Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. JANUAR 13. 3 Miért „mozog" a munkaerő? Nem sok sikert hozott a kötelező munkaközvetítés Nehéz-e elhelyezkedni? A gazdasági életben bekövetkezett változások új lehetőségeket teremtettek a munkaerő-gazdálkodásban is. A vállalatok önállósága sok mindenre kiterjed, így a dolgozók munkaidejének beosztására, a munkarendre, a munkaviszony létesítésére és megszüntetésére. De ezek a lehetőségek fordítva is érvényesek. a munkavállalók számára is könnyebbé vált a lehetőség, hogy megkeressék a számukra legkedvezőbb körülményeket. Amikor az új gazdaságirányítási rend érvénybe lépett, többen attól féltek, hogy munkanélküliség lesz. Közben kiderült, hogy fokozódott a munkaerő iránti kereslet, s így a munkaerőgazdálkodásban — bár sok kedvező hatás érvényre jutott — kedvezőtlen folyamatok is lábra kaptak, megnőtt a fluktuáció aránya. A vállalatok „nyakló nélkül" keresték a munkaerőt. Később a gazdasági szabályzók hatására érzékenyebbé vált a hatékonyságban a létszám alakulása. Az eredmény: tizenöt év óta először megállt a létszámnövekedés a szegedi és a Csongrád megyei vállalatoknál is. Ehhez hozzájárult az is, hogy az új gyárak stabilizálódtak, „beálltak", és már nem kerestek újabb munkaerőt. De a megelőző esztendőkben ezer munkásra néhol ötszáz kilépő, illetve belépő jutott. Hogy a nem kívánatos vándorlást mérsékeljék és a legjobban rászoruló vállalatokat előnyben részesítsék, tavaly bevezették a kötelező tanácsi munkaközvetítést. A „kilépett" bejegyzésűekre és azokra tették ezt kötelezővé, akik évente legalább kétszer cseréltek munkahelyet. A szakszervezetek egyetértettek ezzel a rendelkezéssel. Az SZMT elnökségének tagjai tegnapi, szerdai tanácskozásukon értékelték az eddigi tapasztalatokat Tényként fogadták el, hogy a munkaerő mozgása elsősorban vállalati kategória, s ha ellentmondások vannak, azok gyakorlatilag a munkavállalók és a munkaadók közötti különbségekből származnak. A munkaerő-forgalom társadalmilag is kifogásolt mértékének okai a következők: keveset törődnek a bérezési politikával, a törzsgárda megbecsülésével, s a könynyebb megoldást választják, csábítják a munkaerőt. A vállalati munkaerő-gazdálkodás eléggé alkalomszerű, sőt sok helyütt elégtelen. A munkahelyi körülmények és a munkaszervezés néhol gyenge. Ezek az okok bőven elegendőek ahhoz, hogy kilépjen a dolgozó, és számára kedvezőbb helyet keressen. A kötelező munkaerő-közvetítés segített ugyan egynéhány vállalaton, de teljes sikert nem tudott elérni. Oka könnyen megérthető: a kötelező munkaközvetítés csak akkor tölthet be prím szerepet és kerülhet előtérbe, amikor a munkaerőből nem hiány, hanem felesleg van. Egyéb körülmények között legfeljebb adminisztratív közbeavatkozás, hogy a munkaerőt arra a területre irányítsa, amely éppen „szenved". E tapasztalatokból kiindul va a szakszervezetek megye tisztségviselői arra kérik a alapszervezeteket, hogy támogassák a vállalatok vezetőit a jobb munkakörülmények megteremtésében, az ösztönző anyagi és erkölcsi támogatás rendjének kidolgozásában, hogy ezzel elősegítsék a dolgozók ragaszkodását, hűségét a régi munkahelyhez. Az SZMT elnökségének tagjai elfogadták még tegnapi értekezletükön a szakszervezetek ez évi tennivalóira vonatkozó előterjesztést, amelyet a legközelebbi tanácsülés elé terjesztenek jóváhagyásra. Gond - emeletek HyTanácskoztak a belkereskedelem szocialista brigádjainak vezetői Tegnap a Tisza szálló kon- fontos és hasznos javaslatot certtermében tartották ta- is tettek, nácskozásukat a megye ke,„,,.. Á tanácskozáson