Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

4 SZOMBAT, 197*. JANUÁR 29. SZEGEDI EMLÉKEK „Visszavágyom szülővárosomba11 Mától kezdve Szegedi emlékek címmel új sorozat közlésit kezdjük meg. A hetenként egyszer vagy kétszer megjelenő cikkekben azoknak az országos hírű budapesti színészek, operaénekesek vallomásait közöljük, akik vagy éppen Szegedről indultak el pályájukon, vagy már kiforrott művészként hosszabb-rövidebb időt töltöttek itt. Milyen volt a régebbi, a régi Szeged, mint a hazai szinházkultúra egyik műhelye: erre kapunk választ a sorozat cikkeiből. Agárdy. Gábor nemcsak a Palkóban pedig a Mézeskanapvllógot, dc belülről a lácsost játszotta. Ez a szeszínházat is Szegeden látta gedi nyár felejthetetlen élmeg először. 1922-ben szüle- ménye maradt. Sorra összetett. Mosolyogva írom le, találkozott az utcán egvkopedig való Igaz: nem sokra rl osztálytársaival, elsétált a rá, 1928-ban már „fellépett" régi, kicsi szegedi utcákba, a Szegedi Nemzeti Színház- kereste elemi iskoláját is — ban. Bónyi Adorján Elese- nem találta. Hatalmas fejrélt ember cimü darabjában lődésen ment keresztül szüdebütólt haléves legényke- lővárosn, mióta nem látta, ként. — Bár sok újat láttam, — Bevittek szerepelni, és nem éreztem magam idegeazután korbáccsal sem tud- nül otthon. Igaz, nem is tak kiverni onnan — emlé- tartom „elszármazottnak" kezik a művész. — 1937-ben magamat. Hogy annyi távol kerültem hivatalosan a szín- töltött év után is szegedi házhoz. Elmondhatom, hogy maradtam, az hamar kl is mór az első szerep meghoz- derült, mert alig szálltam le ta az első tomboló tapsot. A a vonatról, máris „ö"-vel Falu rosszában játszottam, beszéltem. En észre sem vetAmlnt beléptem a szinpad- tem — a feleségem szólt rám ra, megbotlottam, és az or- nevetve, hogy „mögöszök romon csúsztam a súgólyu- mindönt"... kig. A hosszát tekintve, 1941-ben vezették be Szeollmpiai esés volt. Tapsvl- geden az úgvnevett staggiohar tört ki. Vágó Arlhur ne-rendszert, vagyis három volt a rendezőm. Szünetben hónapig csak operettet, hámegkeresett, gratulált, és rom hónapig csak prózát játmegkérdezte: „Megtudnád szottak. Két évig kfsérletezezt minden este csinálni? tek ezzel a rendszerrel, azBlztos siker lenne!" után belátták, hogy MagyarSzegeden a Széchenyi tér országon ez nem válik be. 3. számú liázbun lakott, a ihász Aladár társulata felszületvet együtt. Ott nőtt föl bomlott. Agárdy Gábor a színház közelében, ott ren- Hlatkv László társulatába detlenkedett társaival Tisza szerződött. Azután elvitték Lajos szobra mellett a parkőrök nem kis bosszúságára. Szánkózott a Múzemu-téren. kolera, onnan pedig — 15 s egyik erőssége volt a SZUF. évi kemény vidéki szfnész- egyike. A kolozsvári és a vfzipólócsapatának. Mint élet után — Budapestre ke- szegedi színházban született kisriú. ismerte Móra Feren- rült. Három évet a Fővárosi mindig a legtöbb színész. A cot, és élt még Juhász Gyu- Operettszínházban, tíz évet magyar színjátszás térképén la is, akiről gyerekként so- a Petőfi Színházban töltött, kat hallott. Ifjúsága számla- Nyolc éve a lan élménye fűzi Szegedhez, ház tagja. — A szfnészmesterség ábé- — Nngyon szeretem Sze- mindig szívesen lépek fel céjét is otthon tanultam gedet. s hallatlanul sokat előttük. S különösen nyár meg. Óriási hasznát vettem köszönhetek a szegedi szín- óta — mi tagadás — erősen például pályafutásom során háznak, ami a két legna- visszavágyok Szegedre... Frdődi Kálmán táncóráinak, gyobb hagyományokkal ren- Gulay István ö volt ugyanis Sziklai Jenő igazgatósága alatt a táncmesterünk. Ebben az Időben kitűnő színházat mondhattak magukénak a szegediek. Igaz. szerették is a színházat, rettenetesen. Nem véletlen, hogy otthon születelt meg még 1931-ben az