Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

4 KEDD, 1972. JANUÁR 18. Mennyit kereshet a rokkantsági nyugdíjas? Cs. B.-né .szegedi olvasónk A rendelkezés felsorolja keretében azok az öregségi 1969 óta nyugdíjas. Az el- azokat a munkaköröket, ahol és rokkantsági nyugdíjasok múlt évben könnyebb mun- a 840 óra helyett 1260 órás akiknek a nyugdíja az 1972 kakorben dolgozott, és évi 6 foglalkoztatási keretet lehet évben 700 forintot, az ezt ezer forintot kereshetett a alkalmink Ezek a követke- követő években pedig ennek nyugdija mellett. Olvasónk zők: az alsó- és középfokú naptári évenként 2—2 szá­szeretné tudni, hogy a rok- oktatási intézményeknél pe- zalékkal növelt összegét nem kansági nyugdijas — mint 6 dagógus (óvónő); az egész- haladja meg. Is — mennyit dolgozhat úgy, ségügyi, oktatási, egyéb mű- A nyugdij korlátozás nél­hogy a nyugdiját Is meg- velődési és kulturális szol- kül jár a foglalkoztatás tar­kapja? gáltató (közművelődési, nép- tamára való tekintet nélkül: A nyugdíjak folyósításé- ^í^f?1' művészeti stb.), az egészségügyi oktatási, nak szabályaira vonatkozó új gyerm?k"és az°ciális intéz- gyermek- és szociális intéz­rendelkezések 1972. januári, ményeknél munkás és kise- ményeknél takarító, és az napjától léptek hatályba. A fÜ6.. állománycsoportba tar- egészségügyi, gyermek- és rendelkezés szerint a mun- (szak-, betanított es szociális intézményeknél fű­kaviszonyban álló, vagy ipari segédmunkás hivatalsegéd, tő munkakörben dolgozó szövetkezeti tagként dolgozó k°"y,hasz,em^Iyze > . takarító, nyugdíjasoknak, öregségi vagy rokkantsági d1jk* ?*b): *olya" A nyugdí ak új folyósítási Kiás — az eddic évi li matosan üzemelő egészség- rendjének és az új foglal­forint összeghatár he ügyi és szoclális intézmé- koztatási keretnek megfele­- minden nantári év- "yfk"él f« ápolónő löen szabályozták a nyug­(műtős, altatói, csecsemő- és díjas, illetve a munkáltató gyermekgondozónő; közfor- bejelentési és nyilvántartási vagy nyugdíjas — az eddig évi 6 ezer lyett — minden naptári év ben általában 840 órát dol &rclIllc^BUlluuiunu látóiatfüa«XnmWrniSláI e"lmi',C1^g7szer"áraknál a kötelezettségét. Továbbra is nak korlátozása nélkül. A 840 fi" ^Tiíf 3 ^JlfA35""5"1­órás foglalkoztatási keret Ü f, kuJ" vé"t3rtó ia1 Wállítósóra, ve­annviszor 70 órával csökken, f ni dokiéi ^nlfi l^™ ts ,kezflésére v?nat" ahány teljes naptári hónapra • ffff1ri ko|ó rendelkezés, azzal az a nyugdíj folyósítását a nap- f* llf ^nufI nim^I" eltéressel, hogy az Mszegke­tári év folyamán valamilyen ri <dÜ16kffn fet helyett a foglalkoztatás. okból szüneteltetni kellett, a go,ndnok 08 fizikai munkás' keretnek órákban tor énő illetve ahánv teljes naptári élelmiszer-kiskereskedelmi, feljegyzését írja elő. Olva­hónap a nyugdíjazás évében szállodai es vendéglátóipari sónk rokkantsagi nyugdíjá­a nyugdíj megállapításáig hálózati egységeknél bármely nak folyósítása mellett nap­eltelt A 840 órás foglalkoz- munkakörben alkalmazottak, tári évenként 840 órát dol­tatási keret