Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

SZOMBAT, 1972. JANUAR 15. 3 Milliárdok társadalombiztosítási juttatásokra A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának költségvetése szerint erre az évre 30.7 milliárd forint értékű társadalombiztosítási juttatást és szolgáltatást terveznek, 3,6 milliárd forinttal többet a tavalyinál. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvosi ellátás költségeit, amelyekről az Egészségügyi Minisztérium gondoskodik. Mint a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságán elmondták, a legnagyobb őszszeget — 13765 milliót — a nyugdíjakra és a járadékokra szánják. Ehhez még további, több mint hárommilliárd forintot kell hozzászámolni, amit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az ipari Szövetkezetek, az ügyvédek, a kisiparosok és a magánkereskedők elkülönített nygdíjalapjából fizetnek ki. Arra számítanak, hogy a nyugdíjasok száma az idén öt szásalékkai nő, s kereken 4 százalékkal emelkedik • a nyugdíjak átlagösszege, mivel az új nyugdíjasok nagyobb keresetük után magasabb összegeket kapnak az átlagosnál. Táppénzre több mint négymilliárd forintot terveznek, a gyógyszerköltségek várhatóan ugyancsak 250 millió forinttal lesznek magasabbak a tavalyinál, és elérik a 2,8 milliárd forintot. ' Az MSZMP néphadseregi bizottságának ülése Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsága. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Nyers Rezső tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette a magyar néphadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólások után a kibővített pártbizottsági ülés elfogadta az MSZMP néphadseregi bizottsága 1972. évi munkaprogramját. A közlekedési koncepciónak megfelelően: fiz elavult vasútvonalakról a közútra terelik a forgalmat Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására pénteken a minisztériumban megbeszélést tartottak a megyei tanácselnök-helyettesek, akik egyben a megyei szállítási bizottságok elnökei. Az értekezleten részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácái Hivatalénak elnöke is. Dr. Csanádi György elöljáróban köszönetet mondott a szállítási bizottságok vezetőinek azért a munkáért, amellyel nagy segítséget nyújtottak a tavalyi személy- és áruszállítás zavartalanabb lebonyolításához. A további előrehaladás érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni a nyugati vasúti kocsik kirakásáriak meggyorsítására, mert e szállítóeszközök díját aranyfrankban kell megfizetni a népgazdaságnak. Ezért felkérte a megyei szállítási bizottságokat, hogy e koqsik forgalmáról, gyorsabb kirakásáról megkülönböztetett módon gondoskodjanak. A miniszter beszámolt arról, hogy a közlekedéspolitilcai koncepcióban meghatározott ütemtervnek megfelelően terelik át a személy- és áruszállítási forgalmat az elavult vasútvonalakról a közútra. Ezt az ütemet. idén sem csökkentik, de az áttérés feltételeinek megteremtésében, a gyér forgalmú vasútvonalak helyett tervezett utak megépítésében az eddiginél sokkal megfontoltabban, körültekintőbben kell eljárni, hogy az ország beruházási egyensúlyának javítását célzó törekvéseket ne akadályozzák felesleges kiadásokkal. E feladatnál különösen fontos, nélkülözhetetlen a megyei szállítási bizottságok segítsége. A népgazdaság- nincsen abban a helyzetben, hogy az áttere.lés ösztönzése érdekében olyan utak építéséhez ' is hozzájáruljon, amelyekre majd csak 5—6 év múlva lesz szükség. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 1969-ben szüntettek meg először gazdaságtalanul működő és gyér forgalmú vasúti mellékvonalakat, s ezeknél — a korábbi határozatnak megfelelően — most már lejárt az a hároméves időszak, amelyben viszszatérítették a vasúti és közúti szállítás tarifakülönbözetét, a többletköltséget. Ismeretes, hogy a diákok, az alkalmazottak és a munkások három évig a vasúti kedvezményes bérletének megfelelő áru bérlettel utazhattak az autóbuszokon. Ebben az időszakban tehát nem fizettek többet a minőségileg jóval magasabb értékű szolgáltatást jelentő autóbuszközlekedésért. Ezután azonban mar csak az autóbuszforgalomban szokásos kedvezményeket vehetik igénybe, ami a megszüntetett vasútvonal és az autóbuszút hosszától függően a havi bérleteknél 10—20—50 forintos többletkiadást jelent. A megyei szállítási bizottságok munkájában az idén hangsúlyozót*• feladatként jelentkezik