Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

ct»nös tájékoztatás. A párialapszervezetek következetesebbek voltak a gazdasági munka ellenőrzésében, a döntések és intézkedések gazdaságpolitikai kihatásainak elemzésében. Emellett azonban többször bizonytalankodtak a különböző érdekek megítélésében, egyeztetésében, következésképpen a párttagság és a párton kívüli dolgozók és vezetők szemléletének formálásában. A pártszervezetek eredményesen támaszkodtak a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákra, a gazdaságpolitikai célok megismertetésében és a feladatok végrehajtását segítő mozgósításban. A szakszervezet és a KISZ eredményesen szervezték a kongreszszusaik tiszteletére kibontakozott munkaakcióikat, a munkaversenymozgalmat. Tevékenységükben szervezetten összekapcsolódott a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka és tagságuk érdekeinek védelme. Erőfeszítéseket tettek a dolgozók — mindenekelőtt a nők és a fiatalok — szociális és munkahelyi körülményeinek javítására, a bérezés és anyagi ösztönzés fejlesztésére, valamint napi problémáik és ügyeik Intézésére. A tömegszervezetek gazdaságszervező, politikai nevelő, tömegmozgósító tevékenységének sikereit azonban megyénkben is beárnyékolják a fejlődést gátló gazdasági jelenségek és folyamatok. Ezek szoros összefüggésben vannak a pártszervezetek gazdaságszervező munkájának fogyatékosságaival csakúgy, mint a gazdaságvezetés gyengeségeivel. Gazdasági fejlődésünk fontosabb tapasztalatai: /

A megyei pártbizottság állás• foglalásában 1971-re célul tűzte ki, hogy megyénk gazdasági fejlődése a korábbi évek tendenciájának megfelelően az országos átlagot meghaladja. E célkitűzés a mezőgazdaságban megvalósult, az ipari és építőipari termelés növekedési üteme azonban kis mértékben az országos átlag alatt maradt. Az Iparban az utóbbi évekre jellemző dinamikus — az országos átlagot meghaladó — ütem mérséklődött. A II. félévben a termelés kezdett visszaesni, elsősorban a könnyűipar területén. Ez utóbbi részben a nyugati piacok dekonjunktúrájával, illetve a hazai megrendelők izerződésfelmondásaival, fizetési nehézségeivel kapcsolatos. Az ipari termelés növekedési üteme ágazatonként eltérő. A nehézipar gyors ütemű fejlődése, a könnyű- és élelmiszeripari termelés növekedési ütemének visszaesése, illetve stagnálása következtében a megye iparában növekedett a nehézipar részaránya, Jelentősége. Pozitív jelenség, hogy az Iparban a termelés 5 százalékos emelkedését változatlan létszámmal érték •1 — így az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 5 százalékkal maga«abb az előző évihez viszonyítva. Az •lért többlettermelést így teljes egéaaében a munka termelékenységéből biztosították, túlteljesítve a megyei pá. o.zo tság állásfoglalásában meghatározott célkitűzést. A termelés növekedési ütemét jelentősen meghaladja ez exportértékesítés emelkedése. Mintegy 14—15 százalékkal több 1971-ben a külföldi értékesítés, mint 1970-ben. Az exportban továbbra is az élelmiszeripar adja a kiszállítások döntő részét. Javult az export gazdaságossága, egyes vállalatoknál csökkentek a szubvenciók. Továbbra is a szocialista piacokat helyezik előtérbe megyénk vállalatai. Figyelemre méltó, hogy az év második felétől kezdve jelentkező realizálási gondok következtében a megyében több mint 80 millió forinttal — 26 százalékkal — nőtt a vállalatok késztermékkészlete. 