Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

fáSlKNAP. UK!2. JANUÁR 23. Pártnapok Szegeden A héten a következő pártnapokat rendezik Szegeden. Január 24-én, hétfőn délután fél 3 órakor az Ady Endre fiúkollégiumban Szabó Árpád, fél 3 órakor a Vas- és Fémipari Ktsz-ben Kttn Szabó József tart pártnapot Január 25-én, kedden délután a Csongrád és Bács megyei Téglaipari Vállalatnal Csádon Gyula, 3 órakor az ACROKER-nél SzéU Ferencné, a BUDALAKK-nál 2 órakor Sántha László, 4 órakor a Shell-szerviznél Komáromi Ferencne a pártnapi előadó. Január 26-án, szerdán az építőipari Szállítási Vállalatnál délután 4 órakor Szőke László tart pártnapot. Január 27-én, csütörtökön délután fél 5 órakor a Hámán Kató Altalános Iskolában Alföldi János né, 3 órakor a Városgazdálkodási Vállalatnál Bánfi József, a Szegedi Nyomdában 3 órakor Kókai Gyula, a petőfitelepi L sz. pártalapszervezetben 6 órakor Kotlár József, délután 3 órakor a Déry Miksa Gépipari Technikumban Zöldi Kovács Lajos tart pártnapot Január 28-án, pénteken délután 4 órakor a vendéglátó vállalatnál Szabó József tart tájékoztatót időszerű gazdasági kérdésekről. Megkétszereződik a növényvédőszer-gyártás Elkészült az iparág fejlesztésének tudományos programja A Nehézipari Minisztérium megbízásából kutatókból és ipari szakemberekből álló munkabizottság elkészítette a növényvédőszer-gyártás kutatási és fejlesztési célprogramját. E program alapján a minisztérium vállalta a kutatási és fejlesztési tevékenység országos koordinálását, a termelés és a beruházás koordinálásával pedig a Magyar Vegyipari Egyesülést bízta meg. A nagyszabású koncepció kidolgozását az tette szükségessé, hogy Magyarországon indokolatlanul magas az import növényvédő szer felhaszálasa. A szükségleteknek csupán 40 százalékát fedezik hazai gyártásból, ahhoz is zömmel import hatóanyagot használnak feL Az iparág viszonylagos lemaradása részben a koordinálás, a célszerű fejlesztő tevékenység eddigi hiányából eredt. A fejlesztő és kutatómunka szellemi bázisával a program a Nehézvegyipari Kutató Intézetet és a gyógyszergyárak kutató laboratóriumait jelölte meg. Ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának eleget tudjanak tenni, bővítik a Nehézvegyipari Kutató Intézet biológiai és toxikológiai részlegeit, a gyógyszergyárakban pedig a kutatókapacitás egy részét erre a célra csoportosítják. A tudományos munkával elsősorban olyan korszerű, biológiai hatású anyagokat állítanak majd elő, amelyek az emberre hatástalanok, de a rovarok légzését, táplálkozását és szaporodását gátolják. Foglalkoznak olyan anyagok előállításával is, amelyek a növényvédelem mellett a növényevők fejlődését is szolgálják. Megállapították, hogy a hazai növényvédőszer-ipar termelését 1975-ig kétszeresére kell emelni, s ezzel a felhasználás 60 százalékát a hazai termelés adja. A nagyszabású kutatási és fejlesztési program megvalósítását támogatja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. (MTI) Fontos vizsgálatok a Legfőbb Ügyészség idei programjában A Legfőbb Ügyészség a törvényesség érvényesülésével kapcsolatban jelentős kérdésekben végez széles körű vizsgálatot 1972 első felében. Valamennyi főügyészség megvizsgálja a gyermekkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazott gyámhatósági intézkedések törvényességét, összegezni kívánják, hogyan alakultak a gyermekkorúak bűntettei