Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

a VASARNAP, 1972. JANUÁR 23. Á módosított BTK-ról ü visszaesőket szigorúbban büntetik A BTK módosításának egyik Jellemző alapelve: •megkönnyíti a társadalomba való visszatérés lehotöségét azoknak, akik magatartmukkal azt igazolják, hogy az elkövetett bűntett vtan becsületesen akarnak élni és dolgozni. Egyúttal a másik jellemző alapelvben pedig kifejezi azt, hogy azokkal szemben, akiknél az első figyelmeztetés nem érte el célját, vagyis újabb büntettet követtek el, a törvény teljes szigorával jár el. A súlyosabb következményt, valamint a törvény szigorának hathatósabb alkalmazását a novella nemcsak szigorúbb büntetésekkel juttatja kifejezésre, hanem a • következmények megszigorításával is. Például a büntetési fokozat meghatározásában, vagy a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében. Ezek a szigorítások jól kifejezik büntető jogpolltikánk egyik fontos célját, azt, hogy a visszaesőkkel szemben következetesebben és szigorúbban kell eljárni. A „következmények" szigorításával nyilván minden becsületes állampolgár egyetért, és azzal is, hogy azokkal szemben, akik állandóan összeütköznek a törvényekkel, szigorúbban kell eljárni. A fokozott szigor eredményeképpen több remény van arra is, hogy az ilyen emberek jobb belátásra térnek. A módosítás szerint a büntetési fokozatok elnevezése is megváltozott. A változtatásra azért volt szükség, mert az új elnevezések kifejezik azokat a nagyon lényeges tartalmi különbségeket, melyek az egyes büntetési fokozatok között fennállnak. Es az sem közömbös, hogy ezek általában mindenki számára érthetőek. A szigorított börtön helyett 1972. Január l-tól a fegyház, a börtön helyett a szigorított börtön, a szigorított büntetés-végrehajtási munkahely helyett pedig a börtön megjelölést használjuk. A büntetés-végrehajtási munkahely elnevezése pedig fogházra változott. Az egyes büntetési fokozatokat az elkövetett bűncselekmény súlya es veszélyessége szerint alkalmazzák. A súlyos és több ízben szándékos bűncselekményt elkövetőkkel szemben a fegyház és a szigorított börtön büntetési fokozat alkalmazását írja elő a novella. Am, a törvény lehetőséget biztosít arra is a bíróságnak, hogyha a bűnöző személyi körülményei, a bűncselekmény indítékai és az elkövetés módja indokolják, egy fokozattal eltérhet a szigorúbb, vagy az enyhébb végrehajtási forma irányába. A módosítás a feltételes szabadság alkalmazásában is hozott változásokat. A feltételes szabadság buntetőpolítikal, vagyis nevelési eszköz. Alkalmazásának mértékét a bűnözés mindenkori alakulása határozza meg. Mind újabban a visszaesők száma magas, a novella is szigorúbban bírálja el az ilyen eseteket. A feltételes szabadság alkalmazásának korlátozásával a novella azt kí vánja elérni, hogy mindenki vegye komolyan a kiszabott, büntetést. Vagyis, akivel szemben az első, figyelmeztető bünteiés nem érte el célját, az a kiszabott büntetést teljes egészében töltse le. A BTK eddigi rendelkezései lehetővé tették azoknak a feltételes szabadságra engedését is, akiket már korábban szabadságvesztésre ítéltek. A módosítás rendelkezései szerint azonban már nem lehet feltételes szabadságra bocsátani azt, akit szándékos bűncselekmény miatt már egyszer szabadságvesztésre ítéltek, és annak letöltése óta az újabb bűncselekmény elkövetéséig még nem telt el öt év. Tehát s novella ily módon is szigorúbban ítéli meg