Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
SZERDA, 1972. FEBRUÁR 2. 7 Az idén: Több mint 9 milliárd forint az egészségügy fejlesztésére Az elmúlt években a beruházások elhúzódása jelentette az egyik legsúlyosabb problémát az egészségügy számára. Sikerül-e az idén enyhíteni a létesítménygondokat? A minisztérium tájékoztatása szerint erre megvan a remény: a költségvetés az idén egészségügyi célokra 9 milliárd 377 millió forintot irányoz elő, ami 777 millióval haladja meg az 1971-es kiadásokat. \ költségvetés emelkedésének eredményeként 1400zal növelhető a kórházi ágyak száma. Ezzel a fekvőbetegeket fogadó gyógyintézetek — és szülőotthonok — ágyainak száma eléri a 87 ezret Az idén adják át rendeltetésének egyebek közt az 550 ágyas ajkai kórházat. Elkészül a sárbogárdi, a gödöllői, a mezőtúri, a paksi, a fővárosban a XV és XVII. kerületi rendelőintézet, a szekszárdi és a debreceni csecsemőotthon, összességében 4,5 milliárd Forintot költenek a fekvőbeteg-ellátás javítására, a, kórházak, klinikák hálózatának fejlesztésére A járóbeteg-ellátás eéljalra 1 milliárd 755 millió forint jut — 142 millióval több, mint tavaly. Az előirányzat lehetővé teszi, hogy a szakorvosi óraszám napi 1750-nel emelkedjék, s 114 új körzeti orvos álljon munkába. A bölcsődei helyek számát 1300-zal növelik. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem kiadásaira több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre. Itt a növekedés — az előző évihez képest — meghaladja a 75 millió forintot. Az újszülöttek és a csecsemők ellátásának javítása érdekében mintegy ötmillióval többet költenek majd, mint 1971-ben. A szociális otthonokban ujabb 700 idős, magányos ember elhelyezésére nyílik lehetőség, így ezeknek az intézményeknek az év végére 28 800 lakója lesz. A szociális feladatok ellátására fordítható összeg csaknem 300 millió forint, 9,3 százalékkal több az előző esztendeinél. a növekedés fedezetet nyújt arra, hogy újabb 08 helyen nyissanak napközi otthont az öregeknek. Az idős generáció tagjait ilyenformán az ország különböző részeiben összesen több mint félzer ilyen otthon várja majd. Az egészségügyi tárca 1972. évi beruházási kerete 1 milliárd 370 millió. Ebből az összegből 470 millió a központi állami intézetek, a további 900 millió pedig a tanácsok beruházási programjának megvalósítására szolgál. A tervek szerint befejezik a Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építését, a rekonstrukciós munkák során átépítik a Korányi tbc-intézet és az Országos Traumatológiai Intézet kazántelepét, s áttérnek a koksztüzelésről az olajtüzelésre. Bővítik az Országos Onkológiai Intézet és az állami Fodor József tbc-szanatóriumot, átépítik a debreceni és az egri mentőállomást. Folytatják a kiskunhalasi, a nagyatádi, a nagykanizsai és a kisvárdai kórházak, a budapesti Kardiológiai Intézet építési munkáit, a mohácsi, zalaegerszegi, a budapesti Weil Emil és a Róbert Károly körúti kórház pavilonépítését, a gyulai, a szikszói, a makói, a mosonmagyaróvári, a körmendi kórházak rekontrukcióját. A kiskunfélegyházi, a szarvasi, a sátoraljaújhelyi, a mezőkövesdi, a csongrádi, a szentesi, a szegedi, * a salgótarjáni, a szentendni a törökszentmiklósi, Budapesten a Gyáli úti és a Tétényi úti. a IX. kerületi és a X. kerületi rendelőintézetek, a Kútvölgyi úti kórház rendelőintézetének, valamint a Budapesti és a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építését. Felújításokra 785 millió ^forintot irányoz elő a költségvetés. Ebből 325 milliót az Egészségügyi Minisztérium központi