bűncselekmény-kategóriánként, milyen módon követték el azokat, s az elkövetők hogyan oszlanak meg életkor szerint. Vizsgálják azt is, hogy a gyámhatóság milyen védő-óvóintézkedéseket tett: hány gyermekkorú részére rendelt ki pártfogót, meggyőződött-e arról, hogy az általa tett Intézkedéseit eredményre vezettek-e, s mennyiben voltak alkalmasak a visszaesők számának csökkentésére. Jelentós helyet foglal el a közlekedési szabálysértések törvényességének vizsgalata. A fővárosi ós 12 megyei főügyészség a szabálysértési ügyek közül azokat vizsgálja, amelyek nem valamely megtörtént balesettel — öszszeütközés, koccanás, elütés — kapcsolatos helyszínelés útján jutottak a hatóságok tudomására, hanem kizárólag a rendőrségi közúti ellenőrzést követő feljelentés alapján. Azt is elemzik, hogy a közlekedési szabálysértések miatti feljelentések mennyiben segítik elő a balesetek megelőzését, s a forgalmi ellenőrzések alkalmasak-e a közlekedési fegyelem megjavítására. Széles körű vizsgálat foglalkozik azzal is, hogy az állami gazdaságok területén a jogerős munkajogi intézkedések, s a munkaügyi döntőbizottságok eljárása és határozatai megfelelnek-e a törvényesség követelményeinek. Különös figyelemmel vizsgálják, hogy betartják-e a rendelkezéseket a munkaviszony megszüntetésénél és a munkaszerződések módosításánál. E vizsgálat feladata annak feltárása is, hogy a gazdaságok által indított fegyelmi eljárások törvényesek-e, s a dolgozó által okozott kárért a felelősségre vonás a jogszabálynak megfelelően történik-e. Jelentós szempont az is, hogy a munkaügyi döntőbizottság, amennyiben az állami gazdaság részéről történt a felmondás, felderíti-e a dolgozó közérdekű bejelentése és a felmondás közötti összefüggést, ha a dolgozó arra hivatkozik: a számára hátrányos munkajogi intézkedés annak következménye, hogy bírált vagy közérdekű bejelentést tett. A polgári jog területét érintő tevékenység során az ügyészségek elemzik, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek milyen természetű — harácsolási célra utaló — jogtalan igényeket érvényesítenek, s milyen formákban Jelentkezik az ügyeskedés, az illetéktelen előnyökre törekvés, a tisztességtelen verseny. Értékelik azt is, milyen eredménnyel lépnek fel a harácsolás ellen az illetékes szervek. (MTI) Én bejárok, te bejársz, ő bejár, A szakmunkástanulók igazsággal folytathatják így is a ragozást: mi bejárunk. Reggel, délben és este, mikor a diákseregek elindulnak — Szegedre, be és Szegedről ki — nagyon sokan kelnek útra közülük is, hogy iskolába, tanműhelybe, gyárba, szövetkezetbe, illetve ezekből hazajussanak. Ütrakelnek — s emiatt rendszerint korán kelnek. Haza, tanulni is később jutnak, mint helybeli, vagy a kollégiumi bentlakással rendelkező társaik. A másik gond: idejük egy része elvész vonatra, buszra való várakozásban, pályaudvari ácsorgásban, utcai fogásban", csellengésben. BICIKLIVEL A BUSZHOZ A 624. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak negyven százaléka bejáró. Salamon István igazgatóhelyettes mondja ezt az adatot. A 600-as intézet diákotthonában, illetve a DÉLÉP munkásszállójában, valamint az Ifjú Gárdában vannak bentlakók: 89-en. A többiek, mintegy 550 iparitanuló, ingáznak — a nagyok módjára — város és város, város és falu között. Laczi Ildikó a női szabó szakmához érzett kedvet; most másodéves, a Szegedi Szabó Szövetkezetben tanulja a mesterség titkait. Szereti is. Számára a bejárás — Tiszaszigetről hozza-viszi a busz — tulajdonképpen Vidrák, rókák a Fehértavon A zajló Tisza, a befagyott tavak vándorútra kényszerítette a vidrákat. A Tisza mentén már nagy számban megfogyatkozott nemes prémú és halpusztító állatokból a Fehértó halastavában tűntek fel példányok. A nappal nádasokban rejtőző allatokat lábnyomaik árulták eL Éjszaka jártak a befagyott tavon vágott lékekhez, onnan víz ala merülve zsákmányolták a halakat. Három igen jól fejlett allatot sikerült ártalmatlanná tenni. A nyomokból arra lehet következtetni, hogy még több állat rejtőzik a területen. Az éhség bizonyára a 6 kilométerre levő Tiszáról űzte a Fehértóra a vidrákat, ahol a telelő halakból bőségesen zsákmányolhattak. A közel 15 centiméteres jégréteg lehetővé tette a sásos-nádas szigetek égetését. A lángtenger a behúzódott rókákat perzselte ld a járhatatlan sűrűségből. A jéggé merevedett Feliértóról a vízimadarak eltűntek. & P. ÜprilistöB országos A Minisztertanács határozata alapján a Központi Statisztikai Hivatal általános mezőgazdasági összeírást szervez. A nagy munkát országszerte már az idén áprilisban megkezdik, és 1973han fejezik be. A KSH Komárom megyei igazgatóságán máris megkezdődtek az előkészületek. Szervezik a számlálóbiztosokat Tanácsi dolgozók mellett — a tavaszi szünetben — pedagógusokat is bevonnak a nagy munkába. A megyében a 350 számlálóbiztoson kívül csaknem 100 felülvizsgáló, illetve községi felelős működik majd. A megye 7 állami gazdaságának es 56 termelőszövetkezetének már eddig is sok adata ismert. Természetesen a nagyüzemek az összeíráshoz is maguk szolgáltatják az adatokat. A számlálóbiztosokra mégis sok munka vár. A megyében működő több mint 50 000 háztáji és kisegítő gazdas : ól ugyanis a korábbi áll útszámlálás adatain kívül csak becsült adatok állnak rendelkezésre, noha tervezési és sok más szempontból nélkülözhetetlenül fontos tudnunk, milyen szerepük van a termelésben és a forgalmazásban. Magyarország történetében ez lesz a harmadik általános mezőgazdasági összeírás. Az elsőt még 1895-ben szervezte a Központi Statisztikai Hivatal, a következőre 1935ben került sor. A mostani jelentőségében lényegesen eltér az előző kettőtől. Nemcsak azért, mert a felszabadulás utan alapvető változáson átment magyar mezőgazdaságnak ez lesz az első pontos számbavétele, hanem azért is, mert az összeírás része egy nagy nemzetközi munkának. Hazánk ugyanis az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági -szervezete — a FAO — felkérésére csatlakozott ahhoz a nemzetközi összeíráshoz, amelynek célja a világ élelmezési helyzetének javítása. nem nagy ügy, hisz olyan kicsi ez a távolság. Nyolcra, az első órára a fél 7-kor induló busszal ér be legbiztosabban. A baj ott van, hogy a szövetkezetben délután kettőtől este 9 óráig tart a gyakorlati foglalkozás, neki viszont 8 óra 40kor indul az autóbusza. — Ha nem akarok nagyon későre maradni, negyed 9-kor el kell jönnöm. El is jöhetek, viszont az ilyen háromnegyedórákat be kell pótolni. — Mikor, hogyan? — Kedden, mikor délelőttös vagyok az iskolában, délután is bentmaradok, hogy ledolgozzam a kiesést — mondja a rövid hajú kislány. Maxinadrágos, magas, mosolygós tanulólány Kálmán Mária, Ildikó osztálytársa, ö is a szabó szövetkezetnél tanulja a szakmát.. Csakhogy ő Zsombóról jár be. Neki — 4 kilométerre laknak