ország legnagyobb szabadtéri színpada. Agárdy Gábor 1971 nyarán Szegeden, a szabadtéri játékokon vendégszerepelt. Az évszámnak sajátos jelentősége van. Agárdy ugyanis mér az első, 1931-es szabadtéri játékokon is fellépett, 1971-ben, negyven évvel később jutott másodszor erre a színpadra. A Dózsában Menyus határőrt, a Csínom 1937-ben, Eiseman Macskazene című operettjében a katonának, megjárta a fron- Szegedi Nemzeti Színházban. tot, míg végre 1949-ben Misdelkező magyar színház e két város a legnágyobb Nemzeti Szín- határú. Lakói színházszerető, értő közönséget alkotnak. Automatizálják az olajtermelést A nyolcadik ötéves terv ennek már csaknem a nefolyamán a Szovjetunió egy- gyedét adják. Az olajiparharmadával növelte a kő- ban új módszereket vezelolajtermelést. 1971—1975 kö- nek be az olajtartalmú rézött még intenzívebben fej- tegek kiaknázására, automalódik ez az iparág. MíS pél- tizálják a kutak és a szállídául 1971-ben 371 millió fővezetékek irányítását. A tonna volt a kőolajtermelés kilencedik ötéves terv végéig 1975-ben az ország 496 mii- több mint 120 nagy olajterlió tonnát kap majd a folyékony üzemanyagból. Addigra az újonnan feltárt nyugat-szibériai olajmezök meló üzemet teljesen automatizálnak. (APN — KS) Kik döntsenek? Hozzászólás az „élö" Galéria ügyéhoz A Mora Ferenc muzeum Nem tenném a rendőrié- csülendő. Igényes, mély és kezdeményezése örvendetes, gl bejelentőtől függővé az lelkiismeretes. Éppen azért A dicseretre méltó tervnek „elő" Galériát. A terebélye- keresünk a városunkhoz raaz alkotó művészek eppugy sedó fa növekedését ne kor- gaszkodó fegyvertársakat. örülnek es eppugy tamo- látozzuk. A közönséget ls érdekeltté gutjok, mint a muveszetsze- Tartozzon hozzánk a sze- fc , (pnnünk Nelkülül{ let,reto közönség. A kepek ki- gedi grafikát megalapozo hctnénk az ecselet is. A kövulogalasa bonyolult kérdés- Londonban élo Buday ^ képzőművészeti ízleltek latszik — pedig nem az. György, a Pesten élő Mesza- . formáljuk alakítjuk. A SZEGL-pelda polemi- ros Jenő Király Sándor, Uuzzank tartoznak, ragasz znlasra kesztet. A jatekoso- Bordás Ferenc. Talan a vákat valóban nem a drukké- rosunkhoz ragaszkodó Amerek, nem a közönség tobo- rigó Tot szerepeltetése ferozza. De nem U az aktiv lett is érdemes volna elgon- j'"1^* játékosok. Nem a verseny- dolkodni. táisak, hanem a kívülálló A külföldöt járt gzakemszaktmberek bizottsága szer- berek hangoztatják, a szevezen. ök higgadtabban gedi művészet nem lebemenegelik a lehetőségeket. kódunk hozzájuk, legyen •szavuk, véleményük, De a döntés a múzeum kezében Cs. Pataj Mihály főiskolai docens, festőművész Az aktív művész elfogultsága miatt más szemléletű versenytársát kiszoríthatja. Régebben meg kellett küzdeni az alaptagságért. Ma minden képzőművészeti főiskolát végzett festőtanár a diploma megszerzésekor automatikusan alaptag lesz. Sajnos, sok gyengeképessegfl alaptag is van. A szegedi alaptagok közül pedig többen csak a közelmúltban lettek azzá, holott már 10 éve megértek rá. Kiknek a munkái lehetnek a Galériában? Mindenkié, aki városunk képzőművészetének rangot adott, itthon és külföldön. Azoké, akik régebben sok vergődéssel megküzdve éltek és jelenleg is eredményesen munkálkodnak. Azoké, akik az utolso években a felfutást elősegítették, szerepeltek tájjellegű és országos kiállításokon. Azoké, akik ragaszkodtak Szegedhez, még akkor is, amikor a sors másfelé sodorta őket. Habbal a fagy ellen Az Irkutszkl Ritkafém Kutatóintézet munkatársai érdekes eljárást dolgoztak ki uz aranylelőhelyek külszíni fejtéseinek fagy elleni védelmére. Az ipari jellegű kísérlet színhelyéül a Nelkán bányát választották, ahol telenként mínusz 60—65 Celsius-fok hőmérséklet is előfordul. A talaj megfagyás