intézményeinél, 469 milliót pedig a tanácsi intézményeknél használnak fel. A program tehát jelentős fejlődést igér; hogy azonban az ígéretekből mi teljesül, s mi marad csupán papíron élő terv — az nagymértékben a kivitelező vállalatok fegyelmezett munkájától függ — hangsúlyozzák az egészségügy illetékesei. (MTI) Automata gáztöltő Algyő határában megkezdték a Szegeden működő Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat propán-bután palacktöltő üzemének építését. Az automatikusan működő, körpályás töltőgépsort Dániából szállítják. A berendezés óránként 1200 háztartási palackot tölt, mér, ellenőriz és szállít a tárolóhelyre. (MTI) Koszorúzás az illegális Szabad Nép egykori nyomdájának épületénél A Szabad Nép megjelenésének 30. évfordulója alkalmából a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a VIII. kerületben, a Bezerédi utca 4. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál. Ennek az épületnek a pincehelyiségében készültek a Szabad Nép utolsó illegális számai. Vajda János, a Typográfia szerkesztője méltatta azt a fontos szerepet, amit a párt lapja, valamint annak szerkesztői, előállítói, terjesztői betöltöttek a fasizmus vészterhes időszakában. Ezután Szőllősi Ernő, a szakszervezet alelnöke és dr. Szepessy Mihályné, a szakszervezet Központi Vezetőségének tagja, az Egyetemi Nyomda szb-titkára megkoszorúzta az emléktáblát. A koszorúzási ünnepségen részt vettek • az illegális Szabad Nép egykori készítői közül Béres Pál, Gruber Istvánná, Heller Mihály, Krecska Miklós, és Rákosi Sándor, akik annak idején fegyverrel a kézben álltak ellen a nyomdát támadó fasisztáknak. Ott voltak a kegyeletes aktuson a tömegszervezetek, az újságíró-társadalom képviselői és a nyomdák dolgozóinak küldöttei is. Támogatást várnak 2 Ott hagytuk abba teg* nap, hogy valakinek mindenképpen segíteni kell az öregeket. Ne ezt a valakit keressük először, csináljunk inkább egy rövid leltárt. Milyen segítség kellene? Irtózatosan nehéz föladat. Ahány eset, annyiféle. Ha csak azt akarnánk számba venni, hányféle jószándék indult el eddig saját hajtóerővel, látva vagy látatlanban, akkor is megtelne két biblia. Valóban sokat segítenek az emberek. Minden faluban rendeznek az utóbbi 5—6 évben esztendőnként öregek napját. Kedves szóval • köszöntik az életben, és munkában megfáradt embereket — József Attila szava itt lett közkeletűvé —, kedveskednek virággal, jó ebéddel, szép műsorral. Aki ilyen ünnepségre betette már a lábát, hittel állíthatja, hogy ennél szívhez szólóbb ünnep ritkán adódik. Üjra érezni, hogy számon tartnak, gondolnak rám, emlékeznek még, hogy az én kezem nyomát viseli a föld, verejtékkel én öntöztem, hogy szebb is legyen, jobb is legyen. Egy napra ettől meg lehet fiatalodni. Erre se merje senki cinikus fintorral mondani, hogy ünnepelni, azt tudunk. Téli tüzelő, szekér szalma, hol ez, hol az, egyszer pénz, egyszer más, de valami mindig kerül a lélekerősítő szavak mellé. Hasonlóképpen tiszteletet érdemel, és elismerést mellé, hogy egyre szebben bokrosodik egy kezdeményezés. Az öregek klubját szervezik községeinkben. Érezze jól magát, aki fiatalon mindig erre spórolt. Kell ez is, nagyon kell. A tanyák népén, sajnos, nem segít. Ez áll az öregek napközi otthonára is. Rúzsa átmérője kereken húsz kilométer. A tizennégyezer katasztrális hold melyik pontján legyen ez a napközi? És különben is: aki tanyán még lábra állhat annyira, hogy elmenjen a klubba, vagy a meleget adó nappali otthonba, az otthon marad inkább tyúkot etetni, fákat metszeni. Itteni terminológia szerint az ilyen