Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam, 49. szám 1972. február 27., vasárnap Ara: 1 forint M A G Y A R SZOCIA LlS T A M U N K Á S P Á R T L A.P J A Hazaérkezett a magyar párt-és kormány­küldöttség Bukarestből Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szombat délelőtt ha­zaérkezett Bukarestből a hivatalos, bará­ti látogatáson a Román Szocialista Köz­társaságban járt magyar párt- és kor­mányküldöttség. Delegációnk Bukarestben Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke társaságában moto­ros rendőrök díszkíséretében érkezett szálláshelyéről a magyar és román zászlókkal feldíszített otopeni nemzetközi repülőtérre Útközben, amerre a gépkocsi­sor elhaladt, a román főváros lakóinak tízezrei üdvözölték, magyar és román zászlókat lengetve, delegációnkat és a román államférfiakat Ott voltak a búcsúztatásnál a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány tagjai, a tár­sadalmi szervezetek, intézmények vezetői, a tábornoki kar tagjai. Jelen voltak a bu­karesti magyar nagykövetség és kolónia tagjai, továbbá a román fővárosban akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetői. A repülőtér betonján díszszázad sora­kozott fel. Az egység parancsnoka jelen­tést tett Kádár Jánosnak, majd felcsen­dültek a két ország himnuszának hangjai, miközben 21 díszlövés dördült el. Kádár János Nicolae Ceausescu társaságában ellépett a díszszázad előtt, és üdvözölte a katonákat Küldöttségünk ezután búcsút vett a diplomáciai képviseletek vezetőitől, és a repülőtéren megjelent román szemé­lyiségektől, Bukarest dolgozóinak képvi­selőitől. Kádár Jánost és Fock Jenőt Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer kísér­te a repülőgép feljárójáig. Itt a román vezetők baráti kézszorítással, szívélyes öleléssel búcsúztak a magyar vendégektől. Helyi idő szerint tíz óra után néhány perccel emelkedett a magasba a TU—134­es különrepülőgép, amelyet az országha­tárig a román fegyveres erők sugárhaj­tású vadászgépei kísértek. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, Biszku Bélai, Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter, dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Fri­gyes, a külügymihiszter első helyettese, Gyenes András, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Ioan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügyvivője is. Jól gazdálkodni a „piros kinccselÁ Papsrikameiők paprikas terítek Magyar—román közös közlemény k Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsá­nak meghívására 1972. feb­ruár 24—26. között hivatalos baráti látogatást tett Romá­niában a Magyar Népköz­társaság párt- és kormány­küldöttsége. A látogatás során aláír­ták a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintet­te a bukaresti Szerszámgép­és Aggregát Gyárat, látoga­tást tett az új fővárosi la­kónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Nép­köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét minde­nütt meleg rokonszenvvel jogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kormányküldöttsége között megbeszélések folytak, ame­lyeken részt vettek: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Vályi Pé­ter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelvettese, Péter János, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter, Martin Fe­renc, a Magyar Népköztár­saság nagykövete a Román Szocialista Köztársaságban Román részről • Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorgflfe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának és ál- A magyar és a román nép landó elnökségének tagja, a a fasiszta elnyomás alóli fel­Román Szocialista Köztársa- szabadításuk után, a hitle­ság Minisztertanácsának el- rizmus elleni háború fő ter­nöke. Ion Patan, a Közpon- hét viselő Szovjetunió törté­ti Bizottság tagja, miniszter­elnök-helyettes, Corneliu Manescu, a Központi Bi­zottság tagja, külügymi­niszter. Ioan Cotot, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Ro­mán Szocialista Köztársaság nagykövete a Magyar Nép­köztársaságban . Az őszinte, baráti légkö­rű tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást párt­jaik és kormányaik tevé­kenységéről. Megállapítot­ták. hogy mind a Magyar Népköztársaság, mind a Ro­mán Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét foly­tattak a két párt és a két ország kapcsolatainak hely­zetéről és távlatairól, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseirőL A magyar—román barát­ságnak mélyrenyúló törté­nelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép leg­jobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forradalmi har­cot vívtak a szabadságért és a társadalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, a