szempontjából fi- Korlátozás nélkül dolgoz- SOfhat a munkabér nagysá­gyelembe kell venni mind- hatnak munkaviszony, vagy gatól függetlenül, azt az időt, amelyre az öreg- klslPari szövetkezeti tagság Dr. V. M. Autógyártás Csehszlovákiában A csehszlovák ötéves terv­re előirányzott 785 ezer sze­mélygépkocsiból a tervidő­szak második, idei esztende­jére több mint 142 ezer jut. Ez azt jelenti, hogy a sike­res 1971-es évhez képest 10 ezerrel több gépkocsi hagyja el a Mlada Boleslav-i üzem szerelőcsarnokát. A kocsik­nak mintegy fele ismét ex­portra kerül. Termőföld a balti mocsarakból Észtország talajjavító szak­embereinek irányításával le­csapolták a köztársaság vi­zenyős területének felét, tíz évvel korábban teljesítve a kitűzött tervet. A munkála­tok a teljes lecsapolásig to­vább folytatódnak; gépesített J talajjavító egységek trakto- csTpolás" a "mezőgazdasági rok, exkavátorok, buldóze­rek dolgoznak a munkaterü­leten. A gépek termővé te­szik a szűzföldet; kiszántják a cserjéket, kifordítják a ta­lajból a köveket, fatuskó­kat. Az ötvenes évek elején mikor a Balti-tenger menti kis köztársaságban megkez­dődött ez a nagyarányú le­séti vagy rokkantsági nyug­díjast munkabér (munkadíj) illeti meg. Figyelembe kell venni továbbá azt az időt is, amelyre a nyugdíjas a nap­tári év folyamán táppénzt, vagy terhességi-gyerekágyi segélyt kapott. Ha a nyugdíjast bedolgo­zóként vagy olyan munka­körben foglalkoztatják, amelyre a munkajogi szabá­lyok kötelező munkaidőt nem határoznak meg, a kifizetett munkabér (munkadíj) min­den tizenegyedik forintját egyórai foglalkozásként kell figyelembe venni. Az öreg­ségi nyugdíj folyósítását szü­neteltetni kell arra a nap­tári hónapra, amelyben a nyugdíjas a 840 órás foglal­koztatási keretet túllépte, to­vábbá a naptári év ezt kö­vető minden olyan hónapjá­ra, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztat­ják. A rokkantsági nyugdíj egyharmadát — üzemi bal­eset vagy foglalkozási beteg­ség alapján járó rokkant­sági nyugdíj felét — kell fo­lyósítani arra a naptári hó­napra, amelvben a rokkant­sági nyugdíjas a 840 órás foglalkoztatási keretet túl­lépte, továbbá a nantári év ezt követő minden olyan hó­napjára. amelvben bármi­lyen rövid időre is, foglal­koztatják. I. KERÜLET Házasság: Abrahám-Furus Jó­zsef és Tóth Gizella, Tóth István és Gedey Tünde, Barna Gábor és Nylla3l Katalin, Gereblc Lász­ló és Prágai Mária házasságot kötöttek. Születés: Márkus Andrásnak és Kószó Erzsébetnek Edit Ibo­lya, dr. Godo Bélának es dr. Fazekas Cslllánat Lilla Agnos, Varga Istvánnak és Kapronczal nek és Kovács Editnek Imre, Klspál Istvánnak és Lukács Ju­Anyakönyvi hírek Dombovári Mártonnak és Kele­men Máriának Balázs, Kálmán ... ,. , _ „„,„ . Szilveszternek és Világos Márta Máriának Róbert, Fülöp Imre- Teréziának Zsolt, Cslgér László . . ^ 1 - A.. Ann I - .