Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

5 KEDD, 1972. JANUÁR 18. Időszerű leiadatok Demokratizmus az iskolákban Az iskolai élet demokra­tizmusának fejlesztése nap­jainkban különösen fontos feladat. Egyrészt azért, mert ez egybevág társadalmunk fejlődésének irányaival, másrészt azért, mert — ez­zel összefüggésben — né­hány új rendelkezés, mint például az igazgatók úgy­nevezett munkáltatói joga, különösen időszerűvé teszi az iskolákban is a demok­ratizmus erősítését. A prob­léma fontossága és idősze­rűsége miatt meghívtuk szerkesztőségünkbe Tivadart, a városi zottság munkatársát és Ök­rös Jánost, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának tit­kárát, hogy ismertessék ol­vasóinkkal az iskolai élet demokratizmusának jelen­legi helyzetét és a tenni­valókat. időn át fgy kezelik, kii- lása, a demokratikus lég­lönbségek alakulhatnak ki a kör megteremtése nagyon falvak között a pedagógusok sok munkát és energiát fizetésében. Ennek egyik igényel. Nemcsak egyszerű­következménye lehet — nem beszélve másról —, hogy a jobb pedagógusok azokba a községekbe mennek át, ahol több a fizetés, noha min­den tanácsnak az az érde­ke, hogy iskoláiban jó pe­dagógusok legyenek. Ezért is kell a bérgazdálkodást az igazgatókra bízni. A helyi tanács a pedagógust leg­gyakrabban csak mint tár­Szántó sadalmi pártbl- megítélni, en több munkát, hanem másfélét is. Ezt a másfajta, újszerű munkát meg kell tanulni. Itt van például az információ kérdése. Nyil­vánvaló, hogy a döntésekbe például az iskolai pártszer­vek csak akkor tudnak ko­molyan és érdemben bele­szólni, ha az ügyekről kel­lőképpen tájékozódtak. Pil­lanatnyilag azonban az a munkást képes helyzet, hogy az iskolákban a jó énekkar- ma még az igazgatók a leg­vezetőt, a jó népfronttitkárt informáltabbak. Az igazga­stb. Pedig nyilvánvaló, hogy tónak, ha demokratikusan kölcsönössé információk cseréjét. Ez kétségkívül új­szerű feladat. — Milyen a iskoláinkban? légkör ma ökrös János: — Egyértel­műen azt mondhatjuk, hogy jó. A tíz év előtti hely­zethez képest elevenebb, frissebb. A változásban a tavalyi bérrendezésnek fő­szerepe volt; átlagosan 400 forinttal emelkedett a peda­a pedagógusok értékelésének akar vezetni, fő szempontja a tantervi kö- kell tenni az vetelmények megvalósítása. Legmegbízhatóbban az igaz­gató tudja ezt értékelni. — Lehet-e ezeken és a többi hasonló gondokon segíteni a demokratizmus fejlesztésével? Szántó Tivadar: — Csak azzal lehet. Olyan helyzet alakult most ki az iskolák­ban, amelyben több lehető­ség van a hibák elkövetésé — Nem szóltunk még az iskolatanácsokról. Kívülál­ló számára úgy tűnik, ezek az iskolai élet demokratiz­musának legfontosabb fó­rumai. ökrös János: — A való­ságban ez nem így van. Az iskolatanácsok szerepe még mindig tisztázatlan. A szak­Á telek­és ház­tulajdon be­jelentéséről A kormány a közelmúlt­ban szabályozta az állampol­gárok ingatlantulajdonának egyes kérdéseit. E jogszabá­lyok korlátozták a telkek, lakások és üdülők tulajdoná­nak szerzését és előírták a többlettulajdon elidegeníté­sét. E rendelkezések végre­hajtásához megfelelő nyil­vántartásra van szükség, ezért a kormányrendelet a telkekre, a lakásokra és az üdülőkre vonatkozólag beje­lentési kötelezettséget állapí­tottak meg. A szabályok szigorú jog­következményeket helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik az előírásokat megsér­tik. Azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettséget megszegi, vagy határidőben nem teljesíti, szabálysértési eljárást lehet lefolytatni, s ennek során ötezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ha pedig valaki valótlan adatokat közöl a bejelentés­ben, vele szemben nem ér­vényes a többlettulajdon el­idegenítésére biztosított ha­táridő — ez teleknél 1972. december 31., lakásnál és üdülőnél 1973. december 31. — s a tanács azonnal kény­szerértékesítést alkalma-hat. PÉLDA A víz és a tűz az emDer régi barátja és éppen olyan régi ellensége. Amikor 1970-ben a Maros vize rá­támadt Makóra, s a ható­ságok elrendelték a város kiürítését, a lakosság nagy részét Hódmezővásárhely fogadta be. Nehéz, soha el nem felejthető napok vol­tak az árvíz napjai. Hogy ez mennyire nem szólam, mennyire igaz arra friss és nagyszerű példánk van Tudjuk, hogy a makói víz után néhány hónappal tűz támadta meg a vásár­helyi tanácsháza tornyát, s ha itt emberi életek nem is kerültek veszélybe, a kár mégis tetemes: a város jel­képe volt e torony, s hely­reállítása eredeti formájá­ban nem olcsó és nem is tervezeit mulatság. Ekkor álltak elő a makóiak, s bi • vásárhelyi városháza tor­nyának helyreállítására. Amikor a pénz megérke­zett rendeltetési helyóre, Sajti Imre vásárhelyi ta­nácselnök levelet írt dr. Forgó István makói tanács­elnöknek. Idézzük néhány mondatát: „Ilyen példát csak a szocialista gondol­kodás és együttérzés hoz­hat létre Hódmezővásár­hely lakossága és tanácsa nevében őszinte tisztelettel köszönjük Makó város la­kosságának ezt a nagysze­rű cselekedetet. ígérem, hogy a felújítás befejezté­vel az épületben elhelye­zendő emléktáblán meg fogjuk örökíteni." A hideg márványtábla és a meleg szívek tehát együtt hirdetik majd Csongrád megye két városának segí­tőkészségét, lakóinak szo­zonyították újólag. hogy cialista emberségét. A víz nem felejtik el a vásárhe­lyiek emberségét, barátsá­gát: több mint 240 ezer fo­rintot gyűjtöttek össze a és a tűz hozta őket közel egymáshoz, ősi ellensé­geink, ősi barátaink. F. K. re; ez vitathatatlan. De az szervezet vizsgálatainak ta­is vitathatatlan, hogy ha az pasztalatai szerint a taná­iskolában jól működnek a csok a legtöbb helyen a fe­gógúsok LzrtéseT^Erősödtek társadalmi szervek, aktív és lelősségmegosztás eszközei­ebben az időszakban az is­kolákban a társadalmi szer­vek. Sokkal több helyen tantestület, működnek pártszervezetek, csökkennek mint azelőtt, a szakszerve­zeti bizalmiakat fokozatosan a szakszervezeti bizottságok váltották fel. Mindennek nyomán javult a légkör, jobbak lettek az alkotó mun­ka feltételei és lehetőségei. — E vitathatatlan té­nyek ellenére is tapasztal­ható bizonyos aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusokat a jövőben az iskolaigazgató alkal­mazza. Nem válnak-e ki­szolgáltatottakká ezáltal a pedagógusok? Szántó Tivadar: — A me­gye iskoláinak igazgatói ja­nuár elsejével kapták meg ezt a jogot. Szegeden más a helyzet. A tanácsi felügyelet alá tartozó iskolákban csak szeptember elseje után ve­zetik be az alkalmazásnak sok még a tennivaló, ezt az új módszerét. Köz- igazgató nemrégiben vetlenül a minisztériumok­hoz tartozó iskoláknál pe­dig külön megállapodás sze­rint döntenek a bevezetés vé váltak, túllépik hatáskö­rüket, az iskolai élet min­den ügyében hoznak határo­zatokat, még a minősítések­ben, sőt az üdülőjegyek szétosztásában is. tevékeny