Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 62. évfolyam, 48. szám 1972. február 26., szombat Araj 80 fillér Befejeződtek a magyar román tárgyalások Barátsági nagygyűlést tartottak Bukarestben Közös közleményt adnak ki Tegnap délelőtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a két ország pártás kormányküldöttségei folytatták tárgyalásaikat. A tárgyalások befejezése után delegációnk látogatást tett a vendéglátó főváros egyik új lakónegyedében, majd megtekintette a bukaresti Szerszám- és Célgépgyárat. Pénteken délután a magyar párt- és kormányküldöttség romániai látogatásának újabb hivatalos aktusára került sor. Az Államtanács szalonjában a tárgyalásokon részt vett két küldöttség, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Állandó Elnöksége tagjai és más hivatalos személyiségek jelenlétében Kádár János és Nicolae Ceausescu, a delegációk vezetői aláírták a látogatásról kiadandó közleményt. Ezt követően kezdődött meg az Államtanács közvetlen szomszédságában fekvő modern, háromezer személyes kongresszusi palota nagytermében a román—magyar barátsági nagygyűlés. Az ülésteremben helyet foglaltak az RKP KB végrehajtó bizottsága, a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány tagjai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a tábornoki kar tagjai, a romániai munkásmozgalom régi harcosai, a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a Kádár János Bukarest — Titán nevű — új lakónegyedének szemszámgép regátgyárában, a dolgozók között Telefotó — Agerpress—MTI—KS és agg román főváros dolgozóinak képviselői. A résztvevők hosszú, lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségének a terembe lépő tagjait. A vörös drapériával bevont elnökségi ülések mögött a színpad hátterén a magyar és a román nemzeti lobogók és címerek mellett a következő kétnyelvű feliratot helyezték el: „Éljen a román és a magyar nép barátsága, együttműködése, és testvéri szövetsége!" Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, Fock Jenő, Vályi Péter, Péter János és Martin Ferenc nagykövet, illetve Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjai, más román párt- és állami vezetők. A magyar és a román állami himnusz elhangzása után Dumitru Popa, az RKP bukaresti municipiumi pártbizottságának első titkára, a főváros polgármestere megnyitotta a barátsági nagygyűlést. Az első felszólalók: Ilié Petre munkás, a magyar delegáció által meglátogatott bukaresti Szerszámgép- és Aggregátgyár párttitkára, Adriana Stoichitoiu, a bukaresti egyetem hallgatónője és Radu Priscu, az építészeti főiskola rektora a szocializmust építő magyar és román nép barátságát éltették rövid beszédükben. Ezután Nicolae Ceausescu lépett a mikrofonhoz. (Beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Dumitru Popa Kádár Jánosnak adta meg a szót. Kádár János beszéde után a jelenlevők perceken át zúgó tapssal éltették a két nép barátságát és együttműködését. Kádár János beszéde Tisztelt nagygyűlés! Tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaink! A jó ügy szolgálatának szándékával, a magyar—román barátság és együttműködés erősítésének céljából jöttünk ide, a szomszédos szocialista ország fővárosába, Bukarestbe, őszintén köszönjük a vendégszerető, elvtársi fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Küldöttségünk átadja önöknek — a Román Kommunista Pártnak, a Román Szocialista Köztársaság kormányának, s az Önök személyében az egész dolgozó népnek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, jókívánságaik Kedves elvtársak! Mi, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, megelégedéssel szólhatunk arról, hogy román elvtársainkkal, az Önök párt- és állami vezetőivel, őszinte légkörben igen hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kapcsolatainkról, és a közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Találkozónk legfőbb eseménye megtörtént, országaink miniszterelnökei aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Ennek a nagy jelentőségű okmánynak az aláírása, életbeléptetése, és megbeszéléseink új lendületet adnak kapcsolataink fejlődésének. Találkozónk eredményei lehetővé teszik, hogy tovább lépjünk az együttműködés útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, a barátsági szerződés betűjének és szellemének megfelelően, a maga részéről a jövőben is mindent megtesz országaink kapcsolatainak mindenoldalú fejlesztéséért, népeink barátságának szorosabbá tételéért. Kedves elvtársak! Ceausescu elvtárs szólott azokról a jelentős eredményekről, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság népei a Román Kommunista Párt vezetésével elértek, a szocialista építőmunkában. Romániában gyors ütemben folyik az ország • iparosítása, az ipari termelés növelése, a modern technika bevezetése, a mezőgazdaságban is növekednek a terméshozamok, fejlődik a közoktatás, gazdagodik a kulturális élet, növekszik a dolgozók életszínvonala. Megváltozott a városok, a falvak külső képe, az emberek élete tartalmasabb lett. Ezt a mai napon közvetlenül is tapasztaltuk a Bukaresti Szerszámgép- és Aggregát Gyárban, s a Titán lakótelepen. Minddz a szocialista társadalom magasabbrendűségét és a kapitalistaföldesúri elnyomás alól felszabadult nép alkotóképességét hirdeti. A magyar kommunisták, dolgozó népünk nevében szívből gratulálok sikereikhez, és további eredményes munkát kívánok szocialista hazájuk építésében. A mi pártunk X. kongresszusa 1970. őszén ülésezett, és jelölte meg a szocializmus építésének további feladatait Népünk a mult év tavaszán tartott általános választásokon szavazatával imponáló egységben fejezte ki egyetértését a szocializmus építésének programjával, az új, IV. ötéves tervünk céljaival. Feladatunknak tartjuk pártunk szövetségi politikájának fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését, a dolgozó tömegek aktív bekapcsolását e politika alakításába. Növeljük a Hazafias Népfront szerepét, erősítjük a néphatalmat, a szocialista államot. Növeltük a tanácsok önállóságát és hatáskörét, intézkedéseket teszünk a bürokrácia kinövésének lenyesésére. A gazdasági vezetés fejlesztésével a vállalatok önállóságának növelésével, a közgazdasági szabályozók széles körű alkalmazásával erősítettük a szocialista tervgazdálkodást. Élénkítve a kezdeményezőkészséget, hatékonyabbá tettük a termelést, javítottuk az áruellátást Ipari termelésünk növekménye ma már teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Tudományos és kulturális életünkre az élénk alkotómunka a jellemző. Művészeti életünkben alapvető követelmény, hogy erősítsük a művészetek, az irodalom tömegkapcsolatait, hogy azok még hatásosabban szolgálják a nép nagy müvét, a szocializmus építését. Pártunk és kormányunk egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől, hogy munkánk leglényegesebb célja a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése. ötéves tervünk a nemzeti jövedelem 32 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 27 százalékos növelését, a nyugdíjak emelését irányozza elő, és mintegy 400 ezer új lakást építünk fel. Pártunk feladatának tartja a szocialista népi-nemzeti egység további erősítését. Ezen belül fontos törekvésünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv és román nemzetiségű dolgozók egyenjogú állampolgárokként, kultúrájuk, nyelvük megőrzésével megtalálják a maguk helyét szocialista rendszerünkben. A nemzetek és a nemzetiségek boldogulását és reményteljes jövőjét csak a szocialista rendszer biztosítja végérvényesen. Szocialista hazánk építésé(Folytatás a 2. oldalon.) Rahman sejk márciusban Moszkvába otazik Indonézia külügyminisztériumi nyilatkozatban jelentette be pénteken, hogy diplomáciai elismerésben részesíti a Bangla Desh népi köztársaságot. Kuala Lumpurban hasonló értelmű bejelentést tett Abdul Razak miniszterelnök: közölte, hogy Rahman sejkhez intézett levelében „szoros, baráti együttműködést" ajánlott fel Malaysia és a Bangla Desh között, és értesítette a miniszterelnököt arról, hogy országa elismeri az új' köztársaságot. A Bangla Desh hivatalos hírügynöksége közölte, hogy Mudzsibur Rahman március 1-én utazik a szovjet fővárosba. (MTI) Eplil a pb-gáztöltő üzem A 120 milliós beruházás jövőre fejeződik be A propán-bután gázellátás szinte hónapról hónapra visszatérő gondot okoz Csongrád megyében és Szegeden, talán az országban mindenütt. Éppen a dél-magyarországi pb-gázellátás megjavítása érdekében döntött úgy az OKGT, hogy az algyői lelőhelyek közvetlen közelében korszerű töltőüzemet épít, amely három megye — Csongrád, Békés és Bács — pb-gázfogyasztóit szolgálja ki az egyre népszerűbb tüzelőanyaggal. A 120 millió forintos beruházás — mint arról már lapunkban hírt adtunk — 1971. augusztusában megkezdődött A munka fontosságára tekintettel azonban a beruházás gazdája, a DÉGÁZ tegnap, pénteken Szegedre hivta a közreműködő nagyvállalatok képviselőit, hogy a kivitelezés során felmerült akadályokat a helyszínen elhárítsák. A DÉGÁZ-nál tartott tanácskozáson képet kaphattunk az elsősorban lakossági szolgáltatási célokat szolgáló üzem körülményeiről, így arról, hogy az építési munka — amelyet a Csongrád megyei Építőipari Vállalat végez — a beruházás fele költségét emészti fel. A technológiai szerelés — az ÉPGÉP és a DÉGÁZ munkája — és a gépi berendezés ugyanilyen összeget képvisel. A töltőüzem a legkorszerűbb lesz az országban, a palackokat dán gyártmányú automata tölti, a rakodást is gépek végzik; a palackokat szinte nem érinti majd emberi kéz. A munka a terv szerint halad, jelenleg az üzemi épület alapozásán dolgoznak a CSOMIÉP munkásai. Megtörténtek az előkészületek a belvízlevezető csatornák, a vízellátást szolgáltató vezeték megépítésére is. Farkas Zoltán, a DÉGÁZ osztályvezetője — a pb-üzem létesítményfelelőse — elmondta, hogy a tegnapi megbeszélés eredménnyel zárult. Több olyan nagyvállalat, amely eredetileg későbbre ígérte a nélkülözhetetlen berendezések, tartályok, szivattyúk, stb. szállítását, úgy nyilatkozott, hogy a beruházás érdekében a programnak megfelelően küldi a gépeket. Igya terv szerint 1973 elejére befejeződhet az építkezés, s Algyőn palackozhatják a pbgázt. (Erre nemcsak a pbellátás megjavítása érdekében van szükség, hanem azért is, hogy a jelenleg vágóhíd területén működő elavult üzemet megszüntethessék, mivel akadályozza az új szalámigyár, vágóhíd felépítését.) Az új töltőüzem egycsapásra megoldja Dél-Magyarország pb-ellátását, mintegy 400 ezer háztartáshoz szükséges gázt palackoz egy esztendőben. Somogyi Károlyné felvátels Ezekből és a többi ilyen gömbtartályból jut el a propánbután gáz az automatához, onnan pedig a palackokba é