Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

< 8 SZERDA, 1972. FEBRUÁR 23. Szegedi emlékek Az első esztendők Az idő szépít, az újabb és újabb nagy feladatok el­homályosítják u régi küsz­ködések elmékét. Thomas Mann a Tonio Krögerben ezt mondatja Lorenzóval: „A gátak az akarat legjobb sar­kalló!..." Ádám Ottó szegedi rende­zéseit annak idején — 1953­han — meglehetősen tartóz­kodóan, sőt, gyakran éles kritikával fogadta a sajtó (a Délmagyarország is), sok ke­serű órát okozva ezzel a Szegődi Nemzeti Színház fiatal főrendezőjének, A ne­hézségek, gátak — Ádám Ottó mai színházi tekintélyét tekintve — nem lehettek je­lentéktelenek a pályakezdő evekben. — Még alig száradt meg a diplomámon a pecsét, ami­kor 1053-ban egyik napról a másikra kineveztek a Szege­cjl Nemzeti Színház főrende­zőjének. Akkoriban ez így ment Minket, fiatal végzős rendezőket határozottan és merészen egy-egv vidéki színház élére állítottak. Bé­kés András Kecskeméten, Vámos Miklós Debrecenben, Kazimir Károly Miskolcra került. Egyikünknek sem volt könnyű dolga, nekem sem, annak ellenére, hogy a tár­sulat bizalommal fogadott. A szegedi közönség nem szo­kott hozzá a prózai színház­hoz, idegenkedett tőle. Em­lékszem, Gorkij Kispolgá­rok-ja mindössze tizenhárom előadást ért meg, holott ér­dolgunkat, hogy éppen eb­ben az időben, 1954-ben vet­ték át országszerte a városi tanácsok a színházak keze­lését és irányítását. Sehogy sem tudtunk a várossal jó kapcsolatot létrehozni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tanácsok nem voltak felkészülve a színházak át­vételére, így a lehetőségeik ls elég csekélyek voltak. De szeretettel emlékszem vissza a színészekre, Miklósy Györgyre, Inke Lászlóra, Ko­vács Jánosra, Dómján Editre, és a kaposvári színház fő­Szemes Marira, Lontay Mar- rendezőségével Biztos va­kesedésükkel ők segítettek át a legnehezebb órákon... A „gátak" között valóban szükség volt a társulat erős akaratára. Végül LS a kemény akaratnak és a színház iránti odaadásnak volt köszönhető, hogy a Szegedi Nemzeti Színház olyan előadásokat produkált, mint a Nők isko­lája, vagy a Cseresnyéskert, amelyeknek színvonala a pesti színházakéval veteke­dett. Ádáin Ottó a színház prózai részét Jobb organizá­cióval és darabokkal kétség­telenül megerősítette. — Sokat gondolok Sze­gedre mostanában — mond­ja Adám Ottó a Színművé­szeti Főiskolán levő irodá­jában. — Horváth Ferenc­nek, a Szegedi Nemzeti Szín­ház szabójának halála fel­kavarta bennem a szegedi emlékeket. Nagyon hasznos­nak érzem pályám szem­pontjából a szegedi színház­nál töltött éveket, fontosnak és folytatandónak tartom, hogy a fiatal rendezőket, hozzánk hasonlóan egy-egy vidéki színház élére állítsák, mert minden pályát az in­duló évek határoznak meg, a kezdéshez van legtöbb le­vegőre szükség. Hosszú évek óta most először bíztak meg két fiatal rendezőt a szolnoki gitra, Kátay Endrére, Kaló Flóriánra és a többiekre, akik nem sajnáltak semmi Ságunkat, lelkesedésünket nem mindig kísérte siker Szegeden, a szigorú kritika ls kedvünket törte olykor. Persze olvastam már azóta elvan cikkeket ls a Délma­gyarban, amelyek ezt a há­rom évet pozitívnak, tartal­masnak ítélik meg. Ha végigtekintünk Adám Ottó pályafutásán (amelyet Jelen pillanatban 62 színhá­zi és 14 tévérendezés fém­jelez), kiderül a Szegeden töltött évek jelentősége. Néz­zük csak a hosszú sor leg­elejét. Egy miskolci és két budapesti rendezés után ér­kezett Adám Ottó Szegedre. E három viszonylag jelen­téktelen darab után Szege­den sorra nekivágott a leg­nehezebb és legszebb rende­zői feladatoknak. A start: A rwizor! Gogol után Schiller következett. Az Ármány és szerelem volt a második szesredi lépés. Adám Ottó 1956 augusztusáig tizenkét darabot vitt színre, egyebek közt a Warrenné mestersé­gét, a Kispolgárokat, a Cse­resnyéskertet, a Nők iskolá­ját. Pedig azok a bizonyos gátak valóban elég magasak és erősek voltak ... — A színészekkel és a rendező kollégákkal kitűnő­en együtt tudtam dolgozni. Viszont megnehezítette a volt szó. Tehetségükkel, lel­gyok benne, hogy mint én Szegeden, ők is így találják maid meg egyéni hangjukat, sajátos rendezői látásmód­jukat ... Gulay István /Menetrend a repülő csirkéknek Nap mint nap, több mint A gazdaság keltető üzemel­30 speciális bábolnai autó ben este 10 órakor szedik ki járja a hazai és külföldi or- az első újszülött csibéket, szágutakat. A Bábolnai Al- Kartondobozokba kerülnek, lami Gazdaság így szállítja s máris indulnak a 21 000— partnereihez a naposcsibé- 34^000 darabbal megrakott ket, a keltető tojásokat. A kocsik. A „pilóták' útközben keltetés, a szállítás egész állandóan ellenőrzik: meg­évre előre kidolgozott perc- felelően működik-e a lég­nyi pontosságú menetrend kondicionáló berendezés, szerint történik. Attól kezd- Kellő hőmérsékletet, pára­ve, hogy a kicsiny szárnya- tartalmat mutatnak-e a mű­sok napvilágot látnak, leg- szerek? Az első szállítmá­fel'ebb 24 óra telhet el, mire nyok a legtávolabbi utakra, elfoglalják új helyüket. Ad- a 600—700 kilométerre levő dig ugyanis sem enni, sem ukrajnai baromfikombinát­innl nem kapnak, s a késést ba, a Prágán túli csehszlová­nagyon megsínylenék. így kiai gazdaságokba indulnak, érthető, hogy a bábolnai so- Aztán következnek a köze­főröknek nemcsak kiváló ve­zetőknek, szerelőknek, ha­nem bátor, az időjárás vi­szontagságaival és más ne­hézségekkel jól megbirkózó, leleményes embereknek kell lenniök. Fagyban, hóban, felhőszakadásban, kánikulá­ban, mindig határidőre cél­hoz kell émlök. lebbi külföldi és hazai part­nerek. Utolsóként a Ferihe­gyi repülőtér a cél, ahonnan az idén gyakran startoltak 10 óra tájban csibe „utasok­kal" a külön gépek. így juttatják el a szállítmányo­kat az NDK-ba, Lengyelor­szágba és Franciaországba. Iskola elet­közeiben Hiányzások A középiskolai Rendtartás totta... Sülyos fegyelmi lett sében. Jólesően állapítottak terjedelmesen foglalkozik a a mulasztósok vége... meg, hogy a diáktanulok tanulók mulasztásóval és k Béla T Árpád és S hiányzását komolyan veszik, többek között ezt olvashatjuk imre a középiskola III. osz- 8 e*V nappal se Írják ki paragrafusai között: „A ta- tályóba jártak. Nem voltak többre, mint ami a betegseg nuló előzetes engedélykérés kltünő tanulók, de érettségi- mia t szükseges. Sot! Olyan nélkül csak indokolt esetben Vel azért jó szakember vált esttel ls találkoztunk, hogy maradhat távol az iskolai volna belőlük. Kisiklásuk az- ráírták az orvosi