Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

4 / SZOMBAT, 1972. JANUAR 15. Hogyan került el Szegedről Mikszáth ? A szegedi napisajtónak szép, hovatovább évszázados hagyománya, hogy az egykor itt újságíróskodó Mikszáth Kálmán életének jelentősebb eseményeiről, a Mikszáth-évfordulókról megemlékezik. Ezekben a megemlékezésekben, magától értetődően, a város és az író kapcsolata kerül rendszerint előtérbe. Különösen két Időszakra emlékeztek nagy előszeretettel a szegedi kortársak és újságíró utódok. Az egyik az az időszak, amikor a fiatal Mikszáth a Szegedi Napló munkatársaként a városban élt; a másik az, amikor — az országos ünnepléssorozatot megelőzve — a már európai hírű író 40 esztendős írói jubileumát ülte 1910-ben Szegeden. Arról, hogy miért és miként is távozott az író 1880 végén a városból, kevés szó esett eddig. Tudjuk, hogy távozása nem volt „szakítás", gyakran járt ezután is — hol magánemberként, hol hivatalos személyként — a számára kedves városban. Mikszáth születése 125. évfordulóján — megemlékezésül — éppen erről, a keveset emlegetett eltávozásról, amelyik mégsem volt szakítás városunkkal, ejtünk néhány szót. Mikszáth elhatározásának — hogy újabb kísérletet tesz Pesten érvényesülni — indítékáról kevés dokumentum áll Mikszáth életrajzíróinak rendelkezésére. Fönnmaradt erról az esetről a később ugyancsak Szegeden újságíróskodó Gárdonyi Géza fiának, Gárdonyi Józsefnek egyik könyvében (A mesélő toll. Bp. 1934.) egy érdekes história. Eszerint Mikszáth még 1880 decemberében is ingadozott: elmen jen-e Szegedről, maradjon-e. Ekkor levelet kapott nógrádi földijétől és hajdani iskolatársától, Pósa Lajostól. Mikszáth ugyan nem járt Pósával egy osztályba (Pósa 3 évvel fiatalabb volt), de valaha együtt koptatták a rimaszombati gimnázium lépcsőjét, együtt szerepeltek az iskola Kazlnczyról elnevezett önképzőkörében. Meg találkozhattak Pesten is a kevéspénzű, kezdő újságírók találkozóhelyein. A levél a következőképpen szólt: Kedves Kálmán! Sorsom: reménytelenül sötét, kenyerem bizonytalan morzsa. Olvastam, hogy az áradat, ami Szegedet elöntötte iszapos hullámaival, téged felszínre vetett. A tolladon szállt a városra a reménység, s nem kérhetsz olyat a „torony alatti" uraktól, amire rá ne biccentenék az igent. Kérlek, kérj számomra egy fejbiccentést, hogy éljek és lehessek ott is gondtalan barátod. Budapest, 1880. dec. 2. • Pósa Pósa levelével egy időben kapta volna — eszerint — kézhez Mikszáth a Pesti Hírlap cégjelzéses papírján a következő levelet is: Igen tisztelt Uram! Készséggel szerződtetnénk önt munkatársaink sorába. Közelebbiek megbeszélése végett lépjen érintkezésbe Porzsolt Kálmán iró kiküldöttünkkel, aki a napokban ellátogat Szegedre, s önt szíves engedelmével felkeresi. Kiváló tisztelettel Légrády Károly Mikszáth — meséli tovább Gárdonyi József tolla — átsétált a két levéllel a Szegedi Napló szerkesztőségének másik szobájába Kulinyi Zsigmondhoz, a lap főszerkesztőjének, Enyedi Lukácsnak „jobbkezé"-hez, s megmutatta mindkettőt. — Mit szólnál — rökönyödött el Kulinyi —, ha a Pesti Hírlap ajánlata kedvezőtlenebb volna az enyémnél? — Akkor is megyek! — felelte Mikszáth — Pósáról van szó! „Így . került Mikszáth Pestre és Pósa Mikszáth helyébe Szegedre." — állítja sommásan a történet írója. Az idézett leveleket nem ismeri a jelenlegi Mikszáthkutatás (nincsenek benne a Mikszáth-levelezés gyűjteményes köteteiben). Alkalmunk sincs hitelességüket vitatni. A