Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

ber l-l határozatából adódóan az alábbi főbb feladatokat kell megoldani: I Az ipari termelés növekedési üteme a realizálás feltételeitől függően dinamikusan emelkedjen és minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, vegye figyelembe a piac változó igényeit és feleljen meg a jövedelmezőség követelményeinek is. 1972-ben, »z ipari termelés mintegy 6—7 százalékos emelkedésével számolunk. Ezt lehetővé teszi az elmúlt évek gyorsütemű iparfejlesztése és olyan jelentős termelőegységek termelésfelfutása, mint a Szegedi Házgyár, az új Szentesi Téglagyár, az Alföldi Porcelángyár Csempegyára stb. Az élelmiszeriparban szükségszerűen növeli a termelést az új sertéstelepek jelentős hízottsertés-kibocsátása. A kitűzött cél elérése ugyanakkor nagy erőfeszítést igényel a gazdálkodó szervektől, hiszen alapvetően nem új beruházásokkal és eszközök bővítésével, hanem a meglevő eszközök jobb kihasználásával, a gazdálkodás hatékonyságának jelentős fokozásával kell a nagyobb termelési feladatokat megvalósítani. Ennek érdekében a vállalatok és szövetkezetek mérjék fel körültekintően a fogyasztói igényeket, s ha szükséges, bátran változtassanak termelésük struktúráján. Biztosítsák a termelési alapok hatékonyabb kihasználását, a termelési eszközökkel való takarékos gazdálkodást, a technika, az anyagok és a munkaerő racionális felhasználását. Erre ösztönöz egyrészt az állami támogatások mérséklése, másrészt pedig a vállalatok anyagi érdekeltségét meghatározó szabályozórendszer, amelyek csak hatékonyabb munkával biztosítanak a korábbi évekkel azonos nagyságú nyereségtömeget. Megyénk mezőgazdasági termelése is gyorsabb ütemben kell, hogy növekedjék, az országos 2—3 százalékos előirányzatnál. Termékeink döntő többségével realizálási gondok nincsenek, kevés a termelés importvonzata. A termelés növekedését a hozamok növelésével és takarékos költséggazdálkodással kell megvalósítani. A mezőgazdaságban az erőfeszítést az alábbi feladatok megvalósítására kell összpontosítani. — Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a kenyérgabona-termelésre, de mindenekelőtt a takartnánytermesztés mennyiségi és minőségi színvonalát kell emelni. r— Adottságainknak megfelelően gondoskodni kell a zöldségtermesztés továbbfejlesztéséről, a fejlesztést akadályozó tényezők megszüntetéséről. — El kell érni, hogy az állattenyésztésben tovább növekedjen a szarvasmarha-, illetve a tehénállomány és a tejtermelés. Törekedni kell a rekord szintet elért sertésállomány stabilizálására. J A Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hogy külkereskedelmünk egyensúlyának javítása 1972ben alapvető feladat. Megyénk termelőágazatai jelentős export-import teIV. vékenységet folytatnak, ezért sokat tehetnek az egyensúly javításáért. Termelésük 1972. évi fejlesztésének import szükségleteit nagy körültekintéssel mérjék fel, s tervezzenek reális növekedést. Kutassák az importhelyettesítő anyagok belföldi forrásait, továbbá a gazdaságosabb import beszerzéseket. Vizsgálják meg az import hazai termelésből történő helyettesítésének lehetőségeit. PL faiparban, könnyűiparban, kisipari szövetkezetekben, mezőgazdaságban. Fokozzák az üzemek exporttevékenységüket, növeljék a tőkés export részarányát, hogy ezzel is hozzájáruljanak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javításához. Növeljék a hagyományos exporttermékeik termelését. Javítsák a termékek minőségét, koirszerüségét, hogy versenyképesek legyenek a világpiacon. A növekvő exportot javuló hatékonysággal, minél kisebb költségvetési támogatással érjék él. í A Központi Bizottság decemberi