Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

8 SZERDA, 1972. FEBRUÁR 23. Népfrontgyíílés Alsóvároson Tegnap, kedden este az alsóvárosi pártszervezet nagytermében került sor a körzeti népfrontbizottságot választó gyűlésre. A gyűlé­sen Sziládi Sándor elnökölt, a beszámolót Futó Antal tartotta. A beszámoló és a hozzászólások után az alsó­városiak újjáválasztották a 37 tagú népfrontbizottságot. Ennek elnöke Dinnyés Jó­zsef, titkára Futó Antal lett. Öregszik Alsóváros — hangzott el a tegnapi gyűlés vitájában, nem is meglepő­en. hiszen Szeged egyik leg­régibb városrészének polgá­rai gyűltek össze vélemény­cserére. A felszólaló azon­ban úgy értette, hogy nem­csak a házak öregszenek, hanem lakóik is, éppen ezért nagyon nagy szükség lesz arra, hogy a város újabb szociális otthoni férő­helyeket teremtsen. Amellett is pro és kontra hangzott el vélemény, hogy valóban leg­elhanyagoltabb része-e Sze­gednek Alsóváros, ahol — csakúgy, mint másutt — jobb járdákat, csatornákat emlegetnek a lakosok. A most megválasztott nép­frontbizottságnak bizony fia­talos hévvel kell az öreg városrész régi és új gondja­it felmérnie. A szavazás egyhangú igenje erre kötele­zi őket. Önállóak, keresik az újat A KSZV fiataljairól • Mi rejlik a fiatalokban? meghatározásáról, s eme vo­Kapnak-e lehetőséget kép- natkozó javaslatokról van zettségük, tehetségük bizo- szó. nyílására? Nekivághatnak-e Dovalovszky Györgyné, a nagv feladatoknak a mm- Honyák Istvánnéés Szelitzky dennapi munka mellett? Katalin közös művét is elfo­A Kenderfonó és Szövő- gadták. Valamennyi gyár­ipari Vállalatnál, úgy lát- egységben alkalmazhatónak szik, foglalkoztatják ezek a tartják a fogyóeszközök kérdések a vezetőket s a mennyiségére, a készletek vállalati KISZ-bizottságot optimális alakítására vonat­egyaránt. A vezetés ugyanis, kozó elgondolásaikat. t KISZ keretében működő A j^,, feladatokon kí­Fiatal Műszakiak es Koz- yül önáuó pályamunkák is gazdaszok Tanacsanak ja- születtek. Közülük - a fent vas atara, tavaly palyazatot említettek menett - ez irt ki a liatal műszakiaknak alábbi kettőt is javasolta a A zöldségtermesztés a kormányhatározat után Gépesítés ötezer hektáron A cél az volt, hogy a pálya ^ ^ munkákkal - műszaki, gaz- gozaT"pál7ázatőn "való dasagi vonatkozasban - se- yételre Török ^^ gitsek az íf jumernokok, tech­nikusok és közgazdászok a hatékonyabb gazdálkodást. Három eredményes, hasz­vállalat az országos szakdol­rész­Bat­tancs János és Kovács Lász­ló egy szovjet rostipari fi­nomkártoló gép átalakítását .ötlötte" ki, alkalmassá téve nosítható szakdolgozat szüle- műszálfonalak alapanyagá­tett a pályázat során. „A nak előkészítésére. A téma pályamunkát a vállalat gaz- _ mint a szakvélemény dasági szakbizottsága jónak megállapítja — egyedülálló találta, ajánlásainak gyakor- a magyar rostfeldolgozó lati bevezetését megkezdi" iparban. Üjszerű, önálló, di­— hangzik a szakvélemény cséretes — ezek a jelzők Andrássy Adél dolgozatáról, jutnak „triónak", s hozzá Ö az alapanyagkészlet op- ez a dicsőség is, hogy a gya­timumait vizsgálta s ha- korlati alkalmazás megtör­tározta meg. De Nóg- tént. rádi Istvánnal közö- , sen egy másik jeles dolgoza- . Nehez, s nagyon sok gon­tot is készített. A hatsoros dot okozó temat valasztott a bonyolult címéből csak any- ™?slk három szakdolgozat­nyit emelek ki: a költségek ír°; P,r- Hogyes Zsuzsa Ke­vei Bela es Ledmitzky And­amelyek az ember közérze­tét befolyásolják. Az az el­képzelés, hogy a KGST-or­szágokkal végzett közös ku­tatásokhoz használják majd a laboratóriumot, amelyben fűtés és légtechnikai, hő­Családi házak könnyű szerkezetekből Az Építéstudományi In­tézet legújabb eredményei­ről és terveiről tartott saj­tótájékoztatót kedden dr. Sebestyén Gyula, a műsza­ki tudományok