beállítást mégis kissé kiszínezettnek érezzük. Bizonyos, hogy Mikszáth mélyen együtt tudott érezni a nyomorgó, lapkisérletekbe belebukó, köteteiket utolsó filléreiken kiadó, szerkesztőségekben kilincselő, fiatal újságírókkal, költőkkel. Maga is végigjárta ezt a kálváriát Szegedre jövetele előtt. Szegedről való távozása mégsem lehetett ilyen „önfeláldozás" jellegű. Pósa levele sem újságírói helyet kért kimondottan, hanem — a „torony alatti urakk"-ra való célzás jogosít föl erre a föltételezésre — valamiféle hivatalnoki állással is beérte volna az újjáépítés idején földuzzadt városi és kormánybiztosi adminisztrációban. A Pestre település gortdolata egyébként is jóval előbb megérlelődhetett Mikszáthban. (1880 augusztusában azt írta egyik pesti színész barátjának, hogy a következő színi évadban sűrűn fognak majd találkozni!) Szegedi újságírósága. idején gyakran föllátogatott a fővárosba, s e látogatásai éppen' R80-ban szaporodtak meg, nemegyszer az újjáépítési • királyi biztosság tagjaival utazott, s talán ők is biztathatták: tegyen kísérletet Pesten. Akadnak arra valló jelek ls, hogy a Szegedi Napló ekkori helyzete nem volt olyan, hogy a közeli jövőben anyagilag komoly előrehaladást Ígérhetett volna munkatársainak. (Mikszáth egyik, 1880 tavaszán írott levele arról tanúskodik, hogy még ekkor is Szegedre költözése, 1878 előtti 10—15 forintos adósságait törlesztgette.) Egyéb gondok is akadtak a Napló szerkesztőségében. 1880 őszén függetlenségi párti lap megindítását tervezgették a párt itteni vezetői, és Pósa előbb ennek szerkesztőjéül ajánlkozott. Az új lapnak lett volna kelete, hi-< szen Szeged két képviselői mandátuma e párt kezében volt ekkor. Ha a terv sikerül, a Szegedi Napló, amely eddig „mérsékelt" programmal képviselte az ellenzéket, számos előfizetőjét elvesztette volna. Ügy látszik, a függetlenségi párt vezetőinek nem sikerült dűlőre jutniok a szegedi lapkiadókkal, s a terv nem valósult meg. Mindezek azonban mellékes tényezők amellett, hogy Mikszáth megérezte: igazi irói karriert csak az irodalmi élet centrumában, Budapesten csinálhat. Ezért még kockázatot is hajlandó volt vállalni. Korántsem várta olyan biztos hely Pesten, mint ahogy a Légrády-levélből gondolhatnánk. (Csak 1881 márciusában jutott be a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, addig más lapoknak volt időszakos munkatársa.) Ezért készülő novelláskötetének kiadására is szegedi nyomdásszal kötött szerződést, s megegyezett Enyedivel is, hogy lapja külső munkatársa marad, s hetenként tárcákat küld a Szegedi Naplónak. Kibontakozó tehetségének tartozott azzal, hogy annyi keserves tapasztalat ellenére is újabb kísérletet tegyen az érvényesülésre. Elhagyta Szegedet, de sohasem feledte. Nacsády József Harc a „za mérgezés" ellen Á a 20. századnak ez az átka, különösen a nagy ipari üzemek dolgozóit érinti súlyosan. A túl zajos környezetben való hosszabb tartózkodás a teljesítőképesség csökkenéséhez, balesetekhez, hallási zavarokhoz, idegbántalmakhoz és más betegségez, valóságos „zajmérgezéshez" vezet. A zaj elleni küzdelem fontosságát bizonyítja a lárma következtében megbetegedett emberek nagy száma, amely például Lengyelországban az összes dolgozók 18 százalékát éri el. Egyes iparágakban — köztük a textiliparban — ez az arány még magasabb (72 százalék), a vas- és acéliparban 50 százalék. Nem véletlen tehát, hogy a lárma által előidézett hállósiés egyéb zavarok a foglalkozási betegségek