Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

SZOMBAT, 1872. FEBRUÁR 21 Kádár János beszéde Román—magyar barátsági nagygyűlés Bukarestben^ (Folytatás az 1. oldalról.) ben elért sikereink nem le­becsülendők. Bár még van­nak hiányosságok, meg nem oldott feladatok is, az ered­mények nagyok. Bizakodva nézünk a jövőbe. A legfon­tosabb az, hogy a Magyar Népköztársaság szilárd ala­pokon nyugszik. A magyar nép annyi megpróbáltatás után immár biztos léptekkel halad előre a szocializmus útján. Barátaink bizonyosak lehetnek benne, ellensége­inknek pedig tudomásul kell venniük, hogy nincs erő, amely népünket erről az út­ról letéríthetné. Sikerek együtműködésünkben zatlanul erős és veszélyes, nyegetés ellen. A békés egy­minden népet fenyeget, de más mellett élés lenini elve tudvalevő, hogy elsősorban a különböző tarsadalmi rend­a szocialista országok népeit szerű államok kapcsolataí­fenyégeti. Ez arra kötelez ban teret hódit és győzedel­bennünket, hogy sohase fe- meskedik. De a jelen viszo­ledkezzünk meg az imperia- nyok között az imperializ­lizmus elleni harcról. mus agresszív szándékai Mi, kommunisták, a béke éberségre és készenlétre kö­hívei vagyunk, és meggyőző- telezik a szocialista orszá­désünk, hogy el lehet liárí- gokat. A Magyar Népköz­tani egy új világháború ve- társaság ezért tartja fontos­szedelmes tűz.Vszekké, és jaikért, a Biztonsági Tanacs maradt mind a mai napig 1967. évi határozatának vég­az. Mi az antiimperialista rehajtásáért folytatott harc­arab erőkkel vagyunk szoll- ban. dárisak, és a kérdés egye* Magyarország a hlnduntá­Kedves elvtársakt Most aláirt új barátsági szerződésünk két olyan or­szág és nép szövetségét fe­jezi ki, amely együtt és kö­zös úton, a szocializmus út­ján jár. Mai egységünket és ba­ratságunkat még jobban ér­tékeljük, ha emlékezünk ar­ra, hogy történelmileg még nem is olyan regen, a nép­elnyomó. tőkés társadalmi rendszerben Magyarország és Románia urai gyűlöletet szítottak népeink között, és a nacionalizmus, soviniz­mus, irredentizmus mérgét terjesztették. Nagy érdeme a kommunistáknak, népeink legjobbjainak, hogy azokban a sötét Időkben, az illegali­tás viszonyai között, dacol­va minden üldöztetéssel, hirdették a magyar és a ro­mán munkások, az elnyo­mott milliók természetes szövetségét, összefogását a közös ellenséggel szemben. A testvéri összefogás jó pél­dáját nyújtotta a romániai kommunista is munkásmoz­galom, amelyben román, magyar, német és más nem­zetiségű kommunisták egy­séges akarattal és szilárd hittel, a proletár internacio­nalizmus szellemében har­coltak együtt a szebb jöven­dőért. Hasonlóan együtt küz­döttek hazánk kommunista mozgalmában, a negyedszá­zados Hprthy-fasiszta dikta­túra Időszakában, a legsú­lyosabb illegalitás viszonyai között is a magyar és a ro­mán, délszláv, szlovák, cseh, ukrán és más nemzetiségű internacionalisták. A földes­úri és kapitalista elnyomók és kizsákmányolók elleni kö­zös harc, forradalmi pártja­ink dicső hagyományai a forrásai népeink mai barit­ságának. Gyökeres fordulatot azon­ban népeink sorsában, és kapcsolatainkban csak a fel­szabadulás hozott. A Hitler­fasizmust szétzúzó Szovjet­unió nyitotta meg népeink előtt a társadalmi és nem­zeti felszabadulás útját A magyar nép el nem mú­ló hálával gondol a di­cső szovjet hadseregre, mindazokra, akik elhozták számunkra a szabadságot. Megőrizzük emlékezetünk­ben, hogy a hazánkat fel­szabadító harcokban a ro­mán nép sok dicső fia is életét áldozta. A háborút követő időszak­ban, amikor népeink a szo­cializmus útjára léptek, ki­alakultak, megerősödtek és mind gyümölcsözőbbé váltak országaink új kapcsolatai. Mindkét