Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

nását. Az anyagi lehetőségeknek megfelelően folyamatosan biztosítani kell 6 járulékos (bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi és kereskedelmi létesítmények stb.) beruházások megvalósítását is. A kommunális ellátás javítását szolgáló létesítmények (víz, gáz, csatorna stb.) megvalósításával lehetővé kell tenni, hogy minél több fogyasztó élvezhesse ezeket. A javító-szolgáltató tevékenység Iránti igények gyors fejlődése hatékonyabb intézkedéseket követel a tanácsoktól. a tanácsi vállalatoktól és a Szövetkezeti ipartól, a fogyasztási Szövetkezetektől és bizonyos tekintetben a termelőszövetkezetektől. KülöPártn„_i.veink és szervezeteink gazdaságpoüliaai, valamint eszmei, ideológiai nevelő munkájának alapelvét pártunk X. kongresszusának határozatai szabják meg. E politika végrehajtásában sikeresen haladtunk előbbfe. Ennek legfőbb mutatója, hogy az 1971. évi gazdálkodási, építési terveinket egészében végrehajtottuk. A pártszervezetek politikai munkájában növekvő követelményeket jelent a Szocialista demokrácia további fejlesztése, a társadalomban jelentkező különböző érdekviszonyok mind nyíltabb Jelentkezésének felismerése, az érdekÖsszeütközések elvszerű és humánus feloldása. A pártpolitikai munka egyik lényeges követelménye, hogy az érdekkülönbségek ne vezessenek konfliktusokhoz. A jog és a kötelesség egységének helyes értelmezése, megítélése a politikai munka egyik sarkalatos területévé nőtt. A gazdasági életben a termelés és elosztás egységében a termelés meghatározó szerepének napirenden tartása jelent nagy feladatot. Politikai munkánkban eredményeink és problémáink az eddiginél több helyi elemet tartalmaznak, ezért megnövekedett a munkahelyeken végzett gazdaságpolitikai és felVilágosító munka jelentősége. Minthogy a gazdálkodásban megnöveketíett a vállalatok, szövetkezetek önállósága. így a gazdaságpolitika megvalósításával összefüggő tudatformáló és felvilágosító munkában is elengedhetetlen a helyi szervek és szervezete'- öntevékenységének növekedése. Csak W érhető el. hogv a oárt Központi Bizottság és a Kormány politika'tenk érvényt szerezzenek. Ugyanakkor tapasztalhatjuk, hogy hem kevesen központi intézkedéseket várnak otvan kérdésekben is. amelyekben a döntés lehetősége a helyi gazdasíei és politikai vezetes kezében van Az 1971-es esztendőben végzett munkánk eredménye, hogy pártunk politikáiénak megvalósítása révén otthonosabbá vált a szocializmus a dolgo-' <tő ember számára. Minnösen sok a tennivaló a községek szolgáltató színvonalának javítása terén, ahol az éfészek, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek együttműködése jelentős előrelépést eredményezhet A szövetkezeti mozgalomnak több szempontból is érdeke a szolgáltatás fejlesztése. Az idegenforgalom jelentős tényező marad Csongrád megyében. Ezért továbbra is törekedni kell az idegenforgalmi kínálat jobb feltételeinek megteremtésére. Napirenden kell tartani az idegenforgalom fejlesztésére hozott 1968. évi megyét párt-végrehajtóbizottsági határozat végrehajtását. den gondunk ellenére jobb a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség élete, politikai hangulata, alkotókedve és társadalmi közérzete. Ezt az állapotot kell megtartani, óvni és továbbfejleszteni. A reformról szóló propagandamunkánk következtében sokat gyarapodott népünk közgazdasági ismerete is. A fejlődés kétségtelen tényei mellett fel kell tárnunk megoldatlan problémáinkat is. Néhány területen nem léptünk előre a kívánt mértékben, hiszen megmaradtak, helyenként tovább nőttek az irreális igények, és a végzett munka differenciált elismerése is sok kívánnivalót hagy maga után. A vállalatok belső munkaszervezése problémákkal terhes, nem alakult megfelelően a szocialista munkahelyi légkör és közérzet. E problémák megoldásához a politikai munka eszközeivel is hozzá kell járulnunk, ugyanakkor nem szabad az agitáció és propaganda vállára venni olyan feladatokat, amelyek megoldásáért a gazdasági vezetés a felelős, amelyek gazdasági és szervezeti intézkedéseket igényelnek. Tapasztaljuk, hogy a gazdasági munka fontosságának hangsúlyozása helyenként indokolatlanul háttérbe szorította az ideológiai és politikai munkát, az eszmei összefüggések vizsgálatát, holott az eszmei-politikai, ideológiai, valamint a gazdasági szervező munkának együtt kell haladnia. Az 1972-es feladatok sikeres megvalósításához