között a szilikózis és a mérgezések utón a harmadik helyet foglalják el. A Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsa most határozatot dolgozott ki a munkahelyek zajtalanításéra. Eszerint kötelezik az érdekelt üzemeket, intézeteket és szakmákat, hogy tegyenek meg mindent a hang- és rezgésártalmak csökkentésére, javasolja a megfelelő berendezések azonnali beszerelését. Az intézkedések megtartását a minisztériumok ellenőrzik. Kukoricák - köztermesztésre A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet foglalkozik hibridkukorica 'előállítással és azok fajtafenntartásával: A fajtáik közül a Georgikon DC—250-esből és a Keszthelyi 22-esből korlátlan mennyiségben tudnak vetőmagot adni az idei esztendőre. A Keszthelyi DC— 384-es fajtából csak korlátozott mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre. Az intézetnek a felsoroltakon kívül a Georgikon SC—360-as és a Szegedi DC—624-es hibridje ls közismert, amelyekből ebben az esztendőben csak kísérleti célra tudnak vetőmagot adni. A Georgikon D,C—250-es államilag elismert hibrid. Két amerikai és két francia beltenyésztett vonal keresztezéséből előállított négyvonalas hibrid. A legkorábbi magyar minősített hibridkukorica. Viszonylag vékony, 150—16o centiméteres magas, szilárd szárú, generatív jellegű. Gépi törésre alkalmas. Levélzete kevésbé dús. A csövek egyenletes magasságban helyezkednek el. A magsorok igen jól záródnak, számuk 14—18. A szemtermése narancssárga, lófogú. Koralsága révén, április végén vetve — a termesztési helytől függően — augusztus végén, szeptember elején betakarítható. Másodvetésként május végéig, de az ország legmelegebb vidékein — így Szeged körzetében is — július közepéig is vethető. Jól meghálálja a műtrágyázást. Üzemi körülmények között fővetésben 55—60 mázsát , terem hektáronként. A Keszthelyi 22-es amerikai és magyar vonalakból előállított, négyvonalas, beltenyésztett, silóhibrid. Középkésői érésű, magas, vastag, szilárd szárú, jól fatytyasodó, széles, hosszú levelű hibrid. Hajlamos a kétcsövűségre, sűrű állományban azonban 4z kevésbbé érvényesül. Április végén vetve, a termőhelytől függően, silókukoricának augusztus végéig, szemes kukoricának pedig október közepéig takarítható be. A műtrágyázást jól meghálálja. Mind fővetésként, mind másodvetésként meghálálja a ráfordított munkát. A Gabonatermesztési Kutató Intézet termesztési problémákban a termelőszövetkezetek rendelkezésére áll. Magyar vízkutatók külföldön Nemcsak Európában, hanem Afrikában és az ázsiai országokban is keresettek a »magyar Vízkutató és Fúró Vállalat és az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat szakepiberei. a NIKEX közvetítésével a múlt évben több millió dollár értékű munkát végeztek külföldön. A libanoni vízügyi minisztérium által hirdetett versenytárgyalást — jugoszláv, francia és libanoni cégek előtt — a NIKEX nyerte meg: egy mezőgazdasági terület öntözéséhez szükséges gátépítkezés alapozási munkáin végeztek fontos fúrásokat. AZ Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat szakemberei jelenleg Szíriában dolgoznak, Damaszkusz vízszolgáltatása rekonstrukcióján. Előreláthatóan részt vesznek az Eufrátesz völgyében kezdődő nagyszabású munkálatokban is. ahol szovjet szakemberek Ragga városánál az -asszuánihoz hasonló nagyságú gáttal rekesztik el a folyót. Az év első napjaiban jelentős szerződéskötésre került sor. A NIKEX a jugoszláv Invest Import és Bukovica Banja Vállalattal