ország népeinek ja­vára, a szocializmus építése szempontjából hasznos kap­csolatok alakultak ki párt­jaink, állami és társadalmi szerveink között Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy számottevő si­kereket értünk el országaink gazdasági együttműködésé­ben. Az utóbbi években kü­lönösen jól fejlődtek kül­kereskedelmi kapcsolataink. Hasznosnak bizonyultak az ipari termelésben kialakult kooperációs . formák. Meg­győződésünk, hogy további kétoldalú erőfeszítéseink, va­lamint a szocialista integrá­ció komplex programjának végrehajtása — amelyet kö­zösen dolgoztunk ki, és a KGST 24. ülésszakán fogad­tunk el — elősegítik gaz­dasági együttműködésünk bővülését. Kulturális együtt­működésünk terén is javu­lást tapasztaltunk. Ugyan­ezt mondhatjuk a személy­forgalomról, a turizmusról és a kishatárforgalomról. Az utóbbiak különösen jelentő­sek dolgozóink kapcsolatai­nuk, barátságának fejlődése szempontjából; hozzájárul­nak a múltban népeink kö­zé emelt válaszfalak végle­ges eltávolításához. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság közötti barátságról és együttműködésünkről szólva hangsúlyozni kívá­nom, hogy az mindkét or­szág népei érdekeinek meg­felel, kölcsönösen segíti ha­zai építőmunkákat, és meg­felel a szocializmus általá­nos érdekelnek is. Azt, hogy a szocialista or­szágok népei az új társada­lom építésének szentelhetik figyelmüket, hogy sikerrel szembeszállhatnak az ellen­séges osztályerők és hatal­mak politikai, gazdasági és ideológiai nyomásával, az imperialisták agresszív fel­forgató kísérleteivel, minde­nekelőtt összefogásuknak, együttműködésüknek kö­szönhetik. Minket biztonság­gal tölt el annak tudata, hogy vívmányainkon, és bé­kénken a szocialista orszá­gok, a Varsói Szerződés, a Szovjetunió hatalmas ereje együttesen őrködik. szélyét, a békét meg lehet védelmezni, ha következete­sen harcolunk minden im­perialista agresszió és fe­nak a Varsói Szerződés vé­delmi erejének erősítését, fejlesztését. dül igazságos megoldásának azt tartjuk, ha az agresz­szor visszavonul minden ál­tala megszállva tartott te­rületről. Pártunk, kormá­nyunk határozottan elítéli az amerikai—izraeli összjá­tékot, amelynek célja a pó­ni konfliktus idején elítélte a volt pakisztáni katonai kormányzat véres terrorját, kezdettől fogva rokonszen­vezett az életéért és szabad­ságáért küzdő kelet-bengá­liai néppel, s államát, a Bangla Desht megalakulása Osztályszempontok alapján Külpolitikai tevékenysé­günkben mindenkor elvi, vi­lágos, egyértelmű és követ­kezetes állásfoglalásra tö­rekszünk. Ellenzünk minden olyan teóriát, amely a vi­lágpolitika fő erővonalait el­ködösíti és összekuszálja. A külpolitika alapkérdéseinél is helytelenítjük az osztály­szempont mellőzését, az ál­lamoknak, társadalmi rend­A szocializmus, a haladas, a nemzeti függetlenség, a béke ügyének védelme, a népek érdekei egyaránt vi­lágnézeti tisztánlátást köve­telnek tőlünk. A nemzetközi élet alapvető normájának tekintjük, hogy az államkö­zi kapcsolatokban, az orszá­gok méreteitől függetlenül, az egyenjogúság érvényesül­jön. A politikában pedig, litikal rendezés lehetetlenné után diplomáciailag elis­tétele. A szocialista orszá- merte. Mlndamellet mi Pa­gok sorában mi is segítjük az kisztánnalis a békés egymás arab népeket a törvényes mellett élés elvein nyugvó jogaikért, az igazságos cél- normális viszonyt kívánjuk. Védelmezzük a marxizmus— leninizmus tisztaságát szerüktől független, nagysá- ugyancsak nagyságuktól füg­guk szerinti csoportosítását. Teljesen világos például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az imperialista monopoltóke uralkodik, ka­pitalista