embernek még kutyabaja. Amíg bírja magát. Amit intézményesen biztosítani tudunk, az tehát nem elég. Kényesebb emberek fordítsanak megint egyet az újságon! Az egyik tanács egyik asszonya mondja, bement egy házba, meglátogatni az öregeket. Azonnal viszszament segítséget hívni. Azt szívesen vállalta, hogy kimos minden moshatót, d.e itt nemcsak mosni kell. Mosdatni is, fürdetni is. Nem finnyás természet, de ezt nem tudta véghezvinni. Aki úttörőkre bízná ezt az ügyet, itt mindenképpen álljon meg. Nehezebb a gondunk annál. Nem szentek az öregek se. Hát még, ha a tyúk is át» mászik a kerítésen, vagy nekidörgölődzik a disznó az agyonkorhadt kerítésnek, és az első vakarásra ráborul. Van ilyen panasz is: — Megrontott az átkozott! Ö hozta rám a bajt! — Aki éppen segíteni jött Kanyarodjunk vissza az elejéhez! A mit segítsünk? ilyen prózai szavakkal válaszolható meg: Egy tányér meleg bableves ... Mit hozzak a boltból?... Befűtenék, hogy meleg legyen... Vágok egy kis tüzelőt... Cseréljünk lepedőt!... És most szépen megfürdünk... Benézek holnap is... És ki segítsen? Kezdjük azzal, akinek gyereke van. Elő kellene most venni a legendabéli próféták igéző szózata helyett a józan emberiség szigorú parancsát. Segíts szüléidén, ahogy csak tudsz! ELTARTÁSI SZERZŐDÉS dig a saját erőforrásokat meghaladó beruházás, a gazdaságtalan termelés idézte elő. A termőhelyileg gyenge termelőszövetkezetek termelik meg a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat nyersanyagszükségletének 25 százalékai, s ezeknek a téeszeknek egyik legsúlyosabb problémája a takarmánytermelés. így megoldatlan az állattartásuk. s nem rendelkeznek korszerű jószágférőhelyekkel. A járásban működő szakszövetkezetek gazdálkodását nehezíti, hogy a közös teleoüésű ültetvények korábban már termőre fordultak — s időközben elavultak. idős szövetkezeti tagok mind nagyobb területet adnak át a szövetkezeteknek, s nő a parlagon maradó földterület. A szőlő- és gyümölcsültetvények eav része elöregedett, az állomány utánpótlása feltétlenül in-dokolt. A tanulságot ígv fogalmazta meg a beszámoló: az új szaóálvozó rendszer a negvedík ötéves terv folvamán fokozatosan hiz+osítia a gazdaságok megszilárdulását, segítséget nvúit ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek, téeszek eavensúlyt teremtsenek gazdálkodásukban. A járási pártbizottság széles körű program végrehajtására hívja fel elsősorban a kommunistákat, aztán a járás lakosságát. A mezőgazdaság területén a negyedik ötéves tervben lefektetett húsprogram sikere követelmény. Mivel a szövetkezeteknek jelentős hányada nem rendelkezik a bővített újratermeléshez szükséges gazdasági alapokkal, el kell érni a gazdaságok megerősödését, stabilitását. Törekedni kell a meglevő emberi, anyagi erők összefogására. Fokozni kell a munka- és technológiai fegyelmet, s szükséges felhasználni a jobb munkaszervezés nyújtotta előnyöket. Üj beruházásokhoz csak abban az esetben szabad hozzáfogni, ha azok megegyeznek a népgazdasági célkitűzésekkel. Törekedni kell a járás területén arra, hogy a mezőgazdasági üzemek ne csökkentsék tovább a zöldségtermesztő területeket. Jobban kell élni a tudomány nyújtotta előnyökkel, törődni a talaierővisszaDÓtlással. a fajtakiválasztással. Továbbra is fontos az állatállomány létszámának növekedése. Ami minden gazdálkodó egységre általános: erősíteni kell az 'eevüttrnűködést, amelv°kről a iái-ári nárt-véerehaitóblzottság az elmúlt években külön határozatokat is hozott. Az inarban és kereskedelemben szintén alaovető a hatékonyság növelése, a munkaerőtartalékok