doktora, az intézet igazgatója. Többek között elmondotta, hogy az és hangszigetelési, páramé­intézet dolgozói évente hat- rési, fénysugárzási, lég­nyolcszáz különféle vállalati áramlási és egyéb vizsgála­megbízást teljesítenek. A tokát végeznek. E laborátó­kutatók a vállalatoknak riumban kutatják majd az nyújtott támogatáson túl ember hangulatát befolyá­cvente két-háromszáz témá- soló időjárási tényezők — el­bán végeznek az építésügyi sősorban a frontátvonulások sgazat egészét érintő fontos _ hatását kiegyenlítő be­tudomanyos vizsgalatokat. . , ^ . . avatkozasokat is. A front­A könnyűszerkezetes prog- átvonulásoknál ugyanis a ramot sok ertekes javaslat- ,. , tal segítették. Indítványukra szabadban lenyegesen emel­vásárolták meg egy osztrák kedik a pozitív töltésű ionok tetőszerkezeti rendszer sza- száma, amit az épületen be­badalmát, ezzel befelé lejtő, 1Ü1 a negatív töltésű ionok­kúpos, tehát kör alakú acél­lemez szerkezetű tető épít­hető rendkívül gazdaságo­san, az ismert műszaki el­járásoknál mintegy 20 szá­zalékkal olcsóbban. Ebből az újfajta szerkezetből ezer­személyes sportcsarnokot lerveztek, amelyet majd a Népstadion mellett építenek fel. Előreláthatóan hasonló ízerkezető sportcsarnok épül Tatabányán és Zalaegersze­gen is. Az intézet kutatói nemcsak külföldi könnyű­szerkezetes szabadalmak meghonosításával foglalkoz­nak, hanem a Tervezésfej­lesztési és Típustervező In­tézettel együttműködve ha­zai könnyű épületszerkezetet alakítottak ki kisebb épüle­tek, családi házak, óvodák stb. céljára. Ebből a hazai, úgynevezett metamodul könnyűszerkezetből három­féle családi házat terveztek, még az idén mindhárom tí­pusból felépítnek egy-egy kísérleti épületet. Kísérlete­ikkel azt kívánják elérni, hogy e korszerű anyagból se kerüljön többe egy családi ház, mint hagyományos anyagokból. Az új szerkezet azonban lehetővé teszi, hogy rendkívül rövid idő alatt épüljenek fel a modern ott­honok. Az intézet úgynevezett közérzeti laboratórium fel­állítását tervezi, amelyben együtt és komplexen tanul­mányozhatják mindazokat a fizikai környezeti hatásokat, kai lehet kiegyensúlyozni. rás „Zajártalom elleni véde­kezés a KSZV-nél" címmel a jelenlegi helyzetet, a lehető­ségeket tárja fel. A lefolyta­tott kísérletek eredményeit összegezve, irányt szabnak a további kutatásokra is. Üjszerűség, önállóság, kez­deményezőkészség — jó len­ne, ha ez minél több mun­kahelyen megmutatkozna. A fiatal szakemberek és a gyár fejlődése, jövője végül is szo­rosan összetartozik. S. M. Űj üdülő Kedden megérkeztek az első beutaltak a több mint negyvenmillió forintos beru­házással épült hajdúszo­boszlói, új ÉDOSZ-üdülőbe. Az első vendégek azok a szocialista brigádtagok, épí­tők voltak, akik két eszten­dő alatt, a megadott határ­időre elkészítették az alföl­di fürdőváros korszerű üdü­lőjét. Sokoldalú, több évet átfo­gó programot hagyott jóvá 1971 végén a kormány, ami­kor elfogadta a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium koncepcióját az úgynevezett munkaigényes növénykultúrák fejlesztésé­re. Helyesebben most még csak a radikálisan csökkenő termelés megállításáról, majd — minden bizonnyal már 1972-ben — megfordí­tásáról van és lehet szó. Is­meretes, hogy tavaly, smár 1970-ben is kedvezőtlen je­lek sokasága tanúskodott a zöldségnövények termőte­rületének apadásáról, sú­lyosbodtak a piaci, ellátási gondok, egyszersmind — természetszerűen — növe­kedtek az árak. Az idei évtől tehát egy nagyon is esedékes, lényegé­ben mindenkitől várt intéz­kedéssorozat lép életbe, kezd hatni. Mi változott? A többi között öt-hat szá­zalékos áremelést hajtanak végre az ipari célra ter­mesztett zöldségek esetében. Mint dr. Gergely István me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes legutóbbi sajtótájékoztatóján