a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti szervek fokozott erőfeszítésére, jobb munkaszervezésére, és a munkájuk koordinálására van szükség, valamint arra, hogy a párttagok és pártonkívüliek aktívan támogassák a párt, a kormány politikájának megvalósítását megyénkben. Az 1972-es évben az a legfőbb politikai és gazdaságpolitikai feladatunk, hogy a gazdasági reform még határozottabb kibontakozásának viszonyai között teremtsük meg a párt, a kormány politikájának egységes értelmezését és az erre épülő cselekvési egységben valósítsuk meg az 1972-es év termelési-gazdálkodási feladatait, mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy csökkenjenek gazdasági életünk feszültségei, erősödjék gazdasági életünk terv szerinti fejlődése. Mindenkivel meg kell értetni, hogy az emberi-társadalmi jólét csak ezen a bázison fejlődhet, válhat megingathatatlanná. Tömegpolitikai munkánk feladata — napirenden tartani pártunk gazdaságpolitikája egészének szemléletét. Ez azt jelenti, hogy politikánk egészét kell végrehajtani, ezért a gazdaságszervező munkában pártszervezeteink a politikai, munkaszervezési, ideológiai, erkölcsi követelmények összhangjára törekedjenek. A pártbizottságok és pártszervezetek gazdaságpolitikai munkája az eddigieknél erőteljesebb hatást gyakoroljon a gazdasági folyamatokra: a termelésre, a tervezésre, az irányításra, az elosztásra. A párt-, a gazdasági és tömegszervezeti vezetés a döntések meghozatalánál a párt, a kormány gazdaságpolitikájának érvényesítését tartsák szem előtt A pártszervek és szervezetek a helyi gazdaságpolitikai feladataik körültekintő meghatározásához mélyrehatóan elemezzék gazdaságuk állapotát az eredményeket, a jelentkező feszültségek okait. A városi, járási bizottságok, a munkahelyi pártszervezetek legyenek ösztönzői a változó hazai és külföldi piaci igények kielégítésének. Ezt ismerve, ösztönözzék az ipar és a mezőgazdaság dinamikusabb fejlődését, az exporttermelés fokozását. Támogassák a gazdasági vezetést a 'termékstruktúra indokolt változtatásában, a korszerűbb, a keresett, a jövedelmezőbb termékek gyártásában, a gazdaságtalan termelés kiküszöbölésében. A politikai munka emberközelségének javításával, a párttagok és a KISZ-esek személyes példamutatásával váljon közüggyé a termelési eszközökkel. a hazai és importanyagokkal való takarékosság, a technika, a munkaerő racionális felhasználása. A gazdaságszervező munkában — az eddigieknél jobban támaszkodva a tömegszervezetek közvéleményt formáló szerepére — kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságfejlesztés, a beruházások tervszerűsége. A pártalapszervezetek még következetesebben kérjék számon a beruházások jobb előkészítését, a fejlesztés intenzív jellegének érvényesítését, a pénzügyileg megalapozott technikai, technológiai fejlesztést. Pártpolitikai feladatként kezeljék kivitelezésének meggyorsítását, állítsák ennek szolgálatába a műszaki fejlesztést, a munka- és technológiai fegyelem további javítását és a termelési munkamozgalmakat. Kiemelten kezeljék megyénk gazdasági struktúráját fejlesztő, a lakáshelyzetet és a dolgozók szociális körűiméIII. Pártszervek és pártalapszervezetek feladatai Vf. i ' - r £ ürl HIMP! A Kontakt* szent-sl gyáregységének galvánüieme zó pénzügyi előírások helytelen alkalmazása, sőt kijátszása a lakosság áruellátását is negatívan befolyásolta, és ciklikus ingadozásokat eredményezett. Az életviszonyok alakulására kedvezően hat, hogy az országos foldgázprograra részeként folyamatban van Szeged földgázfogyasztásra történő átállítása, valamint három városunk gázellátásának megoldása. Szegeden megvalósul a városközpont teljes földgázhálózata, a munkát azonban hátráltatja a vezeték építésének lemaradása. Az egészségügyi hálózat bővítését a megyei pártbizottság állásfoglalása kiemelt feladatként jelölte meg. A Szeged járási rendelőintézet építését a beruházók hibájából azonban ez ideig sem kezdték meg, a szentesi és csongrádi rendelőintézetek építésének előkészítése is vontatottan halad. Gazdasági feladataink *] A foglalkoztatottak száma • * • megyében — a már magas foglalkoztatási szint miatt — csak kismértékben emelkedett. A belső átrendeződés és az egyes ágazatok közötti arányeltolódás azonban figyelemre méltó, és ez abban jut kifejezésre, hogy az alapvető termelőágazatokban a létszám stagnál. illetve csökken, a többi ágazatokban viszont emelkedik. Jelenleg többen dolgoznak a