Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

/ CSÜTÖRTÖK, 1972. FEBRUÁR 10. Magyar—vietnami nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) agresszív háborúját, vessen veget „vietnamizálási" poli­tikájának, adjon érdemi vá­laszt a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormányának hétpontos ja­vaslatára, amelyből a két alapvető kérdést az 1972. február 2-i nyilatkozat pon­tosította: 1. Az Egyesült Államok kormányának minden felté­tel nélkül ipeg kell szüntet­nie a légiháborút és minden­nemű katonai tevékenységet Vietnamban: meghatározott időpontot kell javasolnia az Egyesült Államok és az ame­rikai táborhoz tartozó többi idegen ország összes csapa­tai, tanácsadói és katonai személyzete, fegyverei és harci eszközei Dél-Vietnam­ból történő teljes kivonásá­ra, és fel kell számolnia a Dél-Vietnamban levő ameri­kai katonai támaszpontokat. 2. Az Egyesült Államok ténylegesen tartsa tisztelet­ben a dél-vietnami nép ön­rendelkezési jogát, szüntes­sen meg mindennemű be­avatkozást Dél-Vietqam bel­ügyeibe. Nguyen Van Thieu azonnal mondjon le, a Saigo­ni adminisztráció vessen vé­get háborús politikájának, azonnal semmisítse meg ala­kosságot üldöző és elnyomó gépezetet, hagyjon fel „pacl­ílkációs" politikájával, szün­tesse meg a koncentrációs táborokat, bocsássa szabadon a politikai foglyokat és a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezményeknek megfelelően biztosítsa a nép demokratikus szabadságjo­gait. A felek kifejezik teljes szolidaritásukat a laoszi és kambodzsai népek, az ameri­kai imperialista agresszor el­len vívott igázságos harcá­val. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány «s a magyar nép megerősí­ti elhatározását, hogy a vég­Bő győzelemig támogatja és segíti a vietnami népet az amerikai agresszió ellen ví­vott hazafias harcában és a Vietnami Demokratikus Köztársaságot a szocializ­mus építésében. A Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya és a vietnami nép őszinte és mély köszönetét fejezi kl a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, a ma­gyar fogadalmi munkás-pa­raszt kormánynak és a test­véri magyar népnek azért a nagy támogatásért, s a szív­ből jövő és növekvő segít­ségért, amelyet a vietnami népnek nyújt. A két fél megállapítja, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok szüntelenül a szocializ­mus a nemzeti felszabadító mozgalom, a demokrácia és a béke javára fejlődnek. A felek támogatják a Szovjetunió és az európai szocialista országok harcát az imperializmus ellen, az antifasiszta világháború eredményei megszilárdításá­ért a béke és biztonság fenn­tartásáért, Európában és a világban. A két fél támogatja a kí­nai nép harcát Tajvannak, a Kínai Népköztársaság el­idegeníthetetlen részének visszaszerzéséért. A koreai nép harcát az amerikai im­perialisták és dél-koreai bábjaik ellen, az ország bé­kés egyesítéséért. A kubai nép harcát a Ku­bai Köztársaság szuverenitá­sát és biztonságát veszé­lyeztető amerikai imperialis­tákkal szemben. Határozottan támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika népeinek harcát a nem­zeti függetlenség visszaszer­zéséért és megőrzéséért, a chilei nép küzdelmét az amerikai imperialisták és reakció ellen a függetlenség és szuverenitás megvédésé­ért. Szolidaritásukat fejezik ki az arab népek és a paleszti­nai arab nép igazságos 'har­céval, amely áz amerikai imperilisták által támogatott Izraeli agresszorok ellen fo­lyik. Teljes megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy az el­múlt évek során a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár Internacionalizmus alap­ján szüntelenül erősödtek és fejlődtek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Viet­nami Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság testvéri kapcso­latai. A tárgyalások eredménye­képpen megállapodásokat ír­tak alá a Magyar Népköztár­saság által a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ré­szére az 1972. év folyamán nyújtandó térítésmentes ka­tonai támogatásról, az új hi­telekről, valamint a két ország közötti áruszállítások­ról