feltárása. A szegedi járás községeiben 1972ben 540 családi ház, 9—10 kilométernyi vízhálózat, két vízmű, mintegy 24 kilométer járda, két négytantermes iskola, két művelődési otthon, 15—20 kilométernyi villanyhálózat, s TIZENKÉT KILÓ KENYÉR 30 kilométernyi csatorna megépítését tervezik. Ehhez minden társadalmi segítséget fel kell használni. A feltételek jók: tavaly a Hazafias Népfront-bizottságok és a helyi tanácsok összegezése szerint több mint 13 ezer ember 2 millió forint társadalmi munkával segített a közös gondok megoldásában. A pártszervezetek is számos nehézséggel küzdöttek, szervező munkájukban. A beszámoló szavaival: a nehézségek ellenére helyesen határozták meg a gazdaságpolitikai feladatokat, a helyi és a népgazdasági érdekeket jól hangolták össze, tovább erősítették a párt- és a gazdaságvezetés kapcsolatát igaz, néhol még nem megfelelő a munkakapcsolat a pártvezetés és a termelés irányítói között. A kommunistákra az idén is a munka nagyobb része hárul. A pártszervezeteknek most is ismerniük kell egységük mindenkori helvzetét. gondjait. Fel keli léoniük minden olyan fegyelmezetlenséggel szemben, amely idegen rendszerünktől, törvényeinktől. Legyenek kezdeményezői a szocialista versenvmozgalomnak, segítsék mindig érvényre jutni pártunk X. kongresszusának irányelveit. A kommunistáknak élniük kell a pártmunka valamennyi módjával, a gazdasági szervezőmunkában éppen úgy, mint a társadalmi élet minden területén. M. I. Egyik magáramaradt ember, amikor föl tudott kelni, elment a boltba, vett egyszerre tizenkét kiló kenyeret. Biciklin tolta haza. Egyesegyedül egymagának. Szalonna volt otthon hozzá. Menpyi kímélő ételt tudna egy ilyen embernek ajánlani az orvos. Háromhetes száraz kenyér hasaszalonnával biztosan nem szerepelne az étrendben. Pedig ez az ember nyugodtan ment haza: kenyere legalább van. Jó lenne a tej is, néha legalább, de az nincsen. Messze van. Jó lenne begyújtani is, mert tél van, de nincs fölvágva a fa. Nincs, aki behozza. Nincs, aki berakja. Egy ember kéne legalább, aki rájuk nyitja az ajtót. Ha messze van is a szomszéd, legtöbbször segít., Egészen addig, amíg arrébb nem viszi a néni a zsírosfazekat, és ott nem hagyja, ahol máskor nem szokott zsírosedény lenni. Mi lehet ebből? Ami lenni szokott: megloptak! Belőlem élnek! Mondtuk már, hogy gyakran nem is anyagilag elesett emberekről van szó, ezért sokszorosan aláhúznánk azt a lehetőséget, amit az eltartási szerződés kinál. Céljai szerint rokon vele az életjáradéki és az öröklési szerződés is. Itt is suhogósra kell fognunk a szavakat. Törvény szabályozza mindegyiket, törvénytudó emberek fogalmazzák, aprólékosan ügyelnek, hogy benne legyen minden, ami bele való, kötelességből is, emberségből is ellenőrzik, hogy úgy van-e minden, ahogy az írás mondja, mégis születnek ebből kibogozhatatlan nehéz helyzetek. Legsűrűbb szövetű a felhő, ha családbeliekkel kötik a szerződéseket. Távol áll tőlünk, hogy itt is egy kalap alá tereljünk mindenkit. Beszédes szép példák vannak arra, hogy ez a segítés hányszor lépi túl a várható emberség határát az áldozatkész jóság jóvoltából. Hányszor adódik, hogy egy 12 ezer forintot érő tanyára kötött szerződés alapján 10 éve él együtt a korábban vadidegen jövevény a majdani örökbehagyóval. Családtagként, fölrovás nélküL Az ilyen emberek előtt meghajtjuk fejünket. Aki nyomon követte eddig gondolatunk apró lépéseit, mostanáig egy körrel biztosan megelőzött bennünket, és indítványaival döngeti a szociális otthonok kapuit. Holnap vele tartunk, de nem nyílegyenesen. Horváth Dezső