Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

a CSt»TÖRTÖK, 1972. JANUÁR 13. RESTRIKCIÓ Üj szakkifejezést kellett így állhatott elö többfelé speciális gépsorokhoz még u/aAn heIyZet,' h0gy £ ,beru" hetven százalékos vissza vetkezeti vezetőknek, de házás még el sem készült, ., .. ,, . .. .. meg a tagoknak is. Ez pedig: de a hltelek visszafizetésé r,jm tél'tendö dotációt is restriktív gazdaságpolitika már elkezdődött; a beruhá- biztosít az állam. Jelentése: „a gazdasági zás felemésztette a gazdaság = JT. anyagi erejét, Építkezések tekintetében helyreállítását főként a tv- í^lttTSTa "késV létesíT az 1972*es éven sokat gongyasztás korlátozása meg- mény> de 8Üldőre vqgy üsz6. dolkodni nem kell, a helyzet gazdaság" (Közgazd'atóa1 már nem jutott bénz' ugyanis eleve megbatárokislexikon, 1968.) éptHrtSt^f^^'SkTiem Ebbe" " esztendőben Érdekes nyomon követni a mondhatta' meg, hogv a léte- még f61eg a me6kezdett befogalom hazai törtenetét, sítmény mikor fizeti maid ruházások befejezése, miEgyszer már alkalmaztunk vissza a brtéie ölt tíz- és tíz- előbbi munkába állítása a restriktív gazdaságpolitikái millió forintokat. f6 feiadat űi éoítkezéseket de későn, felemás módon é» „ , . lt .„ , , £elaaat- UJ építkezéseket sikertelenül. Az idősebbek ?;,rt1.v?it sz,,ks4ges a kezrt-ni naevnhb mértékben jól emlékeznek még az ót- restrikció. Most van egy kis ínkább 1973-tól lehet venes évek legelejére, ami- idö' hogy a beruházók renkor a beruházási tevékeny- d«zzék soraikat, utolérték ség állami elhatározásokat magukat. A gazdaság egvébkövetve túlzott méreteket ként sem szereti a szünet öltött. A hajszolt ütem káró* nélküli rohamokat. Mindig M, ?eeven ez, Két léuvehutásait későn Ismertük fel, i* kellettek, mindenütt krt- ges távlat, kllátásra kell rá. akkor se vontuk le a meg- lenek közbeiktatott, csende- mutatnunk. felelő következtetéseket ó« sebb szakaszok. . ... , , . Az egyik, hogv ha egy így súlyos gazdasági meg- . . ,„, , " „a-l.a-4. . „ ,, w * > even belül nem is, de azrázkódtatás következelt be. I I III. E után az állam feltétlenül rendezi a szarvasmarhaNem fogalmazási botlás tenyésztés helyzetét. Ezt volt az előbb, amikor azt kell tennie, ha azt akarjuk. A szóban forgó klfeje- írtuk, hogy ezért volt szük- hogy ez az üzemág több zést újabban 1971 őszén séges a restrikció. Az általá- hasznot hozzon a népgazdahasználta először Fock Je- nos közhiedelemmel ellen- ságnak. Az alapelvek már nő és Nyers Rezső beszé- tétben ugyanis az 1972-es Ismertek: mintegy 15 szádeiben. Mezőgazdasági terv már nem visszafogott, zalékkal akarják emelni az szempontból sajátságos, Hetvenegyben néhónyszáz- átvételi árakat úgy, hogy hogy ezen a területen a millió hitellel gazdálkodhat- az ágazat mintegy nyolc restrikció — a visszafogás tak a mezőgazdasági üze- százalékos rentabilitást — — előbb bekövetkezett. A mek. hetvenkettőben viszont Jövedelmezőséget — biztomezőgazdasági hiteleket kétmilliárd forint áll ren- sítson. Aki most vág bele a ugyanis már az 1971-es delkezésükre. A mezőgazda- szarvasmarha-tenyésztési esztendőre befagyasztották, ság 1972-es terve még min- beruházásba. az ennek a Így sikerült is lehűteni 'az dig meghaladja a negyedik rendezésnek már