Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

KEDD, 1972. JANUÁR H. 3 Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, a kubai forradalom győzelmének 13. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a városligeti Gundel étteremben. A fogadáson részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjái, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Március I. és május 31. között: A szakszervezeti szervek beszámolnak választóiknak Több fontos kérdésről tárgyalt a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT lójával fejeződnek be. Minelnöksége. A szakszervezetek denütt elsősorban arra adalapszabályának megfelelően nak választ, hogy mit hajtothatározatot hozott a szak- tak végre a kongresszus, a szervezeti választott testüle- küldöttértekezlet és a tagtek beszámolási kötelezettsé- gyűlés határozataiból, géről, és irányelveket foga- A beszámoló értekezletedott el a beszámolók tartal- ket fel lehet használni a tesmáról. Ennek megfelelően tületek kiegészítésére. Az valamennyi választott szak- alapszabály értelmében szervezeti szerv ez év már- ugyanis a két választás köcius 1 és május 31 között zött a vezető testületek szükbeszámol választóinak a ^g esetén ú j tagokkal kooplegulóbbi szakszervezeti T tóKítós múnkáffról ** Sí azonban .%SSS munKajaroi. testület létszámának egyharA beszámolok sorozatat a madát nem haladhatja túl. SZOT ülésén a SZOT elnök- Az elnökség megvitatta, sége kezdi, majd a beszamo- bogy a gazdaságirányítási lók a szakmai központi veze- rendszer reformja tőségi üléseken, ezt követően az alsóbb szervek testületi ülésein, küldöttértekezletein, taggyűléseken folytatódnak, s a bizalmi csoportok értekezletein a bizalmiak beszámoKözületeknek 15 ezer forint a telefonáüomás felszerelése Száz forint helyett 300 forint a színes készülék Miniszteri rendeletek a távközlési díjszabás módosításáról A közlekedés- és postaügyi miniszter — az Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — négy, a postát érintő, rendeletet adott ki a távközlési díjszabások módosításáról. A távbeszélő-díjszabás módosítása két új díjtételt vezetett be és emelte a készülék cseredíját. A rendelet szerint ezentúl a jogi személyek — állami költségvetési és gazdálkodó szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, egyesülések és egyesületek — új telefonállomás felszereléséért belépési díjat kötelesek fiÜj díjakat is vezetett be a rendelet annak érdekében, hogy a posta a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos tevékenységéhez megfelelő apparátust alakíthasson ki. Ezentúl a rádió frekvenciáért használati, illetve foglalási díjat kell fizetni, s az állandó helyű rádióállomások közötti összekötettésre is díjat számítanak fel. Az új díjak megállapítása azt is szolgálja, hogy a csak korlátozottan rendelkezésre álló frekvenciákkal a rádióállomásokat fenntartó szervek takarékoskodjanak. Az előfizető távgépíró díj zetni, főállomásonként 15 000 szabás kiadásáról is rendelet forintot, ikerállomás szereléséért pedig 10 000 forintot. A belépési díj bevezetésével a vállalatok költségvetésükből hozzájárulnak a távbeszélő-szolgálat fejlesztéséhez. Egy-egy új telefonállomás felszerelése mintegy intézkedik. A rendelkezés a távgépíró berendezések felszerelésével, használatával, a posta távgépíró szolgáltatásaival kapcsolatos díjtél eleket írja elő. A világipaci árakat figyelembe véve, más távközlési szolgáltatások dí20 000 forintba kerül, s ez az jaival arányosan állapították összeg eddig egyedül a postát meg a telexlevelezés, a kéterhelte. A tényleges szerelési —•"*'• * költség címén befizetett öszszeg ugyanis csak a házban levő elosztótól a konnektorig költséget sem fedezte, terjedő vonal létesítésére vonatkozott. A közületek az szülék bérleti díját. A távgépíró készülékek