felszóreskedelmi vallalatai szocia- ,,„. , . , ...,, lista brieádiainak vezetői A lalt tobbek kozt , F< nsta ongaajainaK vezetői, A Lászlóné dr a városi tatanacskozason, melyet a ^ kereskedelmi osztálváCsongrad megyei tanacs vb. nak vezet5ie aki a keres. szocialista brigádvezetőinek KPVDSZC g °d ~ "kedelem és a vendéglátóipar országos tanácskozására. A A tanácskozáson dr. Paezuk István és Kopasz Józsefné válaszolt a felmerült r kérdésekre. Végül a résztrarsang vevők H küldöttet választottak a belkereskedelem bizottsága és a MÉSZÖV el- T*™'T trió a küldöttek: a szentesi Boros nöksége rendezett, a szocia- KPVDSZ titkára a szalSzer Imréné' Szabó Laí°sné és lista brigádok vezetőin kívül vezet j6v6beni feladatairól Kádár Lászlóné, a hódmezősok vallalat gazdásági veze- beszéu Szólt arról> hogy az vásárhelyi Szatmári Sándor, toi is reszt vetteK. . , ,, , anyagi ösztönzés onmagaban Mucsi Laszlo, a szentesi yyyiyí, Forg°. Garge?y' kevés. Az eredményeket be- Bors Imréné, a kisteleki Toa KPVDSZ megyei bízott- . , , , , ' ... , .. ' , .. ságának elnöke nyitotta folyasolja a dolgozok világ- man Jozsefné, a csongrádi meg. Dr. Paczuk István, a nézete, alkotó kezdeményező Túri Zoltán, a makói MolCsongrád megyei tanács el- készsége is, melyekhez pedig nár Sándor, az üllési Börnökhelyettese tartott vitáin- jó kereteket ad a munka- csök Mária, a szegedi Tóth dito eloadast. Ismertette a , _ , ,' . , kereskedelem előtt álló fon- verseny és a szociaüsta bri- Imre, Takacs István, Nemesios feladatokat. Kifejtette, gádmozgalom. kéri Imre és Szokol Lajos, hogy a kereskedelemben — Mi aztán jól megjártuk t- így a leendő lakók. — Most meg a felvonókat állították le. Április 4. útja 23—25. öreg ház, gondolták az Ingatlankezelőnél, „megfiatalítják" két új emelettel. Hogy ne 21, hanem 43 családnak adjon otthont. Az építkezés átadási határideje — utoljára — 1971. augusztus 20-a volt. A gyorsfelvonókat — mint azt „Különféle felvonások" címmel megírtuk — az SZMT munkavédelmi bizottsága állíttatta le, november 27-én. S persze, nem azzal a céllal, hogy emiatt hetekig-hónapokig stagnáljon a munka, hanem, hogy annál biztonságosabban dolgozhassanak tovább a kivitelező, a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai. Vagyis a felvonóleállítás nincs mélyebb okozati összefüggésben a munka újabb — s immár ki tudná számon tartani, hányadik? — „megállójával". Igaz viszont: ezt az építkezést idestova már Luca székének nevezni is hízelgő. A felújítást, emeletráépítést az IKV kezdeményezte, az ő beruházásuk. A földszint és az első emelet most üresen tátongó lakásait felújítják, 21 családot váltólakásba költöztettek. Évekre „ottragadtak" — ami lakónak éppúgy gond, mint a vállalatiaknak. — Mikor kötöttek szerződést a Csongrád megyei épídolgozók jó munkája nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, tehát a megye 12—13 ezer kereskedelmi dolgozójára, s elsősorban a szocialista brigádokra egyre több feladat hárul. A vitaindító előadás után két korreferátum hangzott el. Az egyiket Kopasz Jozsefné. a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára tartotta. A tanácskozás feladatáról, céljairól szólva ő is elmondotta, hogy további lendületet kell adni a mozgalomnak. Meg kell szüntetni a munkát és a munkaversenyt különválasztó szemléletet, az eredmények alapján pedig differenciált anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesíteni a résztvevőket. Hunyadkiirti Lajos, a MÉSZÖV elnöke korreferátumában a növekvő feladatokról beszélt, példákat hozott a szocialista brigádok életéből. javaslataik