Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

4 KEDD. 1972. JAXUATt 11. A telektulajdonról H. F-né szegedi olvasónk nem saját tulajdonúban levő lakásban lakik, hanem bérlő, de van három beépítésre alkalmas telke. Cgy hallotta, hogy nemrég jelent meg olyan rendelkezés, amely H mugánsxemélyek telekttilajdonának szánni( korlátozza, illetve annak eladását lr|a elő. Kéri, IsmertcssUk a rendelkezést. A Magyar Közlöny 1971. október 5-1 számában lelent meg az állampolgárok telektulajdonúról szóló Hl/1971. (X. 3.) Korm. számú és a vég re Hajtására kiadott 25/1971. (X. 3.) ÉVM-—IM. számú rendelet. A rendelkezések szerint egv család, illetve egy személy tulajdonában egv lakótelek és egy üdülőtelek lehet. Családnak kell tekinteni a házastársakat és kiskorú gyermekeiket, továbbá a házastársakkal együtt lakó nagykorú hajadon, illetve nőtlen gyermekeiket. Ez a rendelkezés a beépítetlen lakó- és üdülőtelekre vonatkozik. Beépítetlen lakóteleknek számít: a lakóépülettel az építésügyi szabályok és u város- (község-) rendezési terv szerint magánerőből beépíthető minden belterületi földrészlet. Ideértve azt a földrészletet is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás céljára használt olyan helyiség van, amely még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. Beépítetlen üdülőteleknek számít: üdülővel (hétvégi házzal, nyaralóval) az építésügyi szabályok es a város- (község-) rendezési terv szerint magánerőből beépíthető minden bel- és külterületi földrész. Ha a beépítetlen földrészlet nagysága az egy telek mértékének többszöröse, azt annyi lakóilletve üdülőtelekként keü számításba venni, ahánv telekre az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv, illetve ennek hiányában a helyi tanács végrehajtó bizottsása által megállapított hélpben sZökísos teleknagyság szerint felosztható. Ha a család (személy) túlatdonában több beéoftetlen telek van, a tulaidonos köteles az Ismertetett mértéket meghaladó beépítetlen telket legkésőbb 1972. decemb<»r 31. napjáig eladni vagv átruházni Ha a telektulajdonos az előírt elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi tanács végrehajtó bizottsága a megállapított mértéket meghaladó telek tanácsi értékesítését rendeli el. A telek elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól a helyi tanács végrehajtó bizottsága a jogszabályban meghatározott esetekben és időre — a tulajdonos kérelmére — felmentést adhat, illetve az elidegenítésre előírt határidőt meghosszabbíthatja. Az üdülőtelek elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól felmentés nincs, Illetve a határidő sem hoszszabbítható meg. A rendelkezések szerint minden család (személy), akinek a tulajdonában a megállapított mértéken felül; telek van, köteles a tulajdonáról az állandó lakóhelye, valamint a telek fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságához 1972 június 30-ig bejelentést tenni. Aki e kötelezettségét megszegi vagy határidőben nem teljesíti, pénzbírsággal súltható. Az a személy vagy család, aki az ismertetett mértékű telektulajdonnal nem rendelkezik, telektulaldnnt a rendelkezésben előírt mértékig szerezhet. Ha már a rendeletben meghatározott mértékű telektulaidonnal rendelkezik. további telek tulajdonét nem szerezheti meg, az öröklés kivételével. Olvasónk a rendeletben megengedett mértéknél több telektulajdonnal rendelkezik Ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van és év végéig köteles a megengedett mértéken felüli beépítetlen telket eladni.' Dr. V. M. n I. KERÜLET Házasság: Szegedi Gyula és Huszár