Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

SZOMBAT, 1912. EEBRUAR 1«. Hz Egyesült Államok KP XX. kongresszusa 0 New York (MTI) rendjének megszervezését a szocialista államok, • a Brooklynban, New York követően Henry Winston, a nemzeti felszabadításí moz­munkás-kiilvárosában pénte- párt elnöke rövid megnyitó galmak közé. Ebben az ér­ken délelőtt megkezdődött beszédben üdvözölte a kül- telemben Nixon ismét di­az Egyesült Államok Kom- dötteket és a kongresszus csöíteni fogja a Mao-íéle munlsta Pártjának XX. több mint 200 vendégét, „független utat", amelynek kongresszusa. A monopolka- majd Ous Hall főtitkár tar- lényege, hogy szembenáll a pitalizmus fellegvárában totta meg beszámolóját a többi szocialista országgal és rendkívül nehéz körűimé- nemzetközi és a belső hely- megalkuszik az Imperialista nyek között harcoló pórt 34 zetről, a párt feladatairól. A államokkal — hangoztatta a államban megválasztott 275 nemzetközi kérdésekről szól- beszámoló, kongresszusi küldötte egy va hangsúlyozta, hogy nap- Gus Hall ezután rámuta­szállodal ülésteremben tart- jalnkban az amerikai impc- mtt* az USA által előterjesz­ja négynapos tanácskozását, rlallzmus az elnyomó reak- tett új vietnami tervek a ré­A kommunistaellenes had- clós rendszerek, a katonai gj imperialista célokat, az járat brutálisan nyílt forrná- diktatúrák fő támasza. Az indokínai népek térdrekény­tt az USA-bun az utóbbi amerikai Imperializmus fő szerítését akarják elérni, években felváltották ugyan ideológiai pillére a szovjet- . KP f-ltltkxra a hatósági zaklatás burkol- ellenesség, de az eróvlszo- u * he hocr . ^tnik frt tabb módszerel, de semmivel nyok változása manőverezés- „ sem csökkent.-K a kormány- re kényszeríti az Egyesült 5®'felfoKtl nolltlTS All­zatnak a párt hazai és nem- Államokat - mutatott fó ;it^t tanu mánvMn a zetközl elszigetelésére Irá- Gus Hall. vln Q mnnkásosztáív és az nyúló erőfeszítései. így az „A jelenlegi elnöki utazós HnvomoT klsebb^éaek hely^ amerikai hatóságok rnegta- a KNK-ba u nemzetközi I^^LÍ!?!:?" gadták a belépési vízumot erőviszonyok megváltozásait *«tót. -t", ®°.r®lnaK minden olyan ország testvér- is kifejezi, de fő célja az ** J^?*1®1 al­párijának küldöttségétől, Egyesült Államok imperia- „ A „„„^LI wx . „S^ ?en.enaramW?k^ffi­van az USA-val. A kongresszus az, hogy megossza a szocla­munka- lista országokat, éket verjen A CSKP KB plénuma # Prága (MTI) Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága pénteken délelőtt a prágai vár spanyol termé­ben vitával folytatta előző nap megkezdett ülését. A résztvevők megvitatták a XIV. pártkongresszus gaz­dasági határozatainak to­vábbi teljesítéséről szóló be­számolót, melyet az elnök­ség megbízásából Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára terjesztett elő. Gustáv Husák zárszavá­val pénteken este véget ért a CSKP KB kétnapos ülése. A plénum egyhangúlag határozatot fogadott el a XIV. pártkongresszus gaz­dasági programjának továb­bi megvalósításáról. Ugyan­csak egyöntetűleg határoza­tot hagyott jóvá a szakszer­vezeti mozgalom problémái­ról és feladatairól, valamint a kommunistáknak a XIV. pártkongresszus után vég­zendő szakszervezeti munká­járól. Az új olasz kormány • Róma (MTI) Giulio Andreotti, az új miniszterelnök megalakítot­ta csak kereszténydemokra­tákból álló kormányát. Az új kormányfő és a miniszterek pénteken dél­előtt letették a hivatali es­küt. A bizalmi szavazás a parlamentben a jövő héten kerül sorra. Az új kormányban: mi­niszterelnök — Giulio And­reotti. Külügyminiszter — Aldo Moro. Belügyminisz­ter — Marlano Rumor. Csupán 8 szavazat­különbség... London (MTI) Edward Heath minlszter­az alsóházi szavazás klme netele igazolta