kezdettől üzemi elhatározásokból kő- ötéves tervben eredetileg hasznát veszi majd. vetkezően lázas mértékűvé előirányzott fejlesztési üte- A másik: a mezőgazdaságvált beruházást tevékenysé- met. Az iram csupán a 69— nak egyre több területen get, s a helyzet mostanáig 71-es előrerohanáshoz képest kell majd kisebb-nagyobb lényegében meg is nyugo- szelídült meg. értékesítési nehézséggel szádott A szakkifejezés jelentését molnia. Az értékesítésnél A kérdés csupán az, amire tehát nem kellett tartósan pedig az van előnyösebb ennek a cikknek felelnie megjegyeznünk. Figyelműn- helyzetben, akinek nem kell kell, hogy mindez jó-e ne- ket inkább arra összponto- azonnal és nyers állapotban künk, jó-e a mezőgazdaság- sithatjuk, hogy mit is kezd- piacra vinnie a termést, nak? jünk az ismét rendelkezésre A válasz egyértelműen; 0116 beruházási keretekkel. Igen, a visszafogás hasznos Mindenekelőtt a gépesítés volt. Ez a véleménye a lehetőségeire szükséges felMÉM közgazdasági főosztá- hívni a gazdaságok íigyellyánnk és a másik oldalon mét. A piacon most kellő rültekintően és tartósan, a Termelőszövetkezetek Or- mennyiségű gép kapható. A Tiszteletre méltó, ha egy szúgos Tanácsúnak is. A túl- kínálat minősége határozot- szövetkezet kockázatot vélzott mértékű beruházás egy- tan javult. Nagyobb teljesít- laJ a beruházás jövendő re több káros jelenséget oko- ményú traktorokat térol a sorsát illetöen ^ egy léte_ zott, s mind nyilvánvalób- kereskedelem, a munkagé- 8Ítményről ameiy esetleg 50 bá vált, hogy az állami gaz- peket pedig kedvezőbb ösz- _100 miUló for}ntba kerül, daságok, de főleg a termelő- szetételben, korszerűbb kivi- napok alatt döntenl nem szövetkezetek túlfeszítették telben kínálja. Most, amikor kockázatvállalás, hanem erejüket. A fejlesztés helyes még mindig nyomasztó az egyszerűen felelőtlenség, igényétől sarkallva néha elavult géppark hatása a Most yan jdőf rendezhetők már a lehetőségeiket mégha- termelésre, és amikor még a sorok amj a múltat illeti. ladó hitelfeltételeket is vál- mindig csökken a mezőgaz- ég alap'os számvetések kélaltak, fenntartás nélkül bíz- daság munkie<-°je, érdemes szülhetnek a jövő megalatak a terveken feltüntetett a figyelmet a gépesítés Irá- pozasara költségkeretekben és kivi te- nyába terelni. Különös E lehetőségeken érdemes gondolkodni. Alaposan, köA Politikai Gazdaságtan Acta új számáról con uralkodó helyzetben levő termelő vállalatok felé. Dr. Tóth László tanulmáA József Attila Tudomány- xista társadalomtudomány elegyetem jubileumi évének ki- méletével. adványai sorában a közel- A téma megírását a szermúltban megjelent a Politi- ző személyes tapasztalatai is nyában (Ágazati struktúrakai Gazdaságtan Tanszék ku- segítették. A bonyolult prob- változások és az eszközigétatómunkájának újabb ered- léma marxista elemzésének nyesség az élelmiszer-gazdaményeit tartalmazó Acta. Az szükségességét hangsúlyozza, ságban 1985-ig) az élelmiízléses, jubileumi emblémá- majd a tanzániai kérdésnél szer-gazdasági integráció havai díszített kötet négy kü- megjelöli az „Afrikai szocia- zai kialakulásának vizsgálalönböző témájú önálló tanul- lizmusok" közös vonásait (tu- ta. másrészt az élelmiszermányt foglal magában. dati-lelki