Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

2 I FENTEK. 1972. JANUÁR t. A BVT i felhívása • Helsinki (TASZSZ) A Béke-vllágtanács felhí­vással fordult a világközvé­leményhez, hogy január 9­ét nyilvánítsák a panamai nép harcával való szolidari­tás napjává. A finn fővárosban szerdán közzétett nyilatkozat emlé­keztet arra. hogy hét esz­tendővel ezelőtt az amerikai katonák Panamában kegyet­lenül leszámoltak egy diák­tüntetés résztvevőivel. A diákok követelték, hogy a csatornaövezetben állítsák vissza az ország szuvereni­tását. A tüntetés napján az amerikai katonák gyilkos go­lyói 22 fiatal életét oltották ki. Párizsban összeült a négyes értekezlet A 139. ülés — Xuan Thuy nyilatkozata Bengáli tűz • Párizs (MTI) Csütörtökön délelőtt Pá­rizsban összeült a Vietnam­mal foglalkozó négyes érte­kezlet 139. ülése. Az ülés megkezdése előtt a VÜK és a DIFK képviselői rövid nyilatkozatban élesen bírál­ták Nixon január 2-i sajtó­értekezletén tett kijelenté­seit. Rámutattak, hogy az ame­rikai elnök eddig még so­hasem beszélt az amerikai csapatok teljes kivonásának végleges időpontjáról. (Nl­ben elutasította annak meg­vitatását".)­Nguyen Van Tien, a DIFK képviselője kijelentet­te: „Határozottan állítha­tom, högy a párizsi értekez­let megkezdése óta — már három éve tart a konferen­cia — az amerikai kormány még soha nem javasolt konkrét időpontot haderői­nek visszavonására." Xuan Thuy, a VDK kép­viselője hangsúlyozta, hogy Nixon január 2-i sajtóérte­kezlete „a képmutatás mín­xon említett sajtóértekezle- taképe". Hozzáfűzte, Nixon tén az állította, hogy a csa- az úgynevezett hadifogoly­patok teljes kivonásának kérdést Thieu dél-vietnami végső időpontja „a párizsi miniszterelnök támogatására tárgyalásokon már többször akaFÍa ^használni, szóba került, de az észak­vietnami fél teljes mérték­nem pedig arra, hogy kivonja az amerikai csapatokat Viet­namból. Indira Gandhi fogadta Bangla Desh külügyminiszterét Bhuito móg tárgyalni akar Rahman se/kket 4 Üj-Delhi (Reuter. MTI) szerint Indira Gandhi meg- zetét illeti, az elnök határo­Mohamed Abdul Szama- hívást fogadott el Daccába. zottan leszögezte, hogy to­dot, Bangla Desh külügymi- 4 Larkana (AP. MTI) vábbi államosításokat jelen­nlszterét csütörtökön Üj- Zulfikar Ali Bhutto pa- leg nem kezdeményez. Nyi­Delhiben fogadta Indira kisztáni elnök szülővárosé- latkozatával egybehangzóan Gandhi indiai miniszterei- ban- Larkanaban fogadta a Haszan pénzügyminiszter is nök. majd Szvaran Szingh tudósítókat, akiknek elmon- cáfolta azokat a szerdai hír­külügyminiszter. A mintegy dotta, hogy pénteken visz- ügynökségi jelenléseket, három órát tartó két eszme- szatér Rawalpindibe és még amelyek szerint a pakisztáni cserét a külügyminiszter új- egyszer tárgyal Rahman kormány átvette az ellenőr­sagírók előtt gyümölcsözőnek sejkkel, a független Bangla zést a pénz- és biztosító in­nevezte. Ami Mudzsibur Desh megválasztott elnöké- tézetek fölött. Rahman sejk sorsát illeti, vel- Sokat sejtető szavakat Az oszág külső helyzetét Szamad hangoztatta, hogy mondott arról, hogy folytat- illetően Bhutto kijelentette, nincs bizalmuk Bhuttóban, akadja vele a párbeszédet, hogy kész a párbeszédre In­ezért csak akkor hiszi el és Rahman sejk hamarosan diával, és szerinte Kelet-Pa­hogy a sjek szabad, ha saját rel™ndia a világnak, kisztán (azaz ,Bangla Desh) hogyan vetekedik az egesz nepe még mindig vonzodik helyzetről". az egységes Pakisztán eszmé­Ami országának belső hely- jéhez. szemével láthatja. Hivatalos új-delhi körök Vlagyimir Bukovszkij pere és annak előzményei # Moszkva (MTI) A Vecsernyaja Moszkva, a szovjet főváros esti lapja csütörtöki számában közli két munkatársának beszámo­lóját Vlagyimir Bukovszkij peréről, Illetve annak előz­ményeiről, A moszkvai váro­si bíró3ág Bukovszkijt ál­lamellenes bűncselekménye­kért szerdán hétévi szabad­ságvesztésre. és ötévi szám­űzetésre ítélte, A tudósítók elmondják, hogy 1970. július 28-án az amerikai CBS televíziós tár­saság Interjút közvetített Bu„ kovszkljjnl. amelyet a tár­xasag moszkvai tudósítójá­nak adott. „Az orosz föld­alatti mozgalom hangja" címmel közvetített adásban, Bukovszkij durva rágalmak tömegéi szórta a Szovjet­unióra. Ezeket a rágalmakat szinte azonnal felkapták e szovjetellenességben élen já­ró nyugati .sajtóorgánumok. Bukovszkijt. akinek életében Végül, amikor Bukovszkij hordozható nyomdagép be­szerzésével kísérletezik, s a bíróságon később tárgyi bi­zonyítékként felolvasott le­vélben kéri az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal pénzén fenntartott „népi munkaunió" elnevezésű emigráns szervezet vezető­Jót, hogy fogadják el szol­gálatalt „komoly ügyekben" a fiatalembert őrizetbe ve­szik. A Vecsernyaja Moszkva munkatársai szerint Bu­kovszkij a bíróságon kihívó­an, viselkedett, hazudott és köntörfalazott, s csak a ta­núvallomások. valamint a lakásán lefoglalt tárgyi bi­zonyítékok hatására ismerte el a vádban foglalt tényeket. A tárgyi bizonyítékok kö­zött szerepeltek azok a jegy­zettömbök is — ahol ponto­Az amerikaiak bombázták a VDX-t 4 Saigon (AP. MTI) A saigoni amerikai kato­nai parancsnokság csütörtö­kön bejelentette, hogy ame­rikai repülőgépek idei má­sodik légitámadásukat haj­tották végre a VDK területe ellen. Amerikai vadászgépek egy állítólagos radar légvédelmi állást támadtak Hanoi köz­vetlen közelében. mindössze három percnyi repülési tá­volságra a VDK fővárosától. Több mint egy éve nem kö­zelítették meg amerikai gé­pek ennyire Hanoit — fűzte nozzá a szóvivő. Hajdani idők tűzijá­téka, sziporkázó, feliz­zó sokszín-lángja beszéli- a bengál nép ősi kultúra le­téteményese. Barna, finom alkatú, mesére-táncra hajla­mos dravidák alapították az ezerágú Gangesz-delta, az Indiák nagy öblének, s élő­vizeinek partjain azt a civi­lizációt. melyet árja törzsek is tovább gazdagítottak. Gö­rög, perzsa, arab, mongol, európai hatások megrázták és ösztönözték India, s vele Bengália pályáját, de ez a világ megőrizte arculatát, melynek vonásalt maradás és romlás, bőség és éhség, türelem és pusztítás, rontás és remény szántották meg. Itt formálódott a klasszikus brahmán kasztok világa, itt született — árja rádzsaként — Gótáma Buddha, Asoka király birodalmának oszlopa volt ez az ország, amelynek vize szent, amely Rabindra­nath Tagorét adta a művé­szetnek. A bengálok száma közel 120 millió. 1947 óta nagyobb részük Pak-i-sztán, a Tisz­ták Nemzete államalakulatá­ban él. a művi államban, amelyet India utolsó alkirá­lya. Lord Mountbatten is őrültségnek mondott. Az isz­lám kétféle, kétarcú, másírá­sű, másnyelvű, másfajú ál­lamának részei kétezer kilo­méterre feküsznek egymás­tól, ötezer kilométeres tengeri összeköttetéssel. A keleti részen 75 millió ember él. míg nyugaton 55 millió. Kelet népének zöme bengáli, túlnyomóan muzul­mánok. noha 14 millió hindu vallású, s Kelet-Bengáliába menekült 1947 táján 4 mil­lió muzulmán bihari is. A bengálok kisebb fele az In­diai Köztársaság Nyugat­bengália nevű államában él, zömmel brahmán vallásban. Vallási alapon osztották meg a nemzetet, amelynek pedig jellegzetesen saját kultúrája van. Nyugat-Pakisztán tar­kább összetételű. Jelesebb népei a szintén megosztott pandzsábok és afgánok, ta­milok, szindek, beludzsok és pathánok. kiknek többségét a vallási fanatizmus, az árja eredet és a harcias természet jellemzi. Ambícióik a Ma­rokkótól Indonéziáig terjedő Iszlám Birodalom összeková­csolására irányulnak, kato­nai vezetésük a perzsa, még­inkább az arab klerikál­nacionalista összekötteté­sekre épít, s imperialista ka­tonai szövetségekben vállal szerepet. Nyugat harcias törzsi ne­messége maga alkotta Pa­kisztánban a központi hatal­mat. A hivatalnokokból csak 15. a katonákból csak 10 szá­zalék volt bengáli. Az állami "épezet híven tükrözte ezt a lényeget, hogv Nyugat a Keletet évtizedekig klzsák­mánvolta, A Oangesz-deltáí a világ .luta-mononóliuina. s ez juttatja devizához az ál­lamot. amely a bevételeket a Nyugat javáru fordította, pontosabban a katonai körök Javára. Az átlagos életnívó nyugaton 50 százalékkal ma­gasabb, mint keleten, noha az alsó néposztályok helyze­te ott is nyomorúságos. A bengálok a hatvanas évek végén a politikai harc különféle formáit fejlesztet­ték ki, kiküzdötték a szabad választásokat, majd alkotmá­nyos úton, többségi döntés alapján fordulatot vívtak ki. Ez a katonauralom végét, autonómiát, hivatali, gazda­sági tisztaságot, az élősködés alkonyát jelentette volna. A katonai klikk válasza az 1971. márciusi puccs volt. Tikká Khan tábornokot, Be­ludzsisztán Bombázóját ezért újabban a Bengáliai Mészá­ros jelző ékesíti. Légi úton nyugati csapatokat vetettek át: Daccában, Kelet-Ben gáln fővárosában hetekig lövöl­döztek válogatás nélkül az emberekre, felgyújtották a hindu negyedeket, halomra gyilkolták a bengál diákság és értelmiség színe-javát; a Mukti Bahini, a ben sál ge­rillák akcióra a Kill and Burn Operation-el. a Gyil­kold és Perzseld Hadműve­lettel válaszoltak. Mudzsibur Rahmant, az Awáml Liga — a nemzeti mozgalom — ve­zérét letartóztatták. 80—100 ezres hadseregen kívül rend­őri szakalakulatokat vittek keletre, amelyeket kiegészí­tettek még a menekült biha­riakból szervezett karhata­lommal. Állandó és rendszeres rab­lás Indult meg. Dacca püs­pökét is kizsebelték az egyik révben. Módszeressé vált az öldöklés. Ha valaki nem tudta felmondani a járőrnek a Korán kérdezett szu ráját, nem tért haza többé. 1971 őszéig 9.7 millió ben­gál özönlött Calcutta fele. hogy India rokoni tartoina­nyában megőrizze életét. Nyugat-Bengália amúgyis a legszegényebb, s India egyet­len más állama sincs abban a helyzetben, hogy magába vegye e milliókat. Az éhező­fázó. gyötrődő táborok leg­minimálisabb ellátása miatt felszöktek az árak, az 5 fo­rintnak megfelelő napszám­ért felkínálkozó hontalanok miatt lesüllyedtek a bérek. India társadalmi feszültségei fokozódtak. Közben a pakisztáni had­sereg és rendőrség bengál tagjai áramlani kezdtek a felkelők oldalára, akik a Bangla Desh, a Szabad Ben­gália kivívását tekintik első céljuknak. E célkitűzés jo­gosságát vitatni lehet, de el­vitatni nem, mert joeszerűen igazolt népakarat áll mö­götte, méghozzá olyan, ame­lyet igazságosság éppúgy motivál, mint honszeretet. Szökőár és árvíz hatását az ország még nem heverte ki. Az ez évi termések jó része elveszett. 1971-ben a földek nagy hányada megművelet­len és bevetetlen maradt. Az ipar és szállítás pang. Az éhínség nem fenyegetés, de van és elháríthatatlan. Leg­feljebb valami módon talán enyhíthető lesz. de az utóbbi korok legnagyobb éhségének ígérkezik. A bengál nép mégis felemelte fejét. Vére és szenvedése a patháv ne­mes „Jahja Khan" ívjére száll vissza, s azokéra, akik mögötte állanak. Gyovai Károly xon— Szato megbeszélés o San Clementc (UPI. Reuter, AFP) A ' kaliforniai San Clemen­te-be érkezett Szato japán miniszterelnök csütörtökön, magyar idő szérint 22 óra 15 perckor kezdte meg tárgya­lásait Nixon amerikai elnök­kel. A Fehér Ház helyettes szóvivője, Gerald Warren szerint megvitatják a két or­szág jövendő Kína-politiká­ját, a tajvani kérdést, vala­mint a két országot érintő kérdéseket. Japán körök szerint Szato „biztosítékokat" kíván Nixóntól arra vonatkozólag, hogy az Egyesült Államok a Kínával szemben folytatott politika bármi esetleges vál­tozását megelőzően szoros kapcsolatot létesít Tokióval, Ennek megkönnyítése érde­kében Szato előreláthatólag „forró drót" létesítését java­solja majd. JKSZ-tózisek a Belgrád (MTI) Csütörtökön Belgrádban „A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének fejlődése és időszerű feladatni" címmel közzétették a JKSZ Január 25-én kezdődő II országos konferenciájának téziseit. A dokumentum 5 fejezetből áll. A tézisek közzététele al­kalmából a Kommunlszt, a JKSZ hetilapja vezércikket közöl, amely többek kőzött megállapítja: „A JKSZ II. országos konferenciája elé kerülő dokumentum Ismétel­ten leszögezi, hogy a párt szerves része a munkásosz­tálynak és nincs és nem is lehet más célkitűzése, mint a inunkásosztályn ak". A falu és a fogyasztási szövetkezetek egyetlen sora még nem je- legyezve eaves lent meg nyomtatásban, egy- san rel voltak )e«yezve eg-ves behangzóan „írónak" titulál- Moszkvában akkreditált nyu­ták. gatl tudósítók telefonszámait. Vlagyimir Bukovszkijt, a ^^^^^ szovjet hatóságok korábban és mostani újabb letartózta­tása előtt, számtalanszor fi­gyelmeztették. A jelen'eg 29 éves fiatalember a középis­kola befejezése óta eltelt több mint tíz évből mind­össze másfelet töltött mun­kaviszonyban. Igaz, három évet egyszer már a közrend megsértéséért börtönben is töltött. Szabadulása után is kizárólag azzal foglalkozott, hogy szovjetellenes iromá­nyokat juttasson el külföl­di pártfogóénak Phanlomok Izraelnek 4 W shlnjtsn (MTI) Az Egyesült Államok foly­tatja a Phantom-típusú va­dászbombázók szállítását Iz­raelnek, még akkor is, ha a közel-keleti „erőegyensúly" nem billent át Egyiptom ja­vára — jelentette ki Rogers amerikai külügyminiszter az ABC televíziótársaságnak adott interjújában. Körülbelül 3 ezer 200 helysége van hazánknak. Ebből — hasonló pontos­sággal számolva — háromezer falu. Magyarország lakosságának a fele eb­ben a háromezer faluban él Magyar­ország fele lakossága tehát valami­képpen a szövetkezeti kereskedelem­hez kötődik. Van aki csak részben, a többség eyés2en. Huszonöt éves múltjának Izgalmas eseményekkel teletűzdelt történelmé­ben a legnagyobb jelentőségű termé­szetesen maga n megalakulás volt. A két vetőgén, egy csénlőgéo, szecska­vágó és JOö krumoliszsák korszaka, a temdővá-á-dásra összeadott nénzek ldele. Anpikor vrióMn kezet főztek a kézbe, hogv Igazi szövetkezet le­gyen a dolgozók szövetkezete. Ehhez a képhez képest kivirágzott szép cso­kor egyetlen adat a nemrégiben tar­tott kongresszus számaiból: négy év alatt 58 százalékkal több árut adtak el a fogyasztási szövetkezetek, mint az előző négy évben. Sokágú következtetés Indulhat fd ebből az egyetlen adatból. Jobban van miből vásárolni az embereknek, mint azelőtt volt. Annyi biztos, hogy leg­alább 58 százalékkal több van. A másik következtetés az lehet — nem akarjuk ezzel túlságosan rózsaszínű­re festeni az eget —, hogy általában van mit venni, ha el akarjuk költe­ni a pénzünket. És ez az áru hely­ben van. A kongresszus a fejlődés léoéseiet számon tartva úgy fogalmazott, hogy közelebb került a falu a vámoshoz. Igényeivel és az igénvek kielégítésé­vel egyaránt. Szatócsboltok hclvén épült sok szén (Irt "tünk, n4ha hatal­mas áruházaink fMun is eladni való áruval vannak tele. Bármerre me­gyünk, ezt tapasztaljuk. Nagyobb le­het. a büszkeségünk, ha hozzátesszük, hogy ez mindenestől a tagok tulajdo­na, hiszen az összefogás és a vele szinkronban levő alkalmazotti igye­kezet közös gyümölcse. Érdemes visszalapoznunk a. ío-. gyusztási szövetkezetek • mostani kong. -esszusáról kiadott sajtóközleményekbe. Azt mondta fölszólalásában Nyers Re­zső elvtárs, hogy nehéz volt ugyan az eddigi üt. de ne higgyük, hogy va­lamivel is könnyebb lesz ezután u munkánk. Megnőttek az igények. És mit tehet, a tagok szövetkezete? Bir­kóznia kell a megnövekedett igények­kel. Visszaidéznünk a kongresszus va­lamennyi gondolatát lehetetlen lenne, találomra álljunk meg azonban ket­tőnél. Az egyik szerint a kereskede­lemnek fel kell fedeznie, hogy leg­állandóbb fogyasztási egysége a csa­ládi háztartás. Ennek a hónapról hó­napra változó, fejlődő lgénveit kell pontos műszerrel mérni, és ahogy bit­len az egyik serpenyő, úgy kell a má­sikba ellensúlyként belerakni a na­gyobb választokot- finomabb árut, több gépet, ágozó-botpzó szolgálta­tást. és a mteden kf-'Wágot kielé­gítő ke-e'kedői szolgálatkészséget. A másik gonöpjat ezt a föladatot elemezve, megáll val-hol a legelején. Miközben igyekszünk a legfinomabb változásokat is nyomon követni, nem feledhetjük el, hogv az alapvető cik­kek állandó jelenléte ennél ls fonto­sabb. Példákat sorolhatnék, hányan ugra­nak ki Szegedről néha-néha valame­lyik falusi boltba, ha itt bent nen»

Next

/
Thumbnails
Contents