< , ' -A 1 - T— . ­Tervek és szobrok Az elmúlt tíz évben több Szegedi Tervező Vállalata mint húsz szoborral gazda- 1969 augusztusában elkészi­eodott vámsunk Fav részük tette a taríáni na8y építke­godott varosunk. Egy részük ^ L ütemének képzőművé­a Pantheon szobortárát gaz- szetj terveit. Ebben a terv­dagította, másik részüket ben szobrok, figurális szö­Szeged terein, utcáin, óvoda- kőkút, épületdíszítő kerá­és iskolaudvarain, a játszó- ^figuíák'tofako'zta^ tereken talaljuk. Művészeti Lektorátus a mai Napjainkban ez az alkotó naP'S sem válaszolt a két és „iáv,uu„ fél éve született elképzelé­lendulet mintha alábbha- sekre pef,. azóta me40rát gyott volna. Elmaradtak a nőtt a városrész! szoboravatás eseményei, íz- fjabb és újabb jelentős be­galmai. Épül, terjeszkedik uj ruházások realizálódnak Sze­városrészünk. Tarján, de geden, melyeken ott kell nincs még egyetlen szobra, hagynia kezenyomát a kép­egyetlen epületdísze sem. Igaz, eszpresszója és orvosi borművel. A tervekben ott rendelője sincs! Az ÉVM sorakoznak a nevek, várva a szoborba dermedést, az új életet. Egymás után írók, K°y,á,ci!, v,er?n' Györfl ,Mi:| festők, tudósok: Balázs Béla, h^lv VMíilrí Rnrnc * dlt Ilonának István, Papdl An- Kakcnyl Máriának Attila, Vetró talnak és Laczkó észternek Józsefnek és Farkas Ilonának meghalt. II. KERÜLET Halálozás: Gera Imre, Szili Mihály, Szeles György, Rozsnál István, Balogh Viktória, Balogh János meghalt. III. KERÜLET Házasság: Hidasi József és nak T»'"RácT"MárTán8ai TzUWa ^s^Emsébet,<= Hódi Sándor Mónika, Varsanyi Istvánnak és Aranka Hajnalka, Csányl Imré­nek és Maróti Ilonának Péter, József, Monostori Antalnak és Bozó Máriának Dóra Mária, Barnabás és Krisztin Erzsébet, Sebók Ferenc és Kopasz Irén házasságot kötöttek. Születés: Szabó Mihály Lász­lónak és FUz Mária Erzsébetnea Németh Lászlónak és Simon Ju- Farkas Sándornak és Tuhósz Zoltán Iván, Zádori Istvánnak lanna Máriának Beáta, Márta fennek AtüTa, Kozml Miklós' " —- ™ Jánosnak és Tajtl Erzsébetnek Marianna. Kiss Lászlónak ég ós Sándor Máriának Erika, Tá nak és Konrád Juliannának &orosl J1óz,®t"e1í ** °udás v.c" !_._. _ _ Miklós, Hajdú Jánosnak és Sar- Hannának Katalin Ágnes, Kiss Pálinkás Évának Akos, Deslcs kodl Erzsébetnek Ildikó, Borboly Zoltán Antalnak és Kiss Iloná­ét'i'Hmit és Gera Máriának TI- Lászlónak és Hachbold Margit nak Márta, Kondész Gyulának ber Attila, Spslts Zoltánnak és Évának László, Horváth István- és Adám Máriának Gabriella, sz.ltely Erzsébetnek Zoltán Fe nak és Husztlk Rozáliának YarS® *UhÍJy"alt *8 ™h MMMMGyörgy, Ivanovlcs Lász'ónak es Annának Márta Kétalln, Forrt renc, Malksósz Károlynak és -„,„,.,„„<,,. Rácz Annának Gyöngyi Ilona, csabányl Máriának Gábor, dr. LaJ°a Istvánnak Ágoston Istvánnak és Kokoval Kuszab imrének és Luczó Er- Ibolyának Lajos, Irén Juliannának István Péter. és Kovácsházi Klspál Vlncé­Kovács Lászlónak és Tarkó An­nának Attila László, Svúby Gyu­lának és Kelecsenyl Márlának Klnga, Kovács Zoltánnak és zsébelnek Zsuzsa, Kovács Já- ™k *• Jolánnak Jolán, nosnak és Vlgh Erzsébetnek GézA,,ak és Vldekl Zoltán Mihály, Csányl Jenőnek KpzáUa Ilonának Szilvána és Szlkora Gizellának Tímea rály Sándornak és