a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, konok, visszaeső bűnözőket Az is gyakran előfordul, hogy valaki valóban csak „megtéved", egy csekély súlyú bűncselekményt elkövet, ám magatartásával, munkájával azt bizonyítja, hogy a büntetés letöltése után becsületesen akar élni és dolgozni. A novella egyik fő alapelve, hogv ezeknek az embereknek megkönnyíti a társadalomba való visszatérést A novella tehát megszünteti a rehabilitáció kérdésében a korábbi merev gyakorlatot. Ezek szerint pénz főbüntetés Javító-nevelő munka kiszabasa esetén, valamint a gondatlan bűncselekmények miatt kiszabott és felfüggesztett büntetés esetében az Ítélet Jogerőre emelkedésének napján már mentesíti az egyéb következmények alól a bűncselekmény elkövetőjét. Az emberekbe vetett bizalmat és a szocialista humanizmust tükrözi a novellának az a rendelkezése ls, amely lehetőséget ad arra a bíróságoknak, hogy már az ítéletben előzetes mentesítésben részesítse az elítéltet, akit szándékos bűncselekmény miatt 1 évnél nem súlyosabb, felfüggesztett büntetésre ítéltek, feltéve, ha az elítélt erre érdemesnek mutatkozik. Mindezzel nyilván egyetért 8 közvélemény is. Hiszen az új jogszabály szigorúbban lép fel a visszaeső, konok bűnözőkkel szemben, egyúttal viszont lehetőeéget ad a megtévedt embereknek, hogy büntetésük letöltése után könnyebben be tudjanak illeszkedni ismét a társadalomba. Dr. Jármai Tibor városi-járási vezető ügyész Várostörténsli KI MIT TUD? engedték papírra uctwí. A néprajzi, népnyelvi adatközoz olvasók érdeklő- lések szintén javarészt a függ, lesz-e folyta- Szájhagyományban öröklődnek. De a várostörténet sok látható, megfog- apró mozzanata. egy-egy lesznek: levelek gyár, intézmény, Iskola, nevezetes ház, utca, család történetének utóbb híressé vált személyiség életének egy-egy adaléka ugyancsak a kortársi emiékezesből válhat a történész számára munkájának építő kövévé. Rovatunk vasárnaponként jelenik meg. de nem minden vasárnap, csak olyan csupán kellemes olvasmány, sűrűn, amilyet a kérdésekés válaszok lehetővé tesznek. Mind a kérdések, mind a Most induló sorozatunk kísérleti léggömbként kezdődik : désétól tása. Ennek az érdeklődésnek pedig ható jelei és levelezőlapok, melyeken olvasóink közlik velünk a föltett kérdéseinkre adott válaszukat, vagy az őket érdeklő, válaszra váró kérdésüket. Már ebből is kitűnhet, hogy ez a „ki mit tud?" a játékos cím és a szórakoztató szándék ellenére sem hanem egyben hasznos ismeretterjesztő, sőt tudományos célzatú is. Egyszerre válaszok tömörek, rövidek szeretnénk a szegediek hely- lesznek, ilyeneket kérünk ol A fekete korsók mestere A XIX. században még sa. Az utánpótlás is biztosítszázon felül volt azoknak a va van: a ma tevékenykedő mohácsi mestereknek a szá- családtagok szerető dlcsekmn, akik a különös fekete véssél nemrégiben a tv-kaszinbén ragyogó, füstráfojtá- mera tárgyilagos, szigorú sos korsókat, edényeket ké- szeme előtt bizonyította be, ismeretét — igényeik, mai divatos szóval „elvárásaik" szerint — növelni, ezzel városszeretetüket táplálni, s ugyanakkor Szeged történetének — politikai, munkásmozgalmi, művészeti, művelődési, irodalmi stb. múltjának — a kutatók előtt még rejtett kérdéseire a város lakóitól fölvilágosítást kapni. A kortársak visszaemlékezéseinek történeti tudományokban pótolhatatlan szerep juthat. Hiszen egy sereg eseményt, adatot nem őriz levéltári irat, hírlapi cikk, más dokumentum, hanem csupán az egykori szereplők memóriája. Az adatok egy