a közúti gépkocsiforgalom , infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A közúti közlekedés forgalma ugyanis a számítottnál jóval nagyobb ütemben növekedett, ami elsősorban a személygépkocsi-állomány rohamos bővülésének követtartott lépést a szervizállomások, a javítóbázisok, az üzemanyag-állomások, az alkatrészellátás és a gépkocsikereskedelem, tehát a forgalom infrastrukturális feltételeinek fejlődése. Ezért fontos, feladat, hogy a megyei szállítási bizottságok — a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok bevonásával — keressenek az eddiginél szélesebb körű lehetőségeket a szolgáltatások szélesítésére. Az értekezlet részvevői széles körű vitában számoltak be tapasztalataikról, kezdeményezéseikről, és sokan tettek újabb javaslatokat az idei feladatok hatékezménye. Ezzel a gyors elő- kony megoldása érdekében, rehaladással viszont nem (MTI) Előkészületek a Dózsa-évfordulóra Dózsa György születésének 500. évfordulóját ünnepli az ország az idén. A helyi ünnepségek előkészítésére, a program kidolgozására tömegszervezetek és művelődési intézmények képviselőiből megyei intézőbizottság alakult. Az ünnepi események már áprilisban megkezdődnek a megyében. Emléktúrát szerveznek az ország néhány, Dózsa nevét viselő iskolájának tanulói. Az emléktúra végállomása az Apátfalva— Nagylak környéki csata színhelye. A csatahely pontos meghatározásával adós még a tudomány. A Móra Ferenc Múzeum az évforduló kapcsán feltáró munkát kezdeményezett, amelynek célja a helyszín pontos meghatározása. Má.ius—júniusban megyeés városszerte iskolai megemlékezéseket tartanak. Ifjúsági, képzőművészeti és irodalmi pályázatokat hirdet a KISZ, amelyeknek eredményhirdetése, valamint az ünnepi megemlékezések, kulturális események legtöbbje szeptember—október hónapban lesz. Szegeden, a múzeum kupolacsarnokában kamarakiállítás nyílik. A TIT történelmi, irodalmi és művészeti szakosztálya előadásokat tervez, a levéltár segítségével előkdói segédanyagot állít össze. Több könyvkiállítás. Makón nagyszabású irodalmi est rendezése szerepel az előzetes tervezetben. A megye és a város valamennyi Dózsáról elnevezett intézményében tartanak megemlékezést, újra bemutatják az Ítélet című filmet. Az intéző bizottság tegnap, pénteken délután megtartott ülésén körvonalazódtak a tervek. Az' ünnepségsorozat végleges programjáról márciusban döntenek. Olaj és gáz - nagyban Ötéves a kőolajrermelő üzem Somogyi Karoiyné felvétele A Szánkról áttelepített gázüzemben most a bldcg napokon 1,2 millió köbméter gázt dolgoznak fel, s ezzel együtt a termelés eléri a 2,4 millió köbmétert naponta öt esztendeje kezdődött meg a szegedi szénhidrogén medencében a megtalált fekete arany, az olaj és a földgáz kitermelése. Azóta országra szóló fejlődést tett meg a szegedi kőolajtermelő üzem, amely nap mint nap gondoskodik az olaj és földgáz , fogyasztókhoz juttatásáról, a berendezések építéséről stb. A jubileum alkalmából tegnap a szegedi újságiróklubban Juratovics Aladár, á Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelö Vállalat szegedi üzemvezetője tartott sajtótájékoztatót a rádió, a televízió, a Magyar Távirati Iroda, valamint a napilapok munkatársai számára. A Délmagyarország hasábjain gyakran foglalkozunk az olajmező életével; s jól tudjuk, hol tart az építkezés, a munka. Mégis érdemes felidézni néhány tényt: napjainkban az olajmezőben több mint négyszáz kutat lemélyítettek, s ebből 250 termel olajat, kísérőgázzal együtt, további 15 kút tisztán gázt szolgáltat. A lefúrt kutak összes hossza meghaladja a 950 kilométert. Az öt év során — napjainkig — 3 millió 251 ezer 619 tonna olaját termeltek, s ezzel például az elmúlt esztendőben mintegy 23 ezer tonnával teljesítették túl a tervezett mennyiséget. Ugyanakkor 491 millió 551 ezer köbméter gáz jutott a íogyasztókhoz, 5 millió köbméterrel több az előirányzott mennyiségnél. Csupán a propán-bután gáz termelési tervét nem teljesítette az üzem. Az elmúlt három esztendőben 1 milló 668 ezer 785 köbméter vizet sajtoltak vissza az olajtároló rétegekbe, hogy a rétegenergiát megőrizhessék, minél több olajat sikerüljön a földből felszínre hozni. Juratovics Aladár örömmel számolt be arról, hogy napjainkig a beruházásokra fordított 2 milliárd 456 millió 930 ezer forinttal szemben 2 milliárd 672 millió 310 ezer forint árbevételt ért el az üzem. Azaz: „menet közben