rendszer van, a Szovjetunió pedig a világ első munkás-paraszt állama, amelyben a kommunista társadalom épül. Ebből kő­vetkezőin a két ország — habár nagyságrendje ha­sonló —, nem azonos, ha­nem osztályjellege szerint nagyon is különböző politi­kát folytat. getlenül, társadalmi rend­szerük alapján csoportosít­suk az államokat, aszerint tegyünk különbséget közöt­tük, hogy szocialista, kapi­talista, vagy, közhasználatú megnevezéssel élve, fejlődő országról van-e szó? Ez a nézőpont teszi lehetővé, hogy világosan lássuk a frontokat, könnyíti meg az ideológiai és politikai har­cot, és segíti e'ó az összes népek küzdelmét az embe­riség létét fenyegető impe­rializmus ellen. A világpolitika eseményei igazolják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi ta­nácskozásának következteté­seit. Ez a tanácskozás a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erő­sítését, az antiimperialista akcióegység céljait szolgál­ta. Megállapítható, hogy a akcióegységének megterem­téséért. Pártunk harcot foly­tat az opportunizmus, a jobb- és baloldali elhajlás, a nacionalizmus, minden olyan irányzat ellen, amely egységünket rombolja, és az imperializmus malmára hajtja a vizet. Védel­mezzük a marxizmus —leninizmus tisztaságát, a kommunista és munkáspár- proletár internacionalizmus tok túlnyomó többsége kész elvét, a szocializmus, a kom­áz egység érdekében aktív munizmus eszméit követjük. tevékenységet folytatni. A tudományos marxista— A moszkvai értekezlet ál- leninista elmélettel felvér­lásfoglalásal alapján, azo- tezett kommunista Wlág­kat követve pártunk is dol- mozgalom, a szocialista vi­gozik a kommunista világ- lágrendszer a társadalmi ha­mozgalom egységéért, a ladásra, nemzeti független­kommunista pártok és az ségre és békére vágyó népek összes antiimperialista erők és emberek reménysége. Közösele alapvető érdekeink Szolidaritás az antiimperialista erőkkel Külpolitikánk sarkköve: szövetségünk a Szovjetuniával Kedves elvtérsakt A külpolitika időszerű kérdései közül a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a szocialista országok rendkí­vüli fontosságot tulajdoní­tanak az európai biztonság­nak. Lehetőségeinkhez mér­ten igyekszünk maximális mértékben hozzájárulni az európai béke megszilárdítá­sához, az európai államok közötti együttműködés jobb feltételeinek kialakításához. Elsősorban a szocialista országok összehangolt tevé­kenységének köszönhető, hogy Európa nyugati részé­ben is fokozódik annak megértése: kontinensünkön elképzelhetetlen a tartós béke és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés anél­kül, hogy ne tennénk végle­gesen pontot a második vi­lágháború után. A legközvetlenebbül ér­dekeltek közül a Német Szövetségi Köztársaság je­lenlegi kormánya is egyre jobban felismeri az európai realitásokat, s kapcsolatai­nak a szocialista országok­mellett áll. Párt- és kor­mányküldöttségünk két hete tért vissza a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban tett baráti látogatásról, ahol közvetlenül tapasztalta a vietnami nép páratlan hő­siességét, állhatatosságát, és kifejezte a magyar nép test­véri szolidaritását. Kezdet­től fogva elitéljük az ame­rikai agressziót, a politikai rendezést szabotáló mester­kedéseket, és szilárd meg­győződésünk, hogy a vietna­mi problémát csakis a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának javaslatai alapján lehet rendezni. A Magyar Népköztársaság megítélése szerint a Közel­Kelet Izrael 1967-ben indí­tott háborúja miatt vált ve­Tiszteit nagygyűlés! Tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves elvtársak! Bará­taink! Befejezésül, mégegyszer