eddigi bérleti díja például az önA telexlevelezés díja sem állt arányban az egyéb távallomásszere esnek ezután is közlési szoigáltatások díjaicsak körülbelül 75 szaza ekat val (1968_ban például a te_ fizetik oelepesi díjként. A iefondíjakat felemelték, a posta a belepesi dijakból telexlevelezésé maradt.) Ezért származó bevételeket külön alapként kezeli és kizárólag a távbeszélő-szolgálat fejlesztésére fordítja. A rendelet módosította a készülékcsere díjait is. Abban az esetben, ha az előfimost a belföldi levelezés díját a korábbi 60 fillérről 1 forintra emelték, a nemzetközi levelezés díja változatlan. Az adatátviteli díjszabás zető kéri a cserét, a fekete kiadását is előírta a miniszszínű készülékért a korábbi 50 forint helyett 100 forintot, a színes készülékért pedig teri rendelet. A szabályzat a posta legfiatalabb vezetékes távközlési szolgáltatásá100 forint helyett 300 forintot nak díjtételeit tartalmazza. kell fizetni. Ugyancsak előírja a rendelet a kézikapcsolású pótdíjat, amit akkor számítanak fel, ha az automata távolsági forgalomban is kézikapcsolással kéri az előfizető a beszélgetés létrehozását. így például, ha egy veszprémi telefonelőfizető nem maga A posta új üzletágának létrehozását a számítógépek elterjedése indokolta. A számitógépek táplálásához, az adatok továbbításához viszont a megszokottnál nagyobb átviteli sebességet kell biztosítani, ezért az adatátvitelért a távíró- és a távbetárcsázza közvetlenül a bu- ... . dapesti állomás számát, ha- szelo-szolgaltatásokon tulme... . . .« 2T J: „ * 2 _ 1 11 fln^tni nem a veszprémi központtól kéri a kapcsolást, pótdíjat számítanak fel Az 5 forintos pótdíj természetesen csak ott érvényes, ahol a távtárcsázást már bevezették. A rádió- és telexdíjszabás 2. részének kiadásáról szóló rendelet szerint a rádióengedélyek kiállításának díja 8 forint, ezt kell fizetni az engedély módosításakor is. nő díjat is kell fizetni. A január 1-től érvényes díjszabásokat a Közlekedésügyi és a Postaügyi Értesítő részletesen közli. Ezenkívül a díjszabások minden postahivatalban megtekinthetők és a Budapest 72. számú postahivatalban megrendelhetők. (MTI) milyen hatással volt a szakszervezeti kulturális munkára. E pozitív és negatív hatások vizsgálata ezzel nem fejeződött be. Az elnökség javaslata alapján a munkát tovább folytatják és az összegezett tapasztalatokat, valamint javaslatokat 1972 végéig kormányszervek elé tárják. További napirendi pontként az elnökség tájékozódott a negyedik ötéves tervidőszákra kidolgozott munkakörülmények, a szociális ellátás fejlesztését szolgáló intézkedésekről. Az elnökség megállapította, hogy 3 szakszervezeti szervek eredméAz emberség téglái 1971. június 15. A Keletmagyarországi Vízügyi Epitó Vállalat V. számú vízműépítkezésén egy tragikus baleset napja. — így kezdődött fél esztendővel ezelőtt az a riportunk, amelyben ifj. Olajos Balázs tragédiájáról, az Olajos-család gyászáról, gondjairól számoltunk be. A fiatalembert alig 24 esztendős korában ragadta el a halálos áramütés. Kútfúrás közben a fúrószárat tartotta, a fent húzódó — s állítólag feszültségmentes vezetékből sújtotta le a halál. Kislánya, Gyöngyike akkor kéiesztendös, Balázska mindössze két és fél hónapos volt. Szomorú história. Nemrégiben — december 30-án — a bíróság másodfokon ítélkezett az ügyben. „Foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés" vádja illette a KEVIÉP villanyszerelőjét. A bíróság a vádlottat 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 vrta^ek8Ítóklkzí^éttóFon: M Próbaidőre felfüggesztetvu terveü eioüesziteset. ron te Ezt az elsőfokú ítéletet jóváhagyták a másodfokú tárgyaláson is, a súlyosbítást kérő fellebbezéssel szemben tos feladatuk, hogy a vállalati tervek felülvizsgálatában, a módosításban is aktívan részt vegyenek. Különösen