Ma, Gizella. Hegyes Péternek és Czégé irmának Gábor, Varga szerdahelyi Mariannának Enikő Jánosnak és Takó Idának Món,- Llvia. Hlaváthv Lászlónak és ka. Sípos Ferencnek és Fodor Jfkab Erzsébetnek László Sán­Piroskának Ferenc László, Tán­ezos Sándornak és Gerebecz Mária Etelkának Gábor Sándor dor. Oláh Józse'n-k és Mihá-sl Erzsébetnek K»tr.I!n. sávai Ti­bornak és Sinkó Máriának Já­Ki­Martonosl Etelkának Sándor, Sánta Fe­rencnek és Szalonna Katalin­nak Tamás, Hanga! Emilnek és Kispéter Emíliának Emil Tamás. Parády Tibornak és dr. Zentoi Edit Jolánnak Péter Tibor, Tö­rök Györgynek és Kóródi Etel Kürti Sándornak és Kabók Irén- ,in, Tlbor nevü gyermekük szü- kának Anelt nevü gyer­letett. Halálozás: sák lános, Varga Sándor, Botlk István. Du rrektlk született. Halálozás: Fulla Jánosné Nagv Si- Mária, Csendes Mónika, Ferenci Jenő. Csávlty Szvctozár. Bertó­nek Sándor Zsolt. Nagy Péter­nek és Czlrbui Helénnek Csaba Páter. Berta Ferencnek és Zsl­kal Annának János István. Pá­linkás Péternek és Szűcs Ro­záliának Frlka Krisztina. Túrt ros Miháivné Kormos Anna. — r.oiosnek és H"rédi Erzsébetnek Kecsv-S Józsetne Trenlán An- né Kovécs Márta. Simon Ferenc, r ajoc Lász'ö. Csnrnal Latosnak na. Zimonvl Prthert Jonö. Ka- BShr János, Sarnval István, K6­éa P'nta Gvöntvlnek Beatrix tona T.eiosné Csizmaa:, Frzsé- " ' --••-"—•« " " t/obella. Lengvel Gábornak és bet. Csöke Antalné öze Karo­Gilív Klára Gizellának Judit, lin. Gora János, Oyenes Lajos­dog Imre Abrah-tm Antal. Bo- ryi Béla Antal, Rekeczkl Péter "" né Turcsi Irén, Molnár Ignác­rüst Miháivné Kormányos An­na. Szabó-Gabila Antalné Papp Eiclka meghalt. vadar és a többiek. Jubileumra készül a Rad­nóti és a Tömörkény gim­názium. A méltó megünnep­léshez hozzátartozik a név­adó szobrának leleplezése is. Radnóti érzékeny-szép lejét már kőbe faragta Mészáros Dezső. A kérdés már csak az, hova kerüljön a szobor? Októberre Tömörkény Ist­ván szobrának is ott kellene állnia valahol a róla elne­vezett iskola közelében. Szobrászokért sem kellene a szomszédba menni. Ki lenne alkalmasabb ennek a fel­adatnak megoldására, mint az iskola valamelyik mű­vésztanára?! A Petőfi- és Dózsa-évfor­duló is szinte kiált az em­lékeztető szobrok felállításá­ért. A tervekben ez kiemel­ten szerepel. De a terv még korántsem szobor! Az új ötéves terv idősza­kában ennyi terv vár meg­valósításra, ennyi terv vár arra, hogy a kőből szoborrá legyen vagy a név bronz­formát öltsön. T. L. DÁNIEL LANG: INCIDENS magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós Ián máshogy viselkedtem volna — vagyis ugyan­úgy, mint a legtöbb katona. De itt volt ez a ten­gerészgyalogos, aki sokkal tovább szolgált a frontvonalban, mint Meserve vagy Clark, vagy bárki, akit ismertem, és ugyanúgy érzett, mint én." Eriksson újra hallgatásba burkolózott, azt hi­szem, az emberi jellem rejtelmein tűnődött. Mikor újra beszélni kezdett, a tengerészgyalo­goshoz fűződő barátságánál folytatta. A vallás kötötte össze őket, és mindkettőjük vallásos ér­deklődését fokozták