magatartás, nacio- gazdaság 15 éves prognózisa lezési határidőkben. tekintettel arra, hogy egyes, A kötet szerkesztője, dr. nalizmus, vallásosság, a me- kap helyet. A szerző az 1968Nagy Lajos egyetemi tanár zőgazdaság kitüntetett sze- as helyzet elemzése alapján „A földjáradék-elmélet és a ^Pe stb.). megkísérli az élelmiszer-gazmodern tőkés mezőgazdaság" E „szocializmusok" közül daság eszközigenyessegenek című nagyobb lélegzetű mun- kiemelkedik a tanzániai vál- jövőbeni alakulását felvázolkájában egyrészt a marxi tozat, amelyről a szerző be- ni. Abból indul kl, hogy az földjáradék-elméletnek a mai bizonyítja, hogy az arushai eszközigényesség — több tőkés viszonyokra valókonk- nyilatkozat (1967) célkitúzé- egyéb tényező mellett — retizálásával foglalkozik seinek szellemében mind kö- nagymértékben az élelmimásrészt napjaink tőkés me- vetkezetesebben halad a tu- szeriparral összefonódó mezőgazdaságának a földiára- dományos szocializmus építé- zőgazdaság belső szerkezetédékkal kapcsolatos új fejlő- se felé. nek változásától függ. Aladési tendenciáit elemzi. Sok- Dr- Sípos Miklós „A mo- pos statisztikai számítások oldalúan bizonyítja hogv a nopolvállalatok és a piaci segítségével a jelenlegi közfejlett tőkésországok mező- verseny a szocialista gazda- gazdasági köztudattal ellengazdaságában a II világhá- ságban" című tanulmányá- tétben azt a következtetést ború után a bérleti rendszer ban a magyar Ipar fejlődé- vonja le, hogy az élelmiszervisszahúzódik helyette a sa- sének elemzése alapján meg- gazdasag alló- és forgoeszját gazdálkodás (a tulajdo- állanitja, hogy az aktivizált közigénye szerkezetváltozános és a gazdálkodó egysze- szocialista árugazdaságban a sok hatására nem növekszik, mélybeni egybeesése) és a szúk belső piacon kialakul- hanem kis mértékben (mintkombinált földhasználati for- hatnak és tevékenykedhetnek egy évi 10 százalékkal) mák terjednek el. Rámutat uralkodó helyzetben levő csökken a 80-as évek köz©: arra, hogy a mezőgazdaságot nagyvállalatok. E nagyválla- péig. is érintő tudományos-technt- latok tevékenysége — amekai forradalom hatására a íyek a Piacl versenyben vafejlett tőkésországok mező- lóságos gazdasági fölénnyel gazdaságának technikai szín- rendelkeznek partnereikkel vonala közel került az ipari szemben — erőteljesen vitatátlaghoz. E ténvezők követ- ható a fogyasztási cikkek és keztében a fejlett tőkés me- a könnyúiDar (pl. textil) zőgazdaságot az abszolút eSyes területein. Jóllehet földjáradék hiánya és a kü- alapvetően különböznek a tőlönbözeti földjáradék meny- kés monopóliumoktól, több oyiségének csökkenése jel- kóros hatásuk is kimutathalemzi. tó. Nem ismeretlenek gazdálA tanulmány befejező ré- kodá*' "vakorlatunkban a sze a modern polgári köz- yallalatl árpolitika kedvezőtgazdaságtan járadékelméleté- J^^^J^M? vei, földértékelési kísérletei- áremelssek^, vagy a termével foglalkozik, azok szfnvo- kek ™w.