elleni védelme a kitermelés folyamatosságának biztosítása szempontjából fontos. Az intézetben egy 90 köbméter'óra teljesítményű habgenerátort készítettek, amely az egészségre veszélytelen habot állít elő. A szétíecskendezett hab elterül a földön, összekeveredik a hóval és védőréteget alkot. Az eljárás eredményeképpen nem kell mesterségesen felmeleHázasság előtti vizsga az iskolamesternél 1770-ben, amikor Magyar- XVIII. században az iskolaország 17 800 falujából esek mester készítette fel a hánégyezernek volt népiskolá- zasság előtti vizsgára a jeja, a Komárom megyei kis gyeseket. Epöl iskolájában már tanítottak. Lakosainak száma Epölön, akárcsak a falvak mindössze 100 volt. Amint a 'bbbr,sé'íé)ben •®k.",fB utWerői WÁ.,;,if hVivtftws- feladatot is el kellett latnia községről készült helytörténeti munka leírja, 1713. íeba nép tanítójának. Legtöbbmint apa s/erepelt a község anyakönyvében Az oktatás az olvasás tanítással kezdődött. Írás, olvasás, számolás és a hit elemei képezték a tananyagot, ^"ha^az A szulok kora tavasztol ketanuló gyerekek szülei is fizettek valamit ugyan, de ha kevés volt a tanuló, kevés volt a fizetés. Még 17R2ben is elfértek két padban az epőli gyerekek. Így nem Iskolamester - -„.„ gyakran „kivette" munkaso őszig nem küldtek isko- rü ... V . lába a gyerekeket, mert az ÍZn^Zsé^T h'ely" történeti krónika beszámol arról is, hogy sok baj volt állatokat legeltették. 1894től, a kötelező iskolába járástól megszaporodott a leckekérdezőként működő segédtanítók száma. Érdekes saJat lakásán oktatott az isfeljegyzés szól arról hogy a kolamester. az iskola építésével, gyakran Yöröskőy Dános: < u DEDDD MACSKA visszatér kolléganőjére bízta. Az illetőt Csalogány Má- ben a rendelkezésére állok. Holnap bevezetem riának hívják. De, higgye el, rendkívül lelkes az osztályba. Persze, nem ártana, ha civilben... tanár. Biztosra veszem, hogy mindent Sárkány — Természetesen. Milyen óráik lesznek? tanárnő útmutatása szerint intézett. Minden úgy — Magyar, matematika, rajz... történt, ahogy eredetileg tervezték. — Válasszuk talán az utóbbit. Civilben magam — Ebben nem vagyok biztos ... is festegetek ... Az őrnagy elővette a fényképet, amit a — Értem. Ha megengedi, úgy fogom bemuveszprémi kapitányságon kapott, s amit a bún- talnt, mint festőművészt. ügyi fotós vett fel a Vadgalamb romjairól. Beke elmosolyodott Hubert buzgalmán. — A turistaház, ahol az osztály aludt vol- _ Ezt ta,án mégse. E]ég> ha annyit mond, na • • • • hogy a Népművelési Intézetből Jöttem. 4. — Vagy úgy ... Akkor természetesen, nem faggatom De a növendékek sajnos nincsenek Itthon Osztálykirándulásra mentek. — Valószínűleg megérkeztek már. Beke pár szóval ismertette a Vadgalamb pusztulását, majd engedélyt kért az igazgatótól, hogy másnap felkeresse a gimnáziumot. Hubert annyira készséges lett, hogy otthonát rögtön felajánlotta éjjeli szállásul, a/, őrnagy azonban nem vágyott társaságra. Épp indulni akart, amikor a lelefon csengeni kezdett. A vonal tulso végéről rekedt, öreg hang hal- Miból gondolja? A program szerint ma egy látszott. Ehhez képest kissé meglepőnek tűnt, . ...._ ii, 1 I • , k„„i n L»irtifli-.4 l-icifrirl i-q or hl . bakonyi turistahazban alusznak. — Megkérhetem, hogy telefonáljon a tanárnőjüknek? — Természetesen. — Hubert már tárcsázott ls. — Meglátja, nem lesz otthon. E pillanatban egy női hang jelentkezett. — Magdika? — Hubert harmadszor hókként meg. — Maguk már Itthon vannak? Nem értein amikor Hubert — a hagylot befödve — odasúgta az Őrnagynak: — Csalogány! — Miért nem hívott előbb? — kiabálta feldúltan Hubert. — Hogyan? Hogy foglaltat jelzett? Már másfél órája? Számoljon be a történtekről! Hubrrt.',nem óhajtotta leleplezni az őrnagy Hogy el se