háborús élményeik. Két­ségtelen, hogy ebben közrejátszott az is, hogy mindketten sokszor kerültek olyan helyzetbe, Mikor Eriksson szabadsága letelt, a két évé- hogy csak egy hajszálon függött az életük, de bői hátralevő időt a coloradói Fort Carsonban ami 6t magát iileti( a legmélyebben odaát az töltötte el, ahol a katonák vagy szolgálatukat fejtetőre 6mtott mentaUtós hatott rá, amely fejezték be, akárcsak ő, vagy Vietnamba indul- J » , ' tak. Eriksson továbbra is katonai rendőr ma- szerinte megmagyarazza, hogy miért általános radt, de szolgálata kevesebb terhet rótt rá, a részvétlenség az olyan incidensek iránt, mint mint Vietnamban, és élete is fesztelenebb lett, amilyennek ő is részese volt. így folytatta: mert nemcsak hogy saját országában ébredt fel Mindnyájan úgy gondolkodtunk, hogy a kö­minden reggel, hanem ráadásul a Sziklás-hegy- » , . . . . . ... .. . ség közelében Aztán meg, emlékezik Eriksson, vetkező percben meghalhatunk, tehát édeskeve­egyetlen Fort Carson-i katonai rendőr sem kér- sif számít, mit csinálunk. De minél tovább vol­27. dezte Maóról — valószínűleg azért, mert nem tudták, hogy köze van az ügyhöz. Ottléte alat' Eriksson összebarátkozott egy tengerészgyalogos századossal, aki tizennyolc hónapot harcolt végig Vietnamban, és szintén leszerelésre várt. Mint­egy barátsága zálogaként egy délután Eriksson elmondta Mao esetét a tengerészgyalogosnak, aki megdöbbenve hallgatta, mi történt a lány­nyal. „Érdekes volt a reakciója" — mondta Eriksson. „Voltak olyan időszakaim, amikor azt hittem^ hogy ha egy hónapnál régebben lettem yolna Vietnamban az incidens történtekor, ta­tám ott, annál inkább meggyőződtem róla, hogy éppen fordítva érdemes gondolkodni — a következő percben valóban meghalhatunk, de éppen ezért kell különösen ügyelnünk rá, hogy hogyan viselkedünk. Akárhogyan is, ez keltette fel az érdeklődésemet a vallás iránt. Lehet ezt másnak is nevezni, csupán arról van szó, hogy felelősek vagyunk a tetteinkért. Felelnünk kell a tetteinkért valakinek, valakinek — talán csak saját magunknak." Eriksson még Fort Carsonban időzött, ami­kor újból tanúzott a kormánynak. Erre 1968 februárjában került sor, amikor engedélyezték Manuel perújrafelvételét azon az alapon, hogy noha a bűnügyi nyomozók közölték vele tör­vényben biztosított jogait, köztük azt a jogát, hogy nem köteles vallomást tenni, és fogadhat védőügyvédet, nem említették meg azt a jogát, hogy „kijelölt", azaz ingyenes ügyvédje is le­het. Igazság szerint más ügyvédet nem is igen talált volna, a hadsereg ugyanis elárasztotta katonáit az efféle ingyenes jótéteményekkel. És Manuel meg a többi vádlott (vagy Eriksson) gyakorlatilag egy centet sem fizetett pertkölt­ség címén. Mégis felfigyelt a három magas ran­gú tisztből álló washingtoni felülvizsgáló bi­zottság a bűnügyi nyomozók mulasztására, és Manuelnek nyílott egy második esélye. („Sze­rencséje volt, egy másik bizottság máshogyan dönthetett volna" — mondta nekem egy őr­nagy az állami főügyész hivatalában.) Eriksson