és fizetésekről. Ezek az okmányok a ma­gyar és a vietnami nép tar­tós barátságának és harci szolidaritásának megnyilvá­nulásai. A Magvar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga és a magyar forradalmi munkás-paraszt • kormány nevében Fock Jenő vietna­mi párt- és kormányküldött­séget hívott meg magyaror­szági hivatalos, baráti láto­gatásra. A vietnami fél köszönet­tel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontját később határozzák meg. Saigoni jelentés A népi erők hadműveletei # Saigon (Reuter, AP) letére a tüzérségi előkészír _ tés után be is hatoltak a Tobb amerikai és del-viet- partizán lövészek. A kor­nami haditamaszpontot vett mánvesapatok személyi vesz­celba szerdán Dél-Vietnam tesége 28 fő volt, jelentős északi területein a népi fel- mennyiségű hadfelszerelés szabadító fegyveres erők tü- vált használhatatlanná. A zersége. Saigoni katonai szó- támaszpont területén 22 da­vivők közlései szerint a la- rab 82 mm-es lövedék rob­madások kiterjedtek az bant úgynevezett egész első ka- A saigoni amerikai pa­tonai körzetre, a központi rancsnokság bejelentette, fennsík két partmenti tar- hogy varat lanul visszaren­tomanyára és Saigon kór- delték Vietnam partjaihoz a nyékére. A nepi erok szem- hongkongi kikötőben hor­látomásl Da Nang térségere gonyzó Constellation repülő­osszpontositották lamado, gép-anvahajót. A Constella­hadműveleteiket. Az ott el- ( tion megérkezésével az Egyesült Államok haditen­gerészetének légiereje 225 repülőgépet vont össze Viet­nam tőszomszédságában. Saigonban hivatalosan kö­zölték, hogy az összponto­sítás célja egy Észak-Viet­nam ellen előkészítendő tá­madás, amelyet akkor szán­dékoznak végrehajtani, ha. — a sokat hangoztatott fel­tételezéseknek megfelelően — a dél-vietnamí népi erők a holdújév táján újabb of­fenzívát indítanak az ame­keletre fekvő egyik tá- rikai és a saigoni kormány­maszpontját, amelynek terű- csapatok ellen. Megkezdődött a bonni ratifikálás szakasza helyezett nagy amerikai tá­maszpont ellen indított haj­nali támadás után a népi erők tüzérsége szerdán egy, Da Nangtól 19 kilométerrel délnyugatra és egy másik, 24 kilométerrel délre fekvő amerikai tüzérségi támasz­pontot lőtt. Nem maradtak ki a szó­rásból a kormánykatonaság állásai sem. Igen heves tá­madás érte a saigoni kor­mánycsapatoknak a főváros­tól 420 kilométerrel észak­Szükségállapot Angliában „Káosz napja" Észak-Írországban • # London (MTI) pott kapcsolást szerdán dél­Az angol kormány szerdán után a polgárjogi szövetség eleget tett a szükségállapot belfasti központjához. Itt bevezetéséhez szükséges for- elmondották, hogy Newry­SSWO&ftf SS' ban több fo­fél 5án effpJS lépett lyik> ^pviselö, helyi szená~ érUff, % huszonnégy ^étoféf&z Jort­órával ezután már tilos a résZv6teléveL Egéí,z sor te fényreklámok kigvújtása, az lepüles bekötő útját ellor­épületek kivilágítása, sőt a Oszolták. Barikádokat emel­korábbi közléssel ellentétben tek Newryban es London­a villanyfényes labdarúgó- derryben is. A katolikus mérkőzéseket is elhalasztják. Bogside nyomornegyed ka­A szükségállapot, amelyet tonai őrallása előtt táblás egy 1920-as törvényre hi- tüntetők álltak, vatkozva rendeltek el, ka- Észak-Írországról tárgyalt tonaság bevetését is lehető- szerdán az angol kabinet vé teszi a kormány számá- katonai különbizottsága. A ra, de ezzel az eszközzel kormány, amely napok óta egyelőre valószínűleg neméi foglalkozik az ulsteri hely­zettel és a csütörtöki mi­nisztertanácsi ülést is ennek a válsággócnak szenteli, bi Képünkön: Egon Ilahr államtluiar és Willy Brandt utolsó megbeszélése a llundesrat vitája előtt kancellár Moszkva Alekszej Koszigin szovjet kormányfő szerdán a Kreml­ben fogadta Krister Wick­man svéd külügyminisztert. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében tartott beszélgetésen megvitatták a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit, valamint a kölcsönös érdek­lődésre számottartó európai és más nemzetközi problémá­kat. A nap folyamán meg­kezdődtek a megbeszélések Gromiko szovjet és Wick­man svéd külügyminiszter között. Kairó Néhány napon belül zárt ülést tart az Arab Szocialis­ta Unió Központi Bizottsága, s meghallgatja Szadat elnök beszámolóját hatnapos kül­földi körútjának eredmé­nyeiről. Párizs Csütörtökön újabb francia —nyugatnémet csúcstalálko­zó kezdődik Párizsban. Potn­pidou elnök és Brandt kan­cellár kétnapos megbeszélé­seinek középpontjában — előzetes értesülések szerint — a Közös Piac továbbfej­lesztésének politikai és gaz­dasági problémái állnak majd. Fontos helyet foglal el a tárgyalásokon a két kor­mány álláspontjának egyez­tetése is a nemzetközi poli­tika főbb kérdéseiben, így el­sősorban az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet előkészítése terén. Calcutta Indiai hivatalos szóvivő szerint már több mint hét­millió kelet-bengáliai mene­kült tért vissza hazájába. To­vábbi kétmillió-háromszáz­ezer vár még hazatelepítésre. Tunisz A több napja tartó tuniszi diákmegmozdulások nyomán a kormány bezáratta a fővá­ros egyetemének bölcsészeti és jogi fakultását. Az intéz­kedés mintegy ötezer egye­temistát érint. 0 Washington (MTI) • Nixon elnök szerdai rádió­beszédét a következő monda­tokkal kezdte: „Egy nemze­dék életében most először a világ leghatalmasabb és a matát. A továbbiakban az USA szövetségeseinek „saját vé­a kabinet. A szükségállapotot a bá­nyászsztrájk letörésére ve­zették be. A 280 000 bányász " ™Zm "i,^ szakszervezete eredetileg 47 zonyos reformokat fontolgat, százalékos átlagos béreme­lést követelt, hogy a dolgo­zók helyzetét összhangba hozza a többi iparág dolgo­zóinak helyzetével és a lét­fenntartási költségek emel­kedésével. A kormány által ellenőrzött országos szénta­nács csak 7,9 százalékos ja­vítást ajánlott fel. Birmingham-ben, a gáz­művek koksztárolójánál szer­dán megint több ezer bá­nyász csapott össze a kive­zényelt rendőrökkel. A bá­nyászok meg akarják aka­dályozni, hogy teherautók sztrájktörő szállítmányokkal kijussanak a lftO 000 tonna tüzelőanyagot befogadó te­lepről. Az újabb összeütkö­zésekben 13 bányászt letar­tóztattak, ezúttal is többen megsebesültek. A hat észak-írországi grófságban szerdán vissza­vonták minden katona és rendőr szabadságolását. A polgárjogi szövetség és az el­lenzéki pártok összefogtak, hogy szerdát „a káosz nap­jává" tegyék, emlékezésül a pontosan fél évvel ezelőtt bevezetett internálásokra. A „káosz napja" az állami hi­vatalok, a közlekedés, a köz­oktatás megbénításának nap­ja volt. Belfastban, London­derryben, Newryban és sok más észak-írországi város­ban a legtöbb bolt bezárt. A gyárak „félgőzzel" termeltek, mert a katolikus munkások tömegével maradtak távol a munkahelyüktől. Az MTI londoni irodája csak hosz­szas kísérletezés után kar 0 Bonn (MTI) úton rendezik; 2. a felek ki. Megkezdődött a szovjet— mondják, hogy a fennálló nyugatnémet és lengyel— határokhoz nem szabad nyugatnémet szerződések hozzányúlni, azok sérthetett ratifikációs vitája a nyu- lenek. gatnémet szövetségi tanács- A reális helyzetnek felel ban, a Bundesratban, amely meg az is, hogy a lengyel— a bonni parlament második nyugatnémet szerződésben kamarája. az NSZK kijelenti: nem te­A szövetségi tanács ratifi- szi kérdésessé Lengyelország kációs vitájában Walter nyugati határát (az Odera— Scheel nyugatnémet külügy- Neisse-határt). miniszter összegezte a kor- Helmut Kohl. Rajna-vi­mány álláspontját, és kérte dék—Pfalzi miniszterelnök a parlamenttől a beterjesz- (CDU) megerősítette az el­tett szovjet—nyugatnémet és lenzék elutasító álláspontját, lengyel—nyugatnémet szer- Gerhard Stoltenberg ződés jóváhagyását. Schleswig-Holstein-i mi­Kifejezte aggodalmát niszterelnök (a CDU ismert ugyanakkor, hogy az ellen- vezéralakja) azt kifogásolta, zék kerülni fogja az érdemi hogy Scheel kevés szót ejtett vitát és eleve elbástyázza a „belnémet" viszonyról. A magát a tagadás fala mö- szerződéseket azzal utasítót­gött. ta el, hogy azok „új feszült­Walter Scheel külön mél- ,ségek forrásává" válnak, tatta a nyugat-berlini ren- Az ellenzéki intermezzo dezés jelentőségét is, majd a után szolalt fel Brandt nyu­„keleti szerződések" tartal- gatnemet kancellár. Nyoma­mát világította