Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

ber l-l határozatából adódóan az alábbi főbb feladatokat kell megol­dani: I Az ipari termelés növekedési üteme a realizálás feltételeitől függően dinamikusan emelkedjen és minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez, vegye figyelembe a piac változó igényeit és feleljen meg a jövedelme­zőség követelményeinek is. 1972-ben, »z ipari termelés mintegy 6—7 szá­zalékos emelkedésével számolunk. Ezt lehetővé teszi az elmúlt évek gyors­ütemű iparfejlesztése és olyan jelen­tős termelőegységek termelésfelfutása, mint a Szegedi Házgyár, az új Szen­tesi Téglagyár, az Alföldi Porcelán­gyár Csempegyára stb. Az élelmiszer­iparban szükségszerűen növeli a ter­melést az új sertéstelepek jelentős hí­zottsertés-kibocsátása. A kitűzött cél elérése ugyanakkor nagy erőfeszítést igényel a gazdálkodó szervektől, hi­szen alapvetően nem új beruházások­kal és eszközök bővítésével, hanem a meglevő eszközök jobb kihasználásá­val, a gazdálkodás hatékonyságának jelentős fokozásával kell a nagyobb termelési feladatokat megvalósítani. Ennek érdekében a vállalatok és szö­vetkezetek mérjék fel körültekintően a fogyasztói igényeket, s ha szüksé­ges, bátran változtassanak termelésük struktúráján. Biztosítsák a termelési alapok hatékonyabb kihasználását, a termelési eszközökkel való takarékos gazdálkodást, a technika, az anyagok és a munkaerő racionális felhaszná­lását. Erre ösztönöz egyrészt az álla­mi támogatások mérséklése, másrészt pedig a vállalatok anyagi érdekeltsé­gét meghatározó szabályozórendszer, amelyek csak hatékonyabb munkával biztosítanak a korábbi évekkel azonos nagyságú nyereségtömeget. Megyénk mezőgazdasági termelése is gyorsabb ütemben kell, hogy nö­vekedjék, az országos 2—3 százalékos előirányzatnál. Termékeink döntő többségével realizálási gondok nin­csenek, kevés a termelés importvon­zata. A termelés növekedését a ho­zamok növelésével és takarékos költ­séggazdálkodással kell megvalósítani. A mezőgazdaságban az erőfeszítést az alábbi feladatok megvalósítására kell összpontosítani. — Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a kenyérgabona-terme­lésre, de mindenekelőtt a takar­tnánytermesztés mennyiségi és minőségi színvonalát kell emel­ni. r— Adottságainknak megfelelően gondoskodni kell a zöldségter­mesztés továbbfejlesztéséről, a fejlesztést akadályozó tényezők megszüntetéséről. — El kell érni, hogy az állatte­nyésztésben tovább növekedjen a szarvasmarha-, illetve a tehén­állomány és a tejtermelés. Tö­rekedni kell a rekord szintet elért sertésállomány stabilizálá­sára. J A Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hogy külkereske­delmünk egyensúlyának javítása 1972­ben alapvető feladat. Megyénk terme­lőágazatai jelentős export-import te­IV. vékenységet folytatnak, ezért sokat tehetnek az egyensúly javításáért. Termelésük 1972. évi fejlesztésének import szükségleteit nagy körültekin­téssel mérjék fel, s tervezzenek reá­lis növekedést. Kutassák az import­helyettesítő anyagok belföldi forrá­sait, továbbá a gazdaságosabb import beszerzéseket. Vizsgálják meg az im­port hazai termelésből történő helyet­tesítésének lehetőségeit. PL faiparban, könnyűiparban, kisipari szövetkeze­tekben, mezőgazdaságban. Fokozzák az üzemek exporttevékenységüket, nö­veljék a tőkés export részarányát, hogy ezzel is hozzájáruljanak a kül­kereskedelmi mérleg egyensúlyának javításához. Növeljék a hagyományos exporttermékeik termelését. Javítsák a termékek minőségét, koirszerüségét, hogy versenyképesek legyenek a vi­lágpiacon. A növekvő exportot javuló hatékonysággal, minél kisebb költség­vetési támogatással érjék él. í A Központi Bizottság decemberi határozata nagy súlyt