igazolvány­foglalkozásokról ... Ilyen zal kezdődött, hogy az egyl- „megjelenése nem esetben is a tanuló vagy szü- kük rájött arra: a kezelőor- yolt indokolt . De csak is lője (gondviselője) köteles le- vos az igazoló szelvényen összefogással le­hetőleg még a hiányzás első legtöbbször csak azt a rova- het küzdeni az ellen, hogy napján bejelenteni a mulasz- tot tölti ki, amelyik a meg- valak' m&£ diák tás okát az osztályfőnök- jelenés napját tünteti fel, de ne artozzék a „logósok nek... A távolmaradást iga- a rendelésen eltöltött órát szektájába, s a komoly szor­zóim kell. A betegség vagy már nem írja be. A három Salmat és akaratot kívánó egyéb rendkívüli ok miatt tanuló reggel bement a ren- tanulást felcserélje az ügyes­mulasztó tanuló iskolába jö- delőbe, megkapta az igazo- hedéssel. S nem utolsosor­vetele első napján 3 napig lást, azután felmentek T. ban azért is fontos az együtt­terjedő mulasztás esetén szü- József lakására akinek szü- működés, mert ezzel is meg­lői, 3 napon túl pedig or- lei munkahelyükön dolgoz- előzhetjük az olyan fiatal­vosi vagy hatósági bizonyít- tak, s délután 3—4 óráig kon könnyelműsegeket, me­vánnyal igazolhatja mulasz- kártvázgattak. Utána az iga- '-vek elébb vagy utóbb kel­tását." zoláson üresen hagyott részt lemetlen következmenyekkel A Rendtartás világosan „pontosan" kitöltötték. Az Járnak. megfogalmazza a tennivaló- osztályfőnöknek feltűnt: a kat, s mégis az iskolai élet- három tanuló' mindig egy­ben elég sok problémát okoz- szerre hiányzik. Elindult nak a mulasztások. Nagyon megkeresni őket, s amikor T. kevés az olyan szülő, aki ér- Józsefék lakásába becsenge­tesíti az osztályfőnököt gyer- tett, épp a tanuló nyitott aj­meke távolmaradásáról, s tót. Azonnal kiderült min­nem egy s két olyan esettel den... is találkozunk, amikor maga Szép a bizalom, deazóva­a szülő „fedezi" aláírásával tosság sosem árt! — tartja gyermeke igazolatlan távol- egy régi közmondás. Bárcsak létét. Néhol a szülők sem így vélekedett volna egyik veszik komolyan, nem tulaj- községünk orvosa is, jobban donítanak nagyobb jelentősé- vigyázva az előre lepecsételt get annak, ha gyermekük hé- orvosi igazolásokra. De ő be-hóba otthon marad. Pedig túlságosan megbízott az em­az iskolai életben minden berek becsületességében, s nap, mely kiesik, érezteti ha- nem is gondolt arra, hogv tását. Hiába marad otthon ezzel K. Jani vesztét okozzál, valaki a dolgozatírás napján Az történt ugyanis, hogy a — az ilyen eset még külön Jani gyerek jó néhányat el­is gyanús — előbb-utóbb ki- vitt a szelvényekből. Először derül (legkésőbb az ismétlés maga használta fel őket, de idején), hogy mi az, amit később kebelbeli barátainak nem tanult meg a tanuló. Ha is adott. A többi már jött valaki sűrű otthonmaradós- magától, sal igyekszik megoldani a De akadnak olyan történe­hanyagsagát annak előbb- tek iSi ameiyekből még a utóbb csak baja lesz belőle, humor sem hiányzik. A diák E2? « ^SSJiP^ íurfangossága ugyanis ki­hianya, a meghatrá ás a fogyhatatlan. Egyszer pél­vezet lóra' dául az osztályfőnök délelőtt S hadd mondjam meg azt is: ellenőrzést tartott. Az egyik jó néhány fiatal köszönheti tanuiójót nem találta 80tt­annak elete ragédiáját, hogy hon sJennek