Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

SZERDA, 1912. FEBRTlAR 9. Szegedi emlékek yy Számon tartjuk egymást yy Telefonbeszélgetésünk eredményes volt. sikerült olyan időpontot találnunk, amely mindkettőnknek megfelelt. Este 11 órakor találkoztunk a Rátkay Mártonról elnevezett színészklubban. Inke László, a Thúllu színház tagja kereken hat évig, 1950. Hugusztus 1-től 1956. augusztus 1-lg volt szegedi színész. No, meg fiatal színész. Megérkezett Szegedre — képünkön — mint ifjú legény, s kétcsaládos, nős férfiként lávozdtt. — 1947-ben végeztem el az akadémiát. Egy-egy évadot Debrecenben és Miskolcon játszottam végig, utána leszerződtem a Vidám Színpadhoz. Ez akkoriban nagyon Jó kis színház volt. Békés István színigazgató társulata Ilyen neveket mondhatott magáénak: Rúés jót!... — válaszoltam. Nem sokat teketóriázott, elém tett egy papirost: „Tessék, itt a szerződés, írd alá." Így lelt Inke László szegedi színész, akit közönségünk elsó ízben a Szentlvánéjl álom Oberunjaként látott színpadon. Benkő Miklós betartotta ígéretét, ami nem ls eshetett nehezére, hiszen tehetséges és hivatástudattal megáldott színészt ismerhetett meg Inke Lászlóban. Inke sokat játszott Szegeden: klasszikust, modernet és sematikusát — valóban széles skálán ismerhette meg és sajátíthatta el a szlnészmestőrséget. Játszotta Csehovot, Gorkijt, Shakespeare-t, Gogol Revlzorjúnak polgármesterét, uz Ármány és szerelem kancellárját. — Szegedet operettkedvelő városként tartották számon n szakmában. Operát akkor még csak ritkán vittek színre. Ott többet lehet játszaday Imre, Kiss Manyi, Kom- ni szélesebb skálán kísérle- mMO „• „,,„„„ ,„„.„ „ lós Juci Mányal Lajos. So- tezhclck, s jobban a magam r7Va«v hTadás volt mtré mogyvérl Rudolf, Kozák erejéro vagyok utalva. Ez- ™L e László. Lórán Lenke. Szép utún felmentem Békési Istszerepeket játszottam, jól ls vónhoz. az igazgatóhoz, s éreztem magam itt Apáti megkértem, legyen olyan olln fetadutokat tettek a mre kitűnő rendező volt, so- kedves, engedjen kl a szer- váltamra hogy 'alattuk vagy kat beszelgettünk egymással, ződésemböl. Azt felette: yagy Egy év múlva mégis azzal „Édes fiam, nagyon meg va- ZL f kerestem fel, hogy szeret- 'gyek elégedve itteni műkő- "Traön. TTr^dTTj!" néin elhagyni a színházat, úéseddel, de ha úgy gondo- ^föL", ^A^X ^'r Azzal indokoltam elhatáro- lod ..."-és elengedett Ben- ü ^ kel ett tanuf^m a ziisomat, hogy Ilyen nagy- kó Miklós volt akkoriban mSél n? Adám szerű, nagy tudésu pályatár- Szegeden az igazgató, s én íví* JLi^ .„„TA érzem mltaenfl&eiTudok tam'v Sás m ? é/'Ttt to "fe ÍTT színészmesterségbők ToTt, eTÍéke^tTám fXS ^ÍS "sem^'léc » Apáti azt tanácsolta, ha kl gyerekre. „Nem akarsz le- Nem lel,elett sem a léc alá akarom próbálni magnmat, Jönni Szögedre?" — kérdezés uz erőmet, menjek vidék- te. „Ha sokat lehet Játszani Hagyar világszabadalom Uj lehetőségek a színes rajzfilmgyártásban A néhány esztendős magyar tette a báb- és a rajzfilm perspektíva, a figurákon kftalálmány bejárta a Világot: eszközeit. Síkban ábrázolt fi- vül mindössze kellékeket máris elismert szabadalom guráit a bábok mozgási tör:. használ a film. Mint egy Angliában, az Egyesült Al- vényei szerint fényképezte, modern színpadon; csak azok lamokban, Kanadában, a kockánként. Célja az volt, a