határozata nagy súlyt helyez a beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére. A megyei pártbizottság 1971-ben — a Politikai Bizottság június 29-1 határozata alapján — több intézkedést hozott a beruházási munka hatékonyságának javítására. Ezek az intézkedések továbbra is alkalmasak a beruházások terén, mutatkozó feszültségek csökkentésére. Mivel megyénkben e feszültségek fokozottabban jelentkeznek, külön hangsúlyt kapnak a következő évek gazdaságpolitikájában a fejlesztéssel összefüggő kérdések. Alapvetően a beruházások jó előkészítésére kell törekedni. Meg kell követelni a gazdaságosságot és takarékosságot, a fejlesztés intenzív jellegének következetes érvényesítését, a pénzügyi megalapozottságot, a kapacitás- és tervellátottságot, a korszerű technikai, technológiai fejlesztést. Csökkenteni kell az építési igényeket. A beruházási döntéseknél fokozottan érvényesíteni kell a felelősséget. A rendelkezésre álló erőket a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Tovább kell törekedni az építőipar tevékenységének koncentrálására, műszaki fejlesztésére, a munka- és technológiai fegyelem gyökeres megjavítására, a termelést segítő munkamozgalmak elterjesztésére, az anyagi érdekeltség hatékonyságának fokozására. Az építőiparnak is hozzá kell járulnia az egyensúlyhiány csökkentéséhez. Ennek érdekében továbbra is gyorsan kell növelnie építés-szerelési tevékenységét. Kapacitásnövekedést eredményezett, de egyben jelentős szerkezeti változást is hozott megyénkben a mélyépítő vállalat és a házgyár üzembe lépése. Javítani kell ezeknek a szervezeteknek az építőkapacitások egységes rendszerébe és a termelési kooperációba való beilleszkedését. Az építőanyag-iparban végrehajtott korszerűsítés előnyeinek minél jobb kihasználása, a helyi szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodás és a foganatosított központi intézkedések alapvetően megjavíthatják a termelés jövedelmezőségét. Kiemelten kell kezelni továbbra i» a megyénk termelési struktúráját befolyásoló nagyberuházásokat, a lakásépítéseket, valamint az olajipar) építőipar fejlesztését, a földgázprogram, a húsprogram megvalósítását, a textil- és ruházati ipar rekonstrukciójával kapcsolatos beruházásokat továbbá a lakásépítéshez kapcsolódo létesítmények kivitelezését. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a beruházási előirányzatok felülvizsgálatát a vállalatoknál tanácsoknál és szövetkezeteknél egyaránt. Enr.ek érdekében ezek a szervezetek dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a fejlesztési alapok racionális felhasználásához, a folyamatban levő beruházások kivitelezésének meggyorsításához, takarékosabb megoldások alkalmazásához és a feleslegesnek minősíthető beruházások elhagyásához. Ugyanakkor gondoskodjanak a politikai bizottsági határozat szellemében felülvizsgált és jóváhagyott szociális) kulturális és egészségügyi beruházások tervezett megvalósításáról. Ezeken keresztül hozzájárulhatnak a beruházási feszültségek jelentós csökkentéséhez, 4

Megyénk termelő és nem ter• melő üzemeinek egyik fontos feladata a takarékos gazdálkodás és a költségvetési fegyelem szigorítása, Erősitenl kell az állami fegyelmet ft költségvetésbe történő befizetéseknél, csökkenteni a késedelmeket. A pénzügyi revíziók tapasztalatai nagyoA Sok tennivalóra hívják fel a figyelmet, különösen termelőszövetkezeted ben a gazdasági, pénzügyi fegyelem betartása, a költségvetéssel kapcsolatos elszámolások maradéktalan biztosítása terén. A költségvetést terhelő különböző támogatások Igénybe vételénél arra kell törekedni, hogy azoH mértéke a valóságos — társadalmilag indokolt — szintet ne haladja