helyez a beruházási tevékenység hatékonyságá­nak növelésére. A megyei pártbizott­ság 1971-ben — a Politikai Bizottság június 29-1 határozata alapján — több intézkedést hozott a beruházási mun­ka hatékonyságának javítására. Ezek az intézkedések továbbra is alkalma­sak a beruházások terén, mutatkozó feszültségek csökkentésére. Mivel me­gyénkben e feszültségek fokozottab­ban jelentkeznek, külön hangsúlyt kapnak a következő évek gazdaság­politikájában a fejlesztéssel össze­függő kérdések. Alapvetően a beru­házások jó előkészítésére kell töre­kedni. Meg kell követelni a gazdaságossá­got és takarékosságot, a fejlesztés in­tenzív jellegének következetes érvé­nyesítését, a pénzügyi megalapozott­ságot, a kapacitás- és tervellátottsá­got, a korszerű technikai, technoló­giai fejlesztést. Csökkenteni kell az építési igényeket. A beruházási dön­téseknél fokozottan érvényesíteni kell a felelősséget. A rendelkezésre álló erőket a fo­lyamatban levő beruházások befeje­zésére kell összpontosítani. Tovább kell törekedni az építőipar tevékeny­ségének koncentrálására, műszaki fej­lesztésére, a munka- és technológiai fegyelem gyökeres megjavítására, a termelést segítő munkamozgalmak el­terjesztésére, az anyagi érdekeltség hatékonyságának fokozására. Az építőiparnak is hozzá kell járul­nia az egyensúlyhiány csökkentéséhez. Ennek érdekében továbbra is gyorsan kell növelnie építés-szerelési tevé­kenységét. Kapacitásnövekedést ered­ményezett, de egyben jelentős szer­kezeti változást is hozott megyénkben a mélyépítő vállalat és a házgyár üzembe lépése. Javítani kell ezeknek a szervezeteknek az építőkapacitások egységes rendszerébe és a termelési kooperációba való beilleszkedését. Az építőanyag-iparban végrehajtott korszerűsítés előnyeinek minél jobb kihasználása, a helyi szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodás és a foganatosított központi intézkedések alapvetően megjavíthatják a terme­lés jövedelmezőségét. Kiemelten kell kezelni továbbra i» a megyénk termelési struktúráját be­folyásoló nagyberuházásokat, a la­kásépítéseket, valamint az olajipar) építőipar fejlesztését, a földgázprog­ram, a húsprogram megvalósítását, a textil- és ruházati ipar rekonstruk­ciójával kapcsolatos beruházásokat továbbá a lakásépítéshez kapcsolódo létesítmények kivitelezését. A megyei pártbizottság szükséges­nek tartja a beruházási előirányza­tok felülvizsgálatát a vállalatoknál tanácsoknál és szövetkezeteknél egy­aránt. Enr.ek érdekében ezek a szer­vezetek dolgozzanak ki olyan intéz­kedéseket, amelyek hozzájárulnak a fejlesztési alapok racionális felhasz­nálásához, a folyamatban levő beru­házások kivitelezésének meggyorsítá­sához, takarékosabb megoldások al­kalmazásához és a feleslegesnek mi­nősíthető beruházások elhagyásához. Ugyanakkor gondoskodjanak a politi­kai bizottsági határozat szellemében felülvizsgált és jóváhagyott szociális) kulturális és egészségügyi beruházá­sok tervezett megvalósításáról. Eze­ken keresztül hozzájárulhatnak a be­ruházási feszültségek jelentós csök­kentéséhez, 4 Megyénk termelő és nem ter­• melő üzemeinek egyik fontos feladata a takarékos gazdálkodás és a költségvetési fegyelem szigorítása, Erősitenl kell az állami fegyelmet ft költségvetésbe történő befizetéseknél, csökkenteni a késedelmeket. A pénz­ügyi revíziók tapasztalatai nagyoA Sok tennivalóra hívják fel a figyel­met, különösen termelőszövetkezeted ben a gazdasági, pénzügyi fegyelem betartása, a költségvetéssel kapcso­latos elszámolások maradéktalan biz­tosítása terén. A költségvetést terhelő különböző támogatások Igénybe véte­lénél arra kell törekedni, hogy azoH mértéke a valóságos — társadalmilag indokolt — szintet ne haladja meg, $ a gazdálkodásból