a pártszervezet, a szakszervezet, ha erős a minimálisra vagy teljesen meg is szűnnek ezek a hi­bák. Az új helyzetben nagy­mértékben növekszik az igazgatók felelőssége, hiszen a jövőben nem mondhatják, hogy ezt vagy azt felülről döntötték el, nekik nincs 'vizsgáljuk Szeged közük hozzá. Helyes dönté­seket azonban csak úgy és akkor hozhat az igazgató, ha támaszkodik az iskola demokratikus fórumainak véleményére. Ehhez persze az kell, hogy ezeknek a Szántó Tivadar: — Az is­kolatanácsok működése va­lóban kialakulatlan. Ezért még ebben az évben meg­iskolái­PUSZTAI ORSÓK A töltés oldalánál, haji- lyen fontos lenne a 60 év rint. Nem terveznek ennél tásnyira a tárnoki vasútál- fölötti asszonyok foglalkoz- többet 1972-ben sem, viszont lomástól, tulajdonképpen a tatása a téeszben. A kinti mindenki havonta megkapja rét közepén, lapos, téglafalú nehéz munkát nem bírják, az összes keresetét, vissza­épület ugrik elő a sűrű köd- nehezükre esik hajlongani tartás nincs egy fillér se. A bői. Hát persze, „a hossszú egész nap, más megoldást tagoknak egy hold kukorica­távú állattenyésztési prog- kellett találni. Akkor vállal- föld is jár a közösből, ram" amelyet említettek a ta el a tsz bérmunkában a sóhajt a párttitkár, Lazai tsz kozpontjaban. Aligha- cérnazást, meg a keresztor- Róbert is hoev bizoAv mea ban a tanácsok tevékenysé- nem istálló lesz az első 320- sózást három textilüzemtől, kell ragadni minden lehető­gét. — Milyen szerepe van a tanulóifjúságnak az iskolai élet demokratizmusában? Szántó Tivadar: — Na­szerveknek az aktivitása gyon fontos. Az iskolát vé­növekedjék, egészen addig, gül is a nevelők és a ta­hogy a helytelen döntése- nulók közössége határozza ket megakadályozzák. — Mi a helyzet ebben a tekintetben, mennyire ele­ven, élő iskoláinkban ma a demokratizmus? Ökrös János: — Nagyon Egy azt mondta, majd szépen meg­hallgatom a véleményeket, aztán úgy döntök, ahogyan jónak látom. Az ügyeknek sajnos, még mindig talál­kozunk. De azért ebbe bele szó sincs. A vezetés egysze­ío 1 nVi nf Kulrní Tlrrnnfűlű JL1 -.1 * £ _ t __ i i is lehet bukni. Ilyenféle hi­bák miatt a megyében 3, időpontjáról. Egyébként so- ilyen formális kezelésével, kan nem tudják, hogy a munkáltatói jog nem je­lenti az elbocsátás jogát. Az igazgató nem küldhet el iskolájából pedagógust, nem szüntetheti meg munkavi­szonyát, mondjuk azon a cí­men, hogy „fölöslegessé" vált. Ezzel persze egyáltalán nem azt akarom mondani, meg, nélkülük nem lehet az iskolákat egészséges szel­lemben vezetni. Ebben is sok még a tisztázatlan, meg­oldatlan kérdés. Az igazga­tók és a KISZ-titkárok vi­szonya általában jó, de ez még nagyon kevés. — Az elmondottakból úgy tűnik, az iskolák egy­személyi vezetése feloldó­dik valamiféle kollektivi­tásban. ^ Szántó Tivadar: — Erről mélyi felelősségének elve változatlanul érvényes. A Szegeden 2 igazgatót kellett demokrácia fejlesztése az al­leváltani. Az antidemokra­tikus, ellentmondást tűrő vezetés gyakran kotó légkör kialakítását nem szolgálja és segíti. Eddigi tör- tapasztalataink szerint, ahol hogy bizonyos aggodalmak saját, képesítés nélkül _ lá teljesen alaptalanok és telmetlenek. vény sértésekkel jár együtt, megsértették a demokráciát, Az egyik igazgató például ­ér­— Kérjük, nek néhányat azokból a gondokból, bajokból, ame­lyek az új rendelkezések nyomán keletkeztek. Ökrös János: — Itt van mindjárt a bérgazdálkodás. Gyakran