tárgyak jelennek meg, Német Szövetségi Köztarsu- hogy filmje úgy hasson, amelyeknek lunctójuk van. ságban, Franciaországban, mintha maguk az óegyipto- A film tizenöt perc alatt Jugoszláviában — és éppen mi művészek alkottuk volna, lepereg — Bodrossy egy eszmost folynak a tárgyalások A hárfás tehát megpendíti tendelg tanulmányozta uz Japánnal. A világszabadalom hárfáját, hogy rajta rég le- anyagot, u forgatása öt hóBodrossy Félix magyar film- tűnt Istenek emlékét idé'z- napig tartott, rendező nevéhez fűződik, ze; a lótuszvirág szirmai kl- Bodrossy .egész estét beuktnek eddigi több mint há- bomlanak, hogy megszüles- töltő potanlinatlon-fllmet is rom évtizedes művészi pá- sék belőle Ré. u napisten; készített Trilógia címmel, A ly a futását másfélszáznál is Oztrisz alászáll, és a holtuk három — egymással szorosan több kisfilm és több nagy birodalmúnak ura lesz. összefüggő — színes alkolús játékfilm jelzi. A nyugtalan, A kulcsrajzok mind meg- a görög mondavilágba vezet, folyton újat kereső alkotó ars találhatók az egyiptomi fal- „Hellus Isteneit", a „Trójai poétikája; a fantasztikus, a festményeken. A film egy- háborút" és „Odüsszeuszt" vlzló. Ezért keresi fel szíve- egy-egy jelenetében ugyan- Idézi. A brüsszeli találmásen alkotásaiban a mese, a azt a kimért mozgást végzik, nyi világkiállításon aranymlthológla, a scl-fl világát, amelyet az egyiptomi ábrá- éremmel tüntették ki a maS hogy ezt a világot mind zolás visszaad. A háttér fe- gyúr Bodrossy potanlmatloneredettbben. ötletesebben fe- kete. Nincs díszlet, nincs eljárását... jezze kl — folytonosan meg- ^^^^^^^^^^^^B^B^^H^MimMBNn Miért foghíjas a busófej? A tavaszvárés ígéretes növelje, s védje a jókedvű napjaiban, február végén farsangolók ütlegel ellen, van a busójárás Ideje Mohé- A faálarc jellegzetessége, cson. A mohácsi szerbek, hogy nem találni két egyíorpontosabban sokucok ilyen- mát belőle, továbbá, hogy kor álarcot öltve, áltatbörbe mindegyiknek hiányzik egy bújva, dudával, fatrombitá- foga a vicsorító fogsorából val. kereplőkkel, olykor (a magyarázat: a foghíj henyers tréfák közben járják a lyén dugja be a busó a szávürost. A tél elűzését célzó júbe kurta pipáját), hogy a ősi szertartás maradványa ez maszk még rémítőbb legyen, a farsangi szokás. vuri színekkel mázolják be és Földes László muzeológus ^Ta^ával^ékesttlk megaliapítja, hogy a nepszo- £í"1.ív'1 kas a termékenységet nozó J?" "V célzata mellett az ősidőkben he'yet> tetoválást faragnak, «ri£rtnííí!J Wfrca festenek a borzasztóbb hatás Xéíré«tataT ys a!£: = s^íZTJmdók tűz körüli táncTTmöI ^ndíúk^L SS* hácsl busójárásnak 1. mint- XjfLn^ uL^T egy csúcspontja, sose marad "Tsítőta a ho«zú fakürt a cl a befejező nagy kürtunc, a cTltacos buzoaánv és a már fóléten gyújtott máglya kö- említett óriás kereplő rUL Nem mond ellent a emlltett °rids kereP10népszokás Ilyen tudományos értelmezésének a törökülésről szóló monda sem. Dömötör Tekla „Altat alakoskodások a magyar népszokásokban" cimü munkájában kifejti, hogy a néphagyományoknak ez a formája igen ősi réteg. Épp ezért nagyrészt elvesztette eredeti jelentőségét, kapcsolatait és sok helyütt csak másodlagosan fűződik azokhoz a szokásokhoz, amelyeknek keretében ma találjuk őket. Megállapíthatjuk tehát, hogy a busójárásnak uz a magyarázata, hogy a török