Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
SZOMBAT, 1972. JANUÁR 29. 3 Önállóság az alkotásért Ajtó a jövőre Somogyi Károlyné felvétele Tarján már felépült liázai körül egyre növekszik a szabad térség. Dőlnek az öreg falak, s — jelképcsen — ajtót tárnak a jövőre „Célunk: a hozzánk fordulók elégedetten távozzanak" Nehéz szakma a szolgálta- niel árvízkárosult lakását ződést még egy évre megtás, hiszen ezt a munkát száz óra társadalmi munká- hosszabbítsák." sem méterre, sem kilóra nem ban helyreállítjuk, a nyugdí- Tallózók a brigádnaplólehet mérni, értékét, ered- jasok megsegítésére a nyűg- ban, s íme a következő beményét legtöbbször az em- díjasok háza lakóival szoci- jegyzés: Ádám Jenő, a borberek megelégedése képes alista szerződést kötünk ar- dányi általános iskola igazcsak kifejezni. Itt van péJ- ra, hogy rádiók, tévék, ház- gatója írta a brigádhoz: dául az újságok hasábjairól tartási gépek javítását 48 — főként a panaszok között órán belül kifogástalan miemlegetett — rádió- és tévé- nőségben végezzük el." S javítás. Ember legyen a tal- hogy az idős embereknek ne pan, aki akár rövidebb, akár kelljen bajlódnia a készüléhosszabb idő után bátran kek beszállításával, díjmenvéleményt merne mondani a tesen ezt is magára vállalja Gelka szervizeseinek mun- a brigád. A másik: a Szekájárói! Rájuk is az vonat- gedi Kenderfonó- és Szövő„öszinte köszönetünket fejezzük ki az iskola úttörő stúdiójának soron kívüli és jóminőségű megjavításáért. Kicsit lejjebb az egyik brigádtag írása 1971. július 31ről. „Endes Dániel munkatársunk árvízkárosult házán mindenki tíz órát dolgozott kőzik, amit az imént írtunk: ipari Vállalat Victor Hugó Segítettünk a téglarakásban, rendelőinek elégedettségéből v agy panaszaiból lehet mqeítélni. * Szerencsére ezúttal van olyan lehetőség, amelyből erre választ kapunk. A Geladastechnikai eszközeit is ÉS a bejegyzések így sohasonló alapon, expressz se- rakoznak gondosan összebesseggel javítják ki, hogy a gyűjtve, jelezvén Nagy Jóiiatalok ^zavartalan szórako- zsef, Tapai Gábor, Lénárt Lajos, Faragó Zoltán. TáboH iszem, hogy negyedik esztendejében mindenki előtt bizonyos: a gazdasági reform felvillanyozta egész iparunkat, kereskedelmünket. Megszületése pillanatéban csak sejtettük, most már tudjuk, hogy erre azért képes, mert fölszabadíthatja az emberi kezdeményező készséget, alkotó energiát. Köztudatba ment szakkifejezéssel:, érdekeltté teszi az egyént a kollektíva munkájában, eredményében. A társadalom, a gyár, az üzem, a brigád célja a reform segítségével került mind közelebb az ember magáncéljához, sőt egyre több helyen ezek a célok és érdekek megegyeznek ... A legjobb példa a technika területéről jut az eszembe: a reform katalizátor szerepét tölti be két egyesülésre hajlamos anyag, elem között. Hogy milyen hatásfokkal, elsősorban azon múlik, engedik-e érvényesülni. Pontosabban, megteremtik-e azokat a feltételeket, amelyekben a reform valóban gazdagíthatja az életet, gyarapíthatja a gazdasági eredményt. Két csaknem ugyanazt a terméket gyártó szegedi üzem esetét szeretném idézni. Azért, mert szinte iskolapéldáját produkálták az elmúlt esztendőben annak, hogy miként lehet vitorlába fogni a reform jó szelét és miként lehet a vitorlát minduntalan rossz irányba állítani. Tavaly ilyentájt mindkét üzemben el kellett