szeretném küldöttségünk vé­leményét hangsúlyozni: meg­győződésünk; hogy' találko­zónk, elvtársi megbeszélése­ink, az új magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálják kap­csolatainkat, együttműködé­datlanul fog dolgozni barát­ságunk, együttműködésünk erősítéséért A magyar küldöttség ne­vében mégegyszer szeret­ném megköszönni a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának és kormá­nyánák, Bukarest lakosságá­nak a baráti fogadtatást, a figyelmességet, amelyet kül­döttségünk mindvégig ta­pasztalt. A magyar kommu­sünket, barátságunkat, a szo- ^^takTa magyar dolgozó nép cializmus, a beke ügyét. nevében még egyszer szívből A Magyar Népköztársaság további nagysikereket kívá­nok a szocialista Románia építésében. Éljen a Magyar Népköz­társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság népeinek testvéri barátságai Erősödjék a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt in­ternacionalista egysége, együttműködése! Éljen a szocializmus és a béke! és a Román Szocialista Köz­társaság két szomszédos, szocialista ország. Népeink szocializmust, békét akar­nak, alapvető érdekeink kö­zösek. Minden feltétel adva van pártjaink, országaink sokoldalú együttműködésé­nek fejlesztéséhez. Termé­szetesen ezért még sokat kell tennünk. Központi Bi­zottságunk, kormányunk teljes odaadással és lanka­Nicolae Ceausescu beszéde Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Román Államtanács Kedves elvtársak! Mint minden szocialista ország és népe — a magyar nép, pártunk, a Magyar Népköztársaság is nagy fi­gyelmet szentel a nemzetkö­zi kérdéseknek. Nemzetközi munkánkban fő feladatunk­nak tartjuk, hogy hozzájá­ruljunk a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének szilárdításához, a békés nemzetközi körülmé­nyek biztosításához. Támo­gatjuk a felszabadító moz­galmakat, bővítjük hazánk es a fejlődő országok kap­csolatait, fokozzuk az együttműködést a kapitalista országokkal, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Nemzetközi törekvésein­ket pártunk, kormányunk önállóan határozza meg. Külpolitikánkkal népünk ér­dekeit szolgáljuk, ugyanak­kor figyelembe vesszük a szocializmus, a haladás él­talános céljait is. Külpoliti­kánk sarkköve: szövetsége­günk a Szovjetunióval. A szocialista országok egysége, a haladas ügye megköveteli tőlünk — mi így is járunk el —, hogy fontos nemzetkö­zi kérdésekben elgondolása­inkat koordináljuk egymas­sal. A szocialista országok kö­zösségének nagy és egyre növekvő szerepe van a szo­cializmus, a haladás erői előtt álló nemzetközi fel­adatok megoldásában, az im­perializmus elleni harcban, a társadalmi haladásért, a békéért folytatott világmére­tű küzdelemben. A szocia­lista világrendszer országai hatalmas gazdasági és ka­torlai potenciállal rendel­keznek, s pozícióik szünte­lenül erősödnek. A népek sora, emberek százmilliói lát­nak példaképet a szocialis­ta országokban saját fejlő­désükhöz. A szocialista or­szágok léte és ereje egyre meghatározóbb módon be­folyásolja a világfejlődést. Ezért tartjuk létfontosságú­nak a szocialista közösség egységének helyreállítását, megszilárdítását, s törek­szünk magunk is tőlünk tel­hetően ehhez hozzájárulni. Az imperializmus válto­kai való normalizását tűzte elööke beszédének beveze­ki célul A jelenlegi európai t6jében kijelentette: helyzet tehát bizakodással tölthet el bennünket, s re- A látogatás, amelyet a méljük, hogy még az idén magyar n£p követei — Ká­megkezdheti munkáját az ddr János elvtárs, a Magyar európai biztonsági és együtt- Szocialista Munkáspárt Köz­működési értekezlet. P°ntl Bizottságának első tit­A nemzetközi