meg, $ a gazdálkodásból eredő hiányosságok, veszteségek pótlását ne szolgálhassa. Támogatni és erősíteni kell azokat a törekvéseket, amelyek a veszteségei termékek gyártásának felülvizsgálását, továbbá az önköltség csökkentését célozzák. A termelésnövelés intenzív útjának legfőbb tartalékai a — viszonylag kisebb anyagi ráfordítást igénylő — munka- és üzemszervezés korszerűsítésében rejlenek. E téren sok még a tennivaló. A munkaerő-tartalékok általában kimerültek, így az üzemeknek belső erőforrásokhoz kell nyúlni Meg kell állítani azt a jelenlegi tendenciát, amely a foglalkoztatottakon belül az alkalmazotti létszám indokolatlan emelkedése irányába tart. A gazdaságpolitikai céljaink elérésében döntő szerepet játszik, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató tevékenységük megszervezését milyen hatékonysággal oldják meg, hogyan gazdálkodnak a termelés tényezőiveL A gyorsuló műszaki-technikai haladás új szervezési módszerek alkalmazását követeli meg. Ennek érdekében főleg a következőket kell kezdeményezni: — a termelés elemei (munkaerőt gép, anyag, technológia, készle* tek) összhangjának biztosítását^ — a felesleges, vagy rossz hatásfokkal foglalkoztatott létszám más munkára történő átcsoportosítását; a munkaerőképzésben, -továbbképzésben, -átképzésben rejlő vállalati lehetőségek feltárását és hasznosítását; j— a vállalaton belül az üzemrészek közötti ésszerű specializáció, munkamegosztás kialakítását; e- a vállalati termelőegységek gazdasági teljesítménye mérésének, anyagi érdekeltségének, gazdasági önelszámolás célszerű formáinak és mértékének tökéletesítését; fc- a vállalaton belüli vezetési lépcsők ésszerű kialakítását, feladataik — különösen az alsóbb vezetési szintek feladatainak — egyértelmű meghatározását; — a vállalati és üzemegységi feladatkörök és munkarend továbbfejlesztését, a munkafeladatok normatív szabályozását, és rendszeres korszerűsítését. A nagyvállalatoknál különös gongot kell fordítani a vállalati központ és a gyáregységek közötti kapcsolatok rendszerének tökéletesítésére. El kell érni, hogy a szervezés a vállalati vezetés és a vállalati szakemberek rendszeres tevékenységévé váljon. Szervezettebben kell megoldani az anyagrendeléseket és az árurealizálást Meg kell szüntetni az időszakos anyaghiány okát és ennek következményét, a túlóráztatást. Javítani kell a készlet- és pénzgazdálkodást. Nagyobb figyelmet kell fordítani az árurealizálással kapcsolatos pénzügyi konzekvenciákra, a szerződéses fef

yelem betartására és betartatására. ársadalmi összefogással érvényt kell Szerezni a munkafegyelem megszilárdításának. A vállalatoknál és szövetkezeteknél fokozatosan be kell vezetni a termelés programozással történő szervezését, tervezését. Lehetőségeink e téren jobbak, mint bármely más megyében, mert jelentős matematikusi és számítógép-apparátus áll rendelkezésre. 5

Az életszínvonal-politikai célki• tűzéseink elérése, az életkörülmények javítása továbbra is gazdaságpolitikánk egyik központi kérdése. A gazdasági munka nem öncél. A iobb, hatékonyabb gazdasági tevékenység biztosíthatja, hogy a IV. ötéves tervre előirányzott életszínvonalemelkedés megvalósuljon. 