Elit, Réti András és Dani Ilona, Varga Kálmán és Soniodl Julianna. Dlenes Gézu éa Kardos Gabriella, Tóth István és Borku Evu házasságot kötöttek. SzUlctés: Kupola Józsefnek és Fehér Ilona Juliannának Helga Ilona, Földi Péter Pálnak és Németh Ilonának Zoltán. Papdl Jánosnak és Makallcza Rozáliának Attila János, Vlda Istvánnak és Szekeres Máriának Erika, Varga Istvánnak es Szálúk Ibolya Juliannának Ildikó Ibolya. Szálat Pálnak és Mig Máriának Tünde, Tanács Andrásnak és Balla Irénnek Andrea Eszter. MaróU Mihálynak és AbraHám-Furus Irénnek Ferenc, Csikús Jánosnak és Magéra Erzsébetnek Gábor, Soós Istvánnak és Nagy Máriának Mariann, Ktspétcr litvánnak ég Kulrsár Irén Erzsébetnek Judit, Terhes Istvánnak és Molnnr Máriának Marianna, Tclljak Pálnak es Hegedűs Katalinnak Katalin. Kucsora Jánosnak és Szegfű Ilonának Ildikó Aranka, Balkán Pálnak éti Mazula Rozália Piroskának Zsolt Pál. Hon áth Péternek és Petróczl Juliannának Zoltán, Muhari Zoltánnak és Jenéi Ida Erzsébetnek Zsolt Károly, Pál Józsefnek és Szeiberl Gizellának Erika. Retek Mihálynak és Paskn Margitnak László Zsolt. Büzás Józselimk és Tóth Franciskának Atilla. Klemenl Zoltánnak és Bael Zsuzsannának Zoltán. KISBRÓCSI Károlynak és napi Máriának Edit. Szombati Andrásnak és Gulyás Juliannának Judit, Mihók Pálnak és rvnáth Annának Anikó. Mlháiv Györgynek és Töth Erzsébetnek Emese. Tóth Jenőnek es Csánk Máriának Miklós Jenó. Arval Bertalannak és Németh Évának Eva, Rovó Istvánnak és Anyakönyvi hírek Gyöngyi Máriának Márta, Filó Jenőnek és Kadócz Magdolnának Krisztina, Nyerges Ferencnek és Farkas Ilonának Ferenc, Lauko Pálnak .es Frank Margitnak Zoltán, Balogh Józsefnek és Slgmond Katalinnak Emese, Bálint Sándornak es Bakos Mártának Rita Mariann Veres Károlynak és Fazekas Jolánnak Hajnalka Jolán, Kuli lm rének és Dobó Hajnalkának Andrea. Masa Istvánnak ós Tóth Magdolnának Beáta, Halász Józsefnek és Kiss Erzsébetnek József. Kápolnai Sándornak és Daczl Margitnak Erika. Papp Antalnak ég Csehó Gizellának Zsuzsanna. Sipka Péternek és Mézer Juliannának László Ferenc. Felső Pálnak és Hochstüdler Ilonának Andrea Orsika. Nagy lstvannak és Hunyadkürti Judit Honának Csaba István, Hódi Attilának és Ves/.elovszkl Veronikának Attila, ördög Szilveszternek és Kovács Arankának Ildikó. Kormányos Istvánnak es Komáromi Margitnak István László, Nyltral Jánosnak és Forrás Éva JullannaitHk Krisztina Anita, Zann Jánosnak és dr. Bach Katalin Irmának Ágnes Erika, Balog Miklósnak és Pata PiroRkána" Atilla Gábor. Gémes Antalnak és Rácz Eleikának Zsuzsanna nevű gyermekük született. Halálozás: Vlg Antal, Vámosi László, Losonc/ Bálint:. Duda Lajos. Jenei Bertalanná Patyik Teréz, Széles Józsefné Lakatos Mária Etelka, Bruszel JöZsef, Scháii János. Buják! János. Slrokmány Károlyné Joó Etelka, Megyeri Pálné Vlskl Gizella, Zádort József. Szalma Mátyás, Balogh Jánosné Szabó Eszter. Barna Jánosné Mucsi Erzsébet, Keresztesi Istvánná Blstel Olga, Takács János, Kővárt Péter, Ábrahám Józsefné Prágai Mária, Koskodán Demeterné Vas Mária meghalt. H. KERÜLET Halálozás: Horváth Ferenc, Füredi Mihály, Gágyor Mihály, Tösmaa Jánosné Juhász Erzsébet. Klrpéter Hlésné Beszédes I.utía Etelka meghalt. III. KERÜLET Születés: ArgyelSn Ferencnek és Vas Irénnek Attila. Farkas Istvánnak és Asztalos Zsuzsanna Erzsébetnek Zsuzsanna, Kassai Lászlónak és Kerekes Máriának Zoltán, Szalai Gézának és Huszár Mária Juditnak Márta, Simon Ferenc Józsefnek és Hegedűs Ibolyának Éva, Szülése Irfénnak és Barton Terézia Piroskának tffán, L.akö Ferencnek és Vftrga Máriának Ágnes, Szavú] Sándornak és Radu