közül, melyek a jobb munkát, a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók érdekeit egyaránt szolgálják. Az előadások után nagyon — a KISZ kongresszusi munsokan szólaltak fel a résztvevők közül. Beszéltek brigádjukról, vállalatuk munkájáról, a mozgalom gondZászlók és oklevelek Értékelték a KISZ kongresszusi versenyét Átadták a jutalmakat Tegnap Szegeden, a KISZ tak a gazdasági feladatok jó Szövőipari Vállalat KlSZ-bimegyei bizottságán értékel- és hasznos teljesítéséhez. zottságának, a Tisza Bútorték a KISZ kongresszusi ver- A fiatalok kezdeményező ipari Vállalat csongrádi gyásenyének eredményeit, a készségét és lendületét a to- ra KISZ-szervezetének, valaversenyző KISZ-szervezetek vábbiakban is hasznosítani mint a METRIPOND KISZteljesítéseit, és kiosztották a kell és lehet a munkaver- szervezetének. senyekben. Üj és jelentős feladatok kerülnek napirendre, jutalmakat. A rövid ünnepséget Har- ZVrJl^i'T kapott"á DÉGÁZ, a szentesi kai János, a KISZ megyei jffiója amsekben Baromfifeldolgozó' Vállalat, a bizottságának ifjúmunkás-fe- köz^ertvéltehetióered- szegedi Éliker' a Szegedi lelőse nyitotta meg, majd J^^eifet feimutatni A KISZ Nyomda ^ a BMG ™kói Oláh Miklós, a KISZ megyei megalakulásán^ lS Jrtor- ^ára KISZ-szervezete, valabizottságának titkára érté- t u^an^ak iól szer- mint a Szegedi Textilművek kelte az ifjúsági szocialista ™at J®1 KISZ-bizottsága. Oklevéllel brigádvezetők - tavaly áp- teTmuKSkkeltoneI Jutalmazták a HÖDIKÖT mee- munKasiKereKKei unne- vim Mint Petketik meg méltón me gyénk ifjúkommunistái. A KISZ megyei bizottságának titkára ezután — a . megyei KISZ-vb döntése flEi1^.?®2?.J^fi?1.1^?a rilisi — tanácskozásán meghirdetett versenyt, mondotta: a felhívás alapján 34 üzemi KISZ-bizottság, csúcsvezetőség és alapszervezet nevezett be — az ... . ifjúság! brigádokkal közösen Jgm." ^yjutotte Tárgyjutalmat és oklevelet ^ KISZ-bizottságát, a MÁV pályafenntartási főnökség hódmezővásárhelyi és a Csongrád megyei Gabonafelvásárló jairól. A felszólalók sok szervezetét, valamint a Hód mezővásárhelyi Téglagyár Zója ifjúsági brigádját. Elismerő oklevelet tővállalattal? — kérdezem az IKV-nál Makra Sándortól, az építés műszaki ellenőrétől. — 1968. november 14-én. Az elkészülés határideje egyre csúszik. Az utolsó szerződésmódosítás szerint már a 23. számnál 1972. május 30-ra; a 25-ös szám alatti munkák pedig csak augusztus 30-ra készülnének el. Ezt a feltételes módot pedig úgy ne értse valaki, hogy „ha a beruházó is elfogadja", mert ha nem, akkor mégis megcsinálják előbb. Az építőipar ilyen módosításai ultimátum-jellegűek. Ez esetben is, noha csak „véleményeltéréssel" fogadta el az IKV az újabb csúszást, 1971. december 31re, illetve 1972. április 30-ra kérve a két házrész átadását. A módosítás indoklása is ezt sejteti. Szükséges, írja a kivitelező a ,,BH-(betonhéjazat) tálcák késedelmes szállítása miatt, ugyanis emiatt kivitelező mintegy 4—5 hónapos határidőcsúszást szenvedett. S az IKV: „Munka végzéséhez BH-tálcák nem szükségesek, mivel sem a műszaki leírásban, sem a költségvetésben nem szerepel a BHtálca beépítés, így a szerződésmódosításban írt határidő-elcsúszás nem valós, azt beruházó elfogadni nem tudja." Ha a beruházó nem, a lakók és lakójelöltek még kevésbé. Ez azonban nem változtat a lényegen, amit az építővállalat igazgatója, Török István summáz: a 23-as idén május 10-re, a másik szeptember 15-re lesz beköltözhető. A vállalat központjában sok okot fel tudnak sorakoztatni a késedelemre. Az építőipar ismeretes „árvédekezésétől" kezdve — árvizes házak építése — addig, hogy részint