meg. Hang- tékoíán alahuzta az NSZK súlyozta, hogy az írásban le- külpolitikájának „osszefor­íektetett megállapodásokból rottságát" a nyugati partne­kell kiindulni. Azok pedig rek politikájával. — mutatott rá a QDU—CSU- Az NSZK „nem frontot nak szóló figyelmeztetésében változtat" — mondotta —, —, akik a kákán ls csomót hanem a nyugati szövetség keresnek és tudatosan nega- átfogó koncepciójába ágyaz­tív értelmezéseket magya- za bele a maga törekvéseit, ráznak bele a szerződések- Megígérte, hogy a kor­be, a saját népüknek árta- mány érdemi választ ad az nak, és ártanak Európa, a bé- ellenzék fenntartásaira és ke ügyének. tisztázza a felvetett kérdése­A szovjet—nyugatnémet ket. Kifejezte: az NSZK kor­szerződés két lényeges elvet mánya nem adta fel célját, fektet le: X. a felek kölcsö- hogy helyreálljon a német nősen lemondanak arról, egység, viszont tudja, hogy hogy egymással szemben a régi törekvések nem vezet­erőszakot alkalmazzanak és hetnek célra, és aki az „egy­megállapndnak abban, hogy kori határok rakományával a vitás kérdéseket békés akarja megterhelni a német egység hajóját, annak azzal Nixon rádióbeszéde ső amerikai államfői látoga­tás elrendezéséhez megkí­vánt kölcsönös bizalom nagy fontosságú frontáttörés." A továbbiakban az ame­rikai elnök arról beszélt, hogy az amerikai szövetségi világlegnepesebb nemzete- rendszer a múltban „kizáró­az USA es a KNK - meg- £ Szovjetunió és a KNK kezd4e„az eszmecsere íolya- feltartóztatására irányult, de most a szövetségnek többre kell képesnek lennie, egysze­szoveisegeseineK „sajar ve- rűbb ugyanis valami ellen delmukben való nagyobb fe- egvesüln mint „„Emiért" leiőssé gvallalását" és a vi- eeyesuim, mint valamiért' ,, , , , , , Ilyen körülmények között — ágkereskedelemben a mél- íol tatta a/ elnök _ kkal tónyosabb versenyfe tételek bonyolultabb összetartani a kialakitasat jellemezte ugy szövetséget, de nem riadunk mint ami „most történik •».'... ... vissza a feladat bonyolultsá­először egy nemzedék életé­ben", majd mindezeket sa- Nlxon azt hangoztatta ját kezdemenyezései eredme- h nem ő kezdt viet: nyének tulajdonította. nami há5orüt> és „mindent Ezután kijelentette, hogy megtett, hogy becsülettel fe­„a béke irányában tett po- jezze be". Azt állította, hogy zitív lépések" időszerűvé tet- (>a háborúk történetének leg­ték .a legmagasabb szintű-ta- nagylelkűbb békeajánlatát" lálkozót a szovjet vezetők- tette, kel, különös tekintettel a fegyverkezéskorlátozás és a gazdasági együttműködés le­hetőségére. „Ezért kerül sor most először amerikai elnök látogatására Moszkvában. Nem megyek naiv illúziókkal a májusi találkozóra, hanem bizonyos józan várakozások­kal" — tette hozzá az elnök. Nixon a következőkben ar­ról szólt, hogy két héten be­lül megkezdi „békeutazását Pekingbe". „A megállapodás a találkozóban — mondotta —, és a KNK-ban teendő el­is számolnia kell, hogy ha­jója sohasem fut be a kikö­tőbe". Szerdán a késő délutáni órákban a szövetségi tanács első olvasásban lezárta a „keleti szerződések" ratifi­kációs vitáját, és mint vár­ható volt, helyt adott az el­lenzék „aggályainak". A vita végén a CDU—CSU szavazógépezete működésbe lépett és a szövetségi tanács — a pártállási aránynak megfelelően — 21 szavazat­tal 20 ellenében helyben hagyta a jobboldal „fenn-­tartásait", amelyek a „ke­leti szerződések" végleges jóváhagyását a felvetett kér­dések: „kielégítő" megvála­szolásától teszi függővé. A szövetségi tanács állás­foglalása és a kormány vá­lasznyilatkozata a ratifiká­ciós törvénytervezetekkel együt február 23-án kerül első olvasásban a szövetségi gyűlés elé. Amerikai békeharcosok Párizsban 0 Párizs (UPI, MTI) világkonferencián. Az ér­tekezletre hatvan ország több Szerda reggel 79 amerikai mint ezer delegátusát vár­békeharcos repült New York- ják. ból Párizsba, hogy részt ve- p. T. pimenovnak, a Szov­gyen a Pánzs melletti Ver- jet Szakszervezetek Központi sailles-ben tartandó, az in- Tanacsa titkárának vezetésé­dokinál népek békéjével és vei mégérkezett Párizsba a függetlenségével foglalkozó szovjet küldöttség.

Next

/
Thumbnails
Contents