ő°éB*vel kapcsolat,os nalas marxista kritikáját "roblemák, és bizonyos cikadja J kek esetén a vevők (megrendelők) kiszolgáltatottsága. Dr. Mayer László az „Af- A tanulmány a monoDOrikai szocializmus" tanzániai lisztikus magatartás kedveváltozatának néhány kérdé- zőtlen következményeinek sében a napjainkban sokat korlátozását olyan gazdaságemlegetett különböző „szo- politikától várja, amely a vicializmusok" közül a tanzá- lágpiaci verseny kényszerítő niait hasonlítja össze a mar- hatását közvetíti a hazai piaTűzálló szigetelőanyag A pozsonyi „Stavoinduszt- tó elő. Az új szigetelőanyagria" állami vállalat találmá- nak igen nagy a hőálló kényi központjának egyik legna- pessége (1200°C), nagyszerű gyobb sikere a „Sibaterm" akusztikai és korrózió-ellentűzálló szigetelőanyag kikí- álló tulajdonságokkal rensérletezése és előállítása delkezik. volt A maga nemében pá- , „.. . , - . -„tio-. „„„„„ „ „x, A Sibaterm elsősorban az ratlan építészeti anyag a vál- z ft - , k V(Hpl_.xt lalat vezetőjének, Jozef Zla- ! , - U Ien£e u. x7v. fi maiénak a találmánya. A "?Lgalja' . .J.eIbf z"pható csehszlovák szabadalom iránt , J? NSZK, belga, holland, angol, P61.dAl'l gőz' NDK. maevar és lensvel vál- turblnak- belso egesu _ turbiNDK, magyar és lengyel vállalatok érdeklődnek. Az eddig alkalmazott tűznék szigetelésénél, valamint fa- és műanyagok védőrétegeként is. Előregyártott épíFöldeáki Béla Sí^jgír^ sssurrair-a: Sibaterm előnye, hogy a jó- mas- (Budapress-Slovakoval olcsóbb perlitből állítha- press) DÁNIEL LANG: I a 192-es magaslaton Dokanientumregeny — Fordította: Hernádi Miklós 24. Clark ügyvédje megidézte a papot, aki kijelentette: azt tanácsolta Rafe-nek, hogy ne vedelmezze Clark érdekeit, mert „nagyobb kötelezettségek fúzik feleségéhez, gyermekéhez, a fiatal nőhöz, akit megöltek, az igazsághoz és társadalomhoz." A pap azt is elmondta: érintkezésbe fog lépni egy texasi franciskánus testvérrel, hogy az közölje Rafe felesegével, hogy Rafeet elitélték, s hogy „megkönnyítse az asszony első megrázkódtatását." A többi vádlott magatartása ellenben alapvető hitetlenséget tükrözött, mintha nem értették volna, miért ítélkeznek fölöttük; ugy viselkedtek, mintha egy teljességgel kiszámíthatatlan véletlen folytén hurcolták volna őket ítélkező testület elé. Vallomásaik azt mutatják, hogy már végképp hozzaedződtek a háború ragályos, foglalkozásszerú kegyetlenségéhez, s ezért alig tudták felfogni, hogy már a bírósági tárgyalás harci helyzetekkel, s ahol „gyakorlatilag azt is egy formája e megtorlásnak. Manuel eseté- verték a fejükbe, hogy engedelmeskedjenek a ben (Manuel egyébként háromhónapos apa volt parancsoknak... Azt mondták, hogy l»a szeakkor) ez az értetlenség annyira érezhető volt, rencsénk van, és olyan egységhez kerülünk, hogy az ügyész végül megkérdezte: „Mit gon- amelyben van veterán, aki mondjuk hat hónapdol. köze van-e egyáltalán ehhez a nemi erő- pal van régebben Vietnamban nálunk, akkor teszakhoz és gyilkossághoz?", amire Manuel ta- gyük mindig, amit ez mond, mert akkor tovább gadoan válaszolt. fogunk élni." Amellett pedig, vallotta Manuel, ha „ön tehát úgy érzi, hogy a kormány súlyos nem megy be a kunyhóba, könnyen a kiközösílgazságtalanságot követett el önnel szemben, tés sorsára juthatott volna. Mikor az ügyész amikor a vádlottak padjára ültette?" „Nem, uram, nekem semmi kifogásom a kormány ellen." „De úgy érzi, hogy semmi köze az ügyhöz?" „Igen, uram, úgy érzem." „Tehát nem kellene itt ülnie a tárgyaláson?" „Nem, uram." megkérdezte, mit