán keletkezett tömeges csator­narongálódás helyreállításá­ban. Azon a. télen három nagy havazást követett ol­vadás és az újra meg újra lezúduló hótömeg magával sodorta a tetőhéjazatot is meg a csatornákat is szinte minden épületen. — Decemberben még 1500 bejelentés kijavításával volt adós az IKV. 1972 végére ígérhetjük az elmaradt mun­kák pótlását. A konkrét pa­naszok több helyről zápo­roznak — pl. Zrínyi u. 10., Partizán u. 17., 18., Hunyadi ^ános sgt. 17., Jósika u. 37., Pusztaszeri u. 24., Kálmány L.- u. 14., Nemestakács u. 17., Madách u. 21. Piszkos táblák, rongyos falragaszok Válasznak gyenge — ma­gyarázatnak éppen csak megteszi, amit az utcanév­táblák takarításával és a rongyos falragaszokkal kap­csolatban kaptunk. Hiszen a lakosság nem az „ügyrend­re" kíváncsi, hanem a vá­ros esztétikájára kényes. Íme a válaszok: — Az utcanévtáblák taka­rításáról a ház kezelőjének kell gondoskodnia, állami házak esetében az IKV­nak. — Ilyen munka gyakorla­tilag nem folyik Szegeden. Az új táblák megfelelő el­igazítást nyújtanak. A régi, ólomnyomatú táblák cseré­je folyamatos. — Teljesen jogos a panasz a plakátragasztás mai tech­nikájára. A plakátok ron­gálják, csúfítják az épülete­ket. Rendet kell teremteni a Magyar Hirdetővel közösen. Engedély nélkül helyezik el a plakátokat — ezért ható­ságilag kell szabályozni a plakátragasztást. — Az I. kerületi tanácsi hivatal lehetőleg az ünnepi hetek kezdetéig rendet te­remt ebben a dologban. Ta­nácsrendelettel. lehetne sza­bályozni, amire javSslatot tesz a hivatal még az idén. Addig is felszólítjuk a Ma­gyar Hirdetőt, hogy maga is segítse elő az esztétikai igé­nyeknek megfelelő plakát­elhelyezést. Két este nyár, két este szerelem Fejes Endre majd minden színpadra vagy filmre köl­töztetett fiúhőséről Harsányt Gábor izmos alakja, szSmo­rú arca tetszik elő. A Rozs­datemető ifjabb Hábeller Janijától a Jó estét, nyár Sötétruhásáig, annak a mun­kásfiúnak izmos alakja, szo­morú' arca, akiről már a Rozsdatemető mottója oly találóan idézi Pascalt. „Az ember csak egy nádszál, a természet legtörékenyebbje, hanem egy gondolkozó nád­szál. Nem kell hozzá, hogy egész mindenség felfegyver-: kezzék, ha el akarja tipor­ni. Egy kis göz, egy csepp víz meg tudja ölni. De ha a mindenség eltiporná is, ak­kor is az ember maradna nemesebb annál, aki elti­porta, mert ő tudja is, hogy meghal, míg a mindenség sem­mit sem tud arról az előny­ről, amivel az ember fölött áll. Így minden méltóságunk a gondolatban rejlik." Most, hogy a nagy tehet­ségű Harsányi Gábor két es­tén át eljátszotta képernyőn a Jó estét, nyar. jó estét, szerelem tévéváltozatának hősét, szuggesztíven magaba mint fókuszba gyűjtve a gondolkodó kisember tán szélhámos, tán felmenthető konoksagát az élettől kisze­melt előnyök élvezéséhez, egymaga is nagyon sokat tu­dott elmondani Fejes Endre írásmüvészetéről. Emberis­meretéről, humanizmusáról. A rendező Szönyi G. Sán­dor rokonszenves törekvésé­nél is többet, niszen míg a tévéfilm két része láthatatlan ollóként nyílik szét, ritmu­sában, lélegzetvételében elüt egymástól — Harsányi Gá­bor képes egyedül is feszes­re tartani a lazuló szálakat. A rendező legnagyobb gond­Halálos baleset Kiskunfélegyháza határá­ban az 5-ös számú főúton Gabrovsek Rudolf 26 éves jugoszláv allampolgár egy camionnal gyorsan hajtott, majd hirtelen fékezett. A gépkocsi átcsúszott a menet­irány szerinti bal oldalra és összeütközött egy vele szem­ben szabályosan közlekedő tehergépkocsival. A baleset következtében Faragó János 33 éves gépkocsivezető, kis­kundorozsmai lakos, a teher­autó vezetője a helyszínen meghalt, utasa Dudás Fe­renc 25 éves rakodómunkás, kiskundorozsmai lakos sú­lyosan megsérült A jugo­szláv gépkocsivezető ellen eljárás indult Gazdaságtalan vasút­vonalak megszüntetése A tervek szerint 2240 kilo­méternyi gazdaságtalan vas­útvonal forgalmát terelik 1980-ig közútra, s ezzel egy­időben 298 kis vasútállomást megszüntetnek, 300 kisebb és 65 nagyobb forgalmú, úgyne­vezett körzeti vasútállomást pedig korszerűsítenek, gépe­sítenek. A legújabb kimutatás sze­rint a három évvel ezelőtt kezdődött program végrehaj­tása során eddig 616 kilomé­ter' hosszú vasútvonalról te­relték közútra a személy- és teherforgalmat, az esedékes 25 százaléknál tehát valami­vel hosszabb . vasútvonalat szüntettek meg. A forgalom átterelés következteben éven­te 8,2 millió utas közleked­het általaban gyorsabban és kényelmesebben autóbuszo­kon és 905 ezer tonnányi árut szallithatnak háztól­házig a teherautók. Idén újabb három gazdaságtalan vasútvonalat szüntetnek meg. (MTI) ját a darab krimivonala ad­ta: egyfelől ugyanis látható­an el akarta kerülni annak veszélyét, hogy a cselek­ményt egyszerű bűnügyi történetre fokozza le, más­felől viszont erre a lehető­ségre, mint a filmes cselek­vés egyetlen logikus lehető­segére támaszkodott. Az első rész lényegeben a bünügyi történetekre jellemző ho­mály mesterséges megterem­tésén fáradozott (a konflik­tus elmélyítése helyett) — a második pedig gyorsan le­lőtte a poént, ezáltal az előz­ményeket túlhajtottan, ter­jengősen, felesleges részle­tekben elmerülve hagyta el maga mögött. Az egyetlen estére méretezett, szükség­képpen tömörítő megoldás így szerencsésebbnek tűni volna. Ugyanakkor a tévé­film alkotói ügyeltek a cso­mópontokra, ahol Fejes Endre kérdez és meggondol­kodtat: — szabad-e szolid kerese­tet pompás pillanatokra pa­zarolni? — bűn-e a külföldiek előtt levett kalappal tisztelgő fér­fiak, hálószobájukat sietve felnyitó nök tekintetével ka­cérkodni, azokat kihasznál­ni? — a félrevezetett emberek erkölcstelenek vagy csak hibásak? — létezik-e önzetlen sze­relem a pénz és a karrier árnyékában? A kérdéseket egy társa­dalmi szatíra víz alatti kábe­lei közvetítik, miközben a felszíni víztükör csendesen fodrozódik. A gyilkosság bfln — de a fiú számára logikus, mert az élet abban a hisze­mében zavarta meg, amiben látszólag sokáig igazolta: az emberek megvásárolhatók. Tehát mégsem?

Next

/
Thumbnails
Contents