része, éppen mert annak idején nem tűnt jelentősnek, fontosnak, nem került semmiféle megörökítésre. A munkásmozgalmi adatok jó része éppen ilyen; ezeket az illegalitás körülményei sem vasóiónktól is. A kérdéseket és válaszokat sorszámozzuk, hogy ne kelljen a később megjelenő válaszoknál a kérdéseket megismételnünk. (Ezért célszerű lesz cikkeinket megőrizni.) Minden alkalommal közlünk kérdéseket is, válaszokat is, természetesen a válaszok az előző alkalmakkor föltett kérdésekre vonatkoznak. (Ezért ma még válaszok nincsenek.) Egy kérdésre, ha beérkeznek, több választ is szívesen közlünk, sőt a válaszhoz való későbbi hozzászólást is közreadjuk, ha lényegesen módosítja ez előbbit A kérdések sorrendje semmiféle értékelést, rangsorolást nem fejez ki. A sorozatunkban kérdéseikkel, válaszaikkal közreműködők erkölcsi jutalma: mind a kérdezőnek, mind a választ adónak közöljflk nevét és lakáscímét (Ezt tehát ne feledjek el levelükön, lapjukon föltüntetni.) Olvasóink ket réteget külön is megkérjük a közreműködésre. Elsősorban az öregeket, akik emlékeikkel a leghasznosabban szolgálhatják az unokák, sőt az utókor városismeretét.. Minthogy ők esetleg már nem látják oly jól az újság aoró betűit kérjük családtagjaikat, főként az iskolás koruakat, olvassák föl a nagyszülőknek, idős rokonoknak kérdéseiket e ha az írás is nehezen megy már nekik, jegyezzék le helyettük, de az ő nevükben a választ is. Ugyancsak tevékeny részvételre szólítjuk föl Szeged múltjának minden kutatóját. Alkalmat kínálunk nekik, hogy kutatási területük homályban maradt, fehér foltként ismeretlen részleteire a legszélesebb nyilvánosság előtt kérjenek fölvilágosítást. Bízunk benne, hogy kezdeményezésünk kölcsönösen gyümölcsözik: a kutató hasznosítható adatokat ez olvasóközönség a történeti érdeklődését kielégítő érdekes és értékes ismereteket kap sorozatunkból. szf tették. A mohácsi cserépedény a kis műhelyekből sokezres szériákban vonult a Dunához, hogy eljusson Európa sok területére. Különösen szaporán indultak a hogy mér a legkisebb családtag ls meg tud formálni egy kisebb kancsót a „bűvös" korongon. A szürke, régies felszeregölöncsérek dereglyéi a Bal- L^ mtoe^ mellett csillogó kán felé kormosszínű áruval megrakva. Később aztán a fémből készült, zománcozott edényeket gyártó nagyipar meghúzta a vészharangot ez ősi mesterség felett, 1918ban már csak 38 mester maradt a porondon, a második világháború meg majdnem teljesen elsöpörte a há2imúzeumra talál a kerámiaművészet tisztelője. Itt sorakoznak ötven év legszebb alkotásai, azok a munkák, amelyektől nem hajlandó megválni a mester, pedig nagy áron jegyzik azokat a népművészet piacán... Kékeszöld, égővörös, pasztellszínű mázak, a délnagymúltu céh késői utódait, magyarországi népi motíSzerencsáre azért nem tel- vumktnes, formavilág tárháza ez a kiállítás. Szerencsére jesen. Horváth János mohácsi mester, aki pontosan ötven éve 1921-ben szabadult föl, mint íazekasinas, és 10 éve kapta meg a népművészet mestere címet, emlékezett még a graíttcslszolásós fekete korsók, tálak, vázák készítésének titkára, s egy évtizeddel ezelőtt felújította gyártásukat — válaszolta a mohácsi fazekasság múltjára vonatkozó kérdésünkre Kiss Béla tanár, a mohácsi honismereti szakkör vezetője. Horváth János mohácsi műhelyét gyakran keresik fel a népi művészet kedvelői. Horváth mester egész családja készíti a különleges fényezést a művészi mintázatú edényekhez a kis manufaktúrában, könyékig feketén, de büszkén a nagy sikerekre. 