dönteni, milyen bérfejlesztést hajtanak végre. Tehát az egyik legfontosabb kérdés került napirendre. Az első üzem vezetője előbb alaposan végiggondolta a lehetőségeket, majd tárgyalóasztalhoz kérte a párt, a szakszervezeti, a KISZ-titkárt, a főkönyvelőt, műszaki vezetőt, a művezetőket, sőt egy-két brigádvezetőt is. Igy kezdte: „Ebben a kérdésben mindegyikőnknek szavazni kell, s mindegyikünk szava ugyanannyit ér." Ezután mérlegelni kezdték, hogy mi lenne, ha 6, 5 vagy 4 százalékos bérfejlesztést hajtanának végre 1971-ben. mennyit kellene adóba fizetni, mennyi lenne a nyereség stb. Minek ecseteljem tovább, az értekezletre bizony ráesteledett, mire megegyeztek: maradnak a 4 százaléknál, mégha ezért az első pillanatban a gépek mellett dolgozók haragudni találnának is. De ha telnek a hónapok. előbb-utóbb belátják: elsősorban az 6 érdekük követelte a mérsékeltebb fejlesztést. A másik üzemben a dolog majdnem ugyanígy zajlódott le. Azért mondom, hogy majdnem, mert itt az igazgató alaposan meggondolta a dolgot — utána kihirdette a döntést üzemi partnereinek. Megindokolta, hogy miért választott 7 százalékos fejlesztést. Meggyőzte erveivel a párt, a KISZ, a szakszervezeti titkárt, a főkönyvelőt, hogy legjobb tudasa és szándéka alapján határozott. Kétségtelen, hogy e kettőhöz valóban nem férhet kétség. Eltelt az esztendő, amely az első üzemnek ismét jó gazdasági eredményt, a munkásoknak nyereséget hozott — nníg a másodiknak nem. Vajon mi ennek az oka? — kizárólag a bűvös 3 százalék? Kitartóbban elemezve a helyzet okait, valami még szembetűnik. Hogy mi — ezegyszer a sikeres üzemnél tapasztaltakkal szeretném elmondani. Ebben a gyárban nem kivételes a kollektív döntés. Inkább gyakorlat, törvény, módszr. Jobban megismerve az üzem életét, az is kiderült, hogy itt a főkönyvelő valóban főkönyvelő, s helyette nem az igazgató kíván a számvitellel gondolkozni. Hogy a műszaki vezetőnek nemcsak • papíron van joga a műszaki fejlesztés, a technológia körében és ügyében elhatározni, végrehajtani valamit, hanem a valóságban is. Hogy a párttitkártól az igazgató szinte elvárja, hogy az üzem mikropolitikájának és az ország nagy politikájának képviseletében mindig legyen kritikája a kollektíva sorsát befolyásoló házi döntések, intézkedések meghozatalakor; hogy a szakszervezeti titkár a szó legszorosabb értelmében érdekképviselő legyen és így tovább. Az igazgatónak eszébe sem jut munkatársai, partnerei helyett dönteni, magának vindikálni az ő szereoüket, jogaikat, hatáskörüket. Meggyőződése, hogy az üzemi együttesből kizárólae így lehet a legtöbbet kihozni. Ha igazából rábízza mindenkire azt a munkát, amiért a fizetését kapja... K icsit leegyszerűsítve: nagy tékozlás lenne gondolkodó embereket fejnélküli automatákként alkalmazni. Olyan tékozlás, amelyet örvendetesen mind több gyárban, intézménynél fölismernek és kiküszöbölnek. Ezernyi példát hozhatnánk az imént emlegetett mellett (s ezek fényében tűnnek ki kiváltképp a rossz példák) amelyekből kiderül: a gazdasági reform helyes elméletéhez megtalálták a helyes gyakorlatot. Amelyben az ember — gépkezelőtől az igazgatóig — a feladathoz szabott ÖNÁLLÓSÁGOT, személyi felelősségétől elválaszthatatlan cselekvési szabadságot kapott. Amelyben nemcsak dolgozik, hanem alkot is. Matkó István zását lehetővé tegyék. * A Gelka központi üzeméka