hódoltság végén úgy űzték el a kontyosokut, hogy szörnyű busómaszkokkal, ördögi hangú kereplőkkel rohanták meg őket. nyilván évszázadokkal később keletkezett mondu. ugrani, sem a lécet leverni, A pályatársak is igényesek voltak. Ez is hozzásegített, hogy Szegeden biztos utapot kapjak a mesterség folytatásához. Hu furcsán is hangzik, bevallom: Szegeden tanultam meg azt is, hogy ne törődjek a kezemmel. Szörnyű, amikor a kéz akar beszélni a színpadon, az ember helyett. Egy botot tartottam az egyik, s egy kesztyűt a másik kezemben, hogy lefoglaljam őket. így gyakoroltam, amíg el nem felejtettem, hogy van kezem. — Visszagondol-e mégolykor Szegedre? — Szeged mindig is színházi város volt, a színházi emberek szemében Budapest előszobájának számított. Mi, egykori szegedi színészek, számon tartjuk egymást Itt Pesten ls: te, Kiss Manyi, Dayka, Greguss Szegeden voltál színész! így hát Sze-' ged ma Is élő, ható emlék u szivünkben, Talán a korral ls jár, hogy egyre többször nézek hátra az időben, és mind többet gondolok rá, milyen jó volna két hétre, egy hónapra visszamenni játszani a legszebb magyar városba, Szegedre, ifjúságom színhelyére... Gulay István megújítva művészi eszközeit 0 készítette például az első színes cinemascope-filmet ls Magyarországon. Mér az ötvenes évek elején az ő nevéhez fűződött egy másik magyar kísérlet: saját eljárással megalkotta az első magyar három-dimenziós plasztikus hatású sztereo-fllmeket. Ezután szinte természetes, hogy elsőként alkotott sci-fi rövidfilmet ls a magyarok közül. A legújabb, n világot bejárt szabadalom a „polanimation", amely Izgalmasan újszerű lehetőségekkel gazdagítja a rajzfllm-művészclet. Mindnyájan eltávozunk egyszer, és u helyünkbe egyre mások jönnek"... Bodrossy Félix 19ü5-ben alkotott első „polanlmatton"Mmjének bevezetőjében hulljuk ezeket a szavakat, A film, a „Kemet Istenei", az óegyiptomi kultúrát sűríti tizenöt percbe. Kemet — így nevezték az óegyiptomi bírodulmat. A rendezőt, Bodrossylt régóta izgatta az egyiptomi művészet ábrázolási módja — a sírfestmények és a reliefek rajzai. A rituális előírások szerint a figurákat mindig u legnagyobb felületek szerint örökítették meg, a fejet profilban, a testet szemben, a végtagokat ugyancsak profilban. S mindig mozgásban jelennek meg, olykor egy egész mozgási folyamatra utalva. (A vallás! táncokat így rekonstruálták a fennmaradt emlékekből, mert a kar- és lábmozgások minden lényeges fázisa szerepel a rajzokon.) Ezt a mozgást kellette életre a rendező filmjében: az egyiptomi figurákat a kamera előtt valóban megmozgatja. Az .említett sajátos technikát találta ki hozzá: egyesiHallgató számok Zárszámadásokon a számok beszélnek. Kerek egy esztendő számai, az egész évről. Miből mennyi termett, mennyit hozott a kai. konyhára ez, mennyit vittel Teljes az összhang a az, mennyi volt a befekte- zelők és tagok közötti lés, mennyi a haszon? Jó, hogy a számok beszélnek n közgyűléseken, mert így minden kiderül, mokba foglalják nz radt esőt, dolja. A vezetők közül mindenki rávágja: — Mennyi esik egy napra, és mi lesz a húsz százalékveDe be-érdemes akkor ennyit szélni? Érdemes is, kell ls, Mert Szá- valóban a tagok a szövetkeelma- zct gazdái. Mindenről tuda váratlan jégve- niolt kell tehát. Csak a hallgató számoknak kellene