ment? De hát micsoda dolog! K,z előtt, hogy a mérkőzés ideje alatt a lelelondu- nökök — Ahogy kívánja. Beke sietve elbúcsúzott, az utcán kocsiba ugrott, és a postára hajtott. „Drága Jutkám — irta a távirati blankettára —, a fogam újra nyugtalankodni kezdett, ha kihúzattam, okvetlenül látni fogtok. Addig is rengeteg boldogságot kivánok, Lacid." Húga már ismerte ezt a szöveget: tudta, hogy nem holmi fogfájásról van szo. A szállodában, ahol szerencsére még kapott szállást, Beke fölvitette vacsoráját a szobájaba. A reggeli teán meg a pohár kakaón kívül, amivel a rendőrkapitány megkínálta, aznap még nom evett semmit. Beke azzal is tisztában volt, hogy az ügynem mentség, kérem. Leuulább bejelentette volna... Holnap majd beszélgetünk erről! Az igazgató most. végképp felindult lett, hangja fenyegetően csengett Aztán, a kagylót helyére téve, restellkedve Bekehez fordult: — Sárkány tanárnő itthon maradt. Azt mondgót is kihúzta. — Jó. Jó, hat adjon hálát, ezt magára hízom. — kiabálta az igazgató. — De addig is vegyen be idegeslllapítót. Rendben van. Jó éjszakát. Az igazgató Bekehez fordult. — Megértem, hogy a hatósag tisztázni kívánja, az utolso este belázasodott, & az osztályt egy ja ezt az ügyet Ami az iskolát illeti, mindennem kockáztatnak feleslegesen, s vele, ;iki épphogy hozzálátott a nyomozáshoz, egyelőre igazan nem lenne erdemes végezniük. Még akkor sem, ha történetesen tudnák, hogy ebben a szállodai szobaiján alszik... Ettől függetlenül maga mellé tette a töltött pisztolyt. Az éjszaka zavartalanul tett cL (Folytatjuk.) gíteni a talajt tavasszal, amely 5 méteres mélységig szokott megfagyni. ruár 18-án Verebély István kápt°r Jf harangozo „eppeli iskolamester" kereszt- vo't cgybb"; 80 .? XIX- szá.T apaként ténykedett. A követ- k ffi aj!ffbÍ ke/ő év rieeemberéhen Kóc/.;, kendőket is ellatta. Meg így aezo ev aecemoeieoen Kocza u np|,pypn (,,rir,n meoéini a Ferenc iskolamester mar NAPI KISLEXIKON a környezet védelméről A városnak azokon a részein, ahol még többnyire szénnel tüzelnek a nagyobb intézmények, gyakorta fulladoznak az utcákra leterülő füstben a járókelők. De — ahogy arról a tévé riportjaiból is értesülünk — nemcsak a városlakóknak van szükségük környezetvédelemre, hanem lassacskán mindenkinek. # Viz? Valóságos mentőakciókat kellett indítani az elmúlt években:egyszer a Balatoni halállomány, másszor folyóink védelmében. Mégis: erősen fertőzött a Sajó, a Bodrog, a Duna s újabban a Dráva is, A vizeinket mérgező bányaés ipari üzemek inkább fizetnek évente százmilliós bírságokat, mintsem hogy megfelelő tisztítóberendezéseket szereljenek fel. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében tavaly mintegy 10 millió forint bírságot róttak ki arra a több mint 70 üzemre, vállalatra, amelyek szennyezik az alföldi folyókat. A szervezett védelem eredménye, hogy a Tisza, Maros és Körös még tiszta. # Levegő? Magyarországon a fővárosban a legszennyezettebb a levegő, főleg a korszerűtlen fűtési mód miatt. Szegeden ez egyre kevesebb gondot fog okozni a gázfűtés rohamos terjedése által, s különösen akkor, ha a nagyobb ipari üzemek mind erre a fűtési módra térnek át. Nagy jelentőséggel bír a levegő tisztaságának védelmében M zöldterület is. # Tcrvrk? Az Országos Területfejlesztési Bizottság kapta feladatul, hogy koordinálja az egyes népgazdasagi ágazatok környezetvédelmi feladatait. Ehhez szükséges az a komplex intézkedési terv is, amelyet az építésügyi és városfejlesztési miniszter dolgoz ki s terjeszt jóváhagyás végett a kormány elé az év végéig a minisztertanács utasítása szerint. Szűkebb pátriánkban a környezetvédelem szolgálataban áll az a terv is, amely a Holt Tisza riie 1)eI ti szennyvíztisztító megteremtései tűzi kl célul.