ellenére diák opott orvos, igazolvanyur- másn orvosl igazolvóny_ feíll 8 CÍ,W nyal 'gazolta a mulasztását. íwhlf ^ LAK^J?0 ?.1 m történt? Amikor a diák­életben előbb-utóbb kiderül, társaitól megtudta, hogy ke­ba/alaki.akkor beteg, ami* restek, délután elszaladt az kor semmi baja. orvoshoz, s a pontatlanul ki­össze is gyűjtöttem én ez állítött igazolványt úgy töl­utóbbiakból egy csokorra va- tötte ki, ahogy szüksége volt lót. Ügy gondolom, érdemes rá. Olyan esettel ls találkoz­néhányat kiragadni belőle, tunk, amikor a tanuló már íme a történetek: a helyesen és pontosan kiál­H. Júlia vidékről járt be igazolványba is beleja­az iskolába. Edzett, egészsé- J"10"; átírta a keltezést, a ges gyereknek látszott — de keze ésen eltöltött Időt, oda­mégis 2—3 napos hiányzá- ham sitotta a pecsefc mellé sok tarkították az Ellenőrző- az bírást. Bizony valosagos könyvét. Ahogy megérkezett, dzsungel ez néha ... mindig hozta az igazolványt. Az utóbbi időben kevesebb A hiányzásait még gyanú- lett az igazolatlanul hiányzó sabbá tette az, hogy késő óráknak a száma. Nem vé­esti órákban is látták a vá- letlen. Az iskolák pedagógu­rosban — holott egy bejáró sai örömmel mondták, hogy tanulónak is illik este nyolc- a klinikák, a rendelőintéze­ra hazautaznia. De az igazol- tek orvosai nagy elfoglaltsá­vánv rendben volt. Ügy „bu- guk ellenére is szívesen se­kott" le a tanuló,- hogy a se- gítenek egy-egv hamis iga­bészorvos igazolólapjára a zolvány felderítésében, s a szemészorvos nevét hamisí- gyanúsabb esetek ellenőrzé­Bánfalvi József Y5r5«kőy János: visszatér 35. — Helyes. Szeretném, ha segítségemre lenne. — Értettem. — Maga a gyakorlat éjszakáján a lőszer­állás pillanatában, amikor mi még csak fé­keztünk. Az ajtó ekkor eltakarta az útmentl árkot, ahonnan feldobhattak valamit Gruberék­nak. Király, miközben elképzelését közölte, maga­biztos és határozott volt. De hangja az utolsó szavaknál hirtelen színtelenné vált. A nyitott ablakon egy fekete cica ugrott a szobába. — Kidobom — mondta az őrmester szolgá­latkészen. — Hagyja — legyintett Beke, s szórakozot­tan megsimogatta a cica fejét. A macsak az asztalra telepedett, és dorombolni kezdett. — Tehát Gruber tizedes — Társa, Boda, a gépkocsivezető, afféle bur­zsoá elem. Jazz-gitáros, vagy mi. Bekalandozta szállítmányt követő kocsiban ült. Ha nem aludt, a fél világot... — Király sokatmondóan nézte látnia kellett ennek a teherautónak a farát. Vé­gig szemmel tarthatta. — Így volt. — Megtörténhetett-e, hogy arra a kocsira fel­csempészhettek valamit? — Jelentem, ezen magam is sokat töpreng­tefn már. Azt hiszem, igen. — Hallatlan! — csattant fel Beke. — És mi­ért nem jelentette? — Vártam, hogy hivatni fog. — Ez igaz. — Beke úgy tett. mintha elsaé­gyellné magát az igazságtalan heveskedésért. — Ne vegye zokon ... — Éjjel, amikor az oszlop megállt a sorom­pónál, szinte abban a pillanatban, Gruber ti­zedes lenyitotta a kocsiajtót. Mondom, a meg­Bekét, majd lopva a macskára pillantott. A ci­ca éppen szemközt ült vele. — Igen, ezt figyelembe vesszük. Tudjuk, hogy Münchenben is járt... Beke felállt, sétálni kezdett a szobában, maid az asztal túloldalához lépett, háttal Királynak. Alakja most eltakarta a macskát. A lámpa ekkor