rést, az Idejében végzett fejtrágyázást, a megkésett megszólalntok valahogy, kapálást, számokká alakít- Népművelők régen klszrtják át a kétkezi munka mltották, hogy egyszerű előeredményelt ls, meg a bot- adásnál az Ismeretek hány tadozó vezetés eredmény- százaléka ver tanyát a halltelenségét ls, az összefogást gatök fejében, és mennyi és a széthúzást. Ami az el- száll el a fejek fölött. Idemúlt évben történt, abból vágó szóval: mennyi a most egyesek, tízesek, szá- szemveszteség. Rájöttek, zasok, ezresek... és milliók hogy sok. Ott is, ahol nem lesznek A számok beszélnek, kérdés, mit mondanak. Egyik közgyűlésen az elnök is gondolnák. Arra ls rúde jöttek azonban, hogy szemléltetve sokkal kevesebb. Sok ága-boga van ennek jó szándékú aprólékossággal a tételnek a gyakorlatban, másfél óráig öntötte az ada- A legalsó lépcsője ez: legtokat. Száz vagy százötven alább egy tábla és egy szál fogalom számokkal kifejez- kréta mindig legyen. Ha ve. Nagy számokkal, milli- húszperces az előadás, és ókkal, tízmilliókkal. • Teljes szépen mesélő az előadó, áttekintés a gazdasúg múlt évéről. el- akkor ls. Érdemes lenne klpróbálMellettem ült egy fürge ni. Néhány szám táblára írteklntetfl parasztember,' a va, kartonra rajzolva, vátéesz tagja, ennélfogva gaz- szonra vetítve rögtön megdája is, felelőse is a szövetkezetnek. Megkérdeztem a végén, mit jegyzett meg ebből az áradatból. — Mindent azért nem sikerült. Annyit csak, hogy mennyit osztanak egy napszólalna.' Velük beszélne az is. amit eddig észre se Vettek, összefüggések támadnának, következtetések szövődnének. Azért 'lenne ez fontos, mert akkor azonnal megs/.óra, és jön u húsz százalék, lalnángk a tugnk ls. Kezdevagy elúszott. Megkérdeztem a főkönyvelőt, ő mit gondol. Ml verhetett gyökeret az emberek fejében? ö nem végez fölmérést, kapásból azt gonnék érteni az egés2 évet, es rögtön tudnák, mit kell tennlök ezután. Éppen erre való a közgyűlés. H. D. Vöröskőy János^ lAMmm MACSKA visszatér Persze a busóöltözék alkalmas arra, hogy megrémüljön tö'.e egy gyávább török. A busók rettenetes faálarcokat rávarrt báránybőrrel, sapkaszerűen húzzák a fejükre. A rémes fejdíszhez' szűrével kil'olé fordított báránybőr ködmön járul, öv helyén borjűkótéllel, ezen pedig hatulmus kolomp lóg. Fehér vászongatyát hordanak mindehhez, alul mudzuggal megkötve, hogy uz a szalma, amit ruházatuk alá tömtek, ki re potyogjon. A szalmatömés arra szolgál, hogy n busók termetét robosztusra 13. — Csak annyit, hogy a gyerekek fecsegtek, s az eset híre már Pestrp, a filmgyárba is eljutott valahogyan. Tegnap beállított egy rendező meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert játékfilmet akarnuk készíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag teljes hitelességre törekszenek. Az eredeti színhelyen forgatnának... Beke tudott a „filmesek" érkezéséről: Kertész ezredes Időben közötte vele telefonon. Kertész számított rá, hogy a gyerekek a „filmeseknek" gátlástalanul és felszabadultan fecsegnek, s a kirándulás olyan részleteit, is szóbahozzák, amik segítenek megfejteni az ügyet. — Nyugodtan hozzájárulhat! — mondta Hubert igazgatónak. — Én is valami hasonlót szeretnék kérni. Biztosan nem lesz feltűnő, ha a lezajlott kirándulásról dolgozatot Iratnak az I B-vel. Az Ilyen írások őszinték, élményszerűek. Mikor