Idának Sándor, Vér Andrásnak és Juhász-Vedres Juliannának Tamara. Sebők Józsefnek és Prtváczki-Juhász Juditnak Andrea. Szelpal Andrásnak és Vigh Jolánnak Aranka. Ari Józsefnek es Cziráki Anna Máriának Zoltán, Vass Józsefnek és Farkas Ilonának KdJl, Vitkó Andrásnak és Hunteleki Edit Máriának Gábor nevü gyermekük született. Halálozás: Szegfű Sándor, Ettingor János, Heltzlnger Józsefné Szllgyártó Mária, Mucsi Mártonná Opre Irma. dr. Gruber Ferenc. Katona Vince, Bajnok János. Jenei Ferenoné Széles Ilona. Kálmán Sándorné Gáspár Rozália. Paksi Péterné snveg Ilona, Kálmán Pálne Sárkány Veronika, Molnár József. Hötlör Ferenc Viktórián Doba Györgvné Simon Mária, Gulyás Terézia meghalt. terjed a DH Ki a hibás helyett: ml a hibás? Ez utóbbi a „DH" legfontosabb pszichológiai jelszava. A DH, azaz a Dolgozz Hibátlanul munkamódszer napjainkban már ismert, gyakran emlegetett fogalom. E munkarendszer tulajdonképpen az ún. szaratovi rendszer, illetve a Zero Defets System magyar változata. A Magyar Szabványügyi Hivatal munkatársainak javaslatára a DH-t először a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár vezette be 1969-ben. A munkarendszerben rejlő lehetőségeket felismerve a Vasas Szakszervezet. a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, valamint a Magyar Szabványügyi Hivatallal együtt elhatározta, hogy elősegíti a DH országos elterjesztését. Ennek következményeként 1970. júliusában 10., majd 1971. október 12—13-án 22 KGM vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. majd innen fokozatosan átterjedt más minisztériumok vállalataihoz is. A közelmúltban a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat és az Építőgépgyártó Vállalat jelentette be elsőként, hogy nemcsak néhány szocialista brigád munkaterületén, hanem a vállalat egész gazdálkodásában érvényesítendő munkarendszerré teszi a DH-mozgalmat. Egyik sem. A DH lényegében vezetési koncepció. Tulajdonképpen arról a rendszerről van szó, amely összefoglalja a szervezéstudományt, a minőség javítására kidolgozott különböző munkarendszereket, az üzemi demokrácia érvényesítésére szolgáló téziseket, sok más mellett. Célja a hibátlan munkavégzés, amit a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felhasználásával és a tervszerű Irányítással lehet elérni. Lényegében olyan összehangolt és egymásba kapcsolódó műszaki, gazdasági, szervezési, nevelési intézkedési sorozatról van szó, amelynek eredménye a hibák és vállalati veszteségek folyamatos csökkenésében mérhető. E munkarendszer világsikerének titka úgy a szocialista, mint a kapitalista termelési viszonyok között az, hogy a legolcsóbb és legkisebb anyagi befektetést igénylő eszköz az emberi, anyagi és műszaki tartalékok feltárására. A DH elveit a következőkben összegezhetjük: m'nden hiba végső soron emberek hibája és így elkerülhető. A munkához való viszony és a munkamorál javítása elengedhetetlen feltétele a hibátlan tevékenységnek: mindenki teljes mértékben felel az általa végzett munka minőségéért; az előírt követelményektől semmiféle eltérést nem szabad megengedni; mindenkinek gondosan ellenőriznie kell saját munkáját, hogy abban ne legyei! hiba; a hibátlan munkát anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel kell támogatni. Anélkül, hogy részletes indoklást adnánk, megállapíthatjuk: a DH-mozgalom a vállalat egész tevékenységéFejlői állattenyésztés a Felszabadulás Tsz-ben A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdálkodását, létét befolyásol ja az olajipar. Ezekben az években is fokozatosan vólloziK a termelésszerkezet, s az