előfordul, hogy a községi tanácsok a pedagó­gusok béréből megtakarított nyának szolgálati lakást utaltatott ki. Ráadásul a lá­, nya akkor éppen nem is „ volt munkaviszonyban. Nyil­vánvaló, hogy demokratikus légkörben ilyen nem születhetnek. — Ezek nyilvánvalóan rossz légkör alakult ki, a tantestületekben klikkek jöttek létre, végső fokon az iskolai oktatás és nevelés szenvedett kárt. A demok­rácia fejlesztésével ezt kell megszüntetni. De ez nem döntések érinti az egyszemélyi ve­zetés önállóságát és felelős­ségét. as szarvasmarha-allomány Elem e nem is a hasznot séget. Igaz, a szövetkezet reszére. Lassúk hát! nézték, hanem a nagyma- tiszta vagyona 56 millió fo­De nicsak. A gyéren vilá- mak kereset! lehetőséget. De rint, de például az 1963 óta gított hodályszerű helyiség- aztán pénzt hózott a vállal- vegetáló hollandmelegágyi ben nem barmok kérődznek, kozás, mintegy kétmilliós telep évente 300—400 ezer hanem gépek zakatolnak, hasznot, mert akik itt kezd- forint veszteséget , produ­Hosszú fonómasinák kapcso- tek dolgozni, kijelentették: kál" Rossz helyre csinálták lódnak véggel egymáshoz, ,.A magunk ügyének tekint- annak idején, egy ásónyomra ezeken orsók százai pereg- Juk. tehát eredményesnek Van alatta a víz, ezért sza­nek-villognak. Mintha nem Ke'1 lennie. badulni igyekeznek tőle is pusztában lennénk, ha- Es valóban. Mintegy 120- akadályozza a normális nem Pesten egy régi nagy- an — koztuk most már fia- szántóföldi művelést. Ko­üzemi műhelyben. Tucat- taiabbak is — dolgoznak ha- molyan veszik a második nyi buzgolkodó asszortyt is rom műszakban s az éjszaká- 32o-as tehénállományt is látni a pörgettyűk mellett, zás miatt senki nem zsörtö- ehhez azonban üszőket kell s egy művezetőféle férfiem- lodik. Megkérdeztük az vásárolni. Egy előhasi üsző bert, aki le s fel őgyeleg egyik menyecskét, hogy s igen drága> körülbelül 25 közöttük. SiíL^Í?, Ját h? yzetlt- ezer forint, ezenkívül a ta­.. r iSn !f„m „o vá,3SZ°lt: karmányt se győzik pénzzel, Három tomi S;TSk ha.Ádejében nem találna* = gyökeres megoldást. Csepel számítását a tsz-gazdasagá- teherautót akarnak venni, ban' é.n ™e? i t keresek ugy két évvel ezelőtt mé „„• 1700—1900 forint korul. ezer forintba került most Mi ez? Ipari termelés a Hatszáztízen dolgoznak a mee oqn ezerért nHtóú­tárnoki Lenin Termelőszö- tárnoki Lenin Tsz-ben, eb- g U ezer6rt adjak­vetkezetben, ahol pedig 3100 bői azonban csak 230-an ta- Szóval kell a pénz ezer hold földből 2200 hold állí- gok, a többi alkalmazott. S meg ezer helyre. Ezzel raa­tólag kifogástalan mezőségi nem pályáznak máshová, gyarázzák a másik furcsa talajú. — Ez melléküzemeink kitartanak a községben. Va- üzemet, a vasöntödét is, ahol egyike, amely 1970-ben jon miért? mintegy 12 millió forintos értéket produkált — siet KgII Q DG HZ megmagyarázni Lovas Géza, i az elnök. — Talán szokatlan Csapnivalóan rossz a köz- , . , dolog ez, de semmi törvény- lekedés Budapestre pedig megszedte magat ezekkel telenség nincs benne, mert mindössze 26 kilométer a fz öntvényekkel Persze készterméket nem állítunk távolság. Csak vonattal le- ' egy mezőgazdasági elő, csupán úgynevezett sző- hetne bejárni ami 4 4 5 szövetkezet mégsem rendez­vőelőkészítést végzünk. órát rabolna el Továbbá fedhet be vasöntésre. Az el­Perceken belül a követ- sokat nyom a latba az is, nök vakarja ugyan a fejét, kezők derülnek ki: Három hogy a tagok és az alkalma- ef ®v