1 A megye építőiparának építésszerelési tevékenysége az országossal azonos ütemben fejlődött, több épíunény készült el 1971-ben, mint amennyit elkezdtek. Ezzel csökkent a kivitelezés alatt álló építmények száma, növekedett az építőipari tevékenység koncentrációja. A foglalkoztatottak száma az előző évinél mérsékeltebben emelkedett, de a termelés növekedésében így ls közel akkora szerepet játszott, mint a termelékenység fokozása. A megye építőipara a jelentkező építési igényeket nem tudta kielégíteni. Ennek következtében a megyén kívüli székhelyű építőipari vállalatok megyei építőipari tevékenysége emelkedett, s elérte az össztevékenység egyharmadát. O A mezőgazdasági bruttó termelés 15—18 százalékkal, termékértékesítése pedig 20—23 százalékkal nagyobb az 1970. évinél. Ez utóbbi meghaladja a kimagaslóan jó 1969-es esztendőt is. A főbb növényi termékekből 30—50 százalékkal több termett, mint 1970-ben. A sertésállomány rekord létszámot ért el, s a hústermelés 50 százalékkal több az 1970. évinél. Megállt a szarvasmarha-állomány csökkenése, sőt az év végi állomány 1—2 százalékkal magasabb az év elejihez viszonyítva. A A vállalatok és szövetkezetek *• belső szervezettsége, mozgékonysága engedett merevségéből, termelésük jobban igazodott a piaci igényekhez. Vannak' törekvések a jövedelmező termékek gyártásának fokozására, a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésére, bár az utóbbi olykor a lakosság által keresett árucikkekre is kiterjedt. C A gazdálkodás eredményét tükrözó vállalati nyereség és szövetkezeti bruttó jövedelem tömege — az előrebecslések szerint — megyei átlagban a tervezettet elérte, s mintegy 10 százalékkal több a tavalyinál, ugyanakkor rendkívül differenciáltan Jelentkezik. Az Iparon belül a nagy volument képviselő könnyűiparban a nyereség az előző évi szinten maradt. A többi Ipari ágazatban az átlagosnál gyorsabban növekedett, az építőiparban azonban csökkent Az élelmiszergazdaságon belül az élelmiszeripar nyeresége nőtt, az állami gazdaságokban csökkent, a szövetkezeti gazdaságokban pedig valamelyest emelkedett. A mezőgazdasági nagyüzemek közel egyharmada veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárta az évet. Ennek alapvető okai: az elmúlt évi ár- és belvízkárok kihatásai, a gazdasági erőforrásokat meghaladó beruházások, egyes esetekben pedig a személyi jövedelem indokolatlan növekedése. A veszteség és alaphiány összege az állami gazdaságokban nagyobb, a termelőszövetkezetekben kisebb az 1970. évinél. Az elmúlt évben romlott a vállalatok és szövetkezetek szerződéses fegyelme, lazult a fizetési fegyelem, a határidők betartása. Az árumozgást csak lassan követte a pénz mozgása. Mindezek következtében év közben emelkedett a fizetésképtelenné vált vállalatok és szövetkezetek száma. A nyereségből képződő alapok közül a részesedési alapok várhatóan alacsonyabbak lesznek a megelőző évinél, ami a nyereségrészesedés csökkenésében Jut kifejezésre. Ez egyrészt annak következménye, hogy év közben több helyen nem vették k.liötn figyelembe a szabályozókat, s a lehetőségeket meghaladó bérfejlesztéseket valósítottak meg, másrészt annak, hogy több helyen visszaesett a nyereség tömege is. X A beruházási tevékenység 1971ben tovább fokozódott megyénkben is. A szocialista szektor 4,6 —4,8 milliárd forintos beruházása közel félmilliárddal meghaladta az 1970. évit. Kedvezőtlen, hogy a beruházások összetételében tovább nőtt az építés aránya. Ugyanakkor az összberuházásoknak egyre nagyobb hányada az Intenzív fejlesztést szolgálja. A beruházási tevékenységben az országos negatív tendenciák közül megyénkben néhány fokozottabban jelentkezik. A kivitelezők különböző címeken beállított pótlékokkal, felárakkal megnövelték a kivitelezési költségeket. Nem ritka a 25 százalékos és azt meghaladó haszonkulcsok felszámítása. A nagy kapacitáskereslet miatt az építőipari szervezetek erejüket meghaladó mértékű munkákba kezdtek, igy sok építésnél több éves késedelem jelentkezik. Figyelemre méltó az is, hogy a beruházások pénzügyi forrásaiban megyénkben igen magas — 35 százalék feletti — a hitel aránya. Finnek következtében a vállalatok és szövetkezetek többsége a fejlesztési alapját bosszú évekre leterhelte hitellel. A beruházók a fejlesztések forgóeszköz-szükségletének biztosítására nem fordítanak kellő gondot, ami fokozza a pénzügyi nehézségeket és hátráltatja a vállalatok folyamatos tevékenységét. A megyei pártbizottság kiemelten foglalkozott a lakásépítéssel, az egye • di nagyberuházásokkal és a sertéstelepek építésével. A lakásépítés üteme a terveknek megfelelő, és mintegy 3500 lakás felépítésére és átadására került sor. Az egyedi nagyberuházások közül megtörtént a Szegedi Házgyár üzembe helyezése, az MTA Biológiai Kutató Intézete első ütemére tervezett részt határidőre átadták, a második rész némi késedelemmel Indult, de jó ütemben halad. A szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények a termelő tevékenység alapvető feltételeit biztosítják, de a pénzügyi teljesítésben elmaradás tapasztalható. Az építési Idő elhúzódása miatt a tervezettnél 6000 sertésférőhellyel kevesebb került üzembe helyezésre. nyelt javító beruházásokat, rekonstrukciókat. Alá kell húzni annak fontosságát, hogy a pártszervek és szervezetek csak a párt és a kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban levő, a szocializmus gyorsabb és növekvő színvonalú építését, a dolgozó-alkotó ember élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló, a végzett munka és felelősség arányában történő elosztást támogassák. Ne fáradjanak bele az elvtelen nyerészkedés, a kormány erőforrásait érdemtelenül követelő törekvések, a harácsolás és az egoizmus elleni küzdelembe. Messzemenő segítséget adjanak viszont az elvszerű, a fegyelmezett, a becsületes gazdálkodási és termelési törekvésekhez — származzanak ezek akár a termelés vezetőitől vagy az egyszerű, de céljainkat támogató emberektől. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítése céljából a tanácsi vállalatok, a ktsz-ek, és a szövetkezetek pártszervezetei ösztönözzék és segítsék a gazdasági vezetőket a lakosság igényeivel számoló javító és szolgáltató tevékenységre, tartalékainak kihasználására, kapacitásbővítés lehetőségeinek javítására. A termelési agitáció és a tömegpolitikai munka akkor segíti gazdaságpolitikai és a gondolkodást formáló célkitűzéseink megvalósítását, ha a helyi eredményekre építve érvel, nevel és mozgósít. E folyamat mozgatói mindenütt a pártszervezetek, a KISZ-esek, a szocializmus ügyéhez hű munkások, tsz-tagok és értelmiségiek legyenek. A gazdasági vezetők is jobban számoljanak intézkedéseik politikai következményeivel. Pártos törekvéseikben igényesebben támaszkodjanak a kommunistákra, és fordítsanak nagyobb gondot tájékoztatásukra. A kommunisták példamutatása gazdaságpolitikánk megvalósításának, a pártonkívüliek megnyerésének fontos eszköze. Legyünk ebben is igényesek • pártéletben, közéletben, gazdasági célkitűzéseink megvalósításában. A sikeresebb és főleg konzekvensebb gazdasági tevékenység, a tudományosabb igénnyel szervezett vezetés nagyobb követelményeket támaszt a vezetők és dolgozók szakmai felkészültségével, politikai tisztánlátásával szemben. Éppen ezért a pártszervezetek felelősségteljesebben foglalkozzanak a káderek kiválasztásával, képzésével, továbbképzésével, érvényesítsék a párt káderpolitikai elveit, a személyzeti munka pártirányítását. A Vezetők rendszeres továbbképzéséhez vegyék igénybe a tudományos Intézmények és egyesületek segítségét. A tanácsi és gazdasági vezetők gondoskodjanak a szak- és segédmunkások továbbképzését célzó kormányhatározat megvalósításáról. A pártszervezetek és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták serkentsék a gazdasági vezetést, a szakszervezeteket a munkakörülmények, a szociális és kulturális ellátás javítására. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink ismerete tésé ben és végrehajtásában kapjon nagyobb szerepet a termelési agitáció minden ismert formája és módszere. Élni kell az élő szó, a meggyőzés, a vita hasznosításával a pártnapokon, üzemi és termelési tanácskozásokon, brigádgyűléseken és minden olyan fórumon, ahol tehetünk valamit az üzemi tervek és jövedelmek hatékony realizálásáért, a munka színvonalának növeléséért, a jó munkahelyi légkör kialakításáért. Építsünk ugyanakkor a szemléltető és írásos agitációra, az üzemi lapokra, faliújságokra, híradókra, felhívásokra és egyéb írásos tájékoztatókra. Az üzemi lapokban kapjanak nagyobb helyet a szocialista munkaverseny szervezése és segítése, a szocialista munkahelyi légkör kialakításának kérdései, a kiváló dolgozók és a törzsgárdatagok népszerűsítése. Agitációs munkánk során törekedni kell olyan közszellem kialakítására, amely elítéli a pazarlást, a nagylábonélést, fellép a közpénzek herdálása ellen. A szolid, a takarékos magatartás beosztástól függetlenül mindenki számára, minden körülmények között kötelező norma legyen. Párt- és tömegszervezeteink politikai nevelő munkájában kapjon nagyobb szerepet a dolgozók termelést segítő kezdeményezéseinek támogatása. Az anyagi érdekeltségre és a szocialista öntudatra egyaránt támaszkodva adjunk újabb lendületet a szocialista munkaversenynek. A mozgalom fellendítése érdekében a versenycélokat jobban összhangba kell hozni társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal, arra törekedve, hogy a szocialista munkaverseny minden formája a munkaköri kötelességeket meghaladó mértékben segítse a gazdálkodás fejlesztését, a fi minőségű, fegyelmezett munkát, aj egyéni és közösségi tevékenység mi n<J teljesebb kibontakoztatását. E követelj mények kiterjesztésének elsősorban g kommunisták legyenek kezdeményei tői. A szocialista brigádok töltsenek be mozgósító, példamutató szerepet t vállalat, szövetkezet életében, a mun) kában, művelődésben, közéletben é)| magánéletben egyaránt A közösségi életben érvényesítsék a kölcsönös se* gítség elvét lépjenek fel a munka- M technológiai fegyelem lazaságaivaj szemben. | A szocialista munkaverseny-mozgtii) lom jelentős és nélkülözhetetlen té) nyezője most is, és lesz a jövőben lg társadalmi, gazdasági fejlődésünknek) Ennek biztosításában nagy feladat há« rul a gazdasági vezetőkre, a pártszakszervezeti szervekre, a KISZ-rj és a szövetkezetek választott testűig) teire. i | A szocialista munkaverseny-moaij galom: — az iparban járuljon hozzá a tern mékek külkereskedelmi verseny* képességének fokozásához, a la4 kossági és a termelői fogyasztdf igényeinek jobb kielégítéséhez, 4 minőség javításához, a termeléi kenység emeléséhez, az önkölí* ség csökkentéséhez. Az építő) ipari dolgozók munka ve rseny4 ezen túlmenően segítse az épít) kezések határidőre történő befe* jezését, javítsa a kivitelezői munka minőségét; { - a mezőgazdaságban segítse elő 9 korszerű termelés és üzemszefi vezési formák alkalmazását, af erő- és munkagépek komplejj felhasználását és jobb kihászi nálását; vu.