azokat, akik elnök konzervatív kormánya »*oro* eredményt vártak. Az péntekre virradó éjszaka októberi 112 fős többséggel feltűnően csekély, csupán 8 szemben, amely akkor ban. Gus Hall beszámolójának elhangzása után a kongresz­szus munkabizottságokban, illetve plenáris üléseken vi­tatja meg az amerikai kom­munisták előtt álló új fel­adatokat. A tárgyalás alap­lát a beszámoló és tavaly novemberben előzetes vitára bocsátott kongresszusi té­zistervezet képezi. Magyar—szovjet barátság # Moszkva (MTI) Ünnepi gyűlést tartottak pénteken este Moszkvában, a Barátság Házában, a magyar­szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megköté­sének 24. évfordulója alkal­mából. Az ünnepi megemlékezést Zoja Tyimofejeva, a Rabot­nvica című folyóirat főszer­kesztője tartotta, majd Ra­pal Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet üdvözletében hangoztatta, hogy a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés kifejezi pártjaink, kormányaink és népeink akaratát a kapcso­latok szüntelen szilárdítására. Folytatódik az amerikai bombázás Dél-Vietnamban flotta rombolói észak-vletna- vő Savannakhet és Pakse el­ml területeket lőttek. len. A jelentésekből kitűnik. Befejeződött az ASZÚ rendkívüli tanácskozása O Kairó (MENA) tómnak nyújtott katonai és gazdasági támogatásról. Szadat elnök rövid zársza- Arabközi viszonylatban vával pénteken este véget fontos lépéseket tettek abban ért az Arab Szocialista Unió az irányban, hogy az ag­rendkívüll kongresszusa. resszló elleni harc valameny­Az; egyiptomi elnök hang- nyl orgzég közög ügye le­sulyozta, hogy „a gazdaság- gy^ „ ez kiemelkedő for­fejlesztést összhangba kell dulópontot jelent az arab hozni a katonai felkészülés- történelemben. A háború sel, és tovább kell haladni az megkezdésével azonban nem ország szocialista átalakltá- lehet kivárni az összes arab sénak utjén". erőforrások mozgósítását, Az ASZÚ rendkívüli kong- mert ezt a célt nehéz meg­resszusa egyhangúlag jóvá- valósítani, hagyta a beterjesztett hatá- • rozattervezeteket. Kairóban bejelentették, Az egyik határozatban a hogy Anvar Szadat fogadta kongresszus „megerősíti Sza- Vlagyimir Vinogradovot, a dat elnökbe vetett bizalmát, Szovjetunió kairól nagykö­és teljes támogatásáról biz- vetét. A találkozó tárgyáról tosítja" az általa meghlrde- és időtartamáról nem kö­tett politikát zöltek részleteket. A kongresszus általános Pénteken délután a Moga­nyilatkozatában megállapít- dishuból az egviptomi fővá­Ja: Egyiptom számára a rosba érkezett Ándfej Grecs* „megszállt területek íelsza- ko marsall, szovjet hónvé­badításához vezető útként defmi miniszter. A Grticske egyedül a háború maradt", marsall vezette szovjet ká­A katonai akciók időpontjé- tonai küldöttség négynapos nak meghatározásához azon- hivatalos látogatást tesz az ban — hangzik a nyilatko- Egyiptomi Arab Köztársa­zat — „számításba kell ven- ságban. ni a nemzetközi helyzet fej- * leményeit". Pénteken délután azegylp­Az amerikai „békejavasla- tomi fővárosba érkezett Gun­tok" az arab ügy felszámo- nar Jarrlng, az ENSZ-főtit­lását célzó tervek leplezésé- kár közel-keleti különrneg­re szolgálnak — állapltja bízottja, hogy kétnapos ter­meg a dokumentum, amely vezett látogatása során Mu­elismeréssel szól az arab rad Ghaleb egyiptomi kül­ügy védelmében tett szovjet ügyminiszterrel folytasson erőfeszítésekről, az Egylp- tárgyalásokat. Hanoi (VNA) Pénteken valamennyi Ha- "'" , „iuhogy e városok a népi erők noi központi lapban megj- no»nL™Xtüzérségének hatótávolságán OLSSStSS^SSS belül került* knzata Vr üdvözli Ouans Binh szőnyegbombázást, a vadász­tartó mán y és VinIá n h kör- bombázók 139 légitámadajt zet harcosalt és lakosalt, baJtotUk végre Dél-Viet­amiért