a buszmegállótól — kerékpárral van „csatlakozása" a járműhöz. „Retúr" — otthagyja egy ismerős családnál, aztán visszajövet bemegy érte. Van úgy, hogy este negyed tizenkettő tájt lép be az ismerős portára a bicikliért. Hogy mikor? — Csütörtökön, pénteken, szombaton, amikor délutánosak vagyunk az üzemben. Kilenckor végzek, de csak fél 11-kor van autóbuszom. Idejét a Marx téri pályaudvaron, a váróban tölti ilyenkor. — Vannak ott más diákok is, Tanulni persze nem lehet, akkora a zsúfoltság. Éjszaka hazakerekpározni ? Megszoktam már. Másnap viszont jólesik tovább aludni. Kettes, hármas osztályzatok núndkettójüknéL SZINTÉN AZ „ALOMJARATTAL" rázólag teszi hozzá: az elnöknő ugyanis tavaly megígérte, hogy ha elkészül az üzemházuk, délelőtt lesz a tanműhelyi oktatás. A mostani, a Francia utcai munkahely ugyanis csak félig tanműhely. Délelőtt a felnőtteké, s délután birtokolhatják csak a gyerekek. Negyvenöt perces út, negyed 12-re otthon van Gyöngyi is. — Most már bent lakunk a faluban. — Mit lehet csinálni várás közben? — Legjobb esetben olvasni. Hidegben különösen rossz, mindenki bevonul a váróba. ENGEDÉLY ÉS KLUBSZOBA Nehéz megítélni, mekkora gondot okoz ezeknek a gyerekeknek a bejárás időre. Nehéz, mert elég könnyen veszik, szóval sem panaszkodnak. Pintér Gyöngyi Üllésről szintén természetesnek veszi a dolgot, öt is a szabó szövetkezeti délutánosság érinti; munkába jönni kettőre, 9 óráig munkálkodni a tanműhelyben s fél 11-ig várakozni a hazaindulásra. — Nyolchúszkor is mehetnék — magyarázza a hoszszúhajú, nyúlánk leány. Dehát azt utólag, iskolai napon csak le kell dolgozni. Talán nem is lehetne, mert délelőtt _ mikor a felnőttek vannak bent nem jutna szabad gép. — Elsős koromtól így csinálom, s valószínű, hogy jövőre is. — Nem lesz kész az üzemház? — kérdez közbe Salamon István, majd raagyaKet. makói harmadévessel is beszélgetek: nekik jó, az ottani cipész ktsz-be jarnak a hét öt napján. Csak egy napra, iskolába jönnek Szegedre, de olyankor is délben „Késési engedellyei", este pedig hamarabb elengedik őket tanáraik, hogy időben juthassanak haza. — Le kell-e „dolgozni" ezt az időt az iskolában is? — kérdem. Nevetve mondják, hogy nem. Nos, én úgy érzem, hasonlóképp meg lehetne oldani a szabó szövetkezet néhány bejáró tanulójának gondjait is. A bejárásnak persze más árnyoldalai is akadnak. Szőke, helyes arcú kislány ül az intézet klubheiyiségeben. Az érkezés és tanítás közti időt tanulassal tölti eL Mint mondja, neki is kilométereket kell megtenni a buszmegállóig — télen, a nagy hidegben-hóban gyalog, máskor biciklivel. Az iskolai utolsö óráról ót is elengedik, így a 19 óra 45 perckor induló busz viheti haza. Utóbb azt is megtudom róla, hogy bizony iskolakerülés volt a rovásán tavaly. Aztán a szülőkkel való beszélgetés rendbe hozta a dolgot. — Némelyik tanuló addig jár az iskola „mellé", míg végül már nem is tudja pótolni a mulasztást, lemorzsolódik hallom a pedagógusi gondot. Egyébként sokat jelent a klubszoba létrehozása; a mostani tanévben — a nagy teremszúke ellenere is megadták ezt a lehetőséget a 624-esbe járó fiataloknak. Itt eltölthetik — s tanulva, hasznosan — az „üresjáratú" órákat.. Mint a fentiekből kitetszik — noha a fiatalok, éppen fiatalságuk miatt — nem érzik különösebben nehéznek, érdemes és szükséges többet törődni a bejáró ipari tanulókkal — a holnap szakmunkásaival. Simái Mihály