70 országba szállít a népművészeti szövetkezet ezekből a remekekből, amelyeket háztartási eszközökből dísztárgyakká emelt Horváth János ízlése, tudáKérdések 1. kérdés: Ki tud a századforduló és á forradalmak idejében a szegedi munkásmozgalomban jelentős szerepet játszó Szentirmai (Pollák) Béla 1919 utáni sorsáról? 2. kérdés: Mikor szűnt meg a Klauzál téri tej- és kenyérpiac? J. kérdés: Mi volt a csirkeadó? (A Szegedi Szótár szerint a baromfi után fizetett fogyasztási adó; más forrás szerint ez tréfás neve a piaci helypénznek. Melyik a helyes?) 4. kérdés: A Délmagyarország 1955. december 18-1 számában még olvassuk Csáky Ferenc és Király József „öreggazda" fölhívását. Ki volt az „öreggazda'*, mik voltak jogai és kötelességei, mikor szűnt meg ez az intézmény? 5. kérdés: A Bem tábornok utca régi neve Róka utca, Róka pék utca volt. Mi volt a névadó Róka pék keresztneve, hol lakott, mikor halt meg? (Nem tévesztendő öszsze a mai Hámán Kató utcában lakott, 1921-ben elhunyt Róka Béla pékmesterrel, bár valószínű, hogy ez utóbbi amannak a leszármazottja volt.) 6. kérdés: Mikor halt meg Csókási Etelka tanítónő, aki az 1916-es forradalom idején „szociális erkölcstant" dolgozott ki és tanított, s ezért az ellenforradalom elbocsátotta állásából. Hol a sírja? A válaszokat és olvasóink várostörténeti kérdéseit csütörtökig várjuk! Erőmű a Zeján Az Amur egyik mellékfolyóján, a Zeján vízierőmű épiil. Első agregátjait a kilencedik ötéves terv időszaka alatt (1971 — 1975) szerelik fel. Az erőmű gátja az úgynevezett zejai kapunál zárja le a folyót, ott, ahol két hegy, a Tukuringra és a Szaktahán talákozik. A vízterőmú -építkezések történeteben először emelnek magas zárófalat olyan éghajlat alatt, ahol a hőmérséklet a plusz 38 és a mínusz 53 Celsius-fok között ingadozik. Az erőmű géptermében hat agregát kap helyet, öszszesen 1470 ezer kilowatt teljesítménnyel. A turbinákat úgy tervezik meg, hogy erős vízszintingadozás mellett is energiát termeljenek. „Hogy mondaná el ezt Papp Jancsi?" Ma már sehógy. „A pesti művészvilág szeretett, régi részvét mellett temették el a múlt héten!" — irta a színházi hetilap. 1944. évi harmadik számában. A nekrológ ködtette. 1905-ben a fővárosközismert és ba került, a Royal Orfeum alakját nagy színpadán énekelt kuplékat és fülbemászó nótákat. 1907ben aztán pályája csúcsára jutott: Nagy Endre, a Modern Színpad Kabaré igazejtett néhány szót. Papp Jan- gatója az Ady-dalok előadócsi múvés/J tevékenységéről is, de főként poéngyiJkosi minőségében méltatta: „Minden vicc csattanóját lelőtte, de azért szenvedélyesen szeretett vicceket mesélni." A lapok viccrovatának állandóan visszatérő témája volt a poénlövölde: leadtak egy viccet, s feltették a kérdést: „Hogy mondaná el ezt Papp Jancsi 7" Mostanság is gyakran hallani, amint ügyetlen Viccmesél őket hallgatósága jának szemelte ki. Nagy Endre, a Kabaré regénye cimü munkájában így emlékezik meg Papp Jancsiról: „A csinosarcú. tüzesszemű. szépszél fiú hangja a maga kiműveletlenségében is a leglágyabb, legnemesebb gordonkaszó. Ennek a remek hangszernek a szilaj Reinitz Béla volt a virtuóza. Kezébe kaparintotta, reggeltői, estig gyúi*to. gyömöszölte. gyötörte a zongora mellett, amíg az ó nagysze„pappjancsinak" nevez, per- rü Ady dalait bele nem törsze a mai emberek többsége már (gy kisbetűvel, egybeírva. fogalomként használja ezt, a nevet, s nem ls gondol rá, hogy ki volt tulajdonképpen