február 18—17-én hét napban. amerikai repülőgépet lőttek Nyugati hírügynökségek le. jelentései szerint laoszi kor­mánykörökben attól tarta­# Saigon (AFP AP) nak< hogy a laoszi népi fel­Az amerikai légierő to- szabadító fegyveres erők át­Vábbra is heves légltámadá- fogó támadásokat indítanak sokat intéz Dél-Vietnam a nagyvárosok. Luang Pra­egyes területei ellen. Egy bang királyi székhely, Vien­amerlkai katonai szóvivő tiane, aZ adminisztratív fő­bejelentése szerint a 7. hadi- város, valamint a délen fek­Nixon Honoluluban # Honolulu (AFP, Reuter) Richárd Nixon amerikai elnök közép-európai idő sze­rint péntek hajnalban Ho­noluluba, Peking felé veze­tő útjának első állomáshe­lyére érkezett Az elnök két napig pihen a Hawaii-szige­teken, és szombaton indul tovább Guam irányába, ahol rövid Időre útját ismét meg­szakítja. az NDK-ban a X. VIT-re # Berlin (MTI) Pénteken délután megala­kult az 1973. július 28-tól augusztus 5-ig Berlinben tartandó X. Világifjúsági Találkozó NDK-beli orszá­gos előkészítő bizottsága. A 118 tagú bizottság elnöke: Erlch Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára. Tagjai közé az NDK politikai, társadalmi és kulturális életének kiválósá­gai tartoznak. A bizottság tagja Willi Stoph, a Minisz­tertanács elnöke, dr. Erich Correns, a Nemzeti Front Országos Tanácsának elnö­ke, GUnther Jahn, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) Központi Tanácsának .eltfő titkára és Herbert Fechner, Berlin főpolgár­mestere Erich Honecker, a bizott­ság elnöke az alakulóülésen utalt azokra a nagy és ör­vendetes változásokra, amely az NDK-ban s az egész vi­lágon végbement azóta, hogy 1951-ben először tartották Berlinben a VlT-et. Az NDK fesztiválbizottsá­ga felhívást intézett az NDK polgáraihoz, elsősorban az ifjúsághoz. Az alakulóülés után a bi­zottság nagygyűlésen talál­kozott Berlin ifjúságával. szavazató* különbséggel me­nekült meg a bukástól. A háromnapos vita után Daruzási munkát vállal a Magyar Kábel Művük Szegedi Kábelgyára 6.3 ton­nás FANTHÜK autódaruval. Re jelentés: Kábelgyár Szál­lítási Csoport, 15-330/171 te­lefonszámon. XS. 36U 210 közöspiacl belépést elvben hagyta jóvá, a többség leol­vadt. A kormány 309:301 arányban került kl győzte­sen az erőpróbából. Ha a Munkáspárt teljesen egysé­ges és összefog a liberáli­sokkal, akkor a kabinetnek le kellett volna mondania. Négy labourista törvény­hozó azonban tartózkodott, így történt, hogy jóllehet 15 tory „lázadó" a törvény el­len adta voksát, és négy tory honatya tartózkodott (egy távol volt), addig a 6 liberális képviselő közül 5 megszavazta a közöspiaci törvényt, és ezzel a kor­mány megmenekült. Kína — ma Külpolitika - „Kettős gyengítés•« Saját szövetségesek 2. SEX — SAL — LINK (BARNA TOJvMUBRID) naposcsibe beszerezhető az URMÜJFALUI ALLAMI GAZDASAGNAL. A naposjérce 13,— Ft/db, napo.,kakas 3,— Ft/db. vegyesivurú csibe 7,— Ft/db áron kerül eladásra. 509 darabon felüli rendelés esetén a csibét házhoz szállítjuk. Srállítáil és dobozköltség csi­bénként 45 fillér. Naposjércét és vegyesivarú csibét április 5-től, naposkakast május 20-tól tudunk biz­tosítani. Megrendelést az Uraiújfalul Állami Gaz­daság, URAIÜJFALU címre kérjük meg­küldeni. TeL: Uralújfalu 4. Telex: 037-355. A kínai külpolitika e hatalmas birodalom felszabadulása után több fejlődési szakaszon ment át A KNK kezdetben szilárd szövetségre lépett a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal, akiknek támogatása egyszerűen létfontosságú volt a fiatal népi állHm számára. Az 1950-es évek végén egyre szaporodtak a nézetelté­rések mind Kínán belül a szocialista építés módszerei, útjai tekintetében, mind a szocialista táborral. Itt első­sorban azért, mert Kína azt elvárta volna, hogy a testvérországok, akár saját fejlődésüket is megakasztva, minden segítséget megadjanak neki történelmi elmaradottsága varázsla­tosan rövid idő alatt végbemenő fel­számolásához. Számot tartott arra ls, hogy nukleáris fegyverekkel ellássák. Közben olyan jelenségek bukkantak fel e hatalmas országban, amelyek alapján gyanítható volt: Kína vezető szerepre tart igényt a nemzetközi for­radalmi és a nemzeti felszabadító mozgalmakban, s nem ítéli meg reáli­san a nemzetközi helyzetet. A kínai külpolitika 1960-tól mód­szeresen előkészítette, majd véghezvit­te a szakítást a szocialista táborral. Először ideológiai harcnak tüntette fel az ellentéteket. Megalkuvással vá­dolta a Szovjetuniót, szemére vetette, hogy kapcsolatot tart az imperialis­tákkal, elsősorban az Amerikai Egyet sült Államokkal, s ezt „cinkosság­nak" minősítette. Pekingben úgy ítél­ték meg a világhelyzetet, hogy az megérett a forradalomra, csak az „el­kényelmesedett" szocialista országok és nyugati kommunista pártok nem hajlandók ezért harcot, kockázatot vállalni. Ekkor azt hirdették, hogy a „világfalu", a fejlődő, szegény, gyar­mati sorból felszabadult országok a legfőbb forradalmi erő, ezek vezetője­ként, s a tőkés országokban szervez­kedő ultraforradalml csoportokra tá­maszkodva akarták átvenni a világ­forradalom Irányítását: hogy bekerít­sék „a világvárosokat", a fejlett or­szágokat. Ezzel a kínai külpolitika a gyakorlatban letért az osztályalapról, eltért a marxista tudományosságtól. Ez a „forradalmérkodó" stratégiai sikertelennek bizonyult a Harmadik Világ országaiban, tömeges vérontás­sal járó, tragikus kudarchoz vezetett 1965-ben Indonéziában. Ezt követte a „kulturális forradalom", amelynek egyik funkciója kétségtelenül a csődöt mondott politika felszámolása volt. Ekkor Kína befelé fordult, visszahív­ta majdnem minden nagykövetét kül­földről, s a belső, „permanens forra­dalom" jelszavát állította előtérbe. Ennek megfelelően a szocializmusért folytatott harcot állandó, tömeges ösz­szecsapások, az ellentétek kiélezése és harcban történő megoldása formája-; ban kívánta folytatni — szükség ese­tén részlegesen szétverve a saját, megmerevedett, bürokratizálódott álla­mi — és pártapparátusát, a hatalom gyakorlásának szerveit is. (Ennek a veszélyes akciónak biztosítására kel­lett a hadsereg, s kezdetben Lin Piao támogatása.) Ennek az időszaknak n Szovjetunióval való ellentétek ellensé­geskedéssé való kiélezése felelt meg. KatonHl provokációk, fegyveres össze­csapások történtek a szovjet—kínai határon (Damanszkij-szigetnél) és Kí­na azt követelte, hogy a Szovjetunió elvben Ismerje el saját, Kínával érintkező határainak érvénytelensé­géti) Ezzel egyidőben Kína folytatta az amerikai imperializmus elleni propa­gandát, támogatta Vietnamot és az indokínai népek ellenállását. De mind­ezt saját befolyása szempontjának megfelelően tette, s közben pl. még akadályozta is a szovjet támogatás eljuttatását a vietnami harcosokhoz. A legutóbbi években Kína ismét for­dult egyet, s „diplomáciai nyitást" hajtott végre a legfejlettebb tőkés or­szágok irányába; elsősorban az Egye­sült Államokhoz közeledett. A pakisz­táni terrorista rezsim, Jahja Kán se­gítségével jött létre K'sslnger pekingi útja, amelynek erdményeképpen most Nixon elnök Pekingbe látosat. Ugyan­akkor a — határprovokációk után nagynehezen megindult szovjet-—kí­nai tárgyalások eredménytelenül, vontatottan folynak. Ml az oka a kínai külpolitika for­dulatának? Kínának be kellett látnia, hogy a világban most nincs közvetlen forra­dalmi válság, s nem lehet egyszeribe világforradalmat csinálni. Csalódott a felszabadult, volt gyarmati országok-

Next

/
Thumbnails
Contents