eredő hiányosságok, veszteségek pótlását ne szolgálhassa. Támogatni és erősíteni kell azokat a törekvéseket, amelyek a veszteségei termékek gyártásának felülvizsgálá­sát, továbbá az önköltség csökkenté­sét célozzák. A termelésnövelés intenzív útjának legfőbb tartalékai a — viszonylag kisebb anyagi ráfordítást igénylő — munka- és üzemszervezés korszerűsí­tésében rejlenek. E téren sok még a tennivaló. A munkaerő-tartalékok ál­talában kimerültek, így az üzemek­nek belső erőforrásokhoz kell nyúlni Meg kell állítani azt a jelenlegi ten­denciát, amely a foglalkoztatottakon belül az alkalmazotti létszám indoko­latlan emelkedése irányába tart. A gazdaságpolitikai céljaink eléré­sében döntő szerepet játszik, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató tevé­kenységük megszervezését milyen ha­tékonysággal oldják meg, hogyan gaz­dálkodnak a termelés tényezőiveL A gyorsuló műszaki-technikai haladás új szervezési módszerek alkalmazását követeli meg. Ennek érdekében fő­leg a következőket kell kezdemé­nyezni: — a termelés elemei (munkaerőt gép, anyag, technológia, készle* tek) összhangjának biztosítását^ — a felesleges, vagy rossz hatás­fokkal foglalkoztatott létszám más munkára történő átcsopor­tosítását; a munkaerőképzésben, -tovább­képzésben, -átképzésben rejlő vállalati lehetőségek feltárását és hasznosítását; j— a vállalaton belül az üzemré­szek közötti ésszerű specializá­ció, munkamegosztás kialakítá­sát; e- a vállalati termelőegységek gazdasági teljesítménye mérésé­nek, anyagi érdekeltségének, gazdasági önelszámolás célszerű formáinak és mértékének töké­letesítését; fc- a vállalaton belüli vezetési lép­csők ésszerű kialakítását, felada­taik — különösen az alsóbb ve­zetési szintek feladatainak — egyértelmű meghatározását; — a vállalati és üzemegységi fel­adatkörök és munkarend to­vábbfejlesztését, a munkafelada­tok normatív szabályozását, és rendszeres korszerűsítését. A nagyvállalatoknál különös gon­got kell fordítani a vállalati központ és a gyáregységek közötti kapcsola­tok rendszerének tökéletesítésére. El kell érni, hogy a szervezés a vállalati vezetés és a vállalati szakemberek rendszeres tevékenységévé váljon. Szervezettebben kell megoldani az anyagrendeléseket és az árurealizá­lást Meg kell szüntetni az időszakos anyaghiány okát és ennek következ­ményét, a túlóráztatást. Javítani kell a készlet- és pénzgazdálkodást. Na­gyobb figyelmet kell fordítani az áru­realizálással kapcsolatos pénzügyi konzekvenciákra, a szerződéses fe­f yelem betartására és betartatására. ársadalmi összefogással érvényt kell Szerezni a munkafegyelem megszi­lárdításának. A vállalatoknál és szövetkezeteknél fokozatosan be kell vezetni a terme­lés programozással történő szervezé­sét, tervezését. Lehetőségeink e téren jobbak, mint bármely más megyében, mert jelentős matematikusi és számí­tógép-apparátus áll rendelkezésre. 5 Az életszínvonal-politikai célki­• tűzéseink elérése, az életkörül­mények javítása továbbra is gazda­ságpolitikánk egyik központi kérdése. A gazdasági munka nem öncél. A iobb, hatékonyabb gazdasági tevé­kenység biztosíthatja, hogy a IV. öt­éves tervre előirányzott életszínvonal­emelkedés megvalósuljon. 