közlekedésben, szolgáltatásban és a kereskedelemben, és kevesebben a mezőgazdaságban, mint 1970-ben. Kedvezőtlen, hogy az alkalmazotti létszám még ott is emelkedett, ahol a foglalkoztatottak száma nem változott, vagy csökkent. Az iparban a változatlan összlétszámon belül 2 százalékkal kevesebb munkást, és 3 százalékkal több alkalmazottat foglalkoztattak. Az építőiparban az alkalmazottak száma kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké. Az alkalmazotti létszámnak ilyen jelentős változásait hiba lenne egj'értelműen a technikai haladás velejárójaként értékelni. A munkaerő-vándorlás mérséklődött, de a munkaerő-kereslet még mindig felülmúlja a munkaerőkínálatot, ami elvtelen bérgazdálkodással is párosuL 0 A lakosság pénzbevételei mérsékeltebben — 7 százalékkal — emelkedtek az 1970. évihez viszonyítva. Ennek legfőbb oka. hogy az év végi részesedés jelentős mértékben csókkent. Az iparban az év végi részesedés csökkenését főleg az okozta, hogy az üzemek nem tudták jobb gazdálkodással ellensúlyozni a szabályozók szigorító hatását. A mezőgazdaságban az ár- és belvíz játszotta a döntő szerepet. A nem mezőgazdasági ágazatokban az átlagkeresetek emelkedése azonban elérte a népgazdasági terv szerint kívánatos évi 4 százalékot, a szolgáltatásban ezt meg is haladta. A termelőszövetkezeti tagság közösből származó jövedelme 1971-ben 4 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél, a termelőszövetkezeti alkalmazottaké viszont több mint 8 százalékkal nőtt. A lakosság készpénzbevételeinek mérsékeltebb emelkedése kihatott a takurékbetét-állomáuyra is. az 1970. évi 16 százalékkal szemben 1971-ben csak 8 százalékos volt a betétnövekedés. Javult az árukínálat, bővült a választelv. a minőség javítása érdekében azonban még mindig sok a tennivaló. A kiskereskedelmi forgalom 13 százalékkal növekedett, meghaladta a tervezettet és az országos növekedési ütemet is. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti szektor forgalomemelkedése 1971-ben mindhárom árufőcsoportban (élelmiszer, ruházat, vegyes iparcikk) gyorsabb volt. mint az állami kereskedelemé A kiskereskedelmi forgalom szerkezeti aránya is változott a korábbi évekhez képest. A leggyorsabb ütemben növekedett az élelmiszer-eladás, és kisebb mértékű az ioarcikkforgalom növekedése. A fogyasztói árak emr""vbse megvénkben sem haladia meg a 2 százalékot. A kereskedelemben a készletgazdálkodás okozott legtöbb gondot az év folyamán. A kis- és nagykereskedelem készletgazdálkodását szabálvoA Központi Bizottság 1971. december 1-1 határozatában részletesen elemezte az ország gazdasági helyzetét, s megjelölte az 1972. év feladatait. Megyénk gazdaságpolitikájának középpontjában — a X. kongresszus határozatai és a megyei pártértekezlet által megjelölt feladatok végrehajtása; — a. negyedik ötéves terv népgazdasági és megyei célkitűzései; és a — jelenlegi népgazdasági egyensúlyi problémák megszüntetésének tennivalói állnak. Politikai munkánk kiemelkedően fontos területe a gazdasági feladatok megoldása. Növelni kell az irányítás hatékonyságát, mozgósítani a kommunistákat a gazdasági feladatok végrehajtására és ellenőrzésére. A fő figyelmet az alábbi kiemelt feladatok végrehajtására kell összpontosítani megyénkben: — Adottságainkkal összhangban 1972-ben is biztosítani kell megyénk termelőágazataiban a dinamikus és gyorsütemű termelésemelkedést; — a vállalatoknak, szövetkezeteknek és egyéb gazdasági szervezeteknek elő kell segíteni a népgazdaság Jő arányainak helyreállítását célzó feladatok teljesítését, a beruházási munka hatékonyságának fokozását, az exporttermelés gyorsabb ütemű növelését, az importtermékekkel való takarékoskodást, a meglevő termelőalapok hatékonyabb kihasználását és az általános takarékosságot; — fokozott politikai aktivitást kell kifejteni a termelésben dolgozók között a termelőmunka hatékonyságát növelő termelési mozgalmak kiszélesítésére, a jó módszerek bevezetésére és elterjesztésére. az eredmények anyagi és erkölcsi elismerésére; — el kell érni, hogy a termelő üzemekben a gazdasági növekedés fő forrásává a belső üzem- és munkaszervezés korszerűsítése váljon. Fel kell tárni az üzemi tartalékokat, és hasznosítani kell azokat a termelés jövedelmezőségének növelésére; — a szabályozó eszközök hatékony érvényesülése érdekében fel kelt lépni az irányítás lazítását célzó törekvések, és a döntésekkel járó felelősség áthárítása ellen. A Központi Bizottság 1971. decem-