elején mégis el kell évvel ezelőtt fölvetődött, mi- zottak átlagkereste 2130 fo- zar?l0k ezt a jövedelemfor­műszakban ugyancsak bérmunkával tűz­csapszekrényeket készítettek elég jelentékeny haszonnal. Az ötletet állítólag egy ma­szek vállalkozótól vették, kirívó példák, végletes ese­tek. Az átlagot hogyan jellemezhetnénk? Szántó Tivadar: — Az Is­összegeket „átirányítják" kolaigazgatók döntő többsé­máshová, mondjuk az egész- gében megvan a jószándék ségügyi dolgozók bérét és az eltökéltség a demok­ratikus alapelvek sítésére. Nagyobb igyekeznek vele javítani. Ez ellen a pedagógusok — egyetértésben a szakszer- tévedésekkel, kirívó vezettel — jogosan tiltakoz- gekkel, szerencsére nak. Ha ugyanis a pedagó­gusok bérét huzamosabb érvénye­hibákkal, vétsé­mind ritkábban találkozunk. Csak­hogy a demokrácia gyakor­Főútvonal épül Hétfőn megkezdték a 4. számú országos főútvonal Üjfehértó—Nyíregyháza kö­zötti szakaszának építését. A Közútépítő Vállalat műszaki brigádjai nagy teljesítményű gépekkel, többek között 26 földgyaluval fogtak munká­hoz Üjfehértó község hatá­rában. a 13 kilométeres út­szakasz alapjának megépí­téséhez mintegy 300 ezer köbméter földet használnak feL Együtt Szakonyi Károly egyik csontropogtató hidegében a nehézségei és a végül is a katonahistóriájából rendez- katona egy pici gyereket ta- közös sors megértése és vál­Lestár János az Együtt iái, s ő embersége parancsát lalása, az „Együtt" nem tud-te című filmet. Szakonyi növel- teljesítve megmenti a kis ci- ta összefogni a betéteket. Iája ezúttal nem bizonyult gánypurdét a biztos pusztu- így lettek ezek egymás mel­jó nyersanyagnak. Kusza stí- lástól. Van még egy hely- letti mozaikok, nem pedig lusú, didaktikus és magya- szín, a tisztiklub, ahol min- egységes filmtörténet. És rázkódó film kerekedett be- dig ugyanazok az arcok für- így lett csinált, didaktikus a lőle. A katonatisztek nehéz, denek szombatonként min- film, amin még az epizód­kemény, sajátos életéről dig ugyanazokban a szemek- szereplők villanásnyi sike­akart röntgenfelvételt ké- ben, és ahol a becsületes ka- rült alakításaikkal sem tud­szíteni egy házasság bemuta- tonáskodásban megőszült al- tak segíteni, igazi atmoszfé­tásával. De e házassági tör- ezredes játszik gyermeki já- rát teremteni. Pálos Zsuzsa, ténet mellé foltozta egy fa- tékot a sorsát vállaló, mel- a női főszereplő próbált ár­lusi disznóvágás néprajzi lette minden körülmények nyalt lenni az árnyalatlan sze­pontosságú és részletességű között kitartó, nehéz sorsú repben, Dávid Kiss Ferenc rajzát és egy parancsot tel- feleségével, a „katonafele- már hiába próbálkozott vol­jesito kiskatona erzelmes seggel . történetét, melyben a téli Sajnos, a történet fő mon- na' erdő süvöltő szelében és danivalója a katonaházasság T. L. rást. TöbbGt a földből CÍtt vannak a 16 aranyko­ronás jó minőségű földek, abból igazán lehet boldo­gulni. Megterem benne a gabona, a pillangós, a kuko­rica, s ha kell, segít szakta­náccsal a mezsgyésszomszéd, a martonvásári kutató inté­zet is. A növénytermesztés­nek muszáj többet hoznia a jelenlegi négy és fél millió forintnál, hogy a tagság ne az ipari barkácsolás felé kacsingasson. Persze Tárnok minden le­hetősége ellenére is Pest me­gvei közság, ahol a főváros vonzása miatt nehéz hely­ben tartani, lekötni, elége­detté tenni az embereket. Az elnök nagyon bízik a sikerben. F. N. L

Next

/
Thumbnails
Contents