elmond­ta, egyedül ily módon 200 millió forint többletkiadásra kerül sor — ennyivel javul a termelés jövedelmezősége. Azt, hogy miért van er­re óhatatlanul szükség, meg­világítja a következő ellent­mondás: amíg a tartósító­ipar műszakilag fejlettnek mondható, s teljesítőképes­sége dinamikusan emelke­dett az utóbbi évtizedben, addig az alapanyagok előte­remtése hagyományos, szinte ugyanjs nem yáUalja a ker_ A hazánkban ismert zöldségfélék választéka elég kicsi. Dr. Szalva Péter kandidáius, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi Kutató Állomásának igazgatója többfajta, kül­földről származó zöldségféle hazai meghonosításával kí­sérletezik. Képünkön: a hatalmas termetű, külföldtől származó, vitami ndús fodroskel manufakturális jellegű radt. ~ tészetben hagyományos es megkövetelt 12 órás munka­— Feloldani ezt és az időt. Tehát nem a létszám egyéb ellentmondásokat a hiányzik, de a részes műve­zöldségtermesztésben: ez lés, amely még számottevő volt a kormányhatározat lé- ebben az ágazatban, nem nyege — magyarázza Ti- csábítja az ifjabb nemzedé­borcz György, a MÉM zöld­ség-, gyümölcs- és borgaz­peit próbálták ki az állami gazdaságokban, s a kor­mányprogram lehetővé tet­te, hogy tőkés importból 5000 hektárra elegendő gé­pet vásárolhassanak most, 1972-ben a gazdaságok. A távlati terv az, hogy a zöldségtermő területnek hozzávetőleg az egyharma­ket. Az okok között szerepet dasági^osztályának helyettes játszott az is, hogy a részes dán úgynevezett zárt tech­vezetője. — Szokás emleget- művelőnek mind kevesebb nológiájú nagyüzemi tér­ni a termelés visszaesésének bevétel jutott, ugyanis a mesztés valósuljon meg. okaként, hogy a vártnál töb- termelés önköitsége megnőtt. 19I5",ig 33 ezer hekíal'ra ,ter" ,— 1 -1 , ... , , .„ ,, jed ki ez a gepesitett ter­am a jovedelmezodes ez­ben vándoroltak el a mező­gazdaságból az utóbbi évek­ben. Inkább azt gondolom, hogy nem abszolút, hanem relatív munkaerőhiány lé­pett fel. A fiatalabb tsz-tag Zárszámadás és vezetőség­választás a paprikás falu téeszében A 3800 holdon gazdálkodó kent a tehenek tejhozama szet és az állattenyésztés, és a közel 1200 tagú röszkei stb. Az 1970-es év szüksé- Ezekből — ha a mostoha Kossuth Termelőszövetke- gessé tette, hogy a közösség időjárási viszonyok, elemi zetben most tartották meg 3 millió forintot kitevő tar- károk nem szólnak közbe — a zárszámadó közgyűlést. Ez- talékalapját felhasználja, igazán tisztes átlag termés­zel együtt tűzték napirendre Az árvízveszéllyel és belvíz- eredményt mutathattak vol­— a szövetkezeti alapsza- zel terhes 1970-es év a sző- na föl. A gazdálkodás idei bálynak megfelelően — a ve- vetkezetnek 16 millió forint terve — amelyet Sonkoly zetőség újjáválasztását, mi- veszteséget okozott. Ezután László főagronómus ismér­véi ez négy esztendő után kezdtek tavalyi gazdálkodá- tetett a tagsággal — messze­esedékessé vált. sukhoz. Ekkor is pusztított a menően számol az adottsá­A „teljes" közgyűlés tulaj- belvíz, majd aszály és négy- gok legjobb kihasználásával, donképpen három tanácsko- szeri jégverés okozott káró- A fő cél a gazdaságosság zásból és választásból tevő- kat a közös földeken. Fontos növelése, az önköltség csök­dött össze. A tagság nagy feladat volt az állatállomány kentése — összhangban a létszáma és az ehhez kicsi „feljavítása", az állattenyész művelődési ház szükségessé tés ágazataiban megfelelő kosság tette részközgyűlések tartá- hozamok biztosítása. A meg- vei. sát. próbáitatások két éve elle­A híres paprikás falu tée- nére is kielégitöek az ered­szének 22. zárszámadó köz- mények. A téesz közös va­gyűlése fejlődésről, credmé- gyona 1967-ről 1971-re 38 nyékről adott számot. A ve- millió forinttal népgazdasági érdekkel, a la­ellátásának segítésé­A közgyűlésen