hirtelen kihunyt, a szoba sö­tétbe borult. — Áramszünet — mondta rekedten Király őrmester. Az őrnagy az ajtóhoz lépett, kinyitotta. A folyosón is vaksötét volt. — Ügy tudom, kettős áramellátásuk van... Király nem felelt azonnal. A kis, izzó para­zsat nézte, a fekete macska szemét, amelynek nem volt párja, s amely fenyegetően ragyogott felé a sötétben. Homlokán folyt a verejték. Keze lassan a revolvere után nyúlt, aztán erőt vett magán, és elengedte. „Nem vagyok ész­nél!" — gondolta. — Igen — nyögte ki, s közben az asztalhoz hajolt, hogy megriassza, és kizavarja a macs­kát. — Ejnye — mondta az őrnagy —ml baja azzal a cicával? Beke az asztalhoz lépett, és háttel Királynak, a cica fölé hajolt. Az állat nyivákolt. „Most, most fog rájönni!" Az őrmester úgy érezte, hogy ütnie kell, ütni és menekülni. De reszketve és halálsápadtan a helyén maradt. Zsebkendőért nyúlt és letörölte arcáról a ve­rejtéket. A villany kigyulladt. Beke visszasétált az asztal túloldalára, és gyanútlan arccal leült. — Rágyújtunk? Az őrnagy, miközben tüzet adott, látta, hogy Király őrmester krétafehér. — Na. maga nem jól bírja a sötétséget! — Mielőtt az őrmester felelt volna, az ajtón belépett Ébert. — Jelentem... — kezdte. — Várj! — Beke Királyhoz fordult: — Kö­szönöm, hogy elmondta, amit tudott. Hasznát veszem. Most távozhat. Király inogva vigyáz2ba vágta magát, majd sarkon fordult és kábultan kiment. A százados elmosolyodott. — Ezt, úgy látom, kikészítettük. Beke a zsebébe nyúlt, és egy darabka ragta­paszt húzott elő. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a totóról Ma, szerdán számol be az OTP, sajtótájékoz­tatón, elmúlt évi ered­ményeiről. Ezek között a lottó- és totójátékból származó bevételek is ezóba kerülnek. Me­gyénkben például az el­múlt évben 2 millió 453 ezer darab totószelvény kelt el. # Anglia? A szigetország nem­csak focizni tanította Európát, onnan terjedt el 1927-től a fogadójá­ték ls, amelyet azonnal átvett Belgium, majd gyorsan több más or­szág. Jelenleg több for­mában játsszák Európa­szerte. Az egyik változat a nálunk is ismert for­mula szerint megy: a végeredményt három le­hetőségből kell válasz­tani. Ennek egyik va­riációja 'a góltotó, ame­lyet ma csak Svédor­szágban játszanak. A másik változat, hogy a fogadónak bizonyos szá­mú mérkőzésből azokat kell kiválasztania, amelyikek döntetlenre végződnek. # Nálunk? Negyedszázada, 1947­ben indult meg a ma­gyar totózás. Az első héten több mint húsz­ezer szelvény érkezett be. Gazdája a játéknak 1950-től lett az OTP, melynek sok éven át nem is kellett változ­tatnia az eredeti formu­lán. Eleinte nemcsak futballmérkőzések sze­repeltek a 12 fömérkö­zést és 4 pótmérkőzést tartalmazó szelvényen, hanem kézilabda, vízi­labda, kosárlabda stb. meccsek is. # Változás? Nemcsak a magyar futball visszaesése, a lottó megjelenése is arra késztette a szakembere­ket, hogy változtassanak a népszerűségében visz­szaesést mutató sportfo­gadás formáján. Magyar specialitás volt az 1964­ben bevezetett 13 plusz l-es szelvény, amelyet Románia és az NDK is átvett már. A legna­gyobb totónyeremény 1 millió 935 ezer forint volt, a leforgalmasabb héten 2 millió 485 ezer szelvény érkezett be.

Next

/
Thumbnails
Contents