ötéves együttműködési szerződést írt alá. Eszerint a Vízkutató és' Fúró Vállalat szakemberei Arandjelovacon, Mladenovacon és Klokotfürdőn, Közép-Európa leggazdagabb ásványvízlelőhelyein fúrnak kutakat, öt év alatt kétmillió dollár értékű munkát végeznek. DÁNIEL LANG^ IIICID EH IS • a 192-es 5 magas Baton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 25. „A katonaság azt várja az embertől, hogy katona módjára viselkedjen, vagyis engedelmeskedjen a parancsnak." Végül is a Camp Radcliff-i tárgyalóteremben ülésező négy esküdtszék egyik vagy másik bűntényben bűnösnek találta a vádlottakat. Valamennyit fegyelmivel leszerelték, Közkatonává fokozták le, és minden fizetményüket megvonták Rafe kivételével, aki továbbra is kaphatott fizetést, csak nyolc éven át havi ötven dollárt vontak meg tőle. Mind a négy katonát kényszermunkára ítélték, amit az Egyesült Államok hadseregének büntetőtáborában, a kansasi Fort Leavenworth-ben kellett letölteniük. Az ítéletek szövegében alig volt rendszer, mindegyik esküdtszék a maga szeszélyeit követve fogalma-' zott. Bizonyára a tárgyalásokon tanúsított készségesen segítő viselkedése miatt kapta Rafe a legenyhébb büntetést — nyolc évre ítélték nemi erőszakért és gyilkosságért. A nemi erőszakért és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért Clarkot életfogytiglani elzárásra ítélték. Manuel nemi erőszak elkövetésért tizenöt évet kapott?, ferikssont leginkább Meserve ítélete lepte meg, az őrmestert ugyanis nem találták bűnösnek a nemi erőszak elkövetésében. Gyilkosságért tíz évet mértek ki rá. Mikor Meserveöt bűnösnek találták, de nem ítélték még el, egy törvényszéki tiszt megkérdezte tőié: „Van-e valami, amit el szeretne mondani a bíróságok?" A vádlottak padja előtt állva Meserve így válaszolt: „Sok gyilkosságot láttam, uram, mert ez a feladatunk, és ha nem gyilkolunk, minket gyilkolnak meg. Néha nagyon gyűlöli az ember az ellenséget. Egyszer, a Thayer II. hadművelet során egy leégett kunyhóhoz értünk. Vietnamiak kifelé vonszolták a gyerekeket a kunyhó bunkerjából. Füstmérgezésük volt. Az egyik kisgyereknek .életmentő csókot' kellett adnom, csak úgy tért magához. Ez is azt mutatja, hogy nemcsak gyilkolni szoktunk." Köz•vetlenül ezután Meserve ügyvédje azt hozta fel a vádlott védelmére, hogy roppant .megterhelést jelent „húszéves őrmesternek ötven, hatvan, hetven bevetést irányítani", és kifejezte azt a véleményét, hogy „az efféle incidensek nem mindennaposak". Érvelésének alaptételeként Meserve ügyvédje ezt hangoztatta: „Van valami különleges ebben az esetben ... Az, hogy ez nem az Egyesült Államokban történt. Sőt, egyesek szerint mégcsak civilizált környezetnek sem nevezhető egy olyan háborús hadművelet, ahol ez előfordult." ,9. Erikssonból végül is sohasem lett gépifegyverkezelő. Az ítéletek automatikusan felülvizsgálatra kerültek, és mivel a kormánynak újból szüksége lehetett a tanúzására, katonai rendőrként továbbra is a hadosztály-támaszponton tartották. Szerencsére, emlékezik, nem gyilkossági vagy erőszakos nemi közösülési ügyekben kellett eljárnia, csak kisebb kihágásokkal volt dolga, de már maga az a rutinfeladat, hogy elhajtson a „piástaxival" a „pokolnegyedbe", felkeltette igazságérzetét, amit az előző év novembere olyan viharosan kavart fel benne. Ezt az érzést nem üdvözölte örömmel, mert mindig csak Maóra émlékeztette, és a tárgyalások után legszívesebben elfeledte volna a lányt. „Nyugalmat akartam" — mondja