lesz magyar órájuk? — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dolgozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen, zárt csomagban. Holnap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! . Beke, miután az igazgatótól elbúcsúzott, a rendőrségre hajtott, ahol a MAVAUT két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz vezetőjét hallgatta ki. — Alapos defekt volt. tetejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azt azért láttam, meg hallottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is kaland volt. Szelesen, vihogva tódultak kl a kocsiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlenségre. A tanárnőjük, úgy látszik nagyon kordában tartotta őket... Javában dolgoztam, amikor a nyomunkban haladó IBUSZbusz feltűnt. Megállt, és a kolléga odajött hozzám ... A sofőr a mellette ülő férfire mutatott, akit Beke erre a napra szintén beidéztetett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kollégához, hogy segítsek ... — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turistaházhoz. Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányoknak persze tetszett a dolog. A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát. Űgy emlékszem, afféle rlgolyús öreglány volt, legalábbis úgy nézett kl. Talán a lányok erkölcseit féltette a nyugati turistáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kötélnek. Neki, azt mondta, muszáj ragaszkodni ahhoz a járathoz, amit a kolléganője kijelölt. Hu rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavítják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm! — Beke a turistajárat vezetőjéhez fordult: — Kiket vitt azon a napon? — Nyugatnémet IBUSZ-csoport volt. ök is kiszálltuk, s egyikük, egy Idősebb, kedélyes férfi, le is fényképezte a kislányokat. Színes felvételeket készített róluk. Lelkendezett, hogy milyen elragadóak, bájosak. Ez a férfi — nyilván Jómódú ember lehet — odajött hozzám, és nevetve kijelentette, hogy ő, mint gentleman, segíteni akar u „hölgyeken". Tudja, hogy én nem vállalhatom Ingyen a fáradtságot, ad ötszáz forintot, ha egy kis kitérőt teszek a bakfisok kedvéért. Vigyem el őket oda, ahová igyekeznek, az ő útitársai nem fognak szólni ellene. A csoport csupa* gyerekszerető úriemberből és jólelkű dámából állt. A csitrik biztosan éhesek már, a turistaházban pedig reggelit kúpnak. Sürgetett, hogy egyetlen percet se szabad veszíteni. Én, persze, nem csinálhattam semmit, mert a tanárnő tiltakozott a fuvar ellen, őszintén szólva, sajnáltam, a pénz jól jött volna, nmellett miért ne lássák a nyugati vendégek, hogy ml, magyarok nem vagyunk bürokraták? A férfi, amikor meghallotta, hogy a tanúrnő milyen makacs, szidni kezdte, hogy besuvanyodott aggszűz. Beke elképzelte, amint a német jiltal készített színes fényképek megjelennek a Stern magazinban: „Utolsó felvétel a kommunista hadgyakorlat áldozatairól"; „A meggyilkolt lányosztály félórával a tragédia előtt"; „Harminc halálraítélt bakfis". Vajon, gondolta Beke, a kedélyes gentleman ezeket a címeket ls kitalálta-e mér a látványhoz, miközben gépét elkattintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fizettek volna neki. Az ötszáz forint, amit a sofőrnek felajánlott, Igazan szerény befektetésnek számított. (Folytatjuk.) I V