az árképzés miatt, részint személyi okokból más munkákat kellett előbbre venni. És persze a fluktuációt is. Szerintem azonban most, 1972-ben már csak a „csak"ra nem tudnának replikázni a lakásravárók. CSALÓDOTT HIVŐK kapott tárgyjutalmakat a Nagyalkaversenyébe. Ebben a mun- földi Kőolajkutató és Feltáró kaversenyben több mint 10 Üzem gépészeti KISZ-alap- 14 KISZ-szervezet a ko'ngezer fiatal vett részt Meeál- szervezetének, a DÉLÉP resszusi versenyben végzett ezer fiatal vett reszt. Megal- KISZ-bizottságának, a Sze- munkája elismeréseként, lapítható, hogy az elért si- gedj Konzervgyár KlSZ-szerkerek jelentősen hozzájárul- vezetőnek, a Kenderíonó és B. Gy. Az építkezés zarándokai. A várakozásban megkeseredettek, a már néhány segédmunkás megjelenésekor is újra reménykedők. Kiss Ferenc tanár. Több mint ötvenezret fizettek be annak idején, s ennek fejében: várni, várni. Kislánya az egyszobás lakásban cseperedik, márciusban beköszönt az új jövevény is, akit már új otthonban akartak fogadni. — Írja csak meg: az én fiam a hivők közé tartozik — mondja Ribizsár Mihály édesapja. — Tavaly augusztus volt az átadási határidő, ők decemberre tervezték a létszámnövekedést. Meg is lett, ráadásul duplán: itt al-" szanak az ikrek, a kis szobában. Két édes kislány, egyhónaposak. De a ház? Vad János irányítótervező, Szegedi Tervező Vállalat: Az idő tájt én voltam a KISZtitkár, az IKV felkérésére — mi, fiatalok —, társadalmi munkában végeztünk el 120 ezer forint értékű munkát Menetközben is segítettünk, amiben lehetett és kellett, különféle áttervezéseknél. Vad Jánosék az édesanyánál, egy szoba-konyhás, egészségtelennek nyilvánított lakásban „bűnhődnek" mindezek fejében, évek óta. Kisfia két és fél éves. Hajdú Andrásné tervelőadó, szintén az SZTV-nél:A fiam már 3 éves, kinőtte a bölcsődét, ami a házunk mellett kéznél lett volna — ha a lakás elkészül. Hogy örültem előre! Kár volt. Most Petőfitelepen lakunk, egyszoba az otthoniaké, egy a miénk, hármunké. Laktunk korábban a testvéremnél is — egy évig, úgymond — de mi nem ígérhettük a végtelenségig: majd ekkor, majd akkor. Bizony, ők nem... De a legkacifántosabb V. J.-ék históriája. 1970. augusztusa volt az az építői ígéret, amire a fiatalember is betervezte a házasságot. Ök öszsze is házasodtak, de hát a szerződések a földön köttetnek, s ugyebár, a módosítások is. Elég az hozzá, hogy távházasság lett a „távházépítés" következménye. V. J. a befizetéshez személyi kölcsönöket vett föl, gépírónő felesége sem keres úgy, hogy a drága albérletet fizetni tudnák. Mindketten a szülőknél laknak — külön! — ö felszáll este a vonatra, megy az anyjához a tanyai, egyszobásba. Én meg az enyimeknél húzom meg magam. Minden reggel félve várom a telefonját: nem nem érte-e baj. A hétvége ünnep, akitor nálunk találkozhatunk, s ölelhetjük is egymást, — ha a többiek elmennek otthonról. A lakásra várók mind azt mondják: hangulatukra, munkájukra, életükre rányomódott már a várakozás bélyege. Azt is zokon veszik, hogy az építővállalat jó néhány később kezdett építkezésén túljutott már. Számon tartják, mikor mennyit állt a munka, kétségekkel néznek már a messze kitűzött határidő felé is. Január 5-én délben egy kőműves és három segédmunkás dolgozik az épületen. A művezető azt mondja, elkészült a biztonsági berendezés a felvonókhoz. Meg is mutatja. Csakhogy a próba közben elromlott egy alkatrésze a felvonónak, s most már azt kell megjavítani. Illetve kicserélni. A művezető széttárja a karját. Ö már november 20án sürgős érdemi intézkedést kért a felvonók rendbehozatalára. Simái Mihály