arány eltolódik az állattenyésztés javára. A közép távú terv elkészítésekor figyelembe vették ezt, úgy szintén a népgazdaság Igényeit is. A megnövékedctt állatállomány takarmányszükségletét saját termelésből fedezik. A növénytermesztési ágazaton belül csökken a termesztett növények száma. A komplex gépesítés megvalósítása csak szakosított nagyüzemben lehetséges, ezért már az Idén is csak gabona, kukorica, rizs, lucerna, zöldborsó és egynyári szálastakarmány termesztése lesz Szeged legnagyobb gazdaközösségében. A kertészeti ágazatban a dísznövénytermesztést szorgalmazzák, fokozatosan csökken a szántóföldi zöldség vetésterülete. Az állattenyésztésben a sertéstenyésztés és -hizlalás lesz a meghatározó. Az elmúlt esztendőben 279 anyakocát tartottak, az idén négyszázat, s 1975-ben már 800-at. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen megváltozik a termelési érték. magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 22. Az állítási nzonbnn nehéz volt bizonyítani, mert éppen Rafe tanúsította, hogy abban a bizonyos lázas pillanatban Eriksson nem ls láthatta Maót. Amellett, s ezt nem vitathatta el a védelem, a uránálvető robbanótöltetét körülvevő hüvely nem ólomból, hanem rézből készül, s a kutatócsoport szakértől Mao testének közvetlen közeieben kizárólag M—16-os fegyverből származó lövedékek ólomszllánkjalt találták. A bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint mind a négy tárgyaláson nagy buzgalommal próbálta bizonyítani a védelem, hogy Eriksson nem tartozik a legbátrabb katonák közé, bizonyára abból a meggondolásból kiindulva, hogy ha sikerülne gyávaságot rábizonyítani az automatikusan felmentené klienseiket. „Fél ön Meserve őrmestertől?" — kérdezték egv alkalommal Erikssontól, amire ezt felelte: „Igen, uram. félek... De ha nincs nála fegyver, nem félek tőle." Eriksson nemmel válaszolt, amikor az , egyik védőügyvéd, arra az akcióra hivatkozva, amelyben Eriksson osztagának fele megsebesült, ezt kérdezte: „Igaz, hogy hagyta, hadd sétáljon csapdába az osztaga, és azért nem figyelmeztette őket. mert elbújt a bozótban?" Az ügyvédet a tagadó válasz sem tántorította el további kérdéseitől. „Mit tett, amikor rajtaütöttek az osztagán? Elsütötte a fegyverét?" „A menetoszlop hátvédjében voltam. nem volt rá alkalmam." „Talán félt?" „Nem, uram." „Tehát nem félt?" „Nem féltem, uram." „Tehát nem igaz, hogy annyira félt, hogy mozdulni sem tudott?" „Nem igaz, uram." „Észrevette valaki, hogy félt?" „Nem, uram." Egy másik védőügyvéd Ismételten rátámadt Erlkssonra, hogy azért „agyalta ki" vádjait Meserve és a többiek ellen, mert kt akart bújni a további, kockázatos gyalogsági bevetések alól. Mikor Eriksson igazolni tudta, hogy helikopteren akart gépfegyverkezelő lenni, ami egyáltalán nem nevezhető biztonságos foglalatosságnak, az ügyvéd csökönyösen arra emlékeztette, hogy „ön azt vallotta, hogy el akart kerülni a szakaszától". Eriksson ezt el ls ismerte. „El akartam kerülni a szakasztól. El akartam kerülni az egész századtól, mert nem szívesen maradtam volna egy olyan században, ahol ilyesmi történik. Tudom, hogy háború van, de csak egyszerűen meggyilkolni egy ártatlan embert — ennek semmi köze a háborúhoz." Miután azzal vádolták, hogy fondorlatosan kl akart bújni a gyalogsági szolgálat alól, azzal is megvádolták, hogy nem volt elég fondorlatos, mert nem engedte szabadon Maót, amikor egyedül muradt vele a kunyhóban. Ezt kérdezték tőle: „Miért nem talált ki valamit, valami olyasmit, hogy zajokat hallott, Vietkong-katonék hangját hallotta, és amíg kiment, hogy