1972-ben az alábbi fontosabb tényezők és tenden­ciák hatásával kell számolni: — a családok jövedelmi viszonyai­nak javításában csökken a fog­lalkoztatottság emelkedésének a szerepe — a keresők száma a családokon belül lényegesen nem változik. — A vállalati gazdalkodás haté­konyságának emelését célzó ha­tások miatt a személyes jövedel­mek és teljesítmények a koráb­binál szorosabban kapcsolódnak össze. — 1972-ben a munkások és alkal­mazottak, valamint a paraszt­ság jövedelme a terv szerint azonos ütemben növekszik. — A termelés és a külkereskede­lem részéről az 1971. évihez ha­sonló, vagy annál jobb árukíná­lat feltételei biztosítottak. — A falusi lakosság fogyasztásá­ban — o saját termelésből tör­ténő önfogyasztás csökkenése révén — fokozódik a központi árualapokkal szembeni igény, és struktúrájában tovább közelít a munkás- és alkalmazotti réte­gek fogyasztási szerkezetéhez. — A szolgáltatások iránti igények a városokban és a falvakban egyaránt gyorsan növekednek, és a lakossági pénzbevételek, valamint az árufogyaszt"-­vekedési ütemét meghaladják. — Az élet- és a munkakörülmények javítására irányuló tevékenység­ben továbbra is jelentős szerepe lesz a nők és az ifjúság helyze­tére vonatkozó párt- és állami határozatok érvényesítésének. — Árrendszerünk a körültekintő és szolid vállalati árpolitika mellett biztosíthatja, hogy az árszínvo­nal emelkedése a népgazdasági tervben előirányzott növekedésen belül maradjon. A lakosságot érirrtő jövedelmi, szo­ciálpolitikai és fogyasztói árintézkedé­sek eredményeként számolni kell azs zal, hogy: — A lakossági fogyasztás kb. 5 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2,5 százalékkal emelkedik. E célok biztosítják, hogy életszínvonal-politikánk a tervezett keretek között marad; — A három- és többgyermekes csa­ládok családi pótléka gyerme­kenként 100 forinttal emelkedik (az egyedülálló 1—2 gyermekes szülőknél is). — A társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek csökkentése érdekében új adó­intézkedések lépnek életbe. A/d­sodállás, mellékfoglalkozás éS kisiparosok új, progresszív adó­ja). — A helyesebb árarányok, a keres­leti-kínálati viszonyok javítása érdekében néhány területen ár­emelésre és árcsökkentésre ke­rült sor. így pl. egyes építőanya­gok árai, a sör, import szeszei italok, gumiabroncs és -tömlő ít&,J árai emelkednek, ezzel szemben néhány cikk, pl. mosópor, szap­pan és más tisztítószerek árai csökkennek. Az életszínvonal-politikai célkitű­zések eléréséhez is nélkülözhetetlen, hogy egységes szemlélet érvényesül­jön. A vállalati tevékenységben: erő­síteni kell a vezetés és a munkáskol­lektívák felelősségét és kezdeménye­zőkészségét. Törekedjenek a szemé­lyes jövedelmek alapjául szolgáló ha­tékonyság, takarékosság, szervezett­ség biztosítására. Fejlődést kell elér­ni a munka szerinti elosztás követ­kezetes érvényesítésében, a teljesít­ményekkel arányos bérezés és válla­lati jövedelempolitika kialakításában. Az áruellátás elért színvonalának fenntartása, illetve további javítása érdekében meg kell valósítani az igé­nyek körültekintőbb és tudományo­sabb — a termelő és forgalmazó vál­lalatok jobb együttműködésére épü­lő — számbavételét Fontos feladat a készletgazdálko­dás javítása, az árukínálat ingadozá­sainak megszüntetése. Szükséges ak ipar, valamint a kis- és nagykereSr kedelem jobb, őszintébb — egymá$ érdekeit jobban figyelembevevő — partneri kapcsolatainak kialakítást, az együttműködés legkülönbözőbb formáinak és módszereinek alkalma­zása (társulások, nagykereskedelem, kiskereskedelmi tevékenységének bő­vítése stb.). Nagy súlyt kell helyezni a bolti kollektívák felelősségének, ön­állóságának és kezdeményezőkészsé­gének kiszélesítésére. A tanácsok ke­reskedelmi szakigazgatási szervei emeljék koordináló és ellenőrző te­vékenységük színvonalát és hatékony­ságát. A negyedik ötéves terv lakásépíté­si célkitűzései 1972-ben az összes érin­tett vállalatoktól és szervektől meg­követelik a lakásépítés kiemelt keze­lését, az együttműködés és koordiná­ciós munka hatékonyságának fokozá­sát, az eszközök ésszerű és körülte­kintő felhasználását, valamint a la­kossági magánerő fokozottabb bevo­Az újszcgedl Odessza-lakótelep madártávlatból

Next

/
Thumbnails
Contents