ügyelni kell arra, hogy a beruházások korlátozása semmiképpen ne akadályozza a dolgozók szociális és munkavédelmi helyzetének javítására tett intézkedések teljesítését. A hétfői ülés a munkaverseny-mozgalom kérdéseivel is foglalkozott. A SZOT elnöksége a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben ajánlást fogadott el a szocialista munkaversenymozgalom fő céljairól. Ajánlja a szakszervezeteknek, hogy a népgazdasági és vállalati terv céljaira alapozva legyenek kezdeményezői az 1972. évi szocialista munkaverseny szervezésének és kibontakoztatásának. (MTI) Rizshántolás A Nagykunság központi feldolgozó üzemében, a karcagi hántoló malomban, félidőhöz érkezett az 1971. évi rizstermés feldolgozása. Októbertől eddig mintegy kétezer vagon termést hántoltak és készítettek elő közvetlen értékesítésre. 1972. első felében további 2100 vagon „vízigabonát" dolgoznak fel. FELELŐTLENSÉGEK LÁNCOLATA A bírói pulpitus előtt Császár András, hátrább mi négyen: id. Olajos Balázs és az özvegy, Kovács Bertalan, az SZMT munkavédelmi képviselője s jómagam. Tárgyalás közben azon kapom magamat: nem kívánom a vádlott büntetésének súlyosbítását. Miért? Hiszen rosszul végezte el azoknak a vezetékeknek az áramtalanításat, melyek alatt Olajosék brigádja dolgozott! Hiszen az a hiba, hogy egy piros vezetéket földelésnek nézett, nem kapcsolta ki, okozati összefüggésben van a szerencsétlen ember halálával! A kútfúrószár emiatt érhetett árammal teli vezetékhez. Miért mégis? Talán azért, mert a felelőtlenségek láncolatában csak egy szem volt a Császár András cselekedeté. Igaz, hogy végzetes szem; vele zárult a halált okozó áramkör. A vezeték a DÉLÉP telepe előtt futott, innen vitt áramot a házgyárhoz. A KEVIÉP nem kérte írásban a DÉLÉP-től a feszültségmentesítést. A felettese szólt a vádlottnak: végezze el. „A vádlott — aki a munkáltató tájékoztatása szerint átlagon felüli szorgalommal igyekszik a munkáját elvégezni — a munka menetének biztosítása érdekében egy olyan feladatot vállalt magára, amely nem neki, hanem á vállalat vezetőségének lett volna kötelessége." — olvasom az elsőfokú ítélet indoklásában. „A hivatali vezetője mondta, ezért ő el is járt az ügyben" — hallom az ügyvéd hangját. Ugyanő hangsúlyozza: védence a kérdéses napon szabadságon volt! Aznap tehát a felettesnek ellenőriznie kellett volna, megfelelő-e az áramtalanítás! És tovább: a DÉLÉP-nél motorját javítgatja az illetékes csoportvezető, s megkéri a vádlottat, ő kapcsolja ki az áramot. Aztán: a fúrásnál a tömlőt — az előírt bilincs helyett — dróttal kötötték a fúrócső végéhez; ez a drót hasította fel a piros vezeték szigetelését; amelynek színe valóban eltért a szabványtól, megtévesztve az idegen portán szerelőt. Nem tudott nemet mondani, s nem volt elég körültekintő; mind igaz. De hányan nem voltak még körültekintők! Ezért nem kívánnám az egyetlenként idecitált, izgatott, gyerekarcú, talán az áldozattal egykorú — nős. családos — fiatalember súlyosabb bűnhődését. S nemcsak azért, mert az elhaltat már semmiféle ítélet nem támaszthatja föl! kapcsolatban benyújtott kérelmét a vállalat anyagi helyzetéhez képest teljes egészében támogatja. Vállalta, hogy a ház felépítéséhez típustervet biztosít és az építési anyag biztosításában és a helyszínre való szállításában, valamint a kivitelezéshez szükséges munka megszervezésében részt vállal" — olvasom az emlékeztetőben. AMIT A LELKIISMERET... VÁLYOGGALIRT VÉGAKARAT Változás a gépjárművezető-képzésben A közlekedés- és posta- betöltött, a „B" és a „C" ügyi miniszter módosította a kategóriába tartozó gépjárgépjárművezető-képzésről és művek vezetőinek tanfolyavizsgáztatásról szóló koráb- mára a 17. életévét betölbi rendeletét. A változtatás tött személy is felvehető, ha lényege, hogy ezentúl külön a gépjárművezetésre