Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam, 49. szám 1972. február 27., vasárnap Ara: 1 forint M A G Y A R SZOCIA LlS T A M U N K Á S P Á R T L A.P J A Hazaérkezett a magyar párt-és kormányküldöttség Bukarestből Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombat délelőtt hazaérkezett Bukarestből a hivatalos, baráti látogatáson a Román Szocialista Köztársaságban járt magyar párt- és kormányküldöttség. Delegációnk Bukarestben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke társaságában motoros rendőrök díszkíséretében érkezett szálláshelyéről a magyar és román zászlókkal feldíszített otopeni nemzetközi repülőtérre Útközben, amerre a gépkocsisor elhaladt, a román főváros lakóinak tízezrei üdvözölték, magyar és román zászlókat lengetve, delegációnkat és a román államférfiakat Ott voltak a búcsúztatásnál a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek, intézmények vezetői, a tábornoki kar tagjai. Jelen voltak a bukaresti magyar nagykövetség és kolónia tagjai, továbbá a román fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A repülőtér betonján díszszázad sorakozott fel. Az egység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd felcsendültek a két ország himnuszának hangjai, miközben 21 díszlövés dördült el. Kádár János Nicolae Ceausescu társaságában ellépett a díszszázad előtt, és üdvözölte a katonákat Küldöttségünk ezután búcsút vett a diplomáciai képviseletek vezetőitől, és a repülőtéren megjelent román személyiségektől, Bukarest dolgozóinak képviselőitől. Kádár Jánost és Fock Jenőt Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer kísérte a repülőgép feljárójáig. Itt a román vezetők baráti kézszorítással, szívélyes öleléssel búcsúztak a magyar vendégektől. Helyi idő szerint tíz óra után néhány perccel emelkedett a magasba a TU—134es különrepülőgép, amelyet az országhatárig a román fegyveres erők sugárhajtású vadászgépei kísértek. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, Biszku Bélai, Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes, a külügymihiszter első helyettese, Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Ioan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Jól gazdálkodni a „piros kinccselÁ Papsrikameiők paprikas terítek Magyar—román közös közlemény k Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására 1972. február 24—26. között hivatalos baráti látogatást tett Romániában a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintette a bukaresti Szerszámgépés Aggregát Gyárat, látogatást tett az új fővárosi lakónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét mindenütt meleg rokonszenvvel jogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kormányküldöttsége között megbeszélések folytak, amelyeken részt vettek: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelvettese, Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Román Szocialista Köztársaságban Román részről • Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorgflfe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és ál- A magyar és a román nép landó elnökségének tagja, a a fasiszta elnyomás alóli felRomán Szocialista Köztársa- szabadításuk után, a hitleság Minisztertanácsának el- rizmus elleni háború fő ternöke. Ion Patan, a Közpon- hét viselő Szovjetunió törtéti Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Corneliu Manescu, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Ioan Cotot, a Központi Bizottság tagja, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete a Magyar Népköztársaságban . Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenységéről. Megállapították. hogy mind a Magyar Népköztársaság, mind a Román Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét folytattak a két párt és a két ország kapcsolatainak helyzetéről és távlatairól, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseirőL A magyar—román barátságnak mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép legjobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forradalmi harcot vívtak a szabadságért és a társadalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, a nemzetiséget elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztálya, forradalmi és demokratikus mozgalmai kifejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harcban