Papp Jancsi. Papp János 1879. szeptemberében született Kolozsvárott. s húszéves volt éppen, amikör színi pályára lépett. Micsey György nevezetes dunántúli daltársulatához szerződött, s így főként Fehérte. Folyton állati üvöltések törtek ki a zongoraszobaból. de meg kell adói, hogy nem Papp Jancsi üvöltött, hanem Reinitz Béla ... figy-egy szótagon. hangon órákig vesztegelt, de meg is volt az eredménye: az Ady-dalok azóta sem tudtak többé olyan őstüzzel megszólalni." Ugyanez, a Papp Jancsi, a jeles Ady interpretátor az vár és Szombathely nagy- Orfeumban ezt megelőzően érdemű közönségét gyönyör- és a későbbi években az érzelmes Zerkovitz slágereitkei aratott kuliszákat szétrepesztő sikert. Ezek közül is kiemelkedett népszerűségével a szuperszentimentális nóta, amelynek örökzöld refrénje így szólt: Bözsi, ne sírjon, Bözsikém drága, FeledJen el ... Erdélyi Miska, az egykori kültelki szinházak igazgatója — ma a Jászai Színészotthon „belső" tagja — a későbbi években epizódszerepekben gyakran felléptctte Papp Jancsit. Tőle hallottuk Papp Jancsi néhány poén gyi 1 kolásának történetét is. Ezek közül egyet itt adunk: Hallotta Jancsi valahol az akkor divatos tréfát: — Két lába van és fekete, ml az? — egy szerecsen. — Egy lába van és fekete, mi az? — egy rokkant szerecsen. — Három lába van és fekete, mi az? — a zongora! Papp Jancsi feltette nekem is a kérdéseket, s mert már Ismertem a viccet, meg is feleltem — emlékezik Erdélyi Mihály. — Harmadik feleletem láthatóan nem tetszett neki, s ki is javított: — Tévedsz dirikém, az egy háromlábú szerecsen—. NAPI KISLEXIKON a népfrontról Holnap, hétfőn Szegeden, a megyei népírontDizottság rendezésében tanácskozás kezdődik a városi, kerületi, körzeti, községi és tanyai népfrontbizottságok és nőbizottságok vezetői részére. • Gyökerei? A népfrontmozgalom gyökerei a második világháború előtti évtizedbe nyúlnak vissza. Alapja a munkásegységfront, valamint a munkásosztály és a parasztság szövetsége, de — országonként változó jelleggel — magába foglalhat minden haladó osztályt, csoportot. A népfronttaktika elméleti kérdéseit a III. Internacionálé hetedik kongresszusa dolgozta ki. • Első? Létrejöttének körülményei és feladatai az egyes országok jellegének és általános társadalmi viszonyainak megfelelően változtak. Kínában az első forradalmi polgárháború idején, 1924—27. között jött létre a Kuomintang által, majd újraéledt a japánok elleni harcban. Európában Franciaországban 1935-ben kezdődött a mozgalom, mely az 1936-ban alakított baloldali kormányra támaszkodva feltartóztatta a fasizmus erőit. A második világháború idején a német fasiszták által megszállt területeken az ellenállási mozgalom magvai volt a népfrontmozgalomnak, melyek a világháború után jelentős szerepet játszották több országban a népi demokratikus hatalom megszilárdításában. a Hazánkban? A Magyar Front, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front utóda 1954-ben a Hazafias Népfront lelt. A népfront a magyar nép összes dolgozó osztályát, rétegét összefogó tömegmozgalom, mely a nemzet haladó erőit egyesítve vesz részt az MSZMP által meghatározott országépító program megvalósításában. Szervet részt vesznek a törvényjavaslatok, rendeletek, intézkedések előkészítésében, helyi bizottságai támogatják a tanácsokat javaslataikkal, szerepet vállal a népfront a békemozgalom és a nőmozgalom szervezésében. Az elmúlt időben megnőtt közjogi szerepe, hatáskőre a választásoknál is