1972-ben az alábbi fontosabb tényezők és tendenciák hatásával kell számolni: — a családok jövedelmi viszonyainak javításában csökken a foglalkoztatottság emelkedésének a szerepe — a keresők száma a családokon belül lényegesen nem változik. — A vállalati gazdalkodás hatékonyságának emelését célzó hatások miatt a személyes jövedelmek és teljesítmények a korábbinál szorosabban kapcsolódnak össze. — 1972-ben a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelme a terv szerint azonos ütemben növekszik. — A termelés és a külkereskedelem részéről az 1971. évihez hasonló, vagy annál jobb árukínálat feltételei biztosítottak. — A falusi lakosság fogyasztásában — o saját termelésből történő önfogyasztás csökkenése révén — fokozódik a központi árualapokkal szembeni igény, és struktúrájában tovább közelít a munkás- és alkalmazotti rétegek fogyasztási szerkezetéhez. — A szolgáltatások iránti igények a városokban és a falvakban egyaránt gyorsan növekednek, és a lakossági pénzbevételek, valamint az árufogyaszt"-vekedési ütemét meghaladják. — Az élet- és a munkakörülmények javítására irányuló tevékenységben továbbra is jelentős szerepe lesz a nők és az ifjúság helyzetére vonatkozó párt- és állami határozatok érvényesítésének. — Árrendszerünk a körültekintő és szolid vállalati árpolitika mellett biztosíthatja, hogy az árszínvonal emelkedése a népgazdasági tervben előirányzott növekedésen belül maradjon. A lakosságot érirrtő jövedelmi, szociálpolitikai és fogyasztói árintézkedések eredményeként számolni kell azs zal, hogy: — A lakossági fogyasztás kb. 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2,5 százalékkal emelkedik. E célok biztosítják, hogy életszínvonal-politikánk a tervezett keretek között marad; — A három- és többgyermekes családok családi pótléka gyermekenként 100 forinttal emelkedik (az egyedülálló 1—2 gyermekes szülőknél is). — A társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek csökkentése érdekében új adóintézkedések lépnek életbe. A/dsodállás, mellékfoglalkozás éS kisiparosok új, progresszív adója). — A helyesebb árarányok, a keresleti-kínálati viszonyok javítása érdekében néhány területen áremelésre és árcsökkentésre került sor. így pl. egyes építőanyagok árai, a sör, import szeszei italok, gumiabroncs és -tömlő ít&,J árai emelkednek, ezzel szemben néhány cikk, pl. mosópor, szappan és más tisztítószerek árai csökkennek. Az életszínvonal-politikai célkitűzések eléréséhez is nélkülözhetetlen, hogy egységes szemlélet érvényesüljön. A vállalati tevékenységben: erősíteni kell a vezetés és a munkáskollektívák felelősségét és kezdeményezőkészségét. Törekedjenek a személyes jövedelmek alapjául szolgáló hatékonyság, takarékosság, szervezettség biztosítására. Fejlődést kell elérni a munka szerinti elosztás következetes érvényesítésében, a teljesítményekkel arányos bérezés és vállalati jövedelempolitika kialakításában. Az áruellátás elért színvonalának fenntartása, illetve további javítása érdekében meg kell valósítani az igények körültekintőbb és tudományosabb — a termelő és forgalmazó vállalatok jobb együttműködésére épülő — számbavételét Fontos feladat a készletgazdálkodás javítása, az árukínálat ingadozásainak megszüntetése. Szükséges ak ipar, valamint a kis- és nagykereSr kedelem jobb, őszintébb — egymá$ érdekeit jobban figyelembevevő — partneri kapcsolatainak kialakítást, az együttműködés legkülönbözőbb formáinak és módszereinek alkalmazása (társulások, nagykereskedelem, kiskereskedelmi tevékenységének bővítése stb.). Nagy súlyt kell helyezni a bolti kollektívák felelősségének, önállóságának és kezdeményezőkészségének kiszélesítésére. A tanácsok kereskedelmi szakigazgatási szervei emeljék koordináló és ellenőrző tevékenységük színvonalát és hatékonyságát. A negyedik ötéves terv lakásépítési célkitűzései 1972-ben az összes érintett vállalatoktól és szervektől megkövetelik a lakásépítés kiemelt kezelését, az együttműködés és koordinációs munka hatékonyságának fokozását, az eszközök ésszerű és körültekintő felhasználását, valamint a lakossági magánerő fokozottabb bevoAz újszcgedl Odessza-lakótelep madártávlatból