és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgató erejének bizonyultak. (Folytatás a 2. oldalon.) A paprika a Szeged környéki mezők piros kincse. Ezzel a kinccsel közösen sáfárkodnak a termelőgazdaságok és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Tevékenységük korántsem helyiérjjfikű. hiszen a tágabb pátria fűszerellátásában is élenjáró szerepe van a szegedi tájkörzetnek, aminthogy a fűszerexportban elért eredmények is kiemelkedők. A paprikafeldolgozó eredményes esztendőt zárt tavaly, de mint korábban, 1976-ben szintén nagyon nehéz volt elérni ezt a szintet. Míg az előző évben az árvíz és a fagy, tavaly a fagy és az aszály ártott a paprikamezőknek, nehezítette a termelők, s egyben a feldolgozók helyzetét. Az utóbbi két mostoha év adatai jól tükrözik a gondokat: 1970-ben 8437 holdról 29 ezer 120 tonna nyerspaprikát, 1971-ben 8000 holdról 27 ezer 830 tonnányit adtak a gyárnak a termelők. Idén még nem fejeződtek be a szerződéskötések, de már meghaladták a 7900 holdat. Jogos a remény, hogy a tavalyinál nagyobb területről gyűjthetik majd be a fűszernekvalót Mint ismeretes, növelték a fűszerpaprika felvásárlási árát, így mázsánként 30 forinttal többet kapnak a gazdaságok. De — mint a Polák Zoltán, a Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója elmondotta — a jövőben egyéb támogatást is biztosítanak a termelőknek. Például a növényvédelmi hozzájárulás gyanánt 400 forintot fizetnek majd holdanként. 50 holdnál nagyobb terület esetében pedig ezer forint lesz az egy holdra jutó pénzösszeg. A másik: emelik az úgynevezett csipedési díjat Ezzel az előfeldolgozási tevékenységre ösztönzik a gazdaságokat, nyerskilogrammonként 25 fillérről 50 fillérre növelve a szárleszedésért válogatásért adható pénzt, A szegedi tájkörzetben ez a két fenti támogatás mintegy 10 millió forintos nagyságrendű lesz. Harmadikként ide tartozik az új fajták bevezetésével kapcsolatos anyagi terhek vállalása. Az úgynevezett „elitmagvak" árát kifizetik a Zöldségtermelési Kísérleti Intézetnek, mint nemesítőnek, ám a termelőknek ezeket is éppolyan áron adják, mint a többi, kommersz vetőmagvakat. Ezzel kilogrammonként 240 forint különbözetet egyenlítenek ki. Itt elsősorban olyan új fajtákról van szó, amelyek a gépi szedésre alkalmasak. így ls elősegítik az új fajták elterjedését, egyébként be is mutatták a gépet az érdekelteknek. A mihályteleki Oj Elet Tsz igényelt is az ügyes masinából. Egyébként ezekhez is ad támogatást az állam, a 47 százalékkal „száll be" a vételárba. A korszerű palántatermelést szolgáló fóliasátrakhoz ugyancsak hozzájárul: 30 százalék erejéig. A paprikafeldolgozó tavaly lényegesen többet adott a hazai piacra. Míg 1970-ben 21 ezer 754 mázsa piros fűszer jutott ide, 1971-ben 24 ezer 348 mázsára nőtt ez a mennyiség. Az export viszont — éppen a belföldi Igények maradéktalan kielégítése miatt — alatta maradt a tervezettnek. A már említett okokhoz egy adat: a mostoha 1970-ből 900 vagonnal kevesebb nyersárut „örökölt" a paprikafeldolgozó. Nyilván a tavalyi veszteség is érezteti majd hatását az idei termelésben. Annál célszerűbbek a fent említett törekvések, amely* a kors-ferűbb, jobb hozamú termeléshez jelentenek alapot. 8. ML A Luna—20 elvégezte feladatát A Luna—20 automatikus űrállomás visszatérő egysége, tartályában a Hold kontinentális térségében összegyűjtött holdközcttel, pénteken magyar Idő szerint 20 őrs 12 perckor „menetrendszerűen" földet ért a Szovjetunió előre kiszámított térségében — közölték hivatalosan Moszkvában. Ez azt jelenti, hogy az űrállomás felbocsátása, kivételesen bonyolult körülmények kőzött végrehajtott sima leszállása a Holdra, a speciális fúróberendezéssel megoldott automatikus kőzetminta-felvétel és végül az értékes „Holdcsomag" hazaszállítása pontosan az előre megszabott programnak megfelelően ment végbe. A visszatérő egység a kazahsztáni szovjet kozmikus kikötő közelében, Dzsezkazgan helységtói negyven kilométerre északnyugat-" ra ereszkedett le. Kellemes február •sóvey Tsloáu felvétele Ilyen kellemes időjárás alighanem nagyon régen nem volt februárban. Langyos az idő, is ha a nap is kisüt, a kora tavasz minden örömét élvezhetjük. Csak a kirándulókat hiányolja az ember Szeged környékéről. Pedig megéri kimozdulni a poros városból a tiszta levegőjű környékre, például a dorozsmai Széksós-tó körűik kiserdőbe, ahol képünk készült.