titkos sza­vazással választották újjá a közös gazdaság 15 tagú veze­növekedett töséSet. Üj és friss erők is zetőség beszámolóját Tanács és ma már 72 millió forint, nek^raiban^nő^is8 van" Imre, a téesz elnöke ismer- Az utóbbi négy évben az ál- A ^^lnöke ismét Tatócs tette a tagsággal. Mind a be- lóeszközök és forgóeszközök ^teesz elnöke ismetTO«acs a tagok saját beruházásokból 23 mii- i™re'1a..kz?, gazd^?ug vaní választották. Az új szö­vetkezeti törvény értelmé­ben a tagság döntőbizottsá­got is választott; ennek el­mesztési módszer, ebből az zel nem tartott lépést. Most idén az említett 5 ezer hek­a főbb növényeknél olyan tár esedékes. Ami a legfőbb: szerződéses ár alakulhat ki, a termelőszövetkezetek 70 . „ , . „ ,, ., , százalékos ullami tamoga­ami fedezi a felhasznait es ,ást ^„ak a gépek megvé­jelentősen. megnőtt- ipari teléhez, eredetű anyagok költségeit _M r és még így is jövedelmező- IODD ©VT© vé teszi a zöldséget. Vagyis versenyképessé vált a nö- , azt halljuk a kozos gazdasagok vezetői­venytermesztesen belül, amit től> hogy a jelentkezésnek eddig nem mondhattunk el. különféle akadályai van­Az első hatások — Az állami támogatás nem olyan liberális, mint — Van már valamilyen ahogy ezt a tsz-ek megszok­konkrét hatása az intézke- hatták, bizonyos előfeltéte­déseknek? leket támasztunk megadása­— Február elejéig 15 szá- kor — mondja az osztályve­zalékkal többen szerződtek zető-helyettes. — Az egyik zöldségre, mint tavaly ilyen- ilyen előfeltétel: a szövet­kor — válaszol Tiborcz kezetnek hosszabb távra György. — S ez még pusz- szerződnie kell. Vagyis nem tán egyetlen tényező, vagy- kockáztathatjuk a termelés is az áremelés hatása, de rapszodikusságát. Az is elő­szólni kell arról is, amit a fordulhat majd, hogy ahol gepek felhasználásától re- nem jól hasznosítják a be­mélünk. rendezéseket, ott átirányit­— Az utóbbi két évben az juk más gazdaságokba a gé­állami gazdaságokban lénye- „ .... , gében megtörtént azoknak a peket Nem 1115 összegekről gépeknek a kipróbálása, van ugyanis szó: egy-egy amelyek számba jöhetnek a technológia, 100 hektárra 4 zöldségtermesztésben. A _„ miUió forintba kenil, szakemberek a szo szoros ... , értelemben körülnéztek a M>ndent egybevetve azon­világban, s kitűnt, hogy míg ban, háromszoros így is a Európában a zöldség a ki- túljelentkezés. sebb farmokra hagyatkozott, az USA-ban már hagyomá­nya van a táblás művelés­nek. Mivel nálunk is erre nyílik lehetőség, célszerűnek , . ... ,, .„_ bizonyult bizonyos gépsorok lyi 115 ezerro1 120 ezer hek — Bővül tehát az idén az ország zöldségterülete? — Igen, mégpedig a tava­számoló, mind a taguiv .-xijai UC1 unaitiauMJui ÍJ HUI- ... , , , H Plnnkhplvpf­öszintén beszéltek nemcsak lió forinttal emelkedtek. Az kL Márton és Kra­az örömökről, hanem a egy tízórás munkanapra jutó T - ,. Ki„eészífetfék gondokról is. Az 1970-es ár- munkabér — a háztáji gaz- uszkl Uaszl°' Kiegészítették vízveszélv, valamint a belvíz dasagok jövedelmén kívül , , „SÍ... c,„,„,„ Tof . . . , - ..,, , jelentős károkat okozott.. Te- - négy évvel ezelőtt 80 fo- Egyesult kel1 tennem- hogy nem a tézte ezt az is, hogy a közös rintot tett ki, tavaly ez 98 állatállományt a veszély mi- forint volt. att távoli biztonságos helyre A szövetkezet fő gazdasa­kellett telepíteniök. Emiatt gi ágazata a fűszerpaprika­leromlott az állomány, csök- termesztés, a konyhakerté- noke Borbás István. importja mind Nyugat-Eu- tárra. De mindjárt hozzá rópábólv mind az Egyesült kell tennem, hogy nem a te­Államokból. A konzervpara- rület növekedése a legfonto­dicsom, a vöröshagyma, a , , , fűszerpaprika, az uborka, a ^^ hanem a hozamok, a zöldborsó, valamint a gyö- termés mennyisége legyen kérfélék termesztésének gé- több — ez most a cél.

Next

/
Thumbnails
Contents