körülnézzen, ő elmenekült?" „Nem találtam kl semmit, uram" — felelte Eriksson. „Egyszóval fontosabbnak tartotta a saját érdekelt a lány életénél" — hangzott a következtetés. Olykor leleményes higgadtságot tanúsított Eriksson a tanúemelvényen. Mikor megkérdezték tőle, hogy szerinte tisztán katonai célból kutatta-e át Moserve a falucska kunyhóit, hogy „Idegen arcokat" találjon, Eriksson ezt felelte: „Ezt nem mondanám, uram. Mindegyik arc idegen volt." Mikor azt a kérdést kapta, hogy Mao huzamos jelenléte a 192-es magaslaton végül „nem veszélyeztethette-e az osztag tagjainak életét", így válaszolt: „Uram, a lánynak nem lett válna szabad már velünk jönni sem." Már csak az maradt hátra, hogy humorérzékéből is ügyet csináljanak. A dolog akkor került terítékre, amikor a védelem egyik tanúja, a szakasz egyik őrmestere azt állította, hogy Erikssonnak nincs humorérzéke. „Nem nevetett, viccelődött annyit, mint a többlek, sokkal csendesebb volt náluk" — vallotta az őrmester. Az ügyész ezt vetette közbe: „Amikor azt mondja, hogy (Erikssonnak) nincs humorérzéke, azon azt érti, hogy nem volt mókamester, nem kereste mindennek a tréfás oldalát?" „Igen, uram.* (Folytatjuk.) re kifejtett hatásával elősegíti a hatékonyabb gazdálkodást, a meglevő erők és eszközök optimális felhasználását. A következők. az újabb csatlakozók esetében már az a megállapítás sem érvényes, amelyet a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár vezérigazgatója, Bárányi Imre — a munkamódszer első hazai alkalmazója — egyik előadásában leszögezett: „Mint minden újnál, az első lépések az útkeresés, a sajátosságra való alkalmazás sok problémát vetett fel. Göröngyös utat tettünk meg a mai napig." Megállapításának további része viszont tanulságként vonható le: „Ajánlott módszerek vannak, de kész receptek nincsenek, mivel a vállalatoknak saját adottságaikra kell a rendszert kialakítaniuk. A DH az eddig alkalmazott módszerek közül a legeredményesebbnek mutatkozik." Dr. Mérő Éva NAPI KISLEXIKON a nyugdíjpótlékról Sokan vannak, ak'lc miután elérik a nyugdíjkorhatárt, még szívesen dolgoznak tovább. Ez az ő érdekük is, hiszen így pótlékkal kiegészíthetik nyugdíjukat, és a vállalaté is, főként ha munkaerőhiánnyal küszködik. # Jogosultság? A további munkára ösztönző nyugdíjpótlékot azok kaphatják, akik már jogosultak az öregségi nyugdíjra, ám nyugdíjuk megállapítása nélkül munkaviszonyban, teljes munkaidőben legalább még egy évet dolgoznak. Nem jár az ösztönző nyugdíjpótlék azoknak, akik7 részmunkaidőben dolgoznak, tehát nyolcórás munkakörben csak 4 vagy 6 órát töltenek eL # Mértéke? A nyugdíjpótlék mértéke, nagysága a betöltött munkakörtől függ. Ha valaki a termelésben és a forgalomban, vagy a lakosság ellátásával kapcsolatos fizikai munkakörben dolgozik, minden év után az öregségi nyugdíj 7, egyéb munkakörben pedig 3 százalékát kapja pótlékként az 1971 utáni évekre. Az 1972 előtti évekre ls jár a pótlék, ha a nyugdíj megállapítására 1971. december 31. után került sor. Az 1972 előtti időszakra a fizikai munkakörben dolgozók 3, egyéb munkakörben pedig 1 százalék pótlékot kapnak. # Számítása? A 365 napot el nem érő töredék Időre pótlékot nem lehet megállapítani. Ha azonban a dolgozó több — pótlékra jogosító — munkakörben végzett munkát és mindegyik munkakörben maradt töredék idő, azokat az időszakokat egybe kell számítani. A pótlék mértékét a megszerzett öregségi nyugdíj százalékában állapítják meg. A nyugdíjpótlékkal megnövelt ősszeg nem haladhalja meg a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag 90 százalékát. i