imperializ- kóra> Fock Jenő elvtárs, a mus erőinek élén állóAme rikai Egyesült Államok kor mányzata, miközben denütt a reakciós ket, a népek szabadsá­gát és a békét veszélyez­tető erőket támogatja, kü­lönböző lépésekkel és hatal­mas propagandagépezettel azt szeretné elhitetni a vi­lággal, hogy szándékai bé­kések. De a szép szavakkal kiáltóan szemben áll, az egész haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok változat­lanul folytatja népirtó há­borúját Vietnamban, Laosz­ban és Kambodzsában. Láb­bal tiporja az indokinai ál­lamok és népek legelemibb jogait, repülők százait kül­di ma is a békés vietnami városok és falvak fölé, ha­lált és pusztulást szórva rá­juk. A Magyar Népköztársaság szilárdan a vietnami nép magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke és m'Jn- a magyar párt- és kormány­erő. küldöttség többi tagja — tesznek országunkban, újabb sokat mondó kifejezője a népeink, országaink és párt­jaink között fennálló ba­rátsági, együttműködési és szolidaritási kapcsolatoknak. Kivételes öröm számomra, hogy a román—magyar ba­rátsági nagygyűlésen mele­gen köszönthetem tisztelt egy évezreden át éltek szomszédokként, és gyakran együttműködtek a gazdasági és társadalmi fejlődés terü­letén, ami pozitívan hatott előbbrejutásukra, a haladás útján. Mindenekelőtt a for­radalmi mozgalmak, a mun­kásosztály — élén a kom­munistákkal — nagy erővel hangsúlyozták a román— magyar barátság szükséges­ségét, mint a győzelem fel­tételét a szabadságért, és társadalmi igazságért folyta­tott közös harcban, s áldo­zatot nem kiméivé küzdöt­tek a két nép egymáshoz való közeledéséért és szoli­daritásáért. A szocializmusé a történel­mi érdem, hogy megvetette tartós alapját a Románia és Magyarország népei közötti új típusú, valóban interna­cionalista, megértésre, és ba­vendégeinket a román nép, •í'LXTt^VZ a Román Kommunista Párt ^mszedi kapcsolatoknak. Központi Bizottsága, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya nevében, s tiszta szívből si­kert kívánhatok a magyar népnek a szocializmus építé­sében, hazája haladásának és felvirágoztatásának biztosí­tásában. A román és a magyar nép barátságának régi és gazdag történelmi hagyományai vannak. Népeink több mint A Román «.,zoclalista Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság e látogatás al­kalmával aláírt új barátsá­gi, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­szék az együttműködést új területekre, elsősorban a termelésben való kooperáció­ra és szakosításra. Ügy véljük, meg vannak a feltételek a tervek valóra­váltására valamennyi emlí­tett területen, és eltökélt szándékunk, hogy ezért kö­vetkezetesen tevékenyke­dünk — annak tudatában, hogy ezzel mindkét nép ér­dekeit, a szocializmus és a béke általános érdekeit szol­gáljuk. A Román Szocialista Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése tág lehetőségeket nyújt or­szágainknak ahhoz, hogy fokozzák együttműködésü­ket a nemzetközi életben, korunk létkérdéseinek meg­oldása érdekében, a népek haladás és béke eszményé­nek szellemében — mondot­ta többek között Ceausescu. A Román KP KB főtit­kára beszédét a két nép ba­rátságának, az RKP és az MSZMP testvéri együttmű­ződése még' szélesebb távla- k?dé,sé.n®k és a béke élteté­tokat nyit az államaink és sével feJezte ba­pártjaink közötti sokoldalú testvéri kapcsolatok fejlődé­se előtt. A két ország gaz­daságának rohamos fejlődési üteme megteremti a feltéte­leket ahhoz, hogy kiterjesz­Kádár János és Nicolae Ceausescu beszédének el­hangzása után a jelenlevők percekig zúgó tapssal éltet­ték a két nép barátságát ét együttműködését. k

Next

/
Thumbnails
Contents