Eriksson. Nem érezte fontosnak, hogy Maóról beszéljen — különösen rendőrtársaival nem. Ha szóba hozza, tudta, hogy el fogják ítélni, hiába volt kötelességük a törvény érvényesítése. De szóba hozták az ügyet ők . maguk — különösen a nyári hónapokban, mikor a monszun felhőszakadások a szabadtéri időtöltés- mihden lehetőséget meghiúsították. A katonai rendőrök együtt gubbasztottak körletükben, és tereferével ütötték agyon az időt. Eriksson egyik-másik rendőrtársa időnként szóba hozta, hogy miként döntött annak idején Eriksson. Mindig elítélték ezért. „De már nem voltak annyira biztosak benne, mint a szakasz'társaim. Emlékszem, az egyik azt mondta, hogy azt megértette volna, ha egy meggyilkolt amerikai katonáért szállok síkra, dé hogyan tehettem ezt egy vietnamiért? De nem itélt el túlságosan. Azt mondta, mindenki elkövet hibákat." Eriksson hiába igyekezett elfelejteni Maót, a szíve mélyén tudta, hogy ez nem fog sikerülni. A rendőrlaktanyában elejtett megjegyzéseken kívül egy másik fejlemény ls felidézte előtte a lányt. Tavasz végén arról értesült, hogy alighanem meg fogják változtatni Clark Ítéletét. Ügyvéde, kiderült, felkérte a Clarkot elítélő esküdteket, hagyjanak jóvá számára egy kegyelmi kérvényt, kettő kivételével valamennyi esküdt ráállt a dologra, és Eriksson ebből megértette, hogy Clark ítéletének csökkenése szinte bizonyosra vehető. Erről Eriksson a következőket jegyezte meg: „Tudtam, hogy még semmi sem volt biztos, mégis éreztem; ez volt az első jele annak, hogy a dolgok úgy fognak alakulni, mint ahogyan Vorst százados megjósolta — vagyis, hogy az ítéletek egyre kurtábbak lesznek, és végül talán egészen el is tűnnek." (Folytmtjuk.) KUPI KISLEXIKON a talált tárgyakról Pénztárcától a kerékpárig sok elvesztett tárgy jelzi, hogy vannak még szórakozott emberek. De: becsületes megtalálók is. » 4 Kötelesség? Törvényeink értelmében nem szívességet tesz az, aki az elvesztett tárgyat valamiféleképp visszajuttatja tulajdonosának — ez kötelessége. A megtalálónak a talált tárgyat nyolc napon belül át kell adnia a tulajdonosnak, vagy más, az átvételre jogosult személynek. Ha ezt nem tudja megtenni, kötelessége beszolgáltatni ahhoz a szervhez, amelyet a talált tárgyak kezelésére jelőltgk ki. Szegeden a II. kerületi hivatal igazgatási osztálya illetékes az ilyen ügyben, raktára, ahol a talált tárgyakat átveszik, Illetve átadják, a Brüsszeli körút 23. számú házban van (telefon: 12-720). • Kivétel? Mindez azokra a dolgokra vonatkozik, amelyek a személyi tulajdon szokásos tárgyai közé tartoznak. Ezekkel ellentétben a talált lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, valamint a személyi igazolványt a rendőrségnél kell beszolgáltatni. Ha valaki a közönség számára ife nyilvános hivatali, vállalati, illetve más épületben vagy helyiségben közlekedési, szállitasi vállalat szállítóeszközén vesz észre elveszettnek bizonyult tárgyat, akkor azt a hivatal, vállalat stb. alkalmazottjának köteles átadni. Az ilyen dolgok tulajdonjogára a megtaláló nem tarthat igényt. 4 Tulajdonjog? Amikor a személyi tulajdon körébe tartozó elvesztett dolgot megtalálója átadja a hivatal illetékes osztályának, arról Is nyilatkoznia kell, högy igényt tart-e a tulajdonjogra. A hivatal ugyanis három hónapig őrzi a talált tárgyat, s ha az annak átvételére jogosult személy nem jelentkezik. kiadhatja azt a becsületes megtalálónak, akire a tulajdonjog azonban csak egy év elmúltával száll át.