Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
v 2 VASÁRNAP, 1972. FEBRUÁR 27. Magyar-román közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) nelmi jelentőségű győzelme eredményeként kialakult kedvező nemzetkőzi teltételük kőzött kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztályok szította ellenségeskedésnek. A munkashatalom győzelme új lehetőségeket i erem tett a magyar fts a román nép, Magyarország és Kománia kapcsolatainak gyökeres megjavításához és széles körű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tarUsa, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román •Szocialista Köztársaság kapcsolatainak bővítése, és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világrendszer javat szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye volt az 1948. január 24en aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépes előre a látogatás sorén uláírt új baratsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyben tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások. A szerződés megfelel a magyar és a román nép alapvető érdekeinek, valamennyi szocialista állam érdekeinek, összhangban van a Varsói Szerződes és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapszabályának rendelkezéseivel, az egyesült nemzetek alapokmányában foglalt elvekkel. A felek kifejezték elhatározasukut, hogy tovább erősitik és szélesitik a két testvéri szocialista ország népeinek barátságát es kölcsönösen előnyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperácios megállapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegenforgalom, a vámügy, a közúti szállítás, a határövezeti árucsere területén. Fejlődött uz együttműködés a tudományos kutatásban. Hangsúlyozták az 1971— 75-ös időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 százalékos növekedéset irányozza elő az előző öt év eredményelhoz viszonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar—román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagy fontosságú ágazatokban, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás. Hangsúlyozták továbbá, hogy bővíteni kell az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a területeken, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki haladás megvalósítását a termelésben. A felek megállapították, hogv bővült az együttműködés a kultúra, a művészet, az oktatás terén. Kiemelték a kulturális, a művészeti és tudományos cserék fontosságát a két nép kölcsönös megismerése és közlekedése szempontjából és megállapodtak, hogy segíteni fogják az e célból létesített kulturális együttműködési vegyesbizottság tevékenységét. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrottságának. Kifejezte határozott óhaját, hogy fokozza az együttműködést a Varsói Szerződés keretében és fejleszti a barátságot és együttműködést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a Szovjetunió, a többi szoclaalista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtéséhez Európában és az egész világon a béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyéért folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztésében, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek hasznosításában, gazdaságaik teljesítőképességének fokozásában, népeik életszínvonalának emelésében. A felek készek az együttműködés fokozására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa bukaresti XXV. ülésszakén az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére elfogadott komplex program alapján. Ezzel egyidejűleg a felek megelégedéssel állapították meg, hogy Európában erősödött az együttműködés és az enyhülés folyamata. Ebben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállamai — köztük a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság — kezdeményezései és erőfeszítései Játsszák, b amihez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések mielőbbi hatályba lépése megtelelne valamennyi európai nép érdekeinek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Úgyszintén nagy jelentőségűek a NyugatBerlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a két német állam kormányának, n Német Demokratikus Köztársaság kormányának a nyugat-berlini szenátussal kötött egyezményei. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követelését a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerésére. A két küldöttség véleménye szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi Jogi normáknak megfelelő kapcsolatok létesüljenek. Támogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes egyenjogúság biztosításával felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékelt, hogy az Európa-közi kapcsolatok normalizálásának általános irányzata, az érintkezések gyakoribbá válása és a kapcsolatok állandó fejlesztése újabb pozitív lépéseket segítenek elő az európai biztonság és a kontinens békéjének megszilárdítása útján. A felek pozitívan ítélték meg az európai közvélemény, a haladó társadalmi és politikai erők, mindazok különböző akcióit és kezdeményezéseit, akik az európai béke. biztonság, megértés és együttműködés mellett foglalnak állást. A párt- és kormányküldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy létrejöttek a feltételek az európai biztonsági ós együttműködési értekezlet összehívására. Szükségesnek tartják és támogatják a sokoldalú előkészítő munka és a konzultáció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehívása érdekében. A telek hangsúlyozták a Jó szomszédság, az együttműködés és megértés foltosságát a Balkánon és az európai kontinens más övezeteiben. A két fél teljes szolidaritását fejezi ki a vietnami nép, a többi indokínai nép hősi harcával ég megerősíti elhatározását, hogy a jövőben is minden támogatást megad igaz ügyük diadalra juttatásához. Határozottan kiálltak és kiállnak az indokínai amerikai agresszió késedelem nélküli megfékezéséért, azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul vonják ki összes csapataikat Indokínából és az Amerikai Egyesült Államok szüntesse meg a bábrendszerek támogatását; ez megteremtené a politikai rendezés feltételeit n vietnami, laoszi és khmer nép érdekeinek és akaraténak megfelelően, A két küldöttség támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktív Javaslatait, amelyek ésszerű alapot nyújtanak a háború befejezéséhez és a helyzet tárgyalások útján történő rendezéséhez. A felek megerősítették, hogy következetesen sfkraszéllnak a világbékét veszélyeztető közel-keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtáséért, az Izraeli csapatok kivonásáért a megszállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a békéhez és a biztonsághoz való joga szavatolásáért A Magyar Népköztársaság ée a Román Szocialista Köztársaság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az öaszes államok a legnagyobb határozottsággal munkálkodjanak az általános leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításán. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az alapokmány céljainak és elveinek megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi problémák megoldása, az államok közötti együttműködés erősítése, a világbéke és biztonság megvédése hatékony eszközévé váljon. A tárgyalások során a két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Romén Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és az elvtársi együttműködés. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében tovább szélesítik a két párt kapcsolatait, A küldöttségek egyidejűleg aláhúzták pártjaik azon elhatározását, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlesztik kapcsolataikat a többi kommunista és munkáspárttal • harcolnak a nemzetkőzi kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatása a Romén Szocialista Köztársaságban, az elvtársi megbeszélések, a megkötött új szerződés jól szolgálják a két párt, ország és nép testvéri barátságának és együttműködésének további erősítését. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormányküldöttség, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány nevében magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársaság párt- éa kormányküldöttségét. A meghívást köszönettel elfogadták, A látogatás időpontját később egyeztetik. Bukarest, 1972. február 25. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a komán Szocialista Köztársaság párt- éa kormányküldöttségének vezetője Ujabb behatolás Kambodzsába USA gépek bombázásai 0 Saigon (Reuter, AFP) Saigoni katonai források szerint mintegy 4000 délvietnami katona hatolt be ismét Kambodzsa területére. A bábrezsím csapatalt a határ közelében fekvő Chan Doc tartományi székhely közelében vetik be a kambodzsai szabadságharcosok ellen. A saigoni csapatok legutóbb 1971. decemberében törték be kambodzsai területre. Az amerikai légierő kötélékei pénteken két bevetésben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság különböző területeit A VDK légiterét megsértő F—4-es Phantom gének bombaterheiket a Mu Gta-hágó környékére szórták le, míg az F—105-ösök a demilitarizált övezettől 21 kilométerrel északra levő területeket támadtak. A pénteki bombázásokkal hatvanhatra emelkedett az úgynevezett „védelmi reagálás" doktrína jegyében a VDK ellen az idén végrehajtott terrorbombázások száma. A saigoni jelentések szerint a legsúlyosabb harcok színhelye Saigon környéke és a Mekong-folyó deltavidéke volt Hivatalos bejelentés szerint a fővárostól 67 kilométerrel keletre pénteken kirobbant csatában az amerikaiak 2t főa veszteséget szenvedtek. A Mekong-folyó deltavidékén folyó harcokról egyelőre részletek nem ismeretesek, de Saigonban közölték, hogy Blnh Thuan közelében a kormányhadsereg „több katonája vesztette életét vagy sebesült meg". Nlxon Hangcsouban 0 Hangcsou (TASZSZ) Nlxon amerikai elnök, IL— 18-as repülőgépen szombaton Pekingből Hangcsouba érkezett. A festői szépségű Nyugatl-tó partján levő vendégházban, kijelölt szálláshelyén, fogadta az őt kísérő amerikai újságírókat A kínai nagy falnál történt kötetlen beszélgetéstől eltekintve ez volt az első eset, hogy az amerikai elnök nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Nixon a többi között kijelentette, hogy pekingi tárgyalásai során „bizonyos problémakörökben megállapodásra Jutott „Csou En-laj miniszterelnökkel. Hangsúlyozta azonban, e megállapodások korlátozott Jellegét, megismételve „felhívom • fi-, gyelmüket, hogy bizonyos problémaköröket mondtam" — „a közlemény egyébként önmagáért fog beszélni" tette hozzá. A Nyugati-tó partján épült egyébként Mao Ce-tung villája ls és élénk találgatások folynak arról, hogy a KKP elnöke itt még egyszer találkozni fog-e Nixonnal. Hangcsouból érkezett jelentések szerint Zlegler, a Fehér Ház sajtótitkára újságírók előtt kijelentette, hogy Richárd Nlxon és Csou En-laj „elvi egyetértésre" Jutott számos megvitatott kérdésben. Zlegler rámutatott, hogy a záródokumentumot valószínűleg