kifizette" azokat a költségeket, amelyeket az állam eddig a termelés megszervezésére, az ipartelep megépítésére, a tankállomáA megye legnagyobb ipari üzeme a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, jóval több mint négyezer dolgozójának egyharmada szocialista brigádtag. E tény következtében < bátran mondhatjuk a vállalat holnapját meghatározó jelentőségűnek a szocialista brigádvezetők tegnap megtartott tanácskozását, amelyre Szegeden, a Tisza szállóban került sor. Az egész napos megbeszélés központi gondolatává azt emelték a szocialista munkaverseny-mozgalom legjobb rajparancsnokai, amiről ma minden fórumon szó esik: miként tehetjük gondtalanabbá életünket, milyen módszerekkel érhetünk el jobb eredményeket gazdálkodásunkban. Jó alapot adott a brigádvezetők vitájához Tóth'László vezérigazgatónak a vállalat elmúlt ötéves- fejlődését, illetve az 1972-es év, és a negyedik ötéves terv során megoldásra váró feladatokat jól összefogó referátuma. A versenymozgalom vállalaton belüli fejlődéséről szólva Tóth László számokat idézett. Ezek ékesen bizonyítják, hogy népszerű a KSZV munkásai körében a szocialista brigádhoz tartozás gondolata. Szélpál Lászlóné, az újszegedi gyár brigádvezetője szólalt fel elsőnek, a beszámoló, illetve a brigádmozgalom holnapja felett indított vitában: — Gyakori gondja a brigádoknak — mondotta —, hogy az év elején milyen munkafelajánlásokkal járulhatnak hozzá a vállalati célkitűzések eléréséhez. Ennek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy mostantól kezdve a vállalat minden szocialista brigáddal kössön kétoldalú szocialista szerződést, amelyben konkrétan meghatározzák a brigád tennivalóit. E szerződés tartalmának valóra váltását negyedévenként értékeljék. Cser Jánosné, a Szegedi Kenderfonógyár brigádvezetője bejelentette : brigádja szocialista szerződésben vállal kötelezettséget arra,, hogy a gyárból vidékre kihelyezett gépeket kezelő asszonyokat megtanítják a szakmai fogásokra. A tanácskozás további részében még számos szocialista' brigád vezetője mondott véleményt. Felszólalt dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára, és Konrád István, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára is. Végül a KSZV brigádvezetői elfogadták az iparági szocialista brigádok vezetőinek tanácskozására kidolgozott ajánlásokat, és megválasztották tizenkét küldöttjüket erre a tanácskozásra. Széli Józsefné, Miklós Józseíné, Szappanos Lajos, Szélpál Eerencné, Habik István, Cser Sándorné, Oltványi János, Temesvári Istvánná, Wilhelm Józsefné, Megyeri István, Gálos Antalné és Kalmár Lajos azt a megbízatást kapták, hogy a magasabb fórumon számoljanak be a szegediek életéröL 6. N, sok, a csővezetékek stb. létesítésére költött. Az élteit esztendők alatt kedvezően alakult a szegedi üzem munkaügyi helyzete. Még 1965-ben — a hőskorban — 25-'en dolgoztak, addig ma az üzem létszáma eléri az 1570-et: 1967-ben 21 ezer 600, tavaly már 27 ezer 880 forint volt egy olajbányász átlagbére. Tehát négy esztendő alatt 6280 forinttal emelkedett a munkások jövedelme. Jól haladt a lakásépítési program, tavaly december 31-ig 491 olajbányász — köztük 240 termelőüzemi — költözhetett korszerű otthonba. A termelést szolgáló beruházások mellett jelentős összeget fordított az olajipar olyan kapcsolódó beruházásokra, mint például az Algyőn kialakítandó ÁFOR-telep, az ABC-áruház, 55 kilométeres úthálózat építése, a Tisza jobb parti védővonalának megerősítése, az algyői vasútállomás bővítése. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek okozott károk megtérítésére — főként a tápéi Tiszatáj és a szegedi Felszabadulás téeszeknek — 153 millió forintot fizetett ki. Sportcélokra 10 millió forintot fordított, s hozzájárult a Szeged iárási rendelőintézet felépítéséhez 6 millió forinttal. Juratovics Aladár szólt az 1972. évi feladatokról. Az idén az üzem 1 millió tonna olajat, 865 millió köbméter földgázt, és 21 ezer tonna propán-bután gázt termel, s újabb 730 millió forint értékű beruházási munkát végez el. Elkezdődött a szabadgáz üzem építése is. A szegedi üzem vezetője végezetül arról a jó együttműködésről számolt Be, amely az olajipar, illetve Szeged város Csongrád megye között kialakult. Köszönetét fejezte ki a Csongrád megyei és a szegedi városi pártbizottságoknak azért a támogatásért, amelyet az üzem gondjainak megoldásáért mindenkor kifejtettek. M. L