gondol. Eriksson miért nem ment be a kunyhóba, Manuel így válaszolt: „Eriksson más volt. Üj ember volt. Én egy hónappal vagy három héttel régebben kezdtem a szolgálatomat." Mikor ezután Manuel arra utalt, hogy Eriksson bizonyára „begyulladt", az ügyész megkér„Sőt, panaszt is tett, amiért leállították az dezte: „Akkor hogy lehet, hogy szembeszállt előreléptetését?" „Levelet írtam a szenátoromnak. Tudattam vele, hogy jogtalanul indítottak ellenünk eljárást." A tárgyalás előtt Manuel bevallotta a bűnügyi nyomozóknak, hogy nemi erőszakot követett el, de amikor ez a téma a tárgyalóteremben vetődött föl, úgy ítélte meg, hogy egy helyese'hető vállalkozásban vett részt, s ezt azzal igazolta, hogy katonai parancsnak engedelmeskedett. Eriksson idevágó tépelődései! megerősítve Manuel elmondta vallomásában, hogy részt vett egy Meserve-vel? ön bátrabbnak tartja magát Erikssonnál?" „Nem tartom bátrabbnak magamat. Ezt egy szóval se mondtam, uram." „Miért akarta, hogy az osztag többi embere azt higgye, hogy ön szívesen erőszakol meg egy nőt?" „Jobb bemenni a kunyhóba, uram... jobb, ha nincs harag az osztagban, és, hogy is mondjam, ha nincs fennakadás. Könnyebb úgy az osztag dolga, nincsenek problémák." „ön szerint tehát a katonaság nem ad módot különleges, tíznapos táborozásban Vietnamban, az embernek, hogy döntsön a szabályok, paahol a közkatonák intenzív kiképzést kaptak, ranesok és a tisztesség között?'' hogy meg tudjanak birkózni a legkülönfélébb (Folytatjuk.) KUPI KISLEXIKON a könyvévről A hír, hogy 1972-t nemzetközi könyvévnek nyilvánították, kevés embert lepett meg. Többnyire azért, mert sokan összetévesztik a könyvhét már régóta ismert fogalmával. Vagy éppen a közelmúlt eseményével, a karácsonyi könyvvásárral hozzák kapcsolatba. # Első? A nemzetközi könyvév abban különbözik az eddig ismert fogalmaktól, hogy az egész világra vonatkozik. Megrendezését hosszas előkészületek után, az UNESCO 16. ülésén, 1970-ben fogadták el. Előzményeihez tartozik többek között, hogy a nemzetközi kulturális csúcsszervezet már hat évvel ezelőtt akciót indított a fejletlen országok könyvhiányának pótlására, öt éve sorozatosan megtárgyalja a szervezet egy-egy világrész könyvkultúrájának kérdéseit: először Ázsiáét, 1968-ban Afrikáét, 1969-ben LatinAmerikáét. Ezt a sorozatot idén Kairóban fogjak lezárni. Ez is már a könyvév eseményei közé tartozik majd. # Szervezetek? A könyvév megrendezésére 1969-ben tettek hivatalos javaslatot, mely mögött öt nagy nemzetközi szervezet is áll. Szintén a könyvév keretében rendezik meg Budapesten ezek egyikének, az IFLA-nak a közgyűlését, augusztusban. Ez a könyvtáros egyesületek nemzetközi szövetsége. Központi nemzetközi szerve van ezenkívül a dokumentációs szolgáltatásokkal foglalkozó intézményeknek, a könyvekereskedőknek, az íróknak és zenei alkotóknak és a kiadóknak is. # Aktualitás? A könyvév elsődleges célja a könyvkultúrával kevésbé rendelkező országok támogatása, de az is feladatai közé tartozik, hogy a nagy könyvkiadással rendelkező országokban is többen olvassanak. Magyar aktualitása: közel esik a magvar könyv nagy ünnepéhez, Mátyás király híres nyomdájának félezredes évfordulójához. Ezt 1973-ban fogjuk ünnepelni.