tehát Coloradoból Fort Leavenworth-be utazott a büntetőtáborban dolgozó Manuel második tárgyalására. Eriksson elmondta nekem: vi­szolygott a gondolattól, hogy egy évvel a rad­cliffi tárgyalások után újból tanúskodnia kell. Még jobban elcsüggedt, amikor Kansasba ér­kezvén megtudta, hogy őrá nem is igen van szükség. A bűnügyi nyomozók baklövése miatt, mint kiderült, a nyomozók által a tárgyalások előtt szerzett információkat gyakorlatilag teljes egészükben megkérdőjelezhette a védelem — ami azt jelentette, hogy Manuel beismerő val­lomása többé nem számított érvényes bizonyí­téknak, enélkül pedig a vád úgyszólván meg­semmisült. (Folytatjuk.) területnek több mint 80 szá­zaléka (körülbelül 1 millió hektár) volt mocsaras. Most, a már lecsapolt félmillió hektárról hektáronként ál­talában 45 mázsa gabonát és 300—350 mázsa burgonyát takarítanak be az észt Pa­rasztok. A mocsarak lecsa­polását teljes mértékben az állam fedezi, a termővé tett földeket ped.g térítés nélkül bocsátják a termelőszövetke­zetek rendelkezésére. hily, Vidéki Lajos, Borús Jenő 1 «»,*„; ' 7.|._„„j .-,„„„,,,.' Vilmos, Németh Imre, Császái ' Móricz.Zsigmond, Csontváry, József Sándor, Verebély Ferenc Károlyi Mihály, Puskás Ti­NOPI KISLEX'KON az űrbeli orvos­tudományról Az űrutazások nem­csak a technológiát, fi­zikát, irányítástechnikát stb. fejlesztették ugrás­szerűen, hanem az or­vostudomány elé is új feladatokat állítottak. Jerevánban rendezték meg a negyedik nem­zetközi szimpóziont eb­ből a tárgykörből „Em­ber az űrben" címmel. • Alapja? Az űrbéli orvostudo­mány ii fiziológián, bio­lógián, a repüiés gyó­gyászatának eredmenye­in és az orvostudomány egész sor ágán alapul. A kutatások három alapvető irányban foly­nak: az új feltételek közé kerülő ember egészségi kritériumainak meghatározása, az űrre­pülés feltételei között végzett vizsgálatok mód­szertanának kidolgozása, valamint a távolsági méréseket és ellenőrzést lehetővé tevő készülé­kek kidolgozása. • Egészséges ember? Az űrkutatás orvos­szakembereinek egyik legnagyobb gondja az űrrepülésekre leginkább alkalmas ember kivá­lasztása. Az űrhajós csak teljesen egészséges ember lehet, ám az „egészéges ember" meg­határozása meglehetősen bonyolult dolog. Az egészséges állapothoz képest tapasztalható el­téréseket tanulmányozó orvostudomány még nem határozta meg teljesen az egészséges szervezet ismérveit. Tehát e terü­leten van még bőven kutatni való, meghatá­rozni: milyen a teljesen egészséges ember? • Földi felhasználás? Rengeteg — az űrku­tatásokhoz kidolgozott — eszközt használnak már a gyógyászatban -is. Segítségükkel például nagy távolságból is le­het elektrokardiogram­mot készíteni, A szer­vezet működésének fo­lyamatos ellenőrzése a kórházakban is egyre fontosabbá válik. Az űr­hajósok szemüvegébe épített, a szemgolyók mozgására reagáló mű­szer a mozgásképtelene­ken segíthet, akik így a szemükkel működtet­hetnek háztartási gépe­ket vagy éppen könyvet lapozhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents