Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

PENTEK, 1972. JANUAlt 7. Pedagógus pórt- Vöröskeresztes titkárok tanfolyama A megye általános és középiskolai pártalapszervezeteinek titkárai részére tegnap délelőtt a Csongrád megyei tanács székházának nagytermében háromnapos tanfolyam kezdődött a pedagógia időszerű kérdéseiről. A tanácskozást dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Egyebek közt hangoztatta, hogy a tanfolyam egyik fontos célja az állami és a pártmunka összehangolásának elősegítése. A tanácskozás első napján, amelyre meghívták az iskolák és kollégiumok igazgatóit is. két előadást hallgattak meg a résztvevők. Dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője az év legfontosabb művelődésügyi feladatait ismertette, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese a közoktatás továbbfejlesztésének kérdéseit elemezte. Az előadásokat délután konzultáció követte. Ma a tanácskozás Zenei Józsefnek, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársának az iskolai pártszervek tevékenységéről szóló előadásával kezdődik. Szántó Tivadar, a városi pártbizottság munkatársa az iskolai nevelés demokratizmusáról beszél. Szombaton, a tanfolyam harmadik napján a pedagógus-alapszervezetek párttitkárai a KISZ-ről, az úttörőmunkáról és a Pedagógus Szakszervezet kongresszusi irányelveinek végrehajtásáról hallgatnak előadásokat. Összetettebbé vált a munka A Pedagógusok Szakszervezetének városi küldöttértekezlete A Szegeden dolgozó pedagógusok 78 százaléka — az általános iskolákban 83 százaléka — nő. A nőkérdés problémáinak megoldása politikai kérdés is. Ennek érdekében a Pedagógusok Szakszervezete konkrét intézkedéseket is foganatosított tavaly. Többek között ezek a gondolatok is helyet kaptak a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi bizottságának beszámolójában, melyet a tegnap megtartott küldöttértekezleten Borsos László városi titkár ismertetett a 42 küldpttel és a meghívottakkal. A beszámolóban elhangzottak a bérrendezés végrehajtásának tapasztalatai, de az abból adódó nehézségek és problémák is. Helyet kapott a beszámolóban az iskolai bizottságok munkájának értékelése, a nyugdíjas pedagógusok segítése, az érdekvédelmi munka és az üdültetés is. A beszámoló, mely a jelenlegi helyzet felmérésén túl az 1972. évi tervek körvonalazására is vállalkozott, megállapította, hogy a megnövekedett feladatoknak. csak összetettebb, jobban szervezett munkával tud eleget tenni a szakszervezet. A beszámolót vita követte. Többek között felszólalt Juhász József, az SZMT vezető titkára és Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára is. Az 1972. évi költségvetés megvitatására és elfogadására került ezután sor Árokszállásy Dezső gazdasági felelős előterjesztése alapján. program A Vöröskereszt városi vezetősége tegnap délután elnökségi ülést tartott. Az értekezleten a tavaly végzett munkát értékelte a vezetőség és egyúttal megvitatták az idei munkatervet. Az 1972-es év célkitűzései elsősorban á vöröskeresztes munka hatékonyságának növelését célozzák. A városi szervezet idei legfontosabb célkitűzése az üzemekben folyó munka javítása. Eddig is zömmel az üzemi dolgozókra támaszkodhattak. Az idén a szervezet vezetőségi üléseit jórészt az üzemekben tartják majd, melyekre meghívják a gyengébben dolgozó üzemi szervezeteket is. Ezáltal szeretnének lehetőséget biztosítani a tapasztalatok cseréjére. Az idei munkaterv részletesen foglalkozik a Vöröskereszt munkájának minden fontos kérdésével. A nemzetközi kapcsolatok terén .a keresőszolgálat, a gyógyszerbeszerzés mellett szerepel például a szabadkai szervezettel a kapcsolat felvétele. Az oktatási tevékenységet is tovább fejlesztik. Szeretnék elérni, hogy a szocialista brigád cím elnyerésének légyért feltétele, a brigádtagok végezzék el az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Szerepel a tervek között a város tisztaságának fokozott védelme, a mezőgazdaság egészségügyi helyzetének javítása, a polgári védelem segítése, a véradás támogatása és propagálása, a családvédelem és az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása is. Számos fontos és hasznos pontja van tehát a tervnek, melyet a vezetőség tegnapi ülésén elfogadott. Jó kilátások vannak arra, hogy a Vöröskereszt munkájával az idén rrég több segítséget • nyújtson életünk számos területén. Hiszen ez a szervezet legfontosabb feladata: segíteni az embereken. „Locsogó" vízkereszt—jó termés ? A régi mondás azt, tartja, ha „locsog a vízkereszt", ha a keréknyomban feltűnik a víz, akkor abban az évben jó lesz a termés. Ami az időjárást illeti, idén is ez a helyzet, de vajon van-e a hagyománynak valamilyen tudományos alapja, hogyan vélekednek a mezőgazdászok a mostani enyhe időről? A MÉM szakemberei ' elmondották, hogy a rendkívüli időjárás — a januári esőzések és az enyhe idő — eddig hasznára volt az őszi vetésű növényeknek. Az esőzésekre ráadásul nagy szüksége is volt a földeknek, a december ugyanis csapadékdeficittel zárult. Két hét alatt országosan csak 2 —3 milliméternyi csapadék esett, jóval kevesebb a sokévi átlagnál. A januári esőzések 4-én és 5-én javítottak a helyzeten, hiszen a Dunántúl egyes vidékein 20 milliméternyi csapadék hullott. A Duna—Tisza közén is esett az eső, 2—4 milliméter csapadék áztatta a földeket, az északi hegyvidéken és a Tiszántúlon azonban ezúttal nem volt „kegyes" a természet. Továbbra is szükségük van azonban a növényeknek a csapadék-utánpótlásra. Ha ezt megkapják, akkor igazat jelenthet a hagyomány. Legalább ami - azt illeti, hogy a téli csapadék igen nagy hasznára van az őszi vetésű növényeknek. Móravárosnak nem is a legzugában, Szegeden, a Hajnal utcában található az a ház és az a bolt, enyhén szólva söröző, amelyet képünk ábrázol. A ház maradt a helyén, a sörözőt azonban bezáratták. Sajnos, nem a rendőrség záratta be, hanem a KÖJÁL, amelynek akaratával állítólag egybeesett a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat szándéka, mivel maga is restellte a sörző állapotát. Az olvasó könnyedén maga elé képzelheti a volt kricsmi higiéniai felszereltségét, amely nem elégítette ki azt a minimumot, amelyet még a KÖJÁL megtűrt. Pénz volt viszont az üzletben, méghozzá nem is kevés. Szabó Józsefnek, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint évi 1 milliót forgalmazott a Hajnal sörözőnek titulált lebuj. Ennyi pénz hallatán háboroghatnának a söröző volt vendégei — tisztelet a kivételnek —, akik most nem tudják hol elszórni a pénzt, leereszteni a torkukon. Gondolom, a környékbeli asszonyok mégsem búslakodnak amiatt, hogy férjük otthon gubbaszkodik, lábatlankodik, tiblábol, ahelyett, hogy „átnézne" a sörözőbe. Mert annak múltja, „tradíciója" van, s onnan induló esetek annak idején szerepeltek a rendőrségi krónikákban is: súlyos testi sértés, hazárdjáték kártyával. Ezért is nem lehetne csodálkozni azon, ha ezt a „milliós üzletet" a rendőrség javaslatára zárták volpa be. csattani egy-egy pofont a kocsma előtt. Ha a csattanás tompán hallatszott, akkor a pofont bent kapta valaki. A hangok eredetét elnyomta a belső zsivajgás, pohárcsörgés, a késsel vágható füst, valamint a kocsma elé kikötött kutyák csaholása. A fő szám ugyanis az volt, amikor a bent poharazgató kutyapecérek, s mögöttük a kibicek kitódultak a kocsmaajtón és rátartian — már amennyire boros fejük megengedte — nézegették a kutyákat. A mit sem sejtő négylábúak pedigréjét az döntötte el, hogy versenyt futtattak velük a járdán, jó időben a kocsiúton. Úgy kötöttek fogadást egyik-másik kutyára, mint a lóversenyeken szokás. S a futtatás akárhogy végződött, mindenképpen volt ok az ivásra. Ami pedig tisztázatlan viták miatt belül elcsattant, netán olyan hangosan, mint a becsapott ólajtó, az addig rendjén valónak minősült, amíg nem vonta magára a rendőrség figyelmét. Józanul a legmegrögzöttebb korán reggel, mielőtt még világosodott volna, elzavarta. A piktorféle a fáskamrában a fűrészporbai* aludt ősztől tavaszig. S aztán egyszer hiába várták festékes gúnyájában, mindig üres zsebeivel a Hajnal sörözőbe. Egy este még beszívott, de utána már nem volt rá érkezése kijózanodni, mert hóna alá kapta és elszaladt vele a halál. SZOLID KIS HELY LESZ ELOLTOTTAK EGYMÁST PISZKOS FRED TANYÁJA Az még csak hagyján, hogy késdobálónak, külvárosi csapszéknek, dühöngőnek, s ki tudná felsorolni, hogy mi mindennek nem nevezték Móravárosnak ezt a „gyöngyszemét". Akik sűrűbben arra jártak, azok hallottak eltalálnak valamit. De arra is, hányan kénytelenek bejönni Szegedre, ha vasvillát, harapófogót, vagy metszőollót akarnak venni. Vagy milyen kincs •lett egy filléres lámpaüveg. Mert ha eltörik, kiderül, hogy a kereskedelem már elfeledkezett róla. Tlletve árulja villanycsillár díszeként, vagy rézveretű petróleumlámpa tartozékaként — az ékszerboltban, ékszerhez méltó áron. Nyugodtan mondhatjuk, nagyzol néha a kereskedelem, amikor elfeledkezik a még meglevő régi igényekről, hogy utóiérhesse a gyorsan futó újat. A gyönyörű fejlődés ne tegyen elbizakodottá bennünket. Tekintsük át rövid pilianlással az alapvetőnek nevezett mindennapi cikkek sorát: Kenyér: Egészséges versenynek köszönhető, hogy egyre több községünkben kínalják két kézzel a finomabbat. a puhábbat, frissebbet. Ehhez csak annyit kell hozzátennünk, hogy hasonló gondoskodást várnak azok a községek is, ahol ez még nem annyira természetes. Tej: Falun van a „gyára". Mi, bent a városban, fogjuk a kannát, és átballagunk a boltba. Méltatlankodunk, ha negyedórát késik, ha elfogy a tasakos, ha netán kifogunk délután egy olyan fél órát, amikor éppen nincsen, de mindjárt lesz. Igazunk van, ha méltatlankodunk. A falusi háztartások vizsgálatánál első lépésre szembeötlik, hogy sokszor egészen bonyolult módon jutnak tejhez. Pedig van tejünk, néha olyan panaszokat kapunk, hogy nem veszik át a ház ' gazdaságoktól. Hús: Még nagyobb gond. Arról van szó csupán, hogy a zsírba lesütött fél disznó kényszermegoldás volt eddig is, a friss hús éppen olyan falun is, mint városon. A lakosság egyik felének is, mint a másiknak. Itt-ott közeledünk a megoldáshoz, de többször emlegetjük a nehézségeket, mint a lehetőségeket. Fogyasztási szövetkezetek gondja ez is, nem lehet halogatni a megoldást. Zöldség és gyümölcs: Sirámainkat idézhetnénk. Erről híres a mi vidékünk, és ez hiányzik legjobban -a falusi üzletekből. Könyv: Lehet, hogy furcsa, de soroljuk csak ide nyugodtan, az alapvető szellemi táplálékot is. Ügy tűnik, itt a kínálat nagyobb, mint a keresle't, Lehet, hogy ezt a látszatot rétegekhez jobban igazodó kínálattal föl lehetne borítani, de sajnálatos tény mindenesetre hogy statisztikai kimutatás szerint a szegedi járásban egy ember évente csak 2 forint 79 fillért ad könyvre. Örömmel mondhatjuk, hogy egyik alapvető cikkünkből sem áll rosszul az ország. Azt azonban igen, hogy akkorát változott a falu fogyasztói összetétele, hogy ezt mindenképpen észre kell vennünk. Hogy most tejet vesz sokszor az is, aki azelőtt maga fejte, az tény. Mert sok parasztból ' időközben munkás lett, a család is elágazott más pályák napja felé fordulva, vagy egyszerűen az történt, hogy az sem tart már tehenet, aki megmaradt a kapanyél mellett. A korábbi önellátó háztartás egyszerre előlépett kereskedelmi problémává, így van ez a hússal is, zöldséggel is. Maradjunk a realitások talaján, és állapítsuk meg, nem könnyű mégsem mindent élőteremteni. De az is tény, hogy a szövetkezetek összefogásában, a közös vállalkozásokban több a lehetőség, mint amennyit eddig észrevettünk. A termelőszövetkezet árulja sokszor a zöldséget a hetedik megyében, de boltban nem veheti meg, aki megtermelte. Mert a két szövetkezet még nem fedezte fel, hogy közös az érdeke. Úgy is mondhatnánk, hogy éppen a szövetkezésben rejlő lehetőségeket kellene jobban kihasználniok a fogyasztási szövetkezeteknek. Amire a boltnak szüksége van, azt helyben termeltetni, feldolgozni és értékesíteni a legkézenfekvőbb megoldás lenne. Ahogy a családi háztartások kívánják. Horváth Dezső törzsvendégek — akik képesek voltak reggeltől estig, a nyitástól a zárásig ott rostokolni — talán t babonás félelmükben kalapot emeltek, amikor egy vizesárok mellett haladtak el, a kocsmától pár méternyire. A sörözőből kijőve ugyanis ott bukott bele egy társuk az árokba, és lelte benne halálát, mire rátaláltak. Volt, aki sajnálta, volt, aki fölnevetett, hogy nem ő járt úgy. Az eset után mindenesetre valamelyest csillapult a söröző benti és kinti lármája, mintha gyászoltak volna azok, akik úgysem akarták megérteni az értelmetlen halált. Egy másik „víg cimbora" is ott ivott, mielőtt elment volna munkába, éjjeliőrködni. Fázott, hát tüzet rakott a szabadban. Először elnehezült a feje, majd rábukott a tűzre. A fojtó füst végzett vele. Lényegében teste elnyomta a tüzet, az meg az ő életét. A sörözőbe rendszeresen láttak bemenni egy piktor külsejű, festékkel össze-viszsza kent ruházatú, elnyűtt ábrázatú férfit. Rendszerint záróráig maradt. Ha volt pénze, ivott, ha nem volt, akkor fizettek neki, vagv elitta mások elől az italt. Hogy onnan aztán hova húzta a csíkot éjszakára, arra senki sem emlékszik. Mondták, hogy valaki beengedte a fáskamrájába késő este, de Cifrább eseteket, történeteket is fel lehetne eleveníteni a bezárt kocsma láttán. A volt maszek tulajdonos neve alapján egyébként nem sörözőnek, nem Hajnalnak, hanem Liliomnak becézték egymás között az odaszokott vendégek. Mikor maszek kézben volt, akkor is rossz hír lengte körül, de ilyen mélyre nem süllyedt, mint mielőtt be nem zárták volna. Az lett volna persze a cél, hogy emberhez méltó sörözőt, szórakozóhelyet tartsanak fenn. Erre azonban, úgy látszik, képtelen a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, amely ennek a bezárt üzletnek a gazdája, és gazdája lesz majd annak a más jellegű boltnak is, presszónak, lángossütőnek vagy krémesboltnak, amelyet helyette nyitni szándékoznak. Előbb persze helyre kell hozni a házat kívülről, és belülről az üzletet. Aztán majd döntenek, hogy milyen osztályú rétesbolt. vagy presszó legyen a felújított üzlet, amelyben nem mérnek ki folyó bort, csapolt sört, csak dugaszolt italokat szolgálnak fel, 3 mindazt persze szolid áron. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalathoz ugyanis mi sem áll közelebb, mint üzleteinek kulturáltsága. Nem a Hajnal söröző lesz az első eset, hogy bezárat egy kocsmát és nyit helyette olyan üzletet, amely nem tűri meg a hangoskodást, a botrányt. A kérdés persze ott van, hogy eddig is mért tűrte el a bezárt Hajnal söröző „profilját". A bevételért? S talán azért nem tudta már tovább megtűrni, elnézni, mert tanácsülésen interpelláltak a kocsma volta miatt, amely akármennyire a külvárosban volt is, csak szemet szúrt. Lehet vendéglőt olyan színvonalon tartani, hogy az közmegelégedésre nyisson és zárjon vendégnek és vállalatnak egyaránt? Feltétlenül lehet, ha nem a minden áron való hasznot, nyereséget nézik. Lödi Ferenc Leleffelderítések A keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai részletesen feltérképezték a szántódpusztai település régi értékeit. A Balaton déli partján fekvő major lakó- és gazdasági épületei figyelmetkeltő néprajzi látnivalókat kínálnak. Ezért terv készül a település idegenforgalmi bemutatására. Az ezzel összelő ggő leletfelderítések számos régészeti emléket is felszínre hoztak. A szakemberek 12, eddig ismeretlen lelőhelyet fedeztek fel. Többek között rátaláltak egy árpádkori halásztanya maradványaira is.