szegedi kirendeltségén ta- ben mindig nagy a hangzavaly tavasszal szocialista, var, a sokáig néma hészübrigád cím elnyeréséért küz- lékek itt csendülnek fel élődő kollektíva alakult mű- szön Az egyik nyuga]ma. szereszekbol, adminisztratív ,, ,, ' dolgozókból, olyan emberek- >uá>b szerelopultnal Nagy bői, akiken a megjavításra József, a Marconi szocialista Csiszár József, Sós Béla és a beadott készülékek sorsa címért küzdő brigád veze- többiek áldozatkészségét, és múlik. Természetesen bri- tője fogad. Kérésemre elő- azt, hogy amit vállaltak, veszi a piros bőrbe kötött mindenképpen valóra váltrosi Péter, Bálint Gábor, iíj. Hofgesang Péter, Ali Ferenc, Nagy János, Gaál Zoltán. Lele István, Zsemberi István, Peleskei Zoltán, Szalma Sándor. Tulipán Miklós, Puch Géza, Farkas István, Magony Erzsébet, gádfelajánlas is született, amelyben nem általános és látványos fogadalmat, ígéretet tett 26 Gelka dolgozó, hanem nagyon is kézzel fogható dolgokat. Például azt, hogy egy-egy készülék javítási idejét 3,6 napról 3,1 napra csökkentik, segítséget nyújtanak a felesleges rakbrigádnaplót, s csak eny- ják. nyit mond: — Ezek a vállalások — s a bejegyzéseket nézze, ezek szólnak a teljesítésről. Levél akad a kezembe, amelyet Nitsinger Gyula tanácstag a szegedi nyugdíjasok háza ügyében írt a britári készletek feltárásában, gádhoz, a szerviz vezetőséertékesítésében, csinosítják, s ha szükséges, helyreállítják környezetüket, elvégzik az apróbb karbantartási munkákat. S hogy a rohamosan géhez. „Korábban mar személyesen mondtam Önnek és a Marconi brigádnak köszönetet a nyugdíjasok háza lakóinak nevében, azért Búcsúzóul azt kérdeztem Nagy Józseftől, mit szeretnének tenni a jövőben? Így válaszolt: Megpróbálunk becsületesen dolgozni, kicsit jobban, mint tegnap, meg azelőtt. S nemcsak a vállalásainkért, hanem azért, hogy akik hozzánk fordulnak, megelégedetten távozhassanak. Ez a mi programunk. I. M. Február 1-tö! : Országszerte megkezdődik a helyi népfronthizottságok űjjáválasztása Sajtóértekezletet tartott — mondotta egyebek között községpolitikai munkabizotb® pénteken — az Országház — a kongresszusi levél köz- ság élén dr. Dallos Ferenc, Gobelin-termében — Ben- zétételével kezdődött. Egy- nyugalmazott államtitkár esik István, a Hazafias Nép- idejűleg öt munkabizottsá- áll. Darvas József író az front Országos Tanácsának got hoztak létre a kongresz- elnöke a művelődéspolitikai főtitkára, akit az eseményen szus elé kerülő témák — munkabizottságnak. Az ötöLakatos Ernő, a Miniszter- előzetes — részletes elem- dik. a népfrontmunka módtanács Tájékoztatási Hivata- zésére. Egy-egy témakör szereinek, munkastílusának Iának általános elnökhelyet- avatott szakemberei vesz- továbbfejlesztésével foglalnék részt e bizottságokban, kozó bizottság élén Bodonyl A gazdaságpolitikai munka- Pálné, a budapesti népfrontbizottság elnöke, dr. Szabó bizottság elnöke áll. E tesKálmán, a Marx Károly tületek kidolgozzak fő tétese üdvözölt. Sokrétű, gazdag és hasznos tevékenységet fejtett ki az elmúlt négy esztendőben a Hazafias Népfront, amely Közgazdaságtudományi most országos eseményre: V. Egyetem rektora. Az alkokongresszusára készül. Négy- tó, szocialista hazafiság és évenként követik egymást s nemzetköziség kérdésével népfrontkongresszusok. foglalkozó bizottságot Mód A közelgő népfrontkong- Aladár történész, egyetemi vesszus tartalmi előkészítése tanár vezeti. A város- és szaporodó új technikai meg- az egyéves szerződésért és oldásokat is jól megismerjék, kéthetenként szakmai továbbképzést szerveznek, melybe bevonják az ipari tanulókat is. A vállalások között mégsem ezek a pontok, hanem a következők hívják fel a figyelmet: „munkatársunk, Endes Dámunkáért, amelyet a brigád vállalt, s amelyet oly becsülettel teljesít. Most, írásban ismételjük meg a fentieket azzal a kéréssel, hogy szíveskedjen a brigád minden tagjának átadni elismerésünket, s azt a kérésünket, hogy ezt a szocialista szerIII sezett a Petőfiemlékbizottság A Petőfi-emlékbizottság Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a bizottság elnöke vezetésével pénteken ülést tartolt. Megvitatta a Petőfiemlékünnepségek eszmei-tartalmi mondanivalójával kapcsolatos elveket, és elfogadta az emlékünnepségek központi programját. Energia9 tejtermék, bútor KNEB-vizsgálatok A Központi Népi Ellenőr- vatal főosztályvezetője a A KNEB elnöke beszámolt zési Bizottság pénteken tejtermelés és a tejtermék- a Minisztertanács, illetve a ülést tartott. ellátás komplex vizsgálatára *»Gazdasági Bizottság elé A bizottság apparátusa há- tett előterjesztést. A jóvá- terjesztett, és más főhatórom jelentős vizsgálat elő- hagyott program alapján Ságokhoz továbbított jelentékészítését fejezte be az el- nyolc megye termelőszövet- sek alapján hozott intézkemúlt hetekben. Ezekkel kap- kezeteiben, állami gazdasá- désekről. A kutatóintézetek csolatban Papp István, az gaiban és háztáji gazdasá- és intézmények nagyobb érOrszágos Energiagazdálkodá- gaiban végeznek vizsgálatot tékű műszereivel és kutatási si Intézet igazgatója, a a népi ellenőrök a követke- berendezéseivel való gazdálKNEB munkabizottságának ző hetekben. kodás helyzetéről készült jevezetője előterjesztette az A bizottság Révész Andcfr- intést megtárgyalta a tuenergiaellátás és -gazdálko- nak a KNEB főosztályveze- dománypolitikai bizottság, dás egyes kérdéseivel fog- tőjének előterjesztése alap- es felkérte a kutatásokat lalkozó vizsgalat programját. -j^n megtárgyalta és elfogad- irányító tárcákat és intézmésekkel elfogadta kiegeSZlté" ta a lakosság bútorellátá- nyeket a szakterületüknek Dobos István, a KNEB fának helyzetével foglalkozó megfelelő konkrét intézketagja, az Országos Tervhi- HtouizsgalaU programját. dések kidolgozására. májuk alapanyagát, s a munkadokumentumokat további megvitatásra eljuttatják három-három megyéhez. Közölte a főtitkár, hogy a kongresszusig még előttünk levő három hónapban újjáválasztják a népfront helyi szerveit. Először február 1 — 28 között a városi és községi népírontbizottságokat, ezután a budapesti kerületekben működő bizottságokat, majd a népfront járási bizottságait. Március második felében kerül sor a megyei küldöttválasztó gyűlésekre. április elején pedig a budapesti küldöttértekezletre. A Hazafias Népfront kongresszusán 800 küldött képviseli majd a mozgalmat, társadalmunknak minden réteget. Megfelelő képviseletet kapnak a közéletben mind serényebben részt vevő nők és fiatalok, csakúgy mint a különféle foglalkozási csoportok. A kongresszusi előkészületek mozgalmasságát érvjkelteti, hogy a következő hetekben az országban öszszesen mintegy négyezer választási gyűlést rendeznek a népfrontbizottsagok.