pályaszempontból korengedély nem szükséges a fiatalok képzéséhez; aki fizikailag és szellemileg alkalmas rá, részt vehet a járművezető-képzésben. A rendelet szerint az „A" kategóriába tartozó motorkerékpár, vontató és alkalmassági megfelel. A „D" kategóriába tartozó járművek vezetőinek tanfolyamára azt veszik fel, aki 21. életévét betöltötte, „C" kategóriára érvényes jogosítmezőgazdasági ványa és kétévi teherautótraktorvezetői vezetői gyakorlata van. tanfolyamra a 16. életévét (MTI) A család sorsáért annál nagyobb felelősséget kell éreznünk. Néhányan a baleset óta azon fáradozunk: folytatódjék — most már vállalati-társadalmi segítséggel — az a házépítés, amit a megboldogult kezdett-tervezett. A vályoggal hitünk szerint — ilyen végakaratát hagyta ránk szegény. Munkából hazatérve a csanyteleki szülői házba, 30—40 vályogot kivert esténként, gyúrta a fészekrakáshoz való sarat. Amíg élt... A fiú, a férj, az apa élete, az, amit ennek a nehézsorú, kétkezi munkából élő családnak ő jelentett, semmivel nem mérhető. Erkölcsi, emberi kötelesség azonban, hogy a vályoggal-írt végrendeletet értsük; és — ha szerény vigaszul is — segítsük otthonhoz jutni az apátlan árvákat. Ebből a gondolatból fakadt az SZMT munkavédelmi bizottságának kezdeményező, koordináló szerepe. Először december 3-án, majd december 13-án, utóljára pedig Csanyteleken december 21én jött létre megbeszélés a munkavédelmiek szervezésében. Bekapcsolódott az akcióba az ATIVIZIG is; az é dolgozójuk volt Olajos Balázs, kölcsönmunkásként dolgozott a nyáron a KEVIEPnél. „Di-. Danó János a KEVIÉP igazgatójának nevében, a vállalati szakszervezeti tanács egyetértésével kijelenti, hogy az elhalt hozzátartozói; nak családi ház felépítésével December 21. Csanytelek. Az utolsó, részletes tanácskozás Sztankovics István tanácselnök szobájában. Jelen van még: Kun Sándor, az ATIVIZIG szb. titkára, Bálint István, a KEVIÉP szegedi építésvezetőségének vezetője, Garai János és Kovács Bertalan, az SZMT munkavédelmi felügyelői; Medgyesi Ferenc, a tanács műszaki előadója, az építkezés előkészítője, s a helyi erők szervezője, Palatínus Rozália, a Tisza Tsz KISZ-eseinek képviselője, s természetesen az özvegy és id. Olajos Balázs is. Hogy a család mit — milyen keveset! — tud „beleadni" a házba, már tisztázódott: 1300 db tetőcserép, a megboldogult készítette 7 ezer db vályogtégla; rokoni segítségből kikerül a segédmunkaerő. ATIVIZIG: 20 köbméter sóder, alapozáshoz terméskő, szükség esetén szállítóeszköz. KEVIÉP: a tetőszerkezet faanyagát kiszabják, kiszállítják — egy hónappal az építési engedély megadása után. Kölcsön zsaluzóanyagot is ígértek A csanytelekiek nemes gesztusa: a tsz építőbrigádja vállalja az épület kivitelezését. A helyiek egyébként a leglelkesebbek. És ez jó jel. De ki adja a téglát? A típustervhez ugyanis nem jó a vályog, azt el kell adni Olajoséknak, persze az egész épülethez az így vehető tégla édeskevés. Ök arra emlékeznek: mikor itt kint jártak a KEVIÉP-től, bontott téglát is ígértek. — A jogtanácsos akkor azt mondta, hogy megítélése szerint a vállalatnak lehet ilyen anyaga — magyarázza az építésvezető. S azt is, hogy: nincsen. Az özvegy a háziipari szövetkezetnek dolgozik majd, s OTP-kölcsönt kér, 35 ezer forintot kaphat így, 2 százalékos kamatra. Pedig fél az „adóskod ástól", az özvegyi járadék és az árvaellátás kétezer forintja mellett. Dehát a tégla?... Ezen a ponton elakadt a szépen bontakozó akció. Sokan vállaltak fáradozást, anyagi terheket, akiknek a halálesethez csak a részvétben, az együttérzésben van közük. Ezért apellálunk most a KEVIÉP gazdasági és mozgalmi vezetőinek emberségére, további segítséget kérve az özvegynek és az árváknak. Olyan — az eddigieket kiegészítő — támogatást, amit a lelkiismeret diktál ilyen tragédia után. Simái Mihály