vasárnap délután teszik közzé. Jarring tárgyalásai 0 Nicosia (AFP) Az ENSZ közel-keleti megbízottja, Gunnar Jarring szombaton Egyiptom nicoslui nagykövetével tárgyalt a ciprusi fővárosban. Jarring ezt megelőzően — péntek este — az izraeli nagykövettel folytatott megbeszélést Egyik találkozóról sem ismeretesek részletek. n. A svéd diplomata vasárnap Genfbe utazik, ahol tájékoztatja Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt a Közel-Keleten tett látogatásának eredményeiről. Jarring ezt kővetően előreláthatólag rövidesen visszatér Nicosiába, 1 hogy folytassa misszióját. A beszámoló taggyűlések legfőbb tapasztalata: Erősíteni az alapszervezeti pártmunkát •IŐíráA szervezeti szabályzat sa szerint a múlt év végén és ez év Januárjában első ízben került sor az alapszervezetek egyéves munkáját ismertető, az egyévi tevékenységet felmérő beszámoló taggyűlésekre. E feladat — a tapasztalatok hiánya miatt — a megyei, a városi és a Járási pártszervektől gondos előkészítést és fokozott figyelmet igényelt. Éppen ezért a városi és járási pártbizottságok 1971. második fél évének feladatai között jelentőségének megfelelően szerepelt, az év végén esedékes beszámoló-taggyűlések előkészítésének és lebonyolításinak szervezeti és tartalmi kérdése. A körültekintő előkészítés, az Irányító pártszervek részéről megnyilvánuló megkülönböztetett figyelem is hozzájárult a párttagsúg megjelenéséhez, fokozott aktivitásához. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken a párttagság részvételt aránya BO—100, a csúcsvezetőségi beszámolókon — általában összevont taggyűlésen — 80 százalék között alakult. Viszonylag még ennél is jobb volt a megjelenés és az aktivitás a kisebb létszámú pártszervezetekben. Határozatképtelenség miatt az egész megyében csak 11 alapszervezetben kellett a beszámoló taggyűlést későbbi időpontban megtartani — ez is főleg a betegek nagy száma, Illetve az időpont helytelen megválasztása miatt következett be. A taggyűléseken elhangzó beszámolók többségükben reálisak, kritikusak, és önkritikusak w.ltak. Hűen tükrözték az eltelt egy esztendő munkáját, és helyesen szabták meg a következő év feladatait. Néhány kivételtől eltekintve a beszámolók kollektiven készültek, tartalmazták a pártcsoport-értekezletek tapasztalatalt ls, és felkeltették a párttagság érdeklődését, figyelmét. Egyes pártszervezetekben elvétve azonban — lebecsülve a beszámoló taggyűlések jelentőségét — vagy semmitmondó, tízperces, illetve — visszaélve a tagság türelmével — részletekbe menő, több mint kétórás beszámolót tartottak. Minrf a beszámolókban, mind az ""•III azt követő vitákban általában számot adtak azokról az erőfeszítésekről, melyeket az irányító pártszervek és az alapszervezetek tesznek a kongresszus, a pártértekezletek határozatainak végrehajtásáért. Kiemelendő, hogy a beszámolók többsége nemcsak általánosságban, hanem a lehetőségek szerint helyileg és konkrétan elemezte a nő- és Ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának helyzetét. Szinte egyöntetűen állapították meg, amit a hozzászólók ls elfogadtak, megerősítettek, hogy társadalmunkban mind jobban közügygyé válik a nők helyzetének javítása. A központi intézkedések mellett fontos Igényként jelentkezik, hogy a párt-, a gazdasági és tömegszerveze lek közös összefogásával találják meg a módját az ifjúsági törvény következetes helyi végrehajtásának is. Azt is meg kell állapitanunk, hogy a beszámolókban fontos helyet kaptak a gazdasági, a gazdaságpolitikai kérdések. Az eredmények elismerése mellett szóvátették a hibákat, és sok helyütt javaslatokat ls tettek a helyi megoldásra. Az üzemi taggyűlések beszámolói több helyen a korábbinál tervszerűbb, tudatosabb párt- és tömegszervezeti tevékenységről szóltak, ami jól tükröződött a vállalati gazdálkodás, termelés problémáinak megoldásában. Az viszont hiba volt, hogy egyes helyeken a beszámolók túl részletesen foglalkoztak a termelés, a gazdálkodás számadataival, s főleg anélkül, hogy a megfelelő következtetéseket levonták volna. Emiatt — természetesen — több helyen kevésbé térhettek ki a pártszervezet általános politikai tevékenységére, a szervezeti kérdésekre. Ez volt tapasztalható Szeged járás és Csongrád néhány alapszervezetében. Helyes volt, hogy a beszámolók többségében — bár különböző mélységben és konkrétsággal — minősítették a pártmegbízatások teljesítését. Jó néhány helyen azonban ez futólag és általánosságban történt, néhány kis alapszervezetben (Hódmezővásárhely, Szeged egyes hivatali pártszervezetei) egyénenként ls szinte túlzott részletességgel. Csaknem mindenütt szerepelt a beszámolókban a pártalapszervezetek pártépítési tevékenységének egyik fontos része: a tagfelvétel. Több alapszervezetben úgy ítélték meg, hogy nem tettek meg mindent n kongresszus határozatából rájuk háruló feladatok végrehajtásáért. Ezek az alapszervezetek azt tapasztaljúk, hogy nem javult a kívánt mértékben a párttagság összetétele, a fizikai munkúsok, a nők és a fiatalok aránya. Szóvátet.ték, hogy a KlSZ-szorvezetek is többet tehetnének a fiatalok ideológiai, politikai neveléséárt. „Legyen minden párttag tevékenységének szerves része a tagfelvételi munka" — fogalmazták meg több helyen a beszámolók. Volt olyan taggyűlés, ahol a pártmegbízatások értékelésével bebizonyult, hogy ott, ahol a,gazdasági vezetők maguk is végeznek társadalmi munkát, ott sokkal könnyebb társadalmi tevékenységre igénybe venni a párttagokat, de a pártonkívülieket is.