Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

SZERDA, 1912. FEBRTlAR 9. Szegedi emlékek yy Számon tartjuk egymást yy Telefonbeszélgetésünk ered­ményes volt. sikerült olyan időpontot találnunk, amely mindkettőnknek megfelelt. Este 11 órakor találkoztunk a Rátkay Mártonról elneve­zett színészklubban. Inke László, a Thúllu színház tag­ja kereken hat évig, 1950. Hugusztus 1-től 1956. augusz­tus 1-lg volt szegedi szí­nész. No, meg fiatal színész. Megérkezett Szegedre — ké­pünkön — mint ifjú legény, s kétcsaládos, nős férfiként lávozdtt. — 1947-ben végeztem el az akadémiát. Egy-egy éva­dot Debrecenben és Miskol­con játszottam végig, utána leszerződtem a Vidám Szín­padhoz. Ez akkoriban na­gyon Jó kis színház volt. Békés István színigazgató társulata Ilyen neveket mondhatott magáénak: Rú­és jót!... — válaszoltam. Nem sokat teketóriázott, elém tett egy papirost: „Tes­sék, itt a szerződés, írd alá." Így lelt Inke László sze­gedi színész, akit közönsé­günk elsó ízben a Szentlván­éjl álom Oberunjaként látott színpadon. Benkő Miklós betartotta ígéretét, ami nem ls eshetett nehezére, hiszen tehetséges és hivatástudattal megáldott színészt ismerhe­tett meg Inke Lászlóban. In­ke sokat játszott Szegeden: klasszikust, modernet és se­matikusát — valóban széles skálán ismerhette meg és sajátíthatta el a szlnészmes­tőrséget. Játszotta Csehovot, Gorkijt, Shakespeare-t, Go­gol Revlzorjúnak polgármes­terét, uz Ármány és szere­lem kancellárját. — Szegedet operettkedvelő városként tartották számon n szakmában. Operát akkor még csak ritkán vittek szín­re. Ott többet lehet játsza­day Imre, Kiss Manyi, Kom- ni szélesebb skálán kísérle- mMO „• „,,„„„ ,„„.„ „ lós Juci Mányal Lajos. So- tezhclck, s jobban a magam r7Va«v hTadás volt mtré mogyvérl Rudolf, Kozák erejéro vagyok utalva. Ez- ™L e László. Lórán Lenke. Szép utún felmentem Békési Ist­szerepeket játszottam, jól ls vónhoz. az igazgatóhoz, s éreztem magam itt Apáti megkértem, legyen olyan olln fetadutokat tettek a mre kitűnő rendező volt, so- kedves, engedjen kl a szer- váltamra hogy 'alattuk vagy kat beszelgettünk egymással, ződésemböl. Azt felette: yagy Egy év múlva mégis azzal „Édes fiam, nagyon meg va- ZL f kerestem fel, hogy szeret- 'gyek elégedve itteni műkő- "Traön. TTr^dTTj!" néin elhagyni a színházat, úéseddel, de ha úgy gondo- ^föL", ^A^X ^'r Azzal indokoltam elhatáro- lod ..."-és elengedett Ben- ü ^ kel ett tanuf^m a ziisomat, hogy Ilyen nagy- kó Miklós volt akkoriban mSél n? Adám szerű, nagy tudésu pályatár- Szegeden az igazgató, s én íví* JLi^ .„„TA érzem mltaenfl&eiTudok tam'v Sás m ? é/'Ttt to "fe ÍTT színészmesterségbők ToTt, eTÍéke^tTám fXS ^ÍS "sem^'léc » Apáti azt tanácsolta, ha kl gyerekre. „Nem akarsz le- Nem lel,elett sem a léc alá akarom próbálni magnmat, Jönni Szögedre?" — kérdez­és uz erőmet, menjek vidék- te. „Ha sokat lehet Játszani Hagyar világszabadalom Uj lehetőségek a színes rajzfilmgyártásban A néhány esztendős magyar tette a báb- és a rajzfilm perspektíva, a figurákon kf­találmány bejárta a Világot: eszközeit. Síkban ábrázolt fi- vül mindössze kellékeket máris elismert szabadalom guráit a bábok mozgási tör:. használ a film. Mint egy Angliában, az Egyesült Al- vényei szerint fényképezte, modern színpadon; csak azok lamokban, Kanadában, a kockánként. Célja az volt, a tárgyak jelennek meg, Német Szövetségi Köztarsu- hogy filmje úgy hasson, amelyeknek lunctójuk van. ságban, Franciaországban, mintha maguk az óegyipto- A film tizenöt perc alatt Jugoszláviában — és éppen mi művészek alkottuk volna, lepereg — Bodrossy egy esz­most folynak a tárgyalások A hárfás tehát megpendíti tendelg tanulmányozta uz Japánnal. A világszabadalom hárfáját, hogy rajta rég le- anyagot, u forgatása öt hó­Bodrossy Félix magyar film- tűnt Istenek emlékét idé'z- napig tartott, rendező nevéhez fűződik, ze; a lótuszvirág szirmai kl- Bodrossy .egész estét be­uktnek eddigi több mint há- bomlanak, hogy megszüles- töltő potanlinatlon-fllmet is rom évtizedes művészi pá- sék belőle Ré. u napisten; készített Trilógia címmel, A ly a futását másfélszáznál is Oztrisz alászáll, és a holtuk három — egymással szorosan több kisfilm és több nagy birodalmúnak ura lesz. összefüggő — színes alkolús játékfilm jelzi. A nyugtalan, A kulcsrajzok mind meg- a görög mondavilágba vezet, folyton újat kereső alkotó ars találhatók az egyiptomi fal- „Hellus Isteneit", a „Trójai poétikája; a fantasztikus, a festményeken. A film egy- háborút" és „Odüsszeuszt" vlzló. Ezért keresi fel szíve- egy-egy jelenetében ugyan- Idézi. A brüsszeli találmá­sen alkotásaiban a mese, a azt a kimért mozgást végzik, nyi világkiállításon arany­mlthológla, a scl-fl világát, amelyet az egyiptomi ábrá- éremmel tüntették ki a ma­S hogy ezt a világot mind zolás visszaad. A háttér fe- gyúr Bodrossy potanlmatlon­eredettbben. ötletesebben fe- kete. Nincs díszlet, nincs eljárását... jezze kl — folytonosan meg- ^^^^^^^^^^^^B^B^^H^MimMBNn Miért foghíjas a busófej? A tavaszvárés ígéretes növelje, s védje a jókedvű napjaiban, február végén farsangolók ütlegel ellen, van a busójárás Ideje Mohé- A faálarc jellegzetessége, cson. A mohácsi szerbek, hogy nem találni két egyíor­pontosabban sokucok ilyen- mát belőle, továbbá, hogy kor álarcot öltve, áltatbörbe mindegyiknek hiányzik egy bújva, dudával, fatrombitá- foga a vicsorító fogsorából val. kereplőkkel, olykor (a magyarázat: a foghíj he­nyers tréfák közben járják a lyén dugja be a busó a szá­vürost. A tél elűzését célzó júbe kurta pipáját), hogy a ősi szertartás maradványa ez maszk még rémítőbb legyen, a farsangi szokás. vuri színekkel mázolják be és Földes László muzeológus ^Ta^ával^ékesttlk megaliapítja, hogy a nepszo- £í"1.ív'1 kas a termékenységet nozó J?" "V célzata mellett az ősidőkben he'yet> tetoválást faragnak, «ri£rtnííí!J Wfrca festenek a borzasztóbb hatás Xéíré«tataT ys a!£: = s^íZTJm­dók tűz körüli táncTTmöI ^ndíúk^L SS* hácsl busójárásnak 1. mint- XjfLn^ uL^T egy csúcspontja, sose marad "Tsítőta a ho«zú fakürt a cl a befejező nagy kürtunc, a cTltacos buzoaánv és a már fóléten gyújtott máglya kö- említett óriás kereplő rUL Nem mond ellent a emlltett °rids kereP10­népszokás Ilyen tudományos értelmezésének a törökülés­ről szóló monda sem. Dömö­tör Tekla „Altat alakoskodá­sok a magyar népszokások­ban" cimü munkájában ki­fejti, hogy a néphagyomá­nyoknak ez a formája igen ősi réteg. Épp ezért nagy­részt elvesztette eredeti je­lentőségét, kapcsolatait és sok helyütt csak másodlago­san fűződik azokhoz a szoká­sokhoz, amelyeknek kereté­ben ma találjuk őket. Meg­állapíthatjuk tehát, hogy a busójárásnak uz a magyará­zata, hogy a török hódoltság végén úgy űzték el a kontyo­sokut, hogy szörnyű busó­maszkokkal, ördögi hangú kereplőkkel rohanták meg őket. nyilván évszázadokkal később keletkezett mondu. ugrani, sem a lécet leverni, A pályatársak is igényesek voltak. Ez is hozzásegített, hogy Szegeden biztos utapot kapjak a mesterség folytatá­sához. Hu furcsán is hang­zik, bevallom: Szegeden ta­nultam meg azt is, hogy ne törődjek a kezemmel. Ször­nyű, amikor a kéz akar beszélni a színpadon, az em­ber helyett. Egy botot tartot­tam az egyik, s egy kesztyűt a másik kezemben, hogy le­foglaljam őket. így gyakorol­tam, amíg el nem felejtet­tem, hogy van kezem. — Visszagondol-e mégoly­kor Szegedre? — Szeged mindig is szín­házi város volt, a színházi emberek szemében Budapest előszobájának számított. Mi, egykori szegedi színészek, számon tartjuk egymást Itt Pesten ls: te, Kiss Manyi, Dayka, Greguss Szegeden voltál színész! így hát Sze-' ged ma Is élő, ható emlék u szivünkben, Talán a kor­ral ls jár, hogy egyre több­ször nézek hátra az időben, és mind többet gondolok rá, milyen jó volna két hétre, egy hónapra visszamenni játszani a legszebb magyar városba, Szegedre, ifjúságom színhelyére... Gulay István megújítva művészi eszközeit 0 készítette például az első színes cinemascope-filmet ls Magyarországon. Mér az öt­venes évek elején az ő ne­véhez fűződött egy másik magyar kísérlet: saját eljá­rással megalkotta az első magyar három-dimenziós plasztikus hatású sztereo-fll­meket. Ezután szinte termé­szetes, hogy elsőként alkotott sci-fi rövidfilmet ls a ma­gyarok közül. A legújabb, n világot be­járt szabadalom a „polani­mation", amely Izgalmasan újszerű lehetőségekkel gaz­dagítja a rajzfllm-művészc­let. Mindnyájan eltávo­zunk egyszer, és u helyünk­be egyre mások jönnek"... Bodrossy Félix 19ü5-ben al­kotott első „polanlmatton"­Mmjének bevezetőjében hulljuk ezeket a szavakat, A film, a „Kemet Istenei", az óegyiptomi kultúrát sűríti ti­zenöt percbe. Kemet — így nevezték az óegyiptomi bí­rodulmat. A rendezőt, Bodrossylt rég­óta izgatta az egyiptomi mű­vészet ábrázolási módja — a sírfestmények és a reliefek rajzai. A rituális előírások szerint a figurákat mindig u legnagyobb felületek szerint örökítették meg, a fejet pro­filban, a testet szemben, a végtagokat ugyancsak profil­ban. S mindig mozgásban je­lennek meg, olykor egy egész mozgási folyamatra utalva. (A vallás! táncokat így rekonstruálták a fenn­maradt emlékekből, mert a kar- és lábmozgások minden lényeges fázisa szerepel a rajzokon.) Ezt a mozgást kel­lette életre a rendező filmjé­ben: az egyiptomi figurákat a kamera előtt valóban meg­mozgatja. Az .említett sajátos techni­kát találta ki hozzá: egyesi­Hallgató számok Zárszámadásokon a szá­mok beszélnek. Kerek egy esztendő számai, az egész évről. Miből mennyi ter­mett, mennyit hozott a kai. konyhára ez, mennyit vittel Teljes az összhang a az, mennyi volt a befekte- zelők és tagok közötti lés, mennyi a haszon? Jó, hogy a számok beszél­nek n közgyűléseken, mert így minden kiderül, mokba foglalják nz radt esőt, dolja. A vezetők közül min­denki rávágja: — Mennyi esik egy napra, és mi lesz a húsz százalék­ve­De be-érdemes akkor ennyit szélni? Érdemes is, kell ls, Mert Szá- valóban a tagok a szövetke­elma- zct gazdái. Mindenről tud­a váratlan jégve- niolt kell tehát. Csak a hall­gató számoknak kellene rést, az Idejében végzett fejtrágyázást, a megkésett megszólalntok valahogy, kapálást, számokká alakít- Népművelők régen klszrt­ják át a kétkezi munka mltották, hogy egyszerű elő­eredményelt ls, meg a bot- adásnál az Ismeretek hány tadozó vezetés eredmény- százaléka ver tanyát a hall­telenségét ls, az összefogást gatök fejében, és mennyi és a széthúzást. Ami az el- száll el a fejek fölött. Ide­múlt évben történt, abból vágó szóval: mennyi a most egyesek, tízesek, szá- szemveszteség. Rájöttek, zasok, ezresek... és milliók hogy sok. Ott is, ahol nem lesznek A számok beszélnek, kérdés, mit mondanak. Egyik közgyűlésen az elnök is gondolnák. Arra ls rú­de jöttek azonban, hogy szem­léltetve sokkal kevesebb. Sok ága-boga van ennek jó szándékú aprólékossággal a tételnek a gyakorlatban, másfél óráig öntötte az ada- A legalsó lépcsője ez: leg­tokat. Száz vagy százötven alább egy tábla és egy szál fogalom számokkal kifejez- kréta mindig legyen. Ha ve. Nagy számokkal, milli- húszperces az előadás, és ókkal, tízmilliókkal. • Teljes szépen mesélő az előadó, áttekintés a gazdasúg múlt évéről. el- akkor ls. Érdemes lenne klpróbál­Mellettem ült egy fürge ni. Néhány szám táblára ír­teklntetfl parasztember,' a va, kartonra rajzolva, vá­téesz tagja, ennélfogva gaz- szonra vetítve rögtön meg­dája is, felelőse is a szövet­kezetnek. Megkérdeztem a végén, mit jegyzett meg eb­ből az áradatból. — Mindent azért nem si­került. Annyit csak, hogy mennyit osztanak egy nap­szólalna.' Velük beszélne az is. amit eddig észre se Vet­tek, összefüggések támad­nának, következtetések szö­vődnének. Azért 'lenne ez fontos, mert akkor azonnal megs/.ó­ra, és jön u húsz százalék, lalnángk a tugnk ls. Kezde­vagy elúszott. Megkérdeztem a főköny­velőt, ő mit gondol. Ml ver­hetett gyökeret az emberek fejében? ö nem végez föl­mérést, kapásból azt gon­nék érteni az egés2 évet, es rögtön tudnák, mit kell ten­nlök ezután. Éppen erre való a köz­gyűlés. H. D. Vöröskőy János^ lAMmm MACSKA visszatér Persze a busóöltözék alkal­mas arra, hogy megrémüljön tö'.e egy gyávább török. A busók rettenetes faálarcokat rávarrt báránybőrrel, sapka­szerűen húzzák a fejükre. A rémes fejdíszhez' szűrével ki­l'olé fordított báránybőr köd­mön járul, öv helyén borjű­kótéllel, ezen pedig hatul­mus kolomp lóg. Fehér vá­szongatyát hordanak mind­ehhez, alul mudzuggal meg­kötve, hogy uz a szalma, amit ruházatuk alá tömtek, ki re potyogjon. A szalma­tömés arra szolgál, hogy n busók termetét robosztusra 13. — Csak annyit, hogy a gyerekek fecsegtek, s az eset híre már Pestrp, a filmgyárba is elju­tott valahogyan. Tegnap beállított egy rendező meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert já­tékfilmet akarnuk készíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag teljes hitelességre törekszenek. Az eredeti szín­helyen forgatnának... Beke tudott a „filmesek" érkezéséről: Kertész ezredes Időben közötte vele telefonon. Kertész számított rá, hogy a gyerekek a „filmeseknek" gátlástalanul és felszabadultan fecsegnek, s a kirándulás olyan részleteit, is szóbahozzák, amik segítenek megfejteni az ügyet. — Nyugodtan hozzájárulhat! — mondta Hu­bert igazgatónak. — Én is valami hasonlót sze­retnék kérni. Biztosan nem lesz feltűnő, ha a lezajlott kirándulásról dolgozatot Iratnak az I B-vel. Az Ilyen írások őszinték, élményszerű­ek. Mikor lesz magyar órájuk? — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dolgozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen, zárt csomagban. Holnap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! . Beke, miután az igazgatótól elbúcsúzott, a rendőrségre hajtott, ahol a MAVAUT két so­főrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz veze­tőjét hallgatta ki. — Alapos defekt volt. tetejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azt azért láttam, meg hal­lottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is ka­land volt. Szelesen, vihogva tódultak kl a ko­csiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlenségre. A tanárnőjük, úgy látszik na­gyon kordában tartotta őket... Javában dolgoz­tam, amikor a nyomunkban haladó IBUSZ­busz feltűnt. Megállt, és a kolléga odajött hoz­zám ... A sofőr a mellette ülő férfire mutatott, akit Beke erre a napra szintén beidéztetett a kapi­tányságra. — Igen, odamentem a kollégához, hogy se­gítsek ... — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turista­házhoz. Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányoknak persze tetszett a dolog. A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát. Űgy emlékszem, afféle rlgolyús öreglány volt, legalábbis úgy nézett kl. Talán a lányok er­kölcseit féltette a nyugati turistáktól? No, szó­val hiába ostromolták, nem állt kötélnek. Neki, azt mondta, muszáj ragaszkodni ahhoz a já­rathoz, amit a kolléganője kijelölt. Hu rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavítják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm! — Beke a turistajárat vezető­jéhez fordult: — Kiket vitt azon a napon? — Nyugatnémet IBUSZ-csoport volt. ök is kiszálltuk, s egyikük, egy Idősebb, kedélyes fér­fi, le is fényképezte a kislányokat. Színes fel­vételeket készített róluk. Lelkendezett, hogy milyen elragadóak, bájosak. Ez a férfi — nyil­ván Jómódú ember lehet — odajött hozzám, és nevetve kijelentette, hogy ő, mint gentleman, segíteni akar u „hölgyeken". Tudja, hogy én nem vállalhatom Ingyen a fáradtságot, ad öt­száz forintot, ha egy kis kitérőt teszek a bakfi­sok kedvéért. Vigyem el őket oda, ahová igye­keznek, az ő útitársai nem fognak szólni elle­ne. A csoport csupa* gyerekszerető úriemberből és jólelkű dámából állt. A csitrik biztosan éhe­sek már, a turistaházban pedig reggelit kúp­nak. Sürgetett, hogy egyetlen percet se szabad veszíteni. Én, persze, nem csinálhattam semmit, mert a tanárnő tiltakozott a fuvar ellen, őszin­tén szólva, sajnáltam, a pénz jól jött volna, nmellett miért ne lássák a nyugati vendégek, hogy ml, magyarok nem vagyunk bürokraták? A férfi, amikor meghallotta, hogy a tanúrnő milyen makacs, szidni kezdte, hogy besuvanyo­dott aggszűz. Beke elképzelte, amint a német jiltal készí­tett színes fényképek megjelennek a Stern ma­gazinban: „Utolsó felvétel a kommunista had­gyakorlat áldozatairól"; „A meggyilkolt lány­osztály félórával a tragédia előtt"; „Harminc halálraítélt bakfis". Vajon, gondolta Beke, a kedélyes gentleman ezeket a címeket ls kitalál­ta-e mér a látványhoz, miközben gépét elkat­tintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fi­zettek volna neki. Az ötszáz forint, amit a so­főrnek felajánlott, Igazan szerény befektetésnek számított. (Folytatjuk.) I V

Next

/
Thumbnails
Contents