nemzetiséget elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztá­lya, forradalmi és demokra­tikus mozgalmai kifejezésre juttatták nemzetközi szoli­daritásukat, kölcsönösen tá­mogatták egymást a nemze­ti és társadalmi felszabadító harcban és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgató erejé­nek bizonyultak. (Folytatás a 2. oldalon.) A paprika a Szeged kör­nyéki mezők piros kincse. Ezzel a kinccsel közösen sá­fárkodnak a termelőgazdasá­gok és a Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat Tevékeny­ségük korántsem helyiérjjfi­kű. hiszen a tágabb pátria fűszerellátásában is élenjáró szerepe van a szegedi táj­körzetnek, aminthogy a fű­szerexportban elért eredmé­nyek is kiemelkedők. A paprikafeldolgozó ered­ményes esztendőt zárt tavaly, de mint korábban, 1976-ben szintén nagyon nehéz volt elérni ezt a szintet. Míg az előző évben az árvíz és a fagy, tavaly a fagy és az aszály ártott a paprikame­zőknek, nehezítette a terme­lők, s egyben a feldolgozók helyzetét. Az utóbbi két mos­toha év adatai jól tükrözik a gondokat: 1970-ben 8437 holdról 29 ezer 120 tonna nyerspaprikát, 1971-ben 8000 holdról 27 ezer 830 tonná­nyit adtak a gyárnak a ter­melők. Idén még nem feje­ződtek be a szerződésköté­sek, de már meghaladták a 7900 holdat. Jogos a remény, hogy a tavalyinál nagyobb területről gyűjthetik majd be a fűszernekvalót Mint ismeretes, növelték a fűszerpaprika felvásárlási árát, így mázsánként 30 fo­rinttal többet kapnak a gaz­daságok. De — mint a Polák Zoltán, a Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója elmon­dotta — a jövőben egyéb tá­mogatást is biztosítanak a termelőknek. Például a növényvédelmi hozzájárulás gyanánt 400 fo­rintot fizetnek majd holdan­ként. 50 holdnál nagyobb te­rület esetében pedig ezer fo­rint lesz az egy holdra jutó pénzösszeg. A másik: emelik az úgynevezett csipedési dí­jat Ezzel az előfeldolgozási tevékenységre ösztönzik a gazdaságokat, nyerskilogram­monként 25 fillérről 50 fil­lérre növelve a szárleszedé­sért válogatásért adható pénzt, A szegedi tájkörzet­ben ez a két fenti támogatás mintegy 10 millió forintos nagyságrendű lesz. Harmadikként ide tartozik az új fajták bevezetésével kapcsolatos anyagi terhek vállalása. Az úgynevezett „elitmagvak" árát kifizetik a Zöldségtermelési Kísérleti Intézetnek, mint nemesítő­nek, ám a termelőknek eze­ket is éppolyan áron adják, mint a többi, kommersz ve­tőmagvakat. Ezzel kilogram­monként 240 forint külön­bözetet egyenlítenek ki. Itt elsősorban olyan új fajtákról van szó, amelyek a gépi sze­désre alkalmasak. így ls elő­segítik az új fajták elterje­dését, egyébként be is mu­tatták a gépet az érdekeltek­nek. A mihályteleki Oj Elet Tsz igényelt is az ügyes masiná­ból. Egyébként ezekhez is ad támogatást az állam, a 47 százalékkal „száll be" a vételárba. A korszerű palán­tatermelést szolgáló fólia­sátrakhoz ugyancsak hozzá­járul: 30 százalék erejéig. A paprikafeldolgozó tavaly lényegesen többet adott a hazai piacra. Míg 1970-ben 21 ezer 754 mázsa piros fű­szer jutott ide, 1971-ben 24 ezer 348 mázsára nőtt ez a mennyiség. Az export vi­szont — éppen a belföldi Igények maradéktalan kielé­gítése miatt — alatta maradt a tervezettnek. A már emlí­tett okokhoz egy adat: a mostoha 1970-ből 900 vagon­nal kevesebb nyersárut „örö­költ" a paprikafeldolgozó. Nyilván a tavalyi veszteség is érezteti majd hatását az idei termelésben. Annál cél­szerűbbek a fent említett tö­rekvések, amely* a kors-fe­rűbb, jobb hozamú termelés­hez jelentenek alapot. 8. ML A Luna—20 elvégezte feladatát A Luna—20 automatikus űrállomás visszatérő egysé­ge, tartályában a Hold kontinentális térségében össze­gyűjtött holdközcttel, pénteken magyar Idő szerint 20 őrs 12 perckor „menetrendszerűen" földet ért a Szovjetunió előre kiszámított térségében — közölték hivatalosan Moszkvában. Ez azt jelenti, hogy az űrállomás felbocsátása, kivéte­lesen bonyolult körülmények kőzött végrehajtott sima le­szállása a Holdra, a speciális fúróberendezéssel megol­dott automatikus kőzetminta-felvétel és végül az érté­kes „Holdcsomag" hazaszállítása pontosan az előre meg­szabott programnak megfelelően ment végbe. A visszatérő egység a kazahsztáni szovjet kozmikus kikötő közelében, Dzsezkazgan helységtói negyven kilométerre északnyugat-" ra ereszkedett le. Kellemes február •sóvey Tsloáu felvétele Ilyen kellemes időjárás alighanem nagyon régen nem volt februárban. Langyos az idő, is ha a nap is kisüt, a kora tavasz minden örömét élvezhetjük. Csak a ki­rándulókat hiányolja az ember Szeged környékéről. Pedig megéri kimozdulni